Pildi

Nekem is fehér lett. De hogy ez hogy következik a válaszokból, amiket adtam, azt nem tudom.

Dan Brown utóbbi könyveit nem olvastam, a régebbiek közül nekem is az Angyalok és Démonok a kedvencem (rég izgultam krimin ennyire, igaz nem is nagyon olvasok ilyesmit mostanában), de a Megtévesztés foka is nagyon tetszett. Az Inferno-val talán majd később megpróbálkozom. Most vagy egy csomó más olvasnivalóm, ami egyelőre jobban érdekel.

Nagyon jó volt ismét talizni Veletek! Szuperül éreztem magam. Dzséjt, néha az a legjobb, ami nem is létezik.

Ezt jó tudni.

Én is sajnálom, hogy nem jöttök. De lesz még alkalom.

Akkor találkozzunk kb. 10 perccel 11 előtt a Nyugati és a Westend találkozásánál, a bejárat előtt (eső esetén bent, a kapun belül a W-ben). Wilde, Nute, ha van kedvetek és Nektek is megfelel a 11 óra kezdésnek, akkor jöhetnétek oda Ti is. Ha meg esetleg csak később értek oda, akkor majd találkozunk a Katicában. Ott leszünk, az biztos.

Ma volt szerencsém összehasonlítani egy tabletet, mint e-book olvasót az én Kindle-emmel. A metrón olvastam, amikor leült mellém valaki és épp ő is olvasott, csak ő tableten. Hát, mit mondjak... szemmel láthatóan sokkal kellemesebb látvány volt a Kindle-ön a szöveg, mint a tableten, nem beszélve a PDF nyújtotta apró betűkről, míg én olyan méretre állítom be az olvasnivalómat, amilyen épp kényelmes (estefelé, amikor már fáradt a szemem, néha növelek rajta egy egységet). Szóval ha olvasni kell, akkor egy igazi e-book olvasó sokkal jobban megfelel a célra, mint bármi más megoldás (telefon vagy tablet).

Ez volt a mai nap legjobb poénja.

Hát ez remek, gratulálok hozzá! Meglátod, semmi perc után úgy hozzád nő majd, hogy sehová nem indulsz majd nélküle.

Én is sajnálom Bomarr. És akkor végül is a Westend előtt találkozunk 11-kor vagy a helyszínen? Kinek hogy lenne jó?

MissKarrde, szép meló lehetett benne lenni a választási bizottságban. Nem volt semmi fennakadás, izgalom, érdekesség Nálatok?

Elég nagy kerület a miénk. Kicsit sorba is kellett állni, de szerencsére nálunk nem volt átjelentkező. Most olvasom, milyen kautikus állapotok vannak egyes szavazóköröknél. A szervezés "csodája".

Nálunk kérdezték, hogy kérek-e borítékot, mert hogy nem kötelező beletenni a szavazólapokat. Valamint utána azt is mondták, hogy bármelyik urnába dobhatom aztán a csomagot (nálunk három is volt).

Valóban, így nézve hosszabb távon mindenképpen az volt a legjobb, hogy Yoda nem avatkozott bele az események folyásába. De ez nem lehetett könnyű döntés.

Hasonlóan gondolom, mint Nute. Sokáig A Birodalom visszavág volt a kedvenc, aztán a Sith-ek bosszúja lett, most meg ott járok, hogy nemrég a gyerekekkel végignézvén már nem tudok választani. Így egymás után a legjobb.

Érdekes, eddig nem is gondoltam erre, hogy milyen elszeparáltan szerepel Yoda az Ep3-ban, pedig igaz. Mindig is fura volt, hogy épp ő megy a vukikhoz (Obi-wan meg épp akkor az Utapaura, így Anakin mellett nem marad senki, csak Windu, aki nem egy beleérző típus ), amikor pedig magam is arra számítanék, hogy Coruscanton fog kialakulni a válsághelyzet csúcspontja. Furcsa, hogy nem érezte, mennyire közel van ez a pont, főleg ennek az epizódnak a fényében. Ha ebbe belegondolok, akkor csak az marad ésszerű magyarázatnak, hogy ő már távolabbra koncentrál, és nem érzi, hogy ez mennyire valós és közeli veszély, ahogy fentebb is írtam. Mert az nem nagyon tudnám elhinni róla, hogy érzéketlenül hagyja, hogy a sorsuk kiforrja magát. Itt nem csak a győzelemről vagy a vereségről, hanem életekről van szó, ahogy írtad is, a barátai életéről.

Igen, és Anakin is az élő Erő embere, aki mindenféle tanítás nélkül gyerekkora óta ösztönösen használja. Talán Yoda ezen képessége miatt is (a szabályszegési hajlandósága mellett persze ) kéri fel őt cinkostársnak. Itt Yoda sokkal közelebb kerül Anakinhoz, mint addig bármikor. Az végül is nem derül kil, hogy Yoda ilyen mértékben fel is fogja, amit látott. Letaglózzák a képek, amiből megérti, hogy veszíteni fognak, de nem úgy tűnik, mint aki elkezd azon filózni, hogy vajon ki lehet majd az áruló. És talán azért nem, mert nem akar változtatni rajta, még akkor sem, amikor Qui-Gon felvilágosítja, hogy ez nem a jövő, hanem ez most zajlik. Rájön, hogy a Jedik győzelmét nem a háború fogja elhozni, hanem az, amit Qui-Gon szeretne neki megmutatni. Yoda bölcsessége e téren már ebben az epizódban megmutatkozik, még mielőtt továbbmenne.

Rog, Wilde, remek, hogy Ti is csatlakoztok! Lehetne 11-kor kezdeni, ahogy szoktuk.

Nekem is az egyik kedvencem.

Igen, én is így gondolom, csak az idézett mondatomból kimaradt egy "nem" szócska (a többiek nem hallanak semmit, mert nem felkészültek rá). Valóban, ezt elnéztem... Annyira magával ragadott a látomás engem is, hogy már azt sem tudtam, mit látok. Pedig igazán így van értelme a jelenetnek.

Végre! Annyira vártam már egy ilyen történetet, ami ismét az Erő misztikumával foglalkozik. A Mortis trilógia után volt bennem egyfajta űr emiatt. Bevallom, hogy azután kezdtem neki ennek a kritikának, miután láttam az utolsó három epizódot, így ez minden bizonnyal rányomja bélyegét a véleményemre, amelyet az egyes epizódokról írok, de sebaj! Nagyon szépen indul a rész, Qui-Gon bebizonyítja Yodának, hogy amire életében is mindig hivatkozott, az élő Erő, az nem csupán nézőpont kérdése, ahogy ő látta a dolgokat még halála előtt, hanem a világ irányító tényezője, amely alól senki sem vonhatja ki magát, és ha alkalmas rá, akkor akár halála után is individuális eleme maradhat, akinek hatása van az élőkre és az eseményekre. Ki más lehetett volna ennél alkalmasabb erre az úttörő szerepre, mint Qui-Gon? Senki. És most végre láthatjuk, milyen volt az első beszélgetésük Yodával, ami aztán alapjaiban változtatja meg az öreg Jedi mester meggyőződését sok mindenben. Ezek a gondolatok egyből elvonják Yoda figyelmét a közelmúlt eseményeitől is, amelyek pedig elég jelentősek a háború szempontjából. Az öreg ösztönösen tudja, hogy ez sokkal fontosabb minden másnál. Az nagyon erős kép, ahogy örvénylik az élet a Jedi Templom körül, és ők a Tanácsteremben meditálnak együtt – de hiába. A többiek nem hallanak semmit, mert felkészültek rá. Nagyon ironikus, hogy Yoda elsőnek Anakinnal beszél erről az egészről, és majd az ő segítségét kéri. Azért itt egy pillanatig belegondoltam, hogy te jó ég, mi lett volna, ha Anakin megtudja, hová tart a Mester... Helyette viszont csak Artu tudja meg. A mindentudó kis asztromech, akiről most már többszörösen is elmondható, hogy minden fontos állomásnál ott volt, némely lényeges helyszínen többször is járt, csak ezt rajta kívül sokszor senki nem tudja. És végre megjelent a Dagobah a történetben! Kár hogy a galaxis egyik legtisztább helye ennyire barátságtalan hely – bár Yoda nyilván ekkor még nem sejti, hogy sok éven át lesz a szállása, a búvóhelye. És a barlang! Elképesztő, ahogy Yoda mindent meglát, ami lesz, a háború szomorú végét és a gonosz győzelmét, még azt is, hogy Anakin át fog állni (persze ezt csak indikrekt módon, Windu halálán keresztül). Amit utána beszélgetnek Qui-Gonnal, annak minden mondata arany, hogy a haáboróval a gonosz egyre erősebb lesz, és nem ott kell győzelmet aratniuk a Jediknek – hanem… De ez már a következő két rész témája. Remek epizód volt, csodálatos zenével!

Spirituális téren én is számítok arra, hogy innen lépnek majd tovább. Csak azt kell jól megoldani, hogy aki csak a filmekkel van tisztában, vagy még azokkal sem (új generáció), az is teljes értékű élményt kapjon. De ez már a másik topik témája.

Ezek nagyszerű jelenetek, szó se róla. De , ami egyszeri és megismételhetetlen élmény, legyen bármilyen jó utána a képernyőn, ezt nem tudja überelni. Alapvetően nekem a könyv minden nem csekély számú fordulata meglepetés volt, és talán ez a döntő tényező, ami miatt az első helyről nem tudja letaszítani a sorozat. Ha fordított sorrendben találkozom a történettel, valószínűleg úgy érezném, ahogy Te. A meztelenkedés pedig annyira nem zavaró számomra.

Nagyon szép munkák, gratulálok!

Köszi.