Padmé Amidala

[Ody Mandrell]

Donát, teljesen egyetértek veled. Én sem érzem azt naivitásnak, ha valaki hű marad az elveihez.

Azzal van a baj, hogy próbálják megölni és őt nem érdekli a személyes biztonsága! Felrobbantanak egy hajót a popója alatt, és erre azt mondja a kancellárnak, hogy nincs szükség védelemre. Ezek után mit lehet mondani? Talán, hogy elvakultan hitt az erőszakmentességben? Vagy azt hitte nem fogják újból megpróbálni a merényletet? Persze ha nincsenek Obiék, Padmé már az első éjszaka kipurcan, és akkor nem ért semmit az egész.

Szerkesztve: 2008. Április 4. - Ody Mandrell

[Ody Mandrell]

Milandra. Az EPI idején szerintem még szinte elképzelhetetlen volt egy olyan megszállás, ami végül a Naboo-t is érte. Az egy rendkívüli esemény, egy folyamat kezdete, melynek során a sith újra megmutatta magát. Az sem lehet véletlen, hogy a bolygónak nem volt hadserege (csak rendőrsége), hisz a békés Köztársasági évek alatt a külső fenyegetés gyakorlatilag egyenlő lehetett a nullával. A Köztársaság mint Államszervezet, törvényeivel védte tagjait, és ha mégis vitás helyzetek adódtak, akkor azt a Jedik oldották meg a filmben is bemutatott módon. Tehát volt rendszer, amit Sidious közvetve megbontott a Szövetség inváziója útján.

 

Amidalának a fentebb leírtak alapján semmi oka nem volt kételkedni abban, hogy a szenátus nem fogja engedni az inváziót, és amilyen gyorsan csak tudnak, cselekednek. Valorum is a régi utat akarta járni, hisz két Jedi követet küldött a helyszínre, csak sajnos ebben az esetben már kevesek voltak, hisz a sith állt a háttérben. Abban viszont egyetértek, hogy Padmé az első részben fokozatosan fedezte fel a Köztársaságot sújtó válságot. Mint említettem is, a film elején még minden tekintetben bízott a fennálló rendszerben, míg később fokozatosan rájött annak hibáira. Remek az a rész, amikor Palpatine -nak ecseteli a helyzetet.

 

Persze a leírtakkal most kicsit ellentmondtam a naív és egyéb jelzőkkel teletűzdelt korábbi hozzászólásaimnak, de az EPI -ben valóban a helyzetnek megfelelően cselekszik Padmé. Ami megmarad benne, az a feltétlen pacifizmus, és ez az ami károsan üti fel a fejét később. Félreértés ne essék, jó ha valaki békeszerető, de nem homájosítsa el a 'látását' az ez iránti elkötelezettsége.

[Milandra]

Az EPI idején szerintem még szinte elképzelhetetlen volt egy olyan megszállás, ami végül a Naboo-t is érte. Az egy rendkívüli esemény, egy folyamat kezdete, melynek során a sith újra megmutatta magát. Az sem lehet véletlen, hogy a bolygónak nem volt hadserege (csak rendőrsége), hisz a békés Köztársasági évek alatt a külső fenyegetés gyakorlatilag egyenlő lehetett a nullával. A Köztársaság mint Államszervezet, törvényeivel védte tagjait, és ha mégis vitás helyzetek adódtak, akkor azt a Jedik oldották meg a filmben is bemutatott módon. Tehát volt rendszer, amit Sidious közvetve megbontott a Szövetség inváziója útján.

Miért ne lett volna rá esély, hogy ez tényleg előfordulhat? A régebbi időkben is számtalanszor előfordultak önkényes megszállások (mármint a Star Wars ideje szerint) és a való életben is. És attól, hogy addig nem volt erre precedens, attól a későbbiekben még lehet rá példa - ahogyan lett is. De a Kereskedelmi Szövetségnek miért volt saját droidhadserege, ha a galaxis tényleg egy biztonságos hely? A Naboo-nak már azelőtt is volt konfliktusa a Kereskedelmi Szövetséggel, ezért a Padmét megelőző Veruna király már elkezdte a katonai rendszer kiépítését (hangárok, vadászgépek stb.), hisz tudta, hogy a Szövetségnek jelentős katonai ereje van, amit adott esetben ellenük fordíthat. De őt leváltották ezért az intézkedéséért. Egy ilyen rendkívüli helyzetben hiába fordulnának a Szenátushoz, mert mégha tényleg akarnának segíteni, akkor is csak annyit tehetnek, hogy tárgyalnak a megszállókkal, támadókkal. És itt kifullt minden, főleg akkor, ha nem hajlandók tárgyalni a Szenátussal. A Jedi lovagok ahhoz nincsenek elegen, hogy egész bolygót, vagy épp Köztársaságot egyedül védelmezzenek meg, ezért nem lehet kizárólag rájuk hagyatkozni. A asját példájából okulva be kellett volna látnia, hogy igenis szükség van hadseregre, mert ha nincs, senki sem tudná megvédeni az ártatlan lakosokat. És ha őt nem védte volna senki a merényletek után, akkor simán megölték volna.

Szerkesztve: 2008. Április 4. - Milandra

[Dzséjt]

Maximálisan egyet értek Milandrával. Természetesen Amidalának, illetve, pontosabban a Naboonak nem volt ok a Köztársaságban ütőképes hadsereget fenntartani, csupán önkéntes milíciája volt, ami viszont korlátozott számú emberből állt, akik nem voltak képzettek, főleg azért, mert jólétben éltek, és maximum a kalózok és banditák ellen kellett néha-néha küzdeniük (mondjuk a Tatooine, azaz a Peremvidék közelsége miatt erre lehetett párszor precedens). De, ahogy a példa is mutatta, nem lehet abba az álomba ringatni magát, legalábbis egy felelős uralkodónak nem, hogy nincs külső fenyegetés. Igen, a Köztársaság békés, de a Galaxis sem csak Köztársaságból áll. Rengeteg bolygó nincs benne (Tatooine, Kamino, Utapau, szóval minden peremvidéki bolygó). Lehetséges, ha valószínűtlen is, hogy ezek közül egy, vagy több, mondjuk a kisebb uradalommal rendelkező Huttok felállítanak egy ütőképes hadsereget és hódítani kezdenek. Mivel a Köztársaságot csak a Jedik védik, akik csak annyian vannak, ami egy közepes város lakosságának felel meg, - ahogy azt Windu is mondta - nem lennének képesek megvédeni a Köztársaságot. Mi akadályozna meg egy külső hódítót abban, hogy bolygókat kebelezzen be a Köztársaságból? Semmi, mert se a tagbolygóknak, se magának a Köztársaságnak nincs hadrafogható ereje.

Szóval, természetesen Amidala abban a korban, amiben élt, nem tehető felelőssé, amiért csökkentett létszámú és nem túl ütőképes volt a Naboo hadserege (feltűnő mód az ep2-ben az új "reptéren" már legalább kétosztagnyi vadászgép áll). Viszont, ez nem jelenti azt, hogy nem is kellett volna számolni egy ilyen eshetőséggel. Valószínűleg Sidious és a Kereskedelmi Szövetség választása sem esett pont a Naboora. Persze, ez sem az ő hibája, hanem a koré, amiben élt. Viszont az ep2-ben már tényleg túlzásba vitte ezt az ideológiát, mert Sidious így vagy úgy, de rászabadította volna a Köztársaságra a Konföderációt. S ha nem tudják Padmét elmozdítani, akkor a Köztársaság ott áll védtelenül. Dookunak elég lett volna megjelennie a flottájával a Coruscant fölött, és a Köztársaságot napok alatt megdönthette volna. Persze, az egész merénylet arra ment ki, hogy végül Amidala félre legyen állítva, így vagy úgy.

[Donát]

Azzal van a baj, hogy próbálják megölni és őt nem érdekli a személyes biztonsága! Felrobbantanak egy hajót a popója alatt, és erre azt mondja a kancellárnak, hogy nincs szükség védelemre. Ezek után mit lehet mondani? Talán, hogy elvakultan hitt az erőszakmentességben? Vagy azt hitte nem fogják újból megpróbálni a merényletet? Persze ha nincsenek Obiék, Padmé már az első éjszaka kipurcan, és akkor nem ért semmit az egész.

Lehet, hogy ez óvatlanság, de semmiképp sem naivitás. Szerintem egyszerűen nem érdekelte a saját egészsége abban a politikailag feszült helyzetben. Jól mutatja, hogy a merénylőre kíváncsi, nem plussz védekezésre. Tudni akarja, ki akarja megölni - tehát tisztában van vele, hogy az életére törnek - de nyilván valamilyen szinten bízik Tycho kapitányban. Amit meg szintén nem neveznék naivitásnak, hiszen a kapitány és emberei remek katonák, nem véletlenül vannak egy exkirálynő-szenátor mellé rendelve.

 

Ne feledjük, hogy Padmé nem a teljes védelmet, hanem a plussz őrséget utasítja el.

[Dzséjt]

de nyilván valamilyen szinten bízik Tycho kapitányban. Amit meg szintén nem neveznék naivitásnak, hiszen a kapitány és emberei remek katonák, nem véletlenül vannak egy exkirálynő-szenátor mellé rendelve.

 

Ne feledjük, hogy Padmé nem a teljes védelmet, hanem a plussz őrséget utasítja el.

Typho kapitány. Tycho ő más karakter

De ő mindent elutasít, hiszen azt mondja, szó szerint, hogy: "nem hiszi, hogy ennyire súlyos... a helyzet". Persze Palpatine fejezi be a mondatot, de azért, mert jól tudja, hogy ezt akarja mondani. A helyzetet értékeli, iszonyatosan rosszúl. És mint mondtam, ha ő meghal emiatt a rossz értékelés miatt, akkor mi is lesz a közjóval? Hogyan is szolgálná a halála a közjót? Mi lenne az első, amit megszavaznak?

Typho meg egyértelmű jelét adta, hogy kevés ehhez, mikor a levegőbe repült egy űrhajó, amint elméletben a szenátornőnek kellett volna lennie (persze, ez egyben azt is jelzi, hogy azért mégis ért a szakmájához, mert nem tette fel a hajóra Amidalát, szóval is-is, de a legjobban akkor végezte volna a munkáját, ha a hajó csak hajtóművekkel repül). És ezt maga is bevallja, amikor elmondja, hogy "elkél a segítség". Sőt, még Typho is mondja, hogy a szenátornő baromi rosszúl értékeli a helyzetét.

[Ody Mandrell]

Lehet, hogy ez óvatlanság, de semmiképp sem naivitás. Szerintem egyszerűen nem érdekelte a saját egészsége abban a politikailag feszült helyzetben. Jól mutatja, hogy a merénylőre kíváncsi, nem plussz védekezésre. Tudni akarja, ki akarja megölni - tehát tisztában van vele, hogy az életére törnek - de nyilván valamilyen szinten bízik Tycho kapitányban. Amit meg szintén nem neveznék naivitásnak, hiszen a kapitány és emberei remek katonák, nem véletlenül vannak egy exkirálynő-szenátor mellé rendelve.

 

Ne feledjük, hogy Padmé nem a teljes védelmet, hanem a plussz őrséget utasítja el.

De épp ez a plusz őrség menti meg az életét! A kohunok- okat pont azért küldték, mert hangtalanok, és senki nem fedezi fel őket....csak mondjuk egy Jedi. Vagy kettő. Szóval semmit se ért volna el Amidala, ha kipurcan akkor éjjel. De ez mintha nem érdekelte volna.

Szerkesztve: 2008. Április 4. - Ody Mandrell

[Ody Mandrell]

Milandra. Ezer évig elvoltak a Jedik oltalma alatt, ennek tükrében nem is olyan nagy hiba a hadsereg alulfejlettsége. Ne feledjük, hogy a Köztársaság inkább békés világ volt mint sem háborús övezet, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna a rendszereknek kissebb-nagyobb hadseregük. Volt. Én csak azt mondom, hogy nem támadtak egymásra a tagok, hisz egy államszövetségben éltek.

 

A korábbi Naboo-Szövetség konfliktusról én még nme hallottam, de az biztos valami EU igaz?

Szerkesztve: 2008. Április 4. - Ody Mandrell

[Donát]

Addig rendben van, hogy Amidala rosszul értékeli a helyzetet, nyilván nem fordít kellő figyelmet saját helyzetére. Ezt eddig sem tagadtam. De hogy ez naivitás lenne, még mindig erősen vitatható számomra.

[Pildi]

De épp ez a plusz őrség menti meg az életét! A kohunok- okat pont azért küldték, mert hangtalanok, és senki nem fedezi fel őket....csak mondjuk egy Jedi. Vagy kettő. Szóval semmit se ért volna el Amidala, ha kipurcan akkor éjjel. De ez mintha nem érdekelte volna.

Szerintem lépjünk túl ezen a naívitás dolgon

Én belátom, hogy az akkori viselkedésére inkább a hősködés a jellemző, hiszen Padmé, ha másért nem, a köz érdekében lehetett volna józanabb ebben a kérdésben. Ha harcolni akar a hadsereg felállítása ellen, akkor minimum életben kell maradnia... Semmit sem ér az addigi küzdelme, ha túlzott magabiztosságból feleslegesen kockára teszi az életét. Ezt mérlegelnie kellett volna tudni.

[Pildi]

Az, hogy miért nem volt sem a Köztársaságnak, sem a legtöbb hozzá tartozó rendszernek komolyabb hadserege, annak történelmi okai vannak: mert nem volt rá igazán szükség. Ahogy Ody mondta, békés világ volt, a Sith-ek fenyegetése ezer éve megszűnt, valahogy elvoltak egymással a világok a Szenátus kormányzása alatt. Persze gondolom a peremvidéken azért néha előfordultak kisebb csetepaték, de komolyabban senki sem mert ujjat húzni a Köztársasággal, ahol a nagy múltú és sokak által tisztelt és félt Jedi-Rend őrizte a békét.

És szerintem sem volt várható, hogy valaki komolyabb agresszióval támadna meg egy köztársasági bolygót. Tudjátok, hogy a Kereskedelmi Szövetség is csak azért merte megtenni, mert Sidious állt mögöttük - maguktól soha nem léptek volna ilyet, hezitáltak is a filmben eléggé, és a végén leginkább azért támadtak, mert féltek Sidioustól.

 

Biztos a Naboo-nak is azért nem volt komolyabb hadserege, mert nem volt rá szüksége. A gazdaságukból eredő jövedelmet célszerű volt inkább a nép jólétére (oktatás, kultúra) fordítani, ott nagyobb hasznot hozhatott - úgy vélték - , mintha feleslegesen hadseregre költik. Már az egész politikai rendszerük ezt tükrözi: választják az uralkodójukat, és egy 14 éves kislány is lehet királynő És még visszatérve Padméhoz: ahhoz képest, hogy ilyen fiatal volt, remekül helyt állt a blokád kapcsán, messze túlteljesített azt, amit a naboo-iak a királynőjüktől vártak addig. Ezért is lepte meg ezzel Sidioust.

[Ody Mandrell]

Remekül összefoglaltad Pildi!

[Pildi]

Köszönöm

[MissKarrde]

Padmé bizony nem nyújtotta volna be az indítványt a kancellárnak adandó rendkívüli jogokról, ami egyértelműen arra volt jó, hogy Palpatine további vita nélkül elrendelhesse a hadsereg felállítását.

Bizony, az már nem a Szenátus viták megelőzte döntése volt, hanem csak Palpié. Szerintem Padmé sem ellenezte volna körmeszakadtáig, ha szavazati többséggel fogadta volna el a Szenátus a hadsereg felállítást, mivel hitt a demokráciában és a Szenátusban. Fejet hajtott volna a többség akarata előtt.

[MissKarrde]

Könnyű addig a béke mellett érvelni, amíg az ember nem szembesül azzal, hogy a világ nem annyira egyszerű és szép, amilyennek gondolja, és a szörnyűségek nem vele, vagy egy hozzá közel álló valakivel történnek meg.

Ha most az ep2 szempontból nézzük, akkor Padmé már túl van egy ilyen szembesülésen, hiszen ep1-ben megtámadták a bolygóját, és akkor királynőként, a vezetőjükként kellett az egész lakosságot megmentenie. Ez így kicsit leegyszerűsített, de attól még kb. erről van szó.

[MissKarrde]

Padménak is rá kellett vennie a gunganokat, hogy segítsenek, hisz a bolygónak nem volt hadserege,

Nem a bolygónak nem volt hadserege, hanem a naboo-iaknak

[MissKarrde]

Milandra. Ezer évig elvoltak a Jedik oltalma alatt, ennek tükrében nem is olyan nagy hiba a hadsereg alulfejlettsége. Ne feledjük, hogy a Köztársaság inkább békés világ volt mint sem háborús övezet, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna a rendszereknek kissebb-nagyobb hadseregük. Volt. Én csak azt mondom, hogy nem támadtak egymásra a tagok, hisz egy államszövetségben éltek.

Azért érdekes, hogy nem izgatta a Köztársaságot, hogy mi folyik a határaikon túl. Mert azért külső, nem is kicsi fenyegetés akár jöhetett is volna, hiszen nagy és veszélyes a galaxis (by T.Karrde). És itt nem a tagokról van szó, nem a belvillongásokról, amelyek azért szép számmal lehettek, hiszen hány helyen meg van említve, hogy Palpi, többek közt, rendteremtő uralmának pont az volt a pozitívuma, hogy elfojtotta a belviszályokat (és ez szerintem nem egészen EU dolog). Nem csak a Szenátusban voltak gondok, hiszem még egy olyan nép is, mint a naboo-i, nem volt éppen meg fényesen a mellettük élő gunganekkel. Egy kevésbé civilizált bolygón annál rosszabb is lehetett a helyzet, hogy csak nem vettek tudomást a másik fajról.

[Milandra]

Ezer évig elvoltak a Jedik oltalma alatt, ennek tükrében nem is olyan nagy hiba a hadsereg alulfejlettsége. Ne feledjük, hogy a Köztársaság inkább békés világ volt mint sem háborús övezet, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna a rendszereknek kissebb-nagyobb hadseregük. Volt. Én csak azt mondom, hogy nem támadtak egymásra a tagok, hisz egy államszövetségben éltek.

Azt én sem gondolom, hogy a köztársasági bolygók egymásra támadtak volna, ezért is példálóztam a külső megszállók, illetve támadások lehetőségével. És éppenséggel fel merülhetett volna a külső fenyegetés veszély is, de ezzel kapcsolatban Dzséjt már leírta azt, amire én gondolok.

 

Ha most az ep2 szempontból nézzük, akkor Padmé már túl van egy ilyen szembesülésen, hiszen ep1-ben megtámadták a bolygóját, és akkor királynőként, a vezetőjükként kellett az egész lakosságot megmentenie. Ez így kicsit leegyszerűsített, de attól még kb. erről van szó.

Ezt én úgy értettem, hogy ebből látnia kellett volna azt, hogyha nincs hadserege egy bolygónak, akkor végtelenül kiszolgáltatott lesz, mert ugyebár a Szenátus sem tud semmit tenni, maximum annyit, hogy tárgyalnak, de ha a másik fél nem hajlik rá, akkor mi lesz? Hadsereg híjján nem is tudtak volna a Naboo segítségére sietni még akkor sem, ha megfelelően működött volna a Szenátus. Ebből kellett volna levonni a tanulságokat: hogyha nem egy bolygót, hanem a Köztársaságot érné külső fenyegetés, akkor semmit sem tudnának tenni ellene. Azzal, hogy ellenezte hadsereg-felállítási törvényt nem tett volna jót senkinek, hiszen a lakók adott esetben védtelenek maradnak.

 

Nem a bolygónak nem volt hadserege, hanem a naboo-iaknak

Ez így igaz, a gunganoknak volt, de nem is az ő vízivilágukat szállták meg. És már elég régóta nem voltak jóban velük. Amidalának az volt a szerencséje, hogy melléjük álltak, de ha a gungan király mégsem ment volna bele a dologba, nem tudták volna felszabadítani a bolygót. Panaka kapitány is említette a királynőnek, hogy nincsenek elegen a harcokhoz (mármint a naboo-iak).

 

De úgy látom, megint kezdünk kicsit eltérni a topik eredeti személyétől

Szerkesztve: 2008. Április 5. - Milandra

[Milandra]

Miközben a Leiás topikba írtam, eszembe jutott egy dolog Padméval kapcsolatban.

 

Padmé a kezdetektől fogva a népnek, a politikának szentelte az életét, eszébe se jutott az, hogy magával foglalkozzon. A nővére rá is kérdez arra, hogy mikor volt olyan, hogy magadra gondoltál, vagy szerinted szenátornak és barátnőnek lenni kizárja egymást? Nos, a második rész végéig Padmé tényleg így is gondolta. Bár szerelmes lesz Anakinba, mégis elutasítja a közeledését (jobb dolgom is van annál, minthogy szerelmes legyek mondattal, többek között). Az első két részben nem is nagyon ismerjük meg az érzelmesebb oldalát (kivéve talán az első részben, a Tatooine-on, de itt is udvarhölgy valójában, nem pedig királynőként, politikusként), mivel csak és kizárólag politikával foglalkozik. A harmadik részben már minden megváltozott: immár nemcsak szenátor, hanem feleség, és várandós kismama, ráadásul Obi-Wannal is szoros barátságba került az előző epizód során. Ezek apropóján már megismerjük a lelkét, az érzelmeit. A családjáért még a szenátorságáról is lemondana. És Anakin ebbe a nőbe szeretett bele, aki itt már pont úgy viselkedik, mint amikor megismerte a Tatooine-on: érzelmes nőként, anyaként. Nekem is ez az arca szimpatikusabb.

Szerkesztve: 2008. Április 8. - Milandra

[Ody Mandrell]

Én is jó dolgonak tartom, hogy ezt az arcát is megismerhettük Padménak. De én azt hiszem az EPII-ben is sokat elmondott magáról, és Anakinnal nem csak a politikáról beszélgettek. Így én ezt egy folyamatnak érzem, ami az EPII-ben indult el.

[Milandra]

De én azt hiszem az EPII-ben is sokat elmondott magáról, és Anakinnal nem csak a politikáról beszélgettek. Így én ezt egy folyamatnak érzem, ami az EPII-ben indult el.

Igen, de ez már inkább a Naboo-n volt. Nekem sosem volt túl szimpatikus a "politikusi arca". Amikor királynő, akkor is olyan kimért, hűvös, barátságtalan, szemben Jamilia királynővel, aki egyáltalán nem így viselkedett. A második részben is kissé lekezeli Anakint szerintem. Amikor tíz év után találkoznak, akkor is azt mondja Anakinnak, hogy számára mindig az a kisfiú marad, akit megismert a Tatooine-on, amikor az elutazásáról beszélnek, leinti Anakint, hogy tartsa meg a véleményét, meg a királynő előtt is lejáratja. De legalább Anakin helyreteszi, amikor megkéri, hogy ne hívja Annie-nek, mert ő már felnőtt. Persze, később is így hívja, de akkor már szeretetből becézi.

[Dzséjt]

amikor az elutazásáról beszélnek, leinti Anakint, hogy tartsa meg a véleményét [...] De legalább Anakin helyreteszi, amikor megkéri, hogy ne hívja Annie-nek, mert ő már felnőtt.

Na most megint kint van az elakadásjelzőm. Ezek mikor is voltak?

A második mintha nem szerepelne a filmben, csak a könyben meg a képregényben. Az elsőről még annyit sem tudok.

[Darth Krande]

Amikor csomagol a szenátornő.

[Milandra]

Na most megint kint van az elakadásjelzőm. Ezek mikor is voltak?

A második mintha nem szerepelne a filmben, csak a könyben meg a képregényben. Az elsőről még annyit sem tudok.

Amikor Padmé csomagol, puffog Anakinnak, hogy nem akar elrejtőzni, mire azt mondja neki a fiú, hogy "néha le kell győznünk a büszkeségünket, és azt kell tennünk, amit mondanak". Most hirtelen nem tudnám idézni, hogy mondta pontosan Padmé, de valami ilyesmi volt: "javaslom tartogasd a véleményed máskorra!". Ennek majd utánanézek. És ugyanebben a jelenetben volt a "ne szólíts Annie-nek" kérés is. A regényben biztos benne volt, a filmben nem vagyok biztos.

[Dzséjt]

Amikor Padmé csomagol, puffog Anakinnak, hogy nem akar elrejtőzni, mire azt mondja neki a fiú, hogy "néha le kell győznünk a büszkeségünket, és azt kell tennünk, amit mondanak". Most hirtelen nem tudnám idézni, hogy mondta pontosan Padmé, de valami ilyesmi volt: "javaslom tartogasd a véleményed máskorra!". Ennek majd utánanézek. És ugyanebben a jelenetben volt a "ne szólíts Annie-nek" kérés is. A regényben biztos benne volt, a filmben nem vagyok biztos.

Aha, de a filmben ezek a mondatok egyáltalán nincsenek benne, jó okkal. Ott Anakin szövege után Padmé ennyit mond: "Anakin, te felnőttél." Utánna pedig azzal folytatja Anakin, hogy "Ezt épp csak Obi-Wan nem veszi észre." Padmé nem szólja meg (és ez egy elég durva, lekezelő, tiszteletlen beszólás lett volna, ami nem sok jót adott volna a kettejük szerelmi szálához), és Anakin sem kéri meg, hogy ne hívja Aninak. Ami szintén nem elhanyagolható dolog, mert Padmé még az ep3-ban is Anizza, szóval eléggé rosszúl sült volna el ez a kérés, hiszen úgy jönne ki, hogy Padmé még le is csokizza Anakin óhaját. Szóval jó, hogy ez a két mondat cak-pak törölve lett.

[Milandra]

Aha, de a filmben ezek a mondatok egyáltalán nincsenek benne, jó okkal. [...] Padmé még az ep3-ban is Anizza, szóval eléggé rosszúl sült volna el ez a kérés, hiszen úgy jönne ki, hogy Padmé még le is csokizza Anakin óhaját. Szóval jó, hogy ez a két mondat cak-pak törölve lett.

De a regénybe ugyanakkor mégis bekerültek, ami viszont része a hivatalos SW univerzumnak, ezért számomra része a történetnek. Ennek azért lett volna értelme a filmnek szerintem, mert mint tudjuk, Anakin elég indulatos fiú, és teljesen természetes lenne, hogy kitör belőle egy ne kezeljetek már le, nem vagyok már kisgyerek típusú mondat. Hisz leginkább nem Obi-Wan lekezelése idegesítette a legjobban, hanem Padméé, aki valljuk be, helyenként elég magas lovon ül. Valószínű ezért került be a regénybe ez a párbeszéd. Lent pedig már írtam, hogy ugyan a harmadik részben becézi Anakint, de akkor már szerelemből teszi, és nem azért, mert számára még mindig az a kisfiú, akit tíz éve megismert.

Szerkesztve: 2008. Április 14. - Milandra

[Ody Mandrell]

De az EPII-ben ott van az a jelenet, amikor Padmé leszólja Anakint, hogy az még csak padawan. Szerintem annyi lenézés pont elég a nő részéről.

[Milandra]

Engem felettébb zavar az, hogy lenézi a fiút, többek közt ezt nem szeretem benne. Semmi oka rá, hogy lekezelje Anakint, bizonyított neki már egy párszor, szerintem. Úgy értem, még azelőtt, hogy Padmé beleszeretett.

Szerkesztve: 2008. Április 14. - Milandra

[Dzséjt]

De a regénybe ugyanakkor mégis bekerültek, ami viszont része a hivatalos SW univerzumnak

Bizonyos szinten (C szinten, egész pontosan), viszont a filmek szempontjából így már jelentéktelen.

Szerintem is már túl sok (és túl nagy) lenézés lett volna az már Padmé részéről. Éppen elég az, hogy kiosztja Anit a királynő előtt, egy ilyen "kushadj" ("tartogasd a véleményedet máskorra") beszólás iszonyú negatívum lenne Amidala jelleméből, mind emberileg, mind a kettejük közti barátság szempontjából, mind politikusként. Onnantól kezdve minden szava állszentség lenne, hisz a népet képviseli (aminek Anakin is a tagja), és amikor véleményt formálnak, egyszerűen csöndre inti a "szavazót". Szerintem, itt nyírták volna ki Amidala karakterét.

[Milandra]

Szerintem is már túl sok (és túl nagy) lenézés lett volna az már Padmé részéről. Éppen elég az, hogy kiosztja Anit a királynő előtt, egy ilyen "kushadj" ("tartogasd a véleményedet máskorra") beszólás iszonyú negatívum lenne Amidala jelleméből, mind emberileg, mind a kettejük közti barátság szempontjából, mind politikusként. Onnantól kezdve minden szava állszentség lenne, hisz a népet képviseli (aminek Anakin is a tagja), és amikor véleményt formálnak, egyszerűen csöndre inti a "szavazót". Szerintem, itt nyírták volna ki Amidala karakterét.

Csak nem értem, hogy minek kerültek be ezek a mondatok a regénybe Ha már megírták ezt a párbeszédet, akkor mégicsak lett volna valami jelensége. Szerintem annyi, hogy Amidala sem tökéletes, és néha ő is tud csökönyös és önfejű lenni, és néha tud meggondolatlanul is beszél. És neki sincs ínyére az, ha megmondják, mit csináljon. Palpatine irodájában is alig tudta türtőztetni magát, amikor mondja neki, hogy két Jedit rendel mellé. Továbbá - bár itt megint egy kimaradt jelenetre kell hivatkoznom - elég indulatba jött a Szenátus előtt tartott beszédében is, amikor nem értették meg az indokait. Szóval lehetséges, hogy azok a mondatok, amiket a könyvben Anakinra zúdított, valójában nem is neki szólnak, hanem a helyzetnek. Hiszen volt oka kiakadni: merénylet, süket fülek a Szenátusban, védelem alá helyezés, elbujdosás a Naboo-n, ráadásul így ott sem lehet a szavazáson. Én megértem őt, de Padmé politikus, akinek átgondoltabbnak és higadtabbnak kell lennie.

Szerkesztve: 2008. Április 14. - Milandra