Dzséjt

Az effektek tényleg nagyok voltak akkoriban, sőt, a legjobbak, amit a TV-ben produkálni lehetett. B kategóriás sci-fihez képest ez volt az első TV sorozat, amiben full CG szereplők szerepeltek, ráadásul mindjárt jelentős szerepben. Ez akkoriban még mozifilmekben is szokatlan volt, hát még húsz perces sorozatepizódokban. És ezek a CG karakterek nem csak benéznek az évadba, Soaron a 22 epizódból 16-ban, Behemót (Blastarr) 12-ben szerepelt. Még olyan epizód is van, amiben mindketten tiszteletüket teszik, össze is verekednek. Persze ez is lett a veszte, iszonyú magas volt a költségvetése. A CG mellett (ami ugye Soaron és Blastarr mellett még jelentette a lézerlövedékeket, az energiapáncélok felvételét, a fémkatonák vibráló miarosebbét), minden epizódban új díszletet építettek fel, a fémkatonák és Powerék páncélzata is drága volt (főleg, mert a valóságban az energiapáncélok igen sérülékenyek voltak, így mindegyikből volt vagy hat), és akkor még a modellek, a valóban működő járművek, és egyéb trükkök (Mentor feltűnései, Sólyom is pofátlan mód repkedett az epizódokban, meg akkor még ott volt a két hajó, a skybike-ok). A hatodik katonát (Nathan "Stingray" Johnson ezredes, létezik pár kép, amin még rajta van, mert forgattak vele; a sorozatban a hatodik feltöltőállomás is megmaradt) végül azért sem szerepeltették, mert egyrészt technikai háttér sem állt rendelkezésükre, hogy megcsinálják a vízalatti jeleneteket, másrészt a medence, ami készült a sorozathoz, dollár tízezreket úsztatott volna el. Szóval megkérték az árát, epizódonként 1 millió dollár. 1987-ben, húsz perces epizódok. Összehasonlításul: a sokkal nagyobb népszerűségnek örvendő Star Trek akkor induló folytatása, a The Next Generation első évada epizódonként 1,3 millióba került. És azok 45 perces részek voltak!

Köszi. Remélem, ez sem fog csalódást okozni.

Ebből is látszik, hogy simán letagadhatja azt a 100 milliót.

:clap2:

Szó se róla, Az oligarcha vérvonala is márciusra lett tervezve, aztán jól megjelent novemberben. Most az enyém is május-júniusra van tervezve, de örülhetek, ha idén megjelenik. Mondjuk azért is akarnak ennyit kiadni most, mert idén húsz éves az MU. Sheenard is kihozna egy Ketchikan könyvet, és Fonyódi Tibi is mondta, hogy talán, esetleg, megeshet, hogy ír egy új MU regényt, ami talán, esetleg, megeshet, hogy A korona hatalma folytatása lenne, de talán, esetleg, megeshet, hogy nem Brett Shaw-val. Persze, ezek a tervek... Mi meg a lusta írók, például én, aki ma ugye még egy hangot nem írt a regénybe, de legalább áttervezte a közepét, aztán mindjárt itt van március vége, miközben február végére terveztem a befejezést. Sanyi sem éppen a feszes munkamoráljáról ismert, szóval amit mi befejezünk, az X, mikor lesz megszerkesztve, és Y, hányszor kapjuk vissza átírásra. Ezek együtthatója adja Z-t, vagyis a Tuan és a nyomda közötti transzkommunikációs összefüggések szinuszát, melynek végső tangense a "túró tudja idén mikor és milyen számban jönnek az MU kötetek" eredmény.

Linket, forrást, megerősítést, hamar, hamar, hamar!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Battya meg a nyihaha.

Ó, hogy a mocskos életbe... Nincs véletlen valakinek egy hibernátora, esetleg egy időgépe?

Hát ez nagyszerű, ettől máris felkeltette az érdeklődésem. Mondtam is minap, hogy remélem nem lesz tollas dinó a történetben. Se történet, se hangulat...

Az MU már évek óta a a Tuannál van, a vérfrissítés meg tavaly megérkezett Az oligarcha vérvonala kötetben. Hatan vannak benne új írók, nem elég? Nyáron tőlem biztosan jön MU regény, a többiek is írják a sajátjukat, terv szerint azok is jönnek (Sheenard öt regény és egy antológiát szeretne kihozni idén).

Technikailag, pocsék a papír és a könyvfűzés, meg a fordítás, fogalmazás, korrekció sem éppen tipi-top. Bár utóbbival a Tuan sem dicsekedhet el.

Amire a Tuan le is írta, hogy ez annyira nem igaz, hogy nem is volt szó a tárgyaláson arról, amiről a Delta hadovált, és még a Tuannak adtak igazat. Utolsó infóim szerint januárban volt egy döntő tárgyalás, de még a Tuan tulajdonosa sem tudta megmondani, hogy akkor tényleg véget ér-e a dolog, vagy sem. Mivel azóta mélységes csönd honol mindkét oldalon, szerintem nem történt előremozdulás az ügyben. Amúgy a Delta nem tudom, mit pattog. A könyveik gyatrák minden téren, rég le kellett volna húzniuk a rolót. A terjesztők meg menjenek a francba még mindig, nekik köszönhető, hogy a könyvszakma haldoklik az országban.

Érdekesnek tűnik, bár az előzetes alapján volt egy kis Screamers utánérzésem. De szegény Paxton miért kap mindig unszimpatikus szerepeket? - Welcome to the real world, Hudson. - Thats it, Morpheus, game over, man, game over!

Most, hogy mondod, tényleg.

Ez öt pontos név lett.

Azon is, meg az MSaton. Sőt, ha jól rémlik, egyszer az M1 is leadta úgy, hogy filmmé vágott több részt. Az előzményeket elmesélő New Oreder Part I-II-t, illetve az utolsó két részt, a Retribution Part I-II-t. Így lett belőle nyolcvan perces film. Ugyan a szereplőkről még nincs sok információ, de az már biztos, hogy az eredeti Powert játszó Tim Dunnigan lesz az új sorozatban a Power apjáról mintázott szuperkomputer, Mentor.

Arra gondoltam. Akkor jó. Csak most a közte és a Tuan közti jogi hercehurca MÁGUS ügyben kicsit elbizonytalanított, mintha olvastam volna, hogy a Deltának jogutódja van. De aztán valószínű, hogy csak hülyén emlékszem.

Lőrinc L. László azért kicsit más kategória, mint mi. Picurit több írói múlttal rendelkezik. És ő tényleg azoknak a keveseknek az egyike, aki megélhet ebből. A "szinte lehetetlen" magába foglalja azt is, hogy páraknak sikerül. Fableről nem tudom, foglalkozik vagy foglalkozott-e még valamivel, de sok író könyv mellett vagy tanár, vagy újságíró, esetleg forgatókönyvíró, de ismerek gépbeállítót is. De Lőrinc is csinált bőven mást is. De azért ne hasonlítsuk a lassan harminc éve befutott írókat, akiknek csak a neve eladja a műveiket, egy ma kezdő íróhoz. Nyilván harminc év múlva már nekem sem lesz gondom abból, hogy megéljek az írásból, amikor a háta mögött lévő kilencven könyv jogdíjai is önmagukban eltartanak (pláne, ha mondjuk családom sincs, akiket etetnem kell). Arról nem beszélve, hogy azt az évi két-három könyvet meg is kell ám tudni írni, és még inkább, kiadni.

Dzséjt nagyon-nagyon várja!

Bármelyik kiadónál, amelyik segít a könyv elkészítésében, nem csak a részesedésre fáj a foga (persze első sorban mindegyik arra pályázik, de azért nem mindegy, hogy azt hogyan teszi). Nagy tapasztalatom nekem sincs, ismerem a Tuant, a Tuant és a Tuant. Ez egy korrekt kiadó, de tőlük is csak egy kisregényem jelent meg egy ismert franchise antolgóiájában, szóval gőzöm sincs, hogyan állnak az út széléről beesett szépreményű írókhoz. Azt tudom, hogy a magánkiadás tényleg csak arra jó, hogy elmondhasd: megjelent könyved. Ennek nem is vagyok ellene, sőt, vannak aspektusai, ami miatt magam is szívesen élnék vele, ha milliomos lennék. Egyedül a módszer nem tetszik, amit az ilyen magánkiadók alkalmaznak. Vagyis nem csinálnak effektíve semmit, csak a pénzt akarják (hiába írod, hogy nem került neked semmibe, így is levesznek majd 30%-ot, holott te végezted az írást, a szerkesztést, te adtad a borítót, te gondoskodsz a terjesztésről, a marketingről, lényegében mindent te csinálsz, ők csak biztosítanak egy publikálási felületet... hát kérem, ezt ingyen is össze lehet hozni, akár saját kezűleg is). Nincs technikai támogatás, szakmai meg aztán végképp nincs. Ami utóbbi igen fontos, egy jó szerkesztő egy pocsékul megírt könyvet is fel tud javítani. Könyvet szerkesztő nélkül kiadni olyan, mint WC-t pucolni gumikesztyű nélkül. A másik, és ez nem csak szerintem, plusz ez már tapasztalat is: nem jó egyből regénnyel kezdeni. Persze, nem ismerem a munkásságod, lehet már hatszáz novella van a hátad mögött, szóval ezt ne bírálatnak vedd. De, jobb novellákkal kezdeni. Megtanítja az embert írni. Plusz, azokat lehet pályázatokra küldeni, amik megjelenéseket hozhatnak és persze az említett ismeretséget is. És ehhez nem feltétlen kell az a cél, hogy meggazdagodj (idehaza képtelenség), vagy ebből élj meg (nálunk ez közel lehetetlen), elég csak annyi, ha szeretnéd megosztani másokkal (ami nyilvánvaló, mivel nem a fióknak írod ). De mint írtam, a neten össze lehet halászni kiadókat. Amiket kapásból tudok: Libri, Alexandra (egyik sem javallott, de kiadók és náluk azért nagyobb eséllyel kap méretes marketinget a könyv, bár irtóznak a sci-fitől), Tuan, Grál (kis kiadó, most indult újra, még nem próbálkoznék), Cherubion, Delta (már ha meg van még... ), Szukits.

Hát nem kell, se én, se más író ismerősöm nem szorult rá ilyen magánkiadásra. Lehetőség csupán.

Na, szerintem az ilyen magánkiadóknál ez a nagyon nagy baj. Hogy pénzt kérnek azért, hogy kiadják. Khm... fizess a saját munkádért? Kérem, ez semmi, csak színtiszta pofátlan lehúzás. Ezek nem kiadók, hanem nyerészkedő f*szkalapok, akik hamis illúziókat táplálva jól megszedik magukat. Komolyan, 30%-ot kérnek el azért, hogy semmit se csináljanak? És további pénz azért, ha ők "csinálják" a borítót, a tördelést, a szerkesztést, stb... Khm... A valóságban ezeket a kiadónak ingyen, bérmentve kell biztosítania, már csak a saját üzleti sikere végett is. Esetleg, ha tényleg nem opció a pénzkeresés, de annyira nem, hogy egy petákot sem akarsz látni, akkor talán már jobban jársz az ilyen honlapokkal: http://karcolat.hu/ Sok ilyen van szerte a neten, ezeken olvassák, visszajelzéseket is kapsz, sőt, megeshet, hogy kiszúr egy kiadó. Olykor még kisebb pályázatok útján ki is adnak antológiákat, amikbe a honlapra feltett művekből szemezgetnek. Is-is. Általában több kilométert lejárva a szobámban, az utcán, a munkahelyen, stb... kiagyalom a fő sztorit, megszületnek a szereplők, a fontos párbeszédek. Ennél a regénynél készültek írásos vázlatok is, felskicceltem egy "pályaudvart" a sztori szálaival... Aztán amikor elkezdtem írni, ez végül mind ment a kukába. Sajnos hiába az előre tervezés, igen nagy vonalakban tudok csak ahhoz alkalmazkodni. A szereplők nem hagyják. Úgyhogy általában ez a váz, aztán arra felfűzök egy halom dolgot, ami közben jut eszembe. Ergo hagyom, hogy a képzeletem szárnyaljon. A regényt 15 fejezetesre terveztem, már a 33. fejezetet írom. És még 15 tuti hátra van (mindig tizenöt van még hátra ). És persze kedv kérdése is, bár az határidős munkánál azért okozhat bonyodalmakat, mint például a lassan egy hónapos csúszásom... Bár ebben azért benne van az is, hogy nem mindig tudok az írással foglalkozni. Sajnos. De majd az is eljön.

Hát, magyar honban nem is fogsz írásból meggazdagodni. Megélni is csak alig lehet. De egy kiadónál azért esélyesebb, hogy annyit kapsz érte, hogy azzal azért úgy érzed, nem vesznek semmibe, értékelve van valamennyire a munkád. A magánkiadásnak ez a hátránya, elég kicsi rá az esély, hogy annyi pénzt kapj, amennyitől nem érzed átverve magad. Na de ha ez nem érdekel, akkor tényleg nem számít. Az én könyveim úgy nagyjából még sehol. Egy novellám jelent meg az Új Galaxisban, egy az Avannánál, most valamikor tavasszal jelenik még két novellám a KIMTE által kiadásra kerülő antológiában, illetve a Tuannál jelent meg szintén antológiában egy kisregényem. A most készülő regényt szintén a Tuan adja majd ki. Ha egyszer eljutok a végére, és a szerkesztő sem fog kinyírni miatta.

Boldog születésnapot, szomszéd!

Kíváncsi leszek rá. Nekem az USA-ba emigrált, japánok által megkeresztelt francia Godzilla is tetszett anno. A mai vizuális technológiával nagyon baba lehet. Csak rakják jól össze a látványt, meg legyen befogadható a történet (már amennyire befogadhatóvá lehet tenni egy sugárzás miatt toronyházzá nőtt gyík tombolását ).