Oldfighter Hozzászólás ideje: 2009. December 23. Hozzászólás ideje: 2009. December 23. Szerintem a legjobb példa a Yavin 4. Ott még az anyabolygót is látjuk, ami úgye egy gázóriás, hasonlóan a Pandora bolygójához. Az Endor anyabolygójáról meg annyit tudunk, hogy anno megsemmisült. Válasz
MissKarrde Hozzászólás ideje: 2009. December 23. Hozzászólás ideje: 2009. December 23. Off Jaja, azért is kóbor hold Válasz
JakeSully Hozzászólás ideje: 2010. Január 6. Hozzászólás ideje: 2010. Január 6. Megtalálták az igazi Avatar-bolygót http://www.fn.hu/tech/20100105/ot_uj_bolygot_talaltak/ Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 6. Hozzászólás ideje: 2010. Január 6. Ugyan. Eddig már több tucat gázbolygót fedeztek fel. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 15. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 15. Gondolom nem szoktatok belegondolni a kozmológia nagy kérdéseibe? Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2010. Január 15. Hozzászólás ideje: 2010. Január 15. Én csak a méreteibe. Válasz
Jinx Lumos Joke Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Néha én is belegondolok. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. (szerkesztve) A mindennapi élet kapcsán is sok érdekes dolog van. Pl. a víz amiben fürdünk vagy megiszunk....az abban lévő hidrogén már az ősrobbanáskor megvolt, tehát cirka 12 milliárd éves anyagról van szó! De említhetném az aranyat pl, ami meg egy szupernóva robbanásban jött létre valamikor, és most ott hordod a nyakadban vagy az ujjadon. Szerkesztve: 2010. Január 16. - Ody Mandrell Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Cirka ötmilliárd év múlva meg te fogsz "lógni" valakinek a nyakában amikor Napunk átalakul, bekebelezi a Földet és szupernóvaként majd szétszórja annak alkotóelemeit, hogy aztán máshol leülepedjen. Válasz
MissKarrde Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Gondolom nem szoktatok belegondolni a kozmológia nagy kérdéseibe? Csak nagyon ritkán, nem igazán foglalkozom a témával. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Cirka ötmilliárd év múlva meg te fogsz "lógni" valakinek a nyakában amikor Napunk átalakul, bekebelezi a Földet és szupernóvaként majd szétszórja annak alkotóelemeit, hogy aztán máshol leülepedjen. A napból nem lesz szupernóva. Kicsi ahhoz. Szóval nem hiszem, hogy lógni fogok valaki nyakában. Amúgy a Nap tágulásával érdekes folyamatok mennek majd végbe a külső Naprendszerben. Gondolok itt az Európa jégfelszínére ami el fog olvadni, vagy a Titánra, ami olyan mint a föld, csak mélyhűtött állapotban. Lesznek ott érdekes dolgok. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Csak nagyon ritkán, nem igazán foglalkozom a témával.Ez jellemző a ma emberére. A mai rohanó világban nincs erre idő, és szinte a kapcsolatunkat is elvesztettük a természettel. Korábban, amikor még észlelő-amatőrcsillagászkodtam, egy-egy éjjel olyan érzések kerítettek hatalmukba, hogy az univerzum része vagyok, és ez igaz is. Persze nagyon parányi része, de akkor is. Mondjuk ezt így elmondani nem lehet, át kell élni. Nem is tudom mit érezhet az az űrhajós, aki kint lebeg a semmiben és lenéz a földre, vagy a csillagokra tekint. Az lehet az igazi áhítat. Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. A napból nem lesz szupernóva. Kicsi ahhoz. Szóval nem hiszem, hogy lógni fogok valaki nyakában. Amúgy a Nap tágulásával érdekes folyamatok mennek majd végbe a külső Naprendszerben. Gondolok itt az Európa jégfelszínére ami el fog olvadni, vagy a Titánra, ami olyan mint a föld, csak mélyhűtött állapotban. Lesznek ott érdekes dolgok.Nehéz szerintem igazán megjósolni, hogy milyen jövője lesz a Napunknak. Annyi biztos, hogy fel fog fúvodni és valszeg a Földet is bekebelezi. Másrészről néhány évvel ezelőttig még azt hittük, hogy gázbolygók nem létezhetnek a csullagokhoz közzel, erre föl az eddig észlelt más naprendszerbéli észlelések azt mutatták ki, hogy igen gyakoriak a néhány napos keringési idővel rendelkező gázbolygók Lesznek itt még szerintem meglepetések még a profi csillagászok számára is. A Kepler űrtávcső még csak most kezdte el a felderítést. 2014-ben meg ha jól tudom egy ennél is komolyabb cuccost állítanak pályára. Az Europa és a Titán tényleg érdekes holdak és talán még az Europa jégfelszíne alatt élet is lehet Amúgy lehet, hogy majd az IMAXban vetíteni fogják a Hubble filmet. Érdemes lenne rá elmenni De pár napja az egyik természetfilmcsatornán is marha jó kis doksifilm ment a világűrről Válasz
MissKarrde Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Ez jellemző a ma emberére. A mai rohanó világban nincs erre idő, és szinte a kapcsolatunkat is elvesztettük a természettel. Öregem, ne általánosíts már. Erre idő? Ezer és ezer dologgal nem lehet foglalkozni, rengetegféle tudomány létezik, nincs ember a világon, aki mindennel tudna foglalkozni, ami érdekli. Momentán az érdeklődésem nem terjed ki annyira, hogy ezzel foglalkozzak, a tied meg sok minden másra nem, amire én szánnék időt A természet nekem meg a földit jelenti inkább, tudod növények és a többi Ne annak mond ezt, aki még kertészkedik is meg próbál fűszernövényeket termeszteni és a többi Válasz
Tenel Ka Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Gondolom nem szoktatok belegondolni a kozmológia nagy kérdéseibe? Mire gondolsz? Mekkora lehet, hogy keletkezett, ilyesmi? Ezt szerintem mi már nem fogjuk megtudni, lehet, senki sem. Vagy hogy lesz-e vége, és mikor és hogyan lesz? Ami igazán érdekelne, és boldog lennék, ha még életemben találnának bizonyítékot földön kívüli életre. Amit meg figyelgetek, azok a nem mindennapi jelenségek, nap és holdfogyatkozás, meteorraj, üstökös, ilyesmi. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. (szerkesztve) Nehéz szerintem igazán megjósolni, hogy milyen jövője lesz a Napunknak.Nem lesz szupernóva az 100% és ez nem misztikum hanem fizika. A tömege nem elég nagy hozzá. Az életútja is remekül megjósolható és ez is tapasztalati tényező ma már. A misztikumot máshol keresd. Mondjuk a fekete lyukak eseményhorizontján túl. Öregem, ne általánosíts már. Erre idő? Ezer és ezer dologgal nem lehet foglalkozni, rengetegféle tudomány létezik, nincs ember a világon, aki mindennel tudna foglalkozni, ami érdekli. Momentán az érdeklődésem nem terjed ki annyira, hogy ezzel foglalkozzak, a tied meg sok minden másra nem, amire én szánnék időt A természet nekem meg a földit jelenti inkább, tudod növények és a többi Ne annak mond ezt, aki még kertészkedik is meg próbál fűszernövényeket termeszteni és a többi Nem azt mondom, hogy mindenki gubbasszon a könyvek felett, hanem, hogy legalább gondoljon bele honnan is származik, vagy mi az az izé amitől a TV működik, mert ha az nem lenne bizony nem látná a Maúnika sót. És bizony a természet része az univerzum is, és az is szép, hogy növényekkel foglalkozol, de most ki beszélt erről a részéről? Nem kell nekem ugrani egyből. Mire gondolsz? Mekkora lehet, hogy keletkezett, ilyesmi? Ezt szerintem mi már nem fogjuk megtudni, lehet, senki sem. Vagy hogy lesz-e vége, és mikor és hogyan lesz? Lentebb írtam róla mire gondolok. Pedig vannak egész jó elméletek, szerintem meg fogjuk tudni ezeket a dolgokat. Szerkesztve: 2010. Január 16. - Ody Mandrell Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Nem lesz szupernóva az 100% és ez nem misztikum hanem fizika. A tömege nem elég nagy hozzá. Az életútja is remekül megjósolható és ez is tapasztalati tényező ma már. A misztikumot máshol keresd. Mondjuk a fekete lyukak eseményhorizontján túl. Nem a misztikumra gondoltam (vagy arra kelljen bárkinek is gondolni), de még a kutatók se biztosak abban, hogy az általunk ismert fizika az az egész univerzumra kiterjeszthető. Persze a Nap az itt van egy köpésnyire, szóval az ő jövője mondhatni még kiszámítható kategória Abban viszont igazad van, hogy engem jobban érdekel az, hogy mi van a "fekete lyukakon" túl Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Nem a misztikumra gondoltam (vagy arra kelljen bárkinek is gondolni), de még a kutatók se biztosak abban, hogy az általunk ismert fizika az az egész univerzumra kiterjeszthető. Persze a Nap az itt van egy köpésnyire, szóval az ő jövője mondhatni még kiszámítható kategória Abban viszont igazad van, hogy engem jobban érdekel az, hogy mi van a "fekete lyukakon" túl Az univerzum hatalmas, szóval bármi lehet. De az is, hogy holnap az utcán eléd toppan önmagad a jövőből. A fantáziád meg mocskos, de ezt tudtam. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. OFF Ez egész jó gondolat, Ody. Ha valaha lesz a Földön időutazás, akkor lehetséges, hogy épp a jelenünkben is akad egy. Sőt, tovább megyek, könnyen lehet, hogy már befolyásolták is a történelmünk. ON Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Az univerzum hatalmas, szóval bármi lehet. De az is, hogy holnap az utcán eléd toppan önmagad a jövőből. A fantáziád meg mocskos, de ezt tudtam. Volt szó nemrég arról, hogy egy néhány száz (estleg ezer?) fényévnyi átmérőjű "nagy semmit" találtak a csillagmező kellős közepén, ami üres. Még az is lehet, hogy sötét anyag sincs benne. Amúgy a múltkori doksifilm nézése közben elgondolkoztam, hogy most amikor a Nagy Bumm nyomai után kutatnak, jobban mondva évmilliárdokra visszamenőlegesen távcsővel észlelik a múltat, akkor ezt melyik távolságba teszik? Az ismert Univerzumunk széle felé vagy esetleg a közepe felé? Mondják ugye, hogy sacc per kábé húszmilliárd éves lehet az univerzum. De ezt hol mérték le? Ha az univerzum pereménél akkor miért ott keresnék a Nagy Bumm látható nyomait? ( a háttérsugárzást ugye mindenhol észleljük ami fennmaradt belőle, még a "hangyás" tv képernyőn is azt látjuk) Miért nem az univerzum közepén keresik? Nagyjából ismerjük a galaxisok mozgásának irányát, szóval ez kiszámítható lenne. De gondolom már abból se látnánk semmit, hsizen a fénye messze túl jár az univerum peremén, ha nem éppen az alkotja a peremét , de akkor meg éppenséggel onnan kéne visszatekintenünk, hogy láthassuk magát a Nagy Bummot. Comprende, vagy fordítsam le ezt az egészet tadzsikra? Válasz
Pildi Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Engem a kozmológia fizikai része nem érint meg (hozzáteszem, hogy sajnos, mert ha nem így lenne, akkor inkább építészmérnöknek mentem volna), érzéseim viszont vannak a témával kapcsolatban, bár csak amolyan költőiek. Engem is az fog meg, hogy milyen kicsik is vagyunk a világegyetemhez képest, és amit mi óriási gondnak érzünk, az eltörpül az univerzum hatalmasságában. Egy embernek mennyi gondja van a saját kis világában, életében, családjában, munkájában, aztán egyszercsak jön egy óriási napkitörés, és mindent felülír, mert hatalmában áll, bebizonyítva, hogy addig milyen jó dolgunk is volt, csak nem tudtuk értékelni. Lásd 2012, ami lehet hogy folyamatosan túlzásokba esik tudományos szemmel nézve, de ezt nagyon szépen ne lehetett szűrni belőle. Vagy pl. olyan jó érzés nyári estén kiállni a szabadba, persze nem egy nagyvárosban, hanem a természetben valahol, ahol nincsen más fény, csak a csillagoké, és arra gondolni, hogy a Föld is csak egy apró pontja az univerzumnak, és mégis milyen nagy csoda, hogy létrejött rajta az élet. Meg hogy lehet, hogy valaki más is éppen most néz szembe velem valahol messze, és ugyanerre gondol. Válasz
Donát Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Oldie: Az univerzum - vélhetően - végtelen. így nincs közepe és széle sem. Max hozzánk közelebb és távolabb eső részei vannak, bár a féregjáratok miatt ezek is erősen relatív kifejezések. Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Oldie: Az univerzum - vélhetően - végtelen. így nincs közepe és széle sem. Max hozzánk közelebb és távolabb eső részei vannak, bár a féregjáratok miatt ezek is erősen relatív kifejezések.Oks, akkor fogalmazzunk másképp Vegyük az univerzumot egy olyan közegnek melyben buborék formában tágul az általunk észlelt/ismert anyag, antianyag és/vagy sötét anyag azaz a galaxisok sokassága. Ha feltételezzük, hogy a Nagy Bumm által csak ezek a komponensek szabadultak fel, akkor mindennek kell lennie valahol egy határnak, főleg úgy, hogy észeleljük a tágulás folyamatát. Egy végtelen állandó ugye nem tágulhat, mert létezése ezt nem indokolja. Most még. Szóval valahonnan látni kéne a Nagy Bumm legelső létezési formuláját. A lenyomata valahol kint van az univerzumban Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Nagyjából kapiskálom amit mondasz oldie. Bár nagyon nehéz ezeket elképzelni. A galaxisok vöröseltolódásából meg tudják határozni a korukat, na meg a háttérsugárzás hőmérséklete és homogenitásának vizsgálata is árulkodó. Azt hiszem az olyan 2K körül van (pontosan nem tudom). Az egész tágulás nagyjából gömbszimmetrikus, így nehéz lenne közepet keresni neki. Ha elindulnál az egyik irányba, előbb-utóbb visszajutnál a kiinduló pontba. Az sokkal izgalmasabb, hogy a feltevések szerint az egész univerzum anyaga, a kezdetekkor olyan kis térrészben sűrűsödött össze, mint egy gombos tű feje. Még elképzelni is nehéz.... Innen indult a tágulás, amiben olyan korokat különböztetnek meg, amik csak 10 a mínusz huszadik másodpercig tartottak. És ebből volt jó pár. A másik, meg, hogy honnan van az anyag. Ugye csak Hidrogén és egy kevés Hélium volt a robbanáskor, ebből épültek fel később a csillagokban a többi elemek. De a proton az honnan van? Mindig is volt? De olyan nincs. Vagyis emberi ésszel nehéz ezt felfogni, hogy bárminek ne legyen eredete. Én sokkal inkább a csecsemő univerzumok jíve vagyok ma már, ahol több rendszer kapcsolódik egymásba, és lényegében egymásból születnek meg az univerzumok. Ilyenben lehetséges olyan univerzum is, ami két centi átmérőjű, de olyan is, mint a miénk. Az élet kérdéshez, amit Pildi már felvetett. Szerintem ez egy bevett ám annál ritkább folyamat az Univerzumban. A bizonyíték mi magunk vagyunk. Szerintem rengeteg olyan bolygó van ami lakott. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. A lenyomata valahol kint van az univerzumban A lenyomata a mikrohullámú háttérsugárzás. Válasz
Tenel Ka Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Már ez az anyag-antianyag olyan elképzelhetetlen, és kicsit olyan nekem, mint egy párhuzamos univerzum, mintha létezne az inverz párunk valahol, de nem találkozhatunk vele. És micsióoda energiát lehetne létrehozni, elméletileg. Fekete lyuk, meg a sötét anyag, hát, jó lenne tudni, mi van a lik másik oldalán. Vagyis kicsit később élni. De ha belegondolunk, 150 éve hol voltunk, igazából nem panaszkodhatunk. Nah, kész az ebéd, utána még "értekezek". Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. A lenyomata a mikrohullámú háttérsugárzás. A kezdő pontra gondoltam, nem a robbanás utáni folyamatéra. Annak a kis pontnak melyből az anyag létrejött és vele együtt a galaxisunk sokasságai, az egykori létezésének nyomának ott kell lennie abban a távolságban ahová a fénysebesség "elrepítette". Már ha a Nagy Bumm előtt rendelkezett látható spektrumú fénnyel Ami a gömbszerű univerzumot illeti és nem a gömb felszínén képzelem el az anyagáramlást, hanem a belsejét is kitölti. De minimum a valóságban is vastagsággal rendelkezik. Mert ugye ma már nem a középponti Nagy Bumm veti ki magából az anyagot, de mégis látszólagosan észlelhető lenne még a folyamat. De a valóságban meglehet, hogy az egész ismert anyag egy réteg az univerzumban. Érdekes az is amit mondasz az egymáshoz kapcsolódó univerzumokról, illetve a benne foglalt anyagi világokról, már ha külön kéne kezelnünk őket. Mert az is lehet, hogy nem csak egy Nagy Bumm zajlott le a nagy semmiben, hanem több is, ezálltal több anyagi áramlást hozva létre, melyek akár még ütközhetnek is. De akkor ott van a párhuzamos univerzum kérdése is. Jó ezekben elmélyedni még ha válasz sokáig nem is lesz rájuk. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Oldie: Az univerzum - vélhetően - végtelen. így nincs közepe és széle sem. Max hozzánk közelebb és távolabb eső részei vannak, bár a féregjáratok miatt ezek is erősen relatív kifejezések.A féregjáratok elvileg létezhetnek, de nagyon instabilak és kicsik. Ha valaki megpróbálna átmenni rajtuk azonnal összeomlanának. Elvileg. Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Szerző Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Jó ezekben elmélyedni még ha válasz sokáig nem is lesz rájuk. A fekete lyukakat mondják mondják ilyen átjáróknak, de ott csak a szingularitás van, és megsemmisül minden ami oda kerül. Ott van a kvark leves. Válasz
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. Hozzászólás ideje: 2010. Január 16. A fekete lyukakat mondják mondják ilyen átjáróknak, de ott csak a szingularitás van, és megsemmisül minden ami oda kerül. Ott van a kvark leves. De akár még át is alakulhat ott az a valami ami belekerült, valami mássá Válasz
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.