Cselenyák Imre: Tiszta szívvel
Az Arany János életrajzi regények után nem lehetett kérdés, hogy elolvasom a József Attila életéről szóló könyveket is. József Attila költészete és élete egyaránt a legérdekesebb dolgok közé tartozik, ami az irodalmat illeti. A költő összetett személyisége és élete már iskolás koromban magával ragadott. Más poétákhoz képest is rendkívül összetett személyiség. Sejtettem, hogy nem lesz vidám olvasmány, hiszen szegény József Attila életében rengeteg kín és szenvedés volt jelen. A bánat, a szegénység, a nélkülözés mindennapos jelenségként kúszott be állandóan a hétköznapjaiban. A nélkülözés nem csak anyagilag, de érzelmi értelemben is megviselte. Szegény József Attila nagyon szeretethiányos volt. Életében nem kapta meg azt a megbecsülést és szeretetet, amit egyébként megérdemelt volna. Már kicsi gyerekkorában történtek olyan traumák, melyek mély hatással voltak rá később is.
A poéta életét kicsi gyerekkorától követhetjük nagyon részletesen. Az első kötet 1929-ig követi a sorsát. Ahogy az olvasó egy művészlélek felnőtté válását követi, úgy bontakozik ki előtte bonyolult, komplex lelki világa is. Egyedi világfelfogása volt. Különösen szimpatikus volt számomra az, hogy mélységesen elítélte a kapitalizmus kizsákmányoló voltát. A dolgozó emberek sorsát a szívén viselte. Az elnyomást, az igazságtalanságot ki nem állhatta. Egy viharos történelmi korban élt. Gyerekkora még a monarchia utolsó éveiben zajlott, látta mit tett az első világháború az országgal, és mivé kezdett válni az autoriter Horthy-korszak. Nagyon érdekes volt követni a tanulmányait itthon, majd Bécsben és Párizsban. A kor kulturális és eszmei hatásai jelentősen befolyásolták őt. A nőkkel való kapcsolata tényleg elkeserítő. Sokszor sajnáltam szegényt. Az anyjához való viszonya is árnyaltabb, mint gondoltam, de a hozzá való szeretet és ragaszkodás vált dominánssá a lelkében.
Informatív és nagyon részletgazdag az első kötet, ahogy azt Cselenyák Imrétől megszokhatta az olvasó.