Pildi

Ezzel teljesen egyetértek. Ahogy azzal is, amit Bomarr írt. Spin-off filmet csak olyan karakterre érdemes építeni, akiben potenciál van, akár a saját személyét, akár a környezetét illetően, amit az eddigi filmekben nem aknáztak ki.

Nagyon örülök, hogy a magyar Disney Channel-en is menni fog már ősszel! A gyerekeim most kaptak rá a Star Wars-ra, már látom, hogy ezt imádni fogják.

Én mindig váltogatom a macskakaja márkákat, hátha úgy jobbak az esélyek, no meg a házikosztból is jut nekik, meg amit még fognak (madár, gyík, cserebogár stb.). Nálunk kint laknak az udvaron, így az elhízás veszélye kevésbé fenyegeti őket, bár a négyből hárman ivartalanítva vannak - a negyedik nem saját macsek, csak befogadtuk, mert annyira maradni akart.

Egyébként King ezt az ominózus mondást elég sokszor használja a sorozatban, úgyhogy ebben a tekintetben nincs is sok agyalnivaló. Egyébként jelenleg két másik teljesen eltérő stílusú könyvet olvasok párhuzamosan (a Millenium trilógia befejező részét és a Százéves ember, aki kimászott az ablakon c. svéd műveket), amelyek egész jók, de elvonási tüneteim még mindig vannak a Setét torony befejezése miatt.

Frenkie, nagyon aranyosak a cicák! A cirmosak amúgy is a gyengéim. Krande, én mindig szívesen utazom szép vidékekre, de családon kívüli programokhoz elég kötöttek a lehetőségeim. Ettől függetlenül köszi a lelkes beszámolót. MissKarrde, az ilyen és hasonló (SW, DW és társai) beszólásokon én is mindig felderülök.

Nos, rájuk sem feltétlen igaz, erre én vagyok a példa. Az OT-t sorban moziban láttam, imádtam mind a hármat kamaszként, aztán szépen elmúlt nálam az aktív rajongás korszaka, de csak azért, hogy az Ep3 hatására főnixként keljen ismét életre még erősebben, mint valaha volt. És ma már úgy gondolom, ahogy Ody :

Köszi szépen, érdekes beszámoló volt. Én sem hiszem, hogy eljutnék New York-ba, mert annyira nem is vágyom rá, és az írásod sem győzött meg az ellenkezőjéről. Él rokonom a keleti parton, így ismerem a viszonyokat. Az étel része valóban az egyik leggyengébb pontja az ottani életnek. De amit ő pl. a mai napig nem tudott megszokni, pedig fiatal diplomásként már 5 éve kint él, ott születtek a gyerekei stb., azok a hatalmas távolságok.

Setét torony NorbiLordi, szerintem mi egészen hasonlóan látjuk. Én 3-4 hónap alatt olvastam el mind a 8 kötetet (köztük legvégül a 4,5. részt, amit utólag írt az író (gondolom, neki is kedve támadt még egyet-kettőt kalandozni ebben a világban, ami annyira érdekesre sikerült, hogy minden bizonnyal ő maga is visszavágyott ide. A végével kapcsolatban, amit már MissKarrdéval korábban beszéltünk is: Nagyon tetszett ezt a befejezés egyébként, igazán méltó ehhez a regényfolyamhoz. Susannah-hoz:

Elnézést, valóban, ezt tudtam is, csak nem ugrott be.

De egyébként most az a tét, hogy ezentúl nem jelenhet meg semmi, ami nem a Disney által jóváhagyott, a korábbinál szigorúbban szabályozott rendszerbe is belefér? Mert ha igen, akkor alapvetően megértem, hogy az EU rajongók szomorúak, hiszen ez nem szimplán arról szól, hogy valami canon vagy sem, hiszen az EU könyvek eddig sem tartoztak a canon-hoz. Sokkal inkább az a baj, hogy a canonon kívül nem lesz SW univerzum, ha jól értem a vitát. Elvész a szabadság, ami ugyan elpusztítja a szemetet, de nem ad lehetőséget arra, hogy korábbankitalált karakterek életben maradjanak, elkezdett sorozatok folytatódjanak. Mert ha nem ez a tét, akkor viszont alapvetően teljesen mindegy, hogy valami canon vagy sem, ha egyébként jó könyv/jó sorozat az egyén szempontjából. Beszélgetni róla ugyan majd csak egymás között, az azonos véleményen lévők tudnak majd értelmesen egymással, de ez eddig is így volt nem? Meg lehet nézni, kik írtak eddig is az EU SW könyvek topikjába és kik a TCW topikba. Két külön világ volt eddig is a két téma, minimális kapcsolódásokkal. Én nem vagyok nagy EU rajongó, bár olvastam jó SW könyveket, de a filmekhez hasonló élményt egyik sem jelentett, sőt, a TCW is túltett rajtuk általánosságban (bár ezt nem mindegyik epizódról tudnám azért elmondani), de ez pillanatnyi állapot, nem zárom ki, hogy változzon. Igazából az EU összevisszasága és hullámzó minősége az, ami miatt igazi SW olvasóvá nem igazán váltam, emiatt nagyon is megértem, miért gondolja a Disney, hogy itt az ideje egy koherens rendszernek. Ez ugyan a régi EU rajongókat szíven üti, amit maximálisan meg tudok érteni, de egy új rendszer, ami rendet kíván tenni, ezzel jár. Ha új időszámítást kezdünk, az csak az elején megosztó, egy idő után természetes lesz és az új generációk már ebben fognak felnőni. Én azt kívánom, hogy ha elindul a Disney ezen az úton, akkor viszont legyen következetes, legyen ez a rendszer 10 év múlva is. Ezen belül kívánok nagyon jó könyveket, amelyek felérnek az EU korábbi gyöngyszemeihez, de viszont egy irányba haladnak. Ahogy Bomarr is írta: Ezzel teljesen egyetértek. Nem kell semmilyen szívükhöz nőtt könyvet elégetni, elfelejteni, megtagadni, és nem hiszem, hogy levetetik róluk az SW logót. Az a múlt, és mostantól más úton halad a jövő, de mindössze ennyi történt. Azt persze sajnálom, ha jó sorozatok (mint pl. a Republik Kommandó) emiatt megszakadnak, de az egységesítés miatt én sem látok nagyon más lehetőséget. Ez persze biztosan nem garantálja a jó minőséget, de az esély ugyanúgy megvan rá, mint eddig. Jóvoltadból hamarosan nekikezdek a Tűzharcnak, ami az öt kötetes Traviss-sorozat első része, és ha jól emlékszem a 66-os parancs a 4. kötetben van kitárgyalva, így előbb-utőbb lesz véleményem erről a témáról. Azonban könnyen el tudom képzelni, hogy békében meg fog férni nálam a kétféle verzió is, mint két külön műfaj gyermeke. Ha nem muszáj, akkor egyiket sem kívánom megtagadni a másik kedvéért. Hogy a köztük lévő ellentmondást hogy lehet majd feloldani, azt még nem tudom, de az biztos, hogy ha lesz rá mód, azt én megtalálom. Én úgy képzelem, hogy A-kategóriás író nem ír megbízásból, megrendelésre, egy adott univerzum kötött feltételei között, pláne, ha már figyelembe kell vennie más, előtte megírt, leforgatott történéseket és valakik koncepcióját arról, hogy mi egy karakter fejlődési útvonala, amit be kell tartani. Az A-ketegóriás írók arról írnak, ami a saját ötletük, és szabadon szárnyalhat a képzeletük minden téren. Neil Gaiman tipikusan ez az író, akinek a kezét nem kötik semmilyen szabályok, csak a saját szabályait veszi figyelembe, és emiatt tud alkotni felejthetetlen és egyedi történeteket. Pont ezért nem hiszem, hogy jó SW könyvet tudna írni. Sőt, már el sem vállalná.

Én is köszönöm a magyarázatot. Ugyan sajnos én sem vagyok a háttérinfókkal teljesen tisztában, de ez pl. teljesen kikövetkeztethető lenne belőle: az Egy Gyűrűt csak Szauron tudja uralni, ezért haszontalan mindenki másnak, csak bajt okoz, így nincs más lehetőség, mint meg kell semmisíteni. Viszont az egész történeten átsüt, hogy a Gyűrűnek önálló akarata van, és mintha nem is Szauron, hanem a Gyűrű mozgatná a szálakat... Mintha nem is egy eszköz, hanem egy társ lenne.

Boldog születésnapot, Bomarr!

Én mindig azt hittem, hogy az Egy Gyűrű a Gyűrűk Ura, mint a leghatalmasabb a hatalom gyűrűi közül, ami így igazi főszereplő is volt a történetben.

Tetszik a stáblista! Hamarosan az is kiderül, hogy ki mit játszik majd az újak közül. Bár Daisy szerintem is tuti Solo gyerek lesz.

Boldog szülinapot!

Engem a dedikálás műfaja nem igazán érdekel, így erre nem is gondoltam, pedig jogos... 3 napos rendezvényekre valóban jobb pénteken eljutni, ha sikerül, mert az még munkanap, tuti kevesebben mennek. Nálunk ez hirtelen ötletből született, hogy menjünk el rá, és mivel nagyon régen voltam hasonló könyvnapokon, és ráértünk, megragadtuk az alkalmat. Jó alkalom lett volna böngészni többet, de erre a tömeg nem igazán adott lehetőséget. A nagy nyomulás eléggé el tudja venni a kedvemet.

Eléggé, de sebaj. A mostani figura közelebb áll ahhoz, amilyennek én Daario-t elképzeltem, valószinűleg ez az oka. Az első fickó érdekesebb volt, de engem valahogy taszított.

Én voltam, jól el is fáradtam a tömegben. Őszintén, nem számítottam ekkora érdeklődésre, amikor neten nagyon sokszor lehet ilyen mértékű 20-30%-os kedvezményekkel vásárolni egy évben többször is.

KÖNYVSPOILER Egyébként eddig nagyon tetszik a 4. évad. Mindhárom rész remek volt! Bomarr, a Jaime Lannisterről lentebb Spoiler mögött írtakkal pedig messzemenően egyetértek. Ez már így csaknem jobb is, mint a könyvben.

Nekem is tetszik. Az elejénél valóban olyan érzése van az embernek, hogy "Ez nem a vége már?", de egyébként engem is tisztára a Lázadók! hangulat kerít a hatalmába. Van benne lendület rendesen.

A véleményemet annyiban tudnám megindokolni, hogy Dooku szervezésben és kapcsolatokban is jobb lehetőségekkel rendelkezik, tárgyalni tud, politizál. Erre valóban nem az intelligencia a legjobb szó, inkább befolyást kellett volna írnom. Hibázott sokat, ez tény, de a piszkos munkát még így is jól végezte. Maul inkább harcos volt. Végül is érthető, hogy mindkettőjükre szükség volt, és Sidious képességeik szerint használta fel őket. De én is azt hiszem, Dooku büszkeségét ő maga is jól ismerhette, és eszében sem volt elárulni neki, hogy milyen a pozíciója, csak amikor már ő maradt egyedül.

Ez nagyon jó gondolatmenet, különösen ez a része tetszik : De azért az nekem kissé fura, hogy Maul maradt volna a hivatalos tanítvány akkor is, ha nem hal meg, és Dooku meg csak egy hasznos segéd, mert intelligenciában ő Maul felett állt. Hogy tudta ezt elviselni Dooku büszkesége?

Nekem is fehér lett. De hogy ez hogy következik a válaszokból, amiket adtam, azt nem tudom.

Dan Brown utóbbi könyveit nem olvastam, a régebbiek közül nekem is az Angyalok és Démonok a kedvencem (rég izgultam krimin ennyire, igaz nem is nagyon olvasok ilyesmit mostanában), de a Megtévesztés foka is nagyon tetszett. Az Inferno-val talán majd később megpróbálkozom. Most vagy egy csomó más olvasnivalóm, ami egyelőre jobban érdekel.

Nagyon jó volt ismét talizni Veletek! Szuperül éreztem magam. Dzséjt, néha az a legjobb, ami nem is létezik.