Dzséjt

Nem csak kínai, egy texasi fickót is félbefűrészelt egy vonat, és túlélte (hozzátapadt a kerékhez, így nem vérzett el azonnal, szóval meg tudták menteni az életét). Minden kísérletnek van kezdete. A szintén strand-cast Dathan is 12 évvel az ep4 előtt született, Snoke pedig még nála is előbb jött létre, ő pont eme kísérletek egyik legelső szüleménye. Talán az első strand-cast, ami a Birodalomban született.

A lehetséges válasz (ami arra is válasszal szolgálhat, miért olyan, mintha elkapta volna valami):

Tegnap annyira a hatása alá kerültem a The Mandaloriannek, hogy erről meg elfelejtettem írni. Tetszett a rész, bár kicsit vicces, hogy az évadban már másodszor alakult úgy, hogy pont akkor jelenik meg valami természeti csapás, amikor hőseink merő véletlenségből ott tartózkodnak néhány órája. Itt is, 30 évig semmi, megérkezik a 99-es csapata, két órával később megacunami csap le az önmagában úszkáló szigetre. De ezt leszámítva tetszett az epizód, főleg annak idilli mivolta. A cunaminak is jobb szerepe volt, mint a megaviharnak a bányás részben, mert itt ez szolgáltatta azt, hogy a 99-esek új célt találva maguknak maradni akarjanak. Igazából tetszene is, ha a sorozat úgy érne véget, hogy ők itt letelepszenek. Omegának jó helye lenne, a többiek is be tudnának illeszkedni. Úgy tűnik, Phee és Tech között is formálódik valami (mondjuk pont nem Tech-ből néztem volna ezt ki), amit még Wrecker is észrevett ("vetélytársad akadt"). Kár, hogy egy szépnek tűnő jövőképbe a Birodalom bele fog b*zerálni, és egyre biztosabb vagyok abban, hogy ehhez a hálátlan csőgörény Cidnek lesz szerepe. Omegára már kitűzték a védíjat, és az a pénzéhes dög talán merő sértettségből is feldobja őket. Túlságosan látványosan fenyegetőzik azzal, hogy mi mindent tud a 99-esekről, hogy szakadna rá a plafon. És bár Phee úgy gondolja, hogy Cid nem tud Paburól, az még nem jelenti azt, hogy tényleg nem tud vagy nem tudja meg valahogy. Sajnos elég jó információs forrásai vannak. Összességében élveztem a részt, jó volt megpihenni és élvezni kicsit a nyugit, még ha a sunyi cunami le is csapott. Az az érzésem, ez az utolsó pihenő a finálé előtt, a maradék három rész pörögni fog, mint az őrület. Szóval jó megállni egy utolsó szusszanásra a célvonal előtt.

A Din süllyedés problémájára: mivel egy Godzilla méretű állat mozog odalent, ez elég komoly áramlásokat és örvényeket okozhatott a járatban és az az alatti barlangban, ami elkephatta Dint. Példának okáért Dylan Gartenmayert idén januárban a Golf áramlat alig néhány pillanat alatt kb. 46 méter (150 láb) mélyre rántotta le. És mivel az ilyen áramlatok/örvények pillanatok alatt alakulhatnak ki és szűnhetnek meg az állat mozgásától függően, simán reális, hogy az, ami elragdta Dint, már megszűnt (mert mondjuk az állat mozdulatlanná vált, így a víz is lenyugodhatott), mire Bo fejest ugrott. Az egy elég csúnya fúzió lenne, mivel jelenlegi tudásunk szerint Snoke már lassan húsz éve éldegél az Exegolon. Bár maga is elég csúnyácska, az fix.

Azért hihetetlen, hogy még a szenátusi lakóparkot is viszontláttuk, és ennek hála Padmá lakását. Egek, belegondolva, hogy lassan 30 éve halott szegény. Csakhogy szerepeljen egymás mellett (alatt) az ismerős épületek az ep3-ból és Mandiból Illetve itt egy TCW-s kikacsintás is akadt: (Mekkora poén már, hogy a verkli a March of the Resistance-t fújja az ep7-ből ) Amúgy érdekes, hogy szerintem Coruscant újra színesebb és élettel telibb, mint a régi Köztársaság idején, és nem olyan komor és szürke, mint az Andorban a Birodalom idején.

Gondolataim nem rendezettek, szóval tömör leszek: - Bo-Katam hallgat a mythosaurusról. Szerintem még ő sem hisz a szemének, ugyanakkor talán a mítoszok és legendák kezdenek közelebb kerülni hozzá. Megmártózott a tóban, és azóta tényleg nem vette le a sisakot, pedig megtehette volna. Véletlen? Vagy megérintette valami vallásosság? Ahogy a végén nézi a mythosaurs emblémát, az nagyon érdekes. - TIE Interceptorok. Nyamiii! De ezeket nincs hiperhajtómű, akkor honnan jöttek? Ennyi TIE-hoz minimum egy Arquitens kell, de sanszosabb egy Imperial. Csak nem megbújik egy ott valahol a Mandalore rendszerben? - Coruscant, ep3-at idéző képváltások aztán a Galaxis Operaház! Szóljanak már a készítőknek, hogy emberéletekkel játszadoznak!!! - Monumentum Pláza az Umate csúcsával... már nem kell szólni, meghaltam. - Elia Kane; pár napja néztem a 2. évad utolsó részét, és vettem észre, hogy ezt a csajt csak vállon lőtték. Erre baz' meg, megjelenik itt. Jó volt látni, és már majdnem kezdtem neki hinni, de valahogy túl egyszerű volt minden. Aztán zutty, borult a bili. Na mondom, most már köztársasági besúgó. Ja, nem... Más színekben játszik a drága. Tuti még mindig Gideon ölebe. Szegény Pershing. - Az új Köztársaság rehabilitációs programja hatalmas. Tényleg érződik, hogy itt máshogy alakulnak a dolgok. A lázadók hol végezték volna fordított esetben? Jól jártak, ha elküldték őket kitartó és nehéz munkával megdögleni a kesseli fűszerbányákba, vagy olyan helyre, mint a Narkina 5, ahová ugye a beutalót akkor is megkaphattad, ha csak rosszkor voltál rossz helyen. Rosszabb esetben lásd Tawni Ames desixi kormányzó esetét, akit homloklövéssel rehabilitált a Birodalom. Amúgy nem lennék meglepve, hogy ha kiderülne, hogy néhány itt rehabilitált figura húsz évvel később a Szenátusban éltetné a Birodalmat. Tuti átcsúszott néhány ganajtúró is a listán a megfelelő összeg vagy titok megvillantásáért cserébe. - Érdekes, hogy mennyire ódzkodnak a birodalmi technológiák használatától, de közben az elmenyúzót (gyanúsan emlékeztet az Andorban látott kütyüre) lazán felhasználják jobb célokra. Vajon mi alapján rostálnak? - Pacsi, hogy megmelítették a Szövetség flottájának leszerelését is. Talán hamarosan megjelennek az első T-70-esek és RZ-2-esek? - A döglött csillagromboló de feelinges volt. Mondtam én, hogy ezeket épp szétszedik. Viszont van egy negatívum, amin nem tudok túllépni. Ezt nagyon elcseszték, de tényleg.

Még egy óra...

Próbálom megállni, hogy a munka befejezéséig ne nézzem meg (vagyis estig). De, kíváncsiságból benéztem ide, hátha látok olyat, hogy sz*r lett, és akkor könnyebb lesz ellenállni a rajongás csábításának. Erre az első, amit olvasok:

Szerencsére, én valószínűleg kisebbb kompromisszumokkal (leveszem a ray tracing beállításokat médiumra), szerintem High beállításon ezt is simán futtatni fogom, mert a gépem a Performance-t súrolja alulról. Amúgy azt érdemes tudni, hogy a Sony exkluzívjainak portjai baromi jól skálázhatóak, így egy szerényebb gépből is ki lehet hozni látványra szép dolgokat. Persze a kompromisszum nem árt. Meg a türelem, hogy ezzel bíbelődj. Mondjuk ezért is szeretem a PS5-öm (meg előtte a PS4-esem), nem kell a grafikai beállításokkal nyűglődni. Ezzal akkor sem szerettem bíbelődni, amikor még PC-párti voltam.

És az ezt megelőző húsz évben hogyan szaporodott, szexuális úton? Persze, megmagyarázni bármit meg lehet, de, ha nem lettek volna már az elején hülyék, akkor most a rajongói nyomás hatására nem kell majd a korábbi kínos magyarázatukat egy ugyanolyan vagy még kínosabb magyarázattal elsimítani.

@Donát Joel sosem hitt ebben. Se akkor, amikor elindultak, se akkor, amikor odaértek, se akkor, amikor... Legalábbis a játékban.

Igazán kétlem, hogy így tettél volna (bár tök mindegy, mert ezután max. 5 perc gameplay van, szóval technikailag így is, úgy is végigjátszottad), ha a játékkal játszottál volna, mert rengeteg dolog teljesen máshogy csapódik le. Eleve, ott 20+ órát töltesz el a karakterekkel folyamatosan, csak velük, nem heti egy lebontásban kevesebb, mint 8 órát, de talán a 7-et sem éri el, ha csak azt számoljuk, ami ténylegesen Ellie-ről és Joelről szól, nem másról. A világ sokkal veszélyesebb, és ide főleg az embereket gondolom. Ez a sorozat egy The Last of Us light, és sajnos túl sok dolgot puhítottak meg ahhoz, hogy ne az jöjjön le a végén, ami a játékban. Eleve nagy baj, hogy itt kívülálló a néző, míg a játékban úgyszólván benne van. Ott végig Joel és Ellie a főszereplő, nagyon sok beszélgetés van köztük, és sokkal jobban kötődik hozzájuk az ember. Mondanám, hogy inkább játssz a játékkal, de sajnos azt neked a sorozat már végleg tönkretette. Esetleg, ha nem akarod megvárni a folytatást, akkor tudnám azt mondani, hogy játszd ki a Part 1-et, aztán a Part 2-t. (A Part 2-be semmiképpen sem szabad úgy belefogni, hogy a sorozat adja az egyetlen alapot). Bár, mivel neked nincs PlayStationod, így ez halva született ötlet. De azért kíváncsi vagyok @Pildi véleményére is, hiszen szülőként ő talán másképpen látja a végkifejlet okait.

Én is kíváncsi vagyok, hogy fognak minderről vélekedni, akik még csak most szembesültek a dolgokkal. A videójáték topikban már több környi vitát is folytattunk erről a befejezésről (bár azt inkább ne olvassátok el, ha a folytatást is így akarjátok élvezni). Nekem is tetszett az epizód, s bár volt egy komoly hiány, itt először nem éreztem hiánynak. Talán csak azért, mert már hozzászoktam, vagy mert itt igazából annak a szakasznak a sztoriban viszonylag kis szerepe volt. Bár a játékban abban a formában talán érthetőbb a végkifejlett. Szóval mindent összevetve az epizód remek zárás volt, a lényeget ezúttal is sikerült áthozni, bár az egész sorozatra jellemző betegségek sajnos itt is kiütköztek. De ezen a ponton ezen már túl tudok lépni. Ami pedig az egész évadot illeti, azt már csak pontokban. Pro + Joel és Ellie története itt is szépen átjön, a karakterek bár mások, ugyanúgy megszerethetőek, ugyanúgy megvannak a hibáik, ugyanúgy emberiek. Pedro Pascal és Bella Ramsey pedig kiváló választások voltak. + A játékok hangulatát az esetek többségében remekül áthozták. + A zenei anyag akár a játékból is szólhatna. Ami részben igaz is, több esetben is a játék zenéjét használták, de a játék zeneszerzője, Gustavo Santaolalla remek új zenéket is írt a sorozathoz. + A játékok minden fontos színésze feltűnt valamilyen szerepben a sorozatban is. + Elmeséltek olyan dolgokat, amiket a játékokban csak említettek vagy csupán utalta rájuk. + Maria terhessége, ez nagyon sok pluszt adhat a folytatáshoz, ha okosan használják. + A reálisabb megközelítés a sorozat nagy részében működött. Kontra: - A világ fenyegetettségének mértékét durván levitték. Főleg a fertőzöttek hiánya az, ami b*ssza a csőrömet. - A harmadik rész Bill és Frank szála, szóval a harmadik rész nagy része. Erre az epizódra konkrétan haragszom. Célt tévesztett, felesleges és unalmas rész volt, aminek semmi hozadéka nincs azon kívül, hogy lehet mutogatni az LMBTQ közösség előtt, ami egy olyan franchise-ban, amiben amúgy is nagy hangsúly van ezen, totál fölösleges volt. - A spórák kihagyásáért elmennek a... - Ellie elszökésének kihagyása. - A Left Behind felének kihagyása. - Színesbőrű Sarah és Maria. Nekem ezek a karakterek fehérek és szőkék. - Minden másodperc, amit Storm Reid (Riley) a képernyőn töltött. - Néha a változtatásokat nem hozták szinkronba azokkal a beszélgetésekkel, amiket a játékból emeltek át. Bár úgy tűnhet, a negatívumok túlsúlyban vannak, ezekre főleg, mint a játékot ismerő és azért rajongó ember harapok. Viszont még így is azt mondom, hogy a The Last of Us a valaha volt elgjobb videójáték adaptáció. Magasan veri a Naughty Dog másik nagyágyújának, az Unchartednek a feldolgozását, amit egészen eddig a legjobb videójáték adaptációnak tartottam úgy, hogy szerintem az is csak egy közepes alkotás. Ezt ez a sorozat minden téren kenterbe veri. És nem azért, mert egy sorozatban több idő van mindenre, egy Uncharted sztori tökéletesen elfér egy filmben. Egyszerűen ott a karakterek nem nagyon működtek úgy, mint a játékbeli karakterek valós megfelelői, a világ is elég bárgyún lett áthozva, stb. Itt ez nincsen. Az olyan "műalkotásokkal", mint a Resident Evil sorozat vagy filmek, vagy a Doom és a Mortal Kombat... Hát komolyan, össze sem szabad vetni. Az már nem ég és föld, hanem Föld Proxima Centauri távolság. Szóval minden hibája ellenére ez jól sikerült, bár többször valószínűleg nem fogom megnézni (bár a áttérben elfuthat munka közben), de csak azért, mert, ha a The Last of Usra vagyok kíváncsi, akkor a játékot fogom továbbra is elővenni. Egyrészt jobb, másrészt, mert én azért rajongok. Ami a folytatást illeti, hát nem tudom... Most jött a hír, hogy a Part 2-t több évadban akarják elmesélni, merthogy az nem fér bele 9 epizódba. Ez nem igaz, simán bele lehet tenni. Ott sokkal több sallang van, amit ki lehet vágni, és sokak szerint eleve a játék is túl lett nyújtva, mint a rétestészta - amivel amúgy egy picit én is egyetértek. A játék öt jól elkülöníthető részre lett szétosztva, ebből két szakasz piszok hosszú, és háromnak a lezárása olyan érzést kelt, mintha a játék vége lenne. Mondhatnám, hogy ez elfér 1-2 évadban, de nem, mivel főleg játékmenetről van szó, olyan szakaszokról, amik a sztorit nem feltétlen mesélik. Tehát nem olyan, mint Ellie szökésének esete, amikor az ellenség elpusztítása közben Joel bizonyítja önmagának, hogy igenis képes megvédeni Ellie-t és nem akar elválni a lánytól. Szóval az az érzésem, hogy itt nem arról van szó, hogy a sztori nem fér bele egy évadba, hanem arról, hogy több évaddal több pénzt lehet keresni. De az amúgy is vegyes megítélésű Part 2-nél ez veszélyes játék. Nem tudom, hogy fog lecsapódni a nézőknél az, ami a játéknál sok-sok rajongónál leverte az ékszíjat. Könnyen lehet, hogy abban a minutumban nézők egész serege fog elpártolni a sorozattól. Plusz érezhetően a készítők kezdenek úgy hajlani, ahogy a rajongók fütyülnek, mert már most belengették, hogy a spórák visszatérnek és több fertőzött lesz. Az előbbi egyértelmű megfutamodás, viszont nem tudom, hogyan akarják megmagyarázni. Az utóbbi annyiból jó, hogy a játék folytatásában is sokkal több fertőzött volt. Bár, az első évadban annyira kevés a fertőzött, hogy ezt a létszámot nem lesz nehéz növelni, viszont fura lehet, ha hirtelen túlságosan megszaporodnak. Akkor joggal kérdezhetjük, hogy hol kószáltak az első évadban. De ez még a jövő zenéje. A Part 2 kényes terep, mert bár szerintem még jobb is, mint az első felvonás volt, a játékvilágban ez felel meg a The Last Jedi-nak. Nagyon megosztó lett, sokak gyerekkorát tönkretette, Neil Drukmann a sátán maga, stb. Ismerjük a dörgést. Ilyen matériából sorozatot csinálni, hát nem kis kihívás. Kockázatos lehet évadokra elnyújtani, és nagyon oda kell arra figyelni, hogy mit változtatnak meg milyen okból, és milyen rajongói nyomásnak engednek. Érdekes lesz, annyi szent.

Nem csak elvileg, a Sony már lekérte a Steam profilomat a tesztpéldányhoz, szóval tuti jön a dátumra, nem lesz késés. És a Sony eddig nem csinált sz*r portokat a first party játékaiból.

Mert így azok is megismerhetik a sztorit, akik nem játszanak a játékkal, például Ildi. És persze: $.

A múlt heti The Last os Us rész különbségeivel még adós voltam.

Szerintem itt főleg az lehetett, hogy a Birodalom sokkal nagyobb erővel bírt, és mivel a Lázadók Szövetségével még nem álltak nyílt háborúban, meg is volt a forrásuk ennek bevetésére. És mivel a mandalore, harcos kultúra révén nagyobb fenyegetés lehetett a háború előtti hónapokban, mint a földműves lothaliak, így komolyabban is vették eme bolygó lázadását. Márpedig, ha megjelent egy flottányi Imperial I-es az égen, az több százezer rohamosztagost, több száz TIE-t és még ki tudja mit jelent. Talán még egy egységes Mandalore sem tudott volna sokáig ellenállni ennek, hát még egy megtépázott, szétszakadozott Mandalore. De talán még így is elég sokáig ellenálltak és elég nagy veszteségeket okoztak, és végül emiatt mondott le a Birodalom a bolygó visszafoglalásáról, és inkább kiirtotta a népet, ezzel letudva a gondot.

Hát ő... Nem tudom, hogy ha a csőlátású, bigott vallási, fegyvermániás fanatikus vagy a bukott, a népét halálba vezető ex-terrorista hercegnő között kellene választanom, melyikre böknék rá. Nézzük racionálisan. Pro: Az egyik fegyvermániás, a másik katona, és mindkettőnek király páncélja van, király fegyverekkel. Plusz: Kontra: az egyik egy bigott vallási fanatikus, a másik ex-terrorista. Egyik sem a zsánerem. Igazából Maul hatalomra segítésén kívül semmi sem volt rossz ötlet. Oké, talán még a kard elfogadása az volt, bár az is csak akkor, ha elfogadjuk, hogy ez a tett balszerencsét hozott. Szerintem ez nem igaz, Mandalore-nak akkor is lőttek volna, ha Bo-Katan harcban szerzi meg Sabine-tól. Ha csak az ajándék elfogadása nem azt eredményezte, hogy néhány klán és ház nem állt mellé, de a Heroes of Mandalore című Rebels epizód vége ennek épp az ellenkezőjét sugallja. A baj, hogy ezen gondolatok következményeit nem tudta jól kezelni.

Inkább harmadik. Az első esélye akkor volt, amikor Maul kiűzése után helytartóvá vált, ám ezt elbukta. Utána jött Sabine és az ajándék kardja, ezt is bebukta. Sőt, igazából már a negyedik, hiszen lett volna esélye már Dintől is megszerezni a kardot, de fura mód, vele nem mer kiállni (azért ez is ad egyfajta jellemrajzot: a vén Gideontól, aki csak egy birodalmi, el akarta venni küzdelemben a kardot, de a harcedzett, fiatalabb Din Djarint meg sem próbálja kihívni). Szóval ezt az esélyt passzolta. Én egy mandalore-i helyében sem állnék be mögé, esélyt sem adnék neki. Ez a nő többszörösen csúnyán elbukott, a népét a romlásba és a halálba vezette. Segített Maulnak hatalomra kerülni, aztán polgárháborút robbantott ki, majd meginvitálta a Köztársaságot a bolygóra, ami így Birodalommá alakulva könnyen bevehette. Végül fellázadt a Birodalom ellen, aminek következménye az lett, hogy már a mandalore egy kihalófélben lévő faj.

Azért ez nem Harry Potter varázspálcája. Különben is, Bo-Katan technikailag csak felvette a földről az ott heverő kardot, azaz nem harcban került hozzá. Na perzse, ahogy Gideon mondta, a sztori számít, nem a kard, szóval, ha a kiborg legyőzése után Din véletlen hátbaszúrná magát a karddal, vagy ügyetlenségében levágná a saját fejét, esetleg megbotlana és nyakkal előre beleesne a pengébe, akkor Bo-Katan olyan mesével állhatna elő, amilyennel csak akar. Bár lehet, hogy az is kell, hogy a sztorit néhány hiteles szemtanú is megerősítse, amely esetben nem elég az, ha Din a WC-n véletlen beleül az aktivált kardba.

Igen, ez egy kiborg volt. Szerintem hasonló "fejlesztések" eredménye, mint amiket Grievous eszközölt magán, vagyis szép fokozatosan lecserélte szinte mindenét kibernetikus pótlékra (valahol a tatooine-i modok az ilyen Grievous-féléknek az első fázisai). Érdekes, hogy Din vére kellett neki.

Itt jelent meg először. Szerintem azért tűnik ismerősnek, mert sok régi sci-fi egy-egy mumusának jegyeit magán viseli. Az 1988-as Moontrap-ban is volt ilyesmi, de a Chronicles of Riddick-ben is bóklászott ilyesmi, hogy csak két példát említsek: Amúgy szerintem nagyon cool, mintha a dolog megpróbálta volna asszimilálni Grievoust, de csak ennyire futotta.

Ó, akkor ez kiment a fejemből. Mondjuk e rész a TBB új epizódja hatása alatt még a saját nevem is kiment a fejemből. Ja, ez fura volt, még tőle is. Bár szerintem nem tudja, hogy milyen viszonyban van Din Bobával. Tényleg szép, formás gesztusai vannak.