Donát

http://2perc.blog.hu/2011/04/25/luke_ez_itt_az_anyad

Ody, így hogy újra felfedezted a spambe csoportosított szavazatokat, mennyinél járunk?

Gondolom az elég ritka, hogy egy Dooku bölcsességével rendelkező Jedi kilépjen a Rendből. Ez már-már olyan, mintha Yoda fogná magát, és lelépne, majd Sith-té válna. Dooku mellszobra, amit Obi-wan megcsodál a könyvtárban arra utal, hogy Dooku nagy fejes lehetett (egyike a lelépett huszaknak, írja a könyv, bár nem hinném, hogy összesen 20 Jedi lépett le, inkább 20 magasabb rangú Jedi), ezért fura, hogy ott hagyta a rendet.

Én csak nem értem, hogy ezt a - számomra evidens - dolgot miért értik úton útfélen félre az emberek. Palpatine elég világosan elmondja, hogy Plagueis "életben tudta tartani azokat", akikkel törődött (beleértve akár magát is). De mivel ehhez Erőhasználatra van szükség, nyilvánvaló, hogy ha levágják a fejét, vagy álmában beleállítják a fénykardot, tehetetlen. Éppen ezért ez a tudás elsősorban a természetes öregedés vagy a betegségek ellen jó, hiszen akit hirtelen megölnek, már nem tudja úgy használni az Erőt (a másodperc ezredében), hogy megmentse magát. Palpatine is mondta, hogy "úgy tudta befolyásolni a midi-chloriánokat", hogy azok életet teremtsenek. Ez nyilván nem egy ezredmásodperc alatt meg végbe, hanem percekre van szükség hozzá, ezért tökéletes az öregedés, vagy a betegségek ellen. A halhatatlanság elég sok mondakörben egyenlő a "sosem öregszik meg, sosem hal természetes halált"-tal (pl. hegylakó, ahol a fejét le kell vágni), és szerintem itt sem idegen. Egyébként Palpatine sosem használja a halhatatlanság szót, csak egyszerűen leírja a képességet, ami egyébként tökéletes Anakinnek, hiszen álmai szerint Padmé a szülésbe hal bele, tehát a képességgel megmenthető lenne, ha pl. Anakin folyamatosan használná, miközben Padmé szül.

http://www.youtube.com/watch?v=0bx7blXygrc&feature=related

Ételvonaaaat... nem rossz.

És mi a helyzet Dookuval? Ő vajon miért állt át?

Nem értek egyet, de nincs kedvem ezredjére is leírni, hogy miről szól a legenda...

Én mindenkit beszélek le a freemailről, ahol csak tudok. A gmailhez képest szerintem borzalmas.

Mondjuk én sosem értettem azokat a szurkolókat, akik a szünet előtt felállnak hogy kisebb legyen a sor a sörért. Akkor inkább vegyen kettőt meccs előtt.

És tényleg. A szurkoló második számú szponzora.

Kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek!!!

Nem a közgazdaságtannal kell tisztában lenni, inkább a szemlélettel. Bizonyos összefüggésekkel tisztában kellene lenni, pl. nem annyiból áll a világ, hogy mennyi a bérem, hanem hogy mennyit termelek emögött. A pénz csak egy eszköz, nem pedig a gazdagság maga. A bankok azért adnak kamatra pénzt, mert a mai forint többet ér, mint a jövőbeli forint, stb., stb.

Jó ötlet, legközelebb én is úgy nézem.

Az itt kissé OFF lenne. De a felvetéseidre szívesen reagálunk a megfelelő topicban.

Oldie, sajnos nem látom további értelmét a beszélgetésnek, mert mikor veled beszélgetünk a gazdaságról, úgy érzem magam, mint egy magántanár, aki olyan diáknak magyarázza a deriválást, aki még a szorzótáblát sem tudja... Egy jó tanácsot azért adok: ne rejtett összeesküvéseket keress empirikusan igazolt tételek mögött, hanem tanulj és okosodj, mert gazdaság témakörében rád fér.

Ja, hogy te nem hinnéd. Hát drága egyetlen Oldie-m, attól még úgy van, csak nem értesz hozzá.

A belső kínálat kis nyitott országban sajnos nem lehet a növekedés motorja. Ugyanis, ha növeled a háztartások jövedelmét, akkor az automatikusan maga után vonzza az import növekedését. Ha nem az export, hanem a belső fogyasztás áll a középpontban, akkor ez folyó fizetési mérleg hiányt eredményez, ami megfojtja a gazdaságot. Miért? Azért, mert az állam külső hitelekből / magán megtakarításokból finanszírozza a hiányt, ami csökkenti a beruházásokat a vállalati szektorban, anélkül pedig nincs növekedés. Tényleg nem bántásból, de az alapokkal nem vagy tisztában.

A lényeg, hogy ha kevés van az adott szakemberből a munkaerő piacon, ergo nehezen helyettesíthető a "termék", amit kínál, akkor megfizetik. Ha meg könnyen helyettesíthető, akkor meg nem. Ezért tanulunk jól általános iskolában, gimnáziumban, egyetemen, hogy olyan képességekre tegyünk szert, aminek a révén később nehezen helyettesíthetők leszünk. Persze vannak anomáliák, a mai világ természetéből következik, hogy a nehezen helyettesíthetőség néha nem tanulható képesség függvénye (fantasztikusan kereső "celeb" sztárok a tv-ben), de alapesetben erről szól a történet.

Hajrá, hajrá.

Lásd alább, Oldie. Viccet félretéve, Oldie: a béreket nem központilag határozzák meg. Ha jól megy egy vállalatnak, többet ajánl fel, ha meg rosszabbul, akkor meg nyilván kevesebből gazdálkodva kevesebbet. El kellene már felejteni, hogy "majd az állam", NEM! Nem az államra kellene támaszkodni. Akinek a tudása, munkája hasznos, azt annak rendje módja szerint meg is fizetik. Ha egy szakember a vállalat számára milliós hasznot hoz, akkor a vállalat nem fogja elengedni. Hogy az átlag munkás keveset keres? Hát kérem szépen, ennyit "ér" a munkájuk. És lehet támadni, meg kiátkozni, de egy gépsort kezelő munkás teljesen irracionális lenne, hogy egyik napról a másikra 3szor annyit keressen. Miért? Emelkedett a termelékenysége? Nem. Egyre kevesebb a munkás? Nem. Ideje lenne észrevenni, hogy a gazdaságban olyan összefüggések vannak, amik nem kerülhetők meg: mint például a szűkösség. Mit értünk szűkösség alatt? Nagyon egyszerű: ha kevés olyan ember van, aki a te munkádhoz hasonlóan tud teljesíteni, akkor te "szűkösnek" számítasz, és megfizetnek. Ha meg nem, akkor nem. Ha 1000 munkaképes ember lenne az országban, és 1500-ra lenne szükség, akkor garantáltan minden munkást megfizetnének, hogy dolgozzon épp az adott cégnél. De jelenleg kevesebb munkalehetőség van, mint dolgozó, ráadásul a munkaerő jelentős része alacsony termelékenységű munkát végez: a munkavégzése nem szűkös, ezért nem fogják megfizetni. Persze, lehet trükközgetni, pl. az állam által alkalmazottak fizetését megnövelni. Hoppá, a gond csak az, hogy adófizetésből finanszírozódik minden közkifizetés, és mivel mi fizetjük az adót is, ezért a végeredmény annyi lenne, hogy egyik zsebbe raknak, másik zsebből elvesznek. Egyébként el lehet gondolni azon, hogy mi történne, ha minden embernek 100.000 forint helyett 200.000 forint lenne hirtelen a bére. Elmondom: semmi nem történne, mert a pénz semleges. Nem egy reáleszköz, csupán a gazdaság forgókerekeinek kenőolaja. Arra jó, hogy lebonyolítsuk a cseréket. Ha a társadalom jelentős részének úgy emelkedik meg a bére, hogy amögött nincs REÁLnövekedés (azaz magasabb volemenű termelés), a béremelés is csak inflációt okoz. Oldie, pont te vagy a célközönsége a populista kijelentéseknek. Medgyessi: Emeljük 50%-kal a bért! Hurrá! Eredmény: infláció? Igen. Növekedés? Nem. Az emberek ugyanannyi kenyeret tudnak venni a bérükért? Igen. Ergo semmi sem történt, csak az árak emelkedtek. Közgazdasági elméletekre támaszkodva előrelátható volt, hogy ez következik? Igen. Érdemes tehát akkor belebeszélni a nagyok dolgába, ha egyetemen is tanultuk a témát minimum 3-4 évig? Igen. Ennyi, barátom.

A legfontosabb, és főként csak kiegészítés az alábbiakhoz, hogy a közgazdaságtanban a gazdasági szereplők racionális döntések mentén maximalizálják a hasznosságukat. Hogy miért? Miért tételezzük fel a racionalitást, amikor a világ irracionálisan működik? Nos legfőképp azért, mert irracionálisan ezerféle képpen lehet cselekedni, racionálisan általában csak az optimális megoldás jöhet szóba. Ebből természetesen EREDENDŐEN következik, hogy a következtetések csak afféle "így kellene" csinálni kategóriába eshetnek, amit - fájdalom - sok esetben nem követnek azok, akiknek kellene. A politikusok egy dologgal vannak elfoglalva: saját újraválasztásukkal. Azt azért hozzátenném, hogyha mindenki értene a közgazdaságtanhoz, és átlátná a folyamatokat, akkor ez a populista magatartás, amit a Fidesz, az Mszp, a Jobbik és társai űznek, nem működne, mert mindenki átlátná, hogy amit mondanak: baromság (általában). De mivel az emberek jelentős része nem ért a gazdaság dolgaihoz, ezért megvezethetőek, azt mondják nekik, amit hallani akarnak, és a kormány olyan (látszat)intézkedéseket tesz, ami rövid távon segít, hosszú távon viszont még rosszabb helyzetet eredményez. Egy példa: ha egy kisgyerek dönthetne a sorsáról, bizton lemondana a szúrós oltásról, csakhogy ne fájjon neki ott és akkor, mindezt azért, mert nem tudja, hogy hosszú távon ez hány és hány, egy oltás fájdalmánál jóval kellemetlen bajtól óvhatná meg. A hangsúly a tudatlanságon van, és ha a gazdaság dolgairól van szó, nagyjából egy kisgyerek szintjén vannak a legtöbben ebben az országban.

Makroszinten is lesz hatása, csökken a fogyasztás, ami a GDP része.