George Mann: The Eye of Darkness

[Bence1997]

Megjelenés: november 14.

 

[kdani20]

Szinopszis is érkezett:

 

A galaxis megosztottá vált. A Csillagfény Jelzőállomás megsemmisítését követően a Nihil egy áthatolhatatlan határfalat vont a Külső Gyűrű egy része köré, ahol Marchion Ro uralkodik és ahol a követői egyetlen szavára is pusztításba kezdenek. A falon belül ragadt Jediknek, köztük Avar Krissnek azért kell küzdeniük, hogy megvédjék a világokat a Nihil-fosztogatóktól, miközben próbálnak egy lépéssel a martalócok és teremtményeik előtt maradni.

A Nihil zónán kívül Elzar Mann, Bell Zettifar és a többi Jedi - a Köztársasággal együtt - azért dolgozik, hogy elérjék azokat a világokat, amelyeket elvágtak a galaxis többi részétől. De a próbálkozásaik nem járnak sikerrel, a kommunikáció is lehetetlen a határfalon túli világokkal. Elzar és Bell vállát hibák és veszteségek nyomják, de elkeseredetten keresik a megoldást.

De még ha sikerülne is átjutniuk a határfalon, hogyan vehetik fel a küzdelmet a névtelen szörnyetegekkel, akik számára a Jedik maguk a prédák az Erőhöz való kapcsolatuk miatt? És vajon  micsoda szörnyűségeket tartogat még számukra Marchion Ro? Ahogy a Jedik és a Köztársaság egyre elkeseredettebbé válnak, könnyen lehet, hogy elvész a remény, hogy a galaxis újra egyesüljön.

Szerkesztve: 2023. Július 7. - kdani20

[Darth Revan9]

Kár, hogy olyan soká jön.

[Bence1997]

Megjelent egy részlet, amiben Marchion mutatja ki a foga fehérjét.

 

Egy korábbi részletben pedig Avar Kriss kerül a rivaldafénybe, ahogy az Okklúziós zónában próbál szerencsét.

 

 

[Iqvi]

Elkezdtem beleolvasni, hát eddig valami zseniális az a szöveg meg szerep amibe Dairo került. 

[Bence1997]

A mai nap megjelent Amerikában a regény.

[Bence1997]

12 fejezet után:

[Iqvi]

Csak a szokásos szenvedés? 

[Bence1997]

Szenvedés? Nincs itt semmiféle szenvedés. A nihilek kezesbárányok, minden happy a Galaxisban.

 

 

Keserves a helyzet

[Darth Revan9]

Remélhetőleg minél hamarabb jön a könyv.

[kdani20]

Remélhetőleg nem sokakat ijesztett el az elsőhöz képest visszalépésnek tűnő második fázis. (Nem saját tapasztalat, fórumokon nézegetem, hogy azért annyira nem erős pozitív visszhangja volt/van a 2.-nak)

[MissKarrde]

Érdekes, nekem a második fázis jobban tetszett, mint az első. 

[Darth Revan9]

A Kataklizmáért nagyon is megéri elolvasni a második fázist. Lydia Kang egy olyan könyvet tett le az asztalra, ami felér James Luceno, Matthew Stover, John Jackson Miller, vagy Drew Karpyshyn írásaival. Főleg Stover A Sithek bosszúja című regényére, illetve James Luceno két kiegészítő regényére hajaz.

[Bence1997]

A 2. fázis szerintem nem lett rossz, sőt, én kifejezetten élveztem, igaz, az első fázis szerintem jobban sikerült. Ez főleg annak tudható be, hogy számomra az első fázis karakterei jobban hozzám nőttek, mint az előzmények karakterei, de azért ott se szégyenkezhetnek, mert pl. Kevmo vagy Matty remek karakterek lettek. De mivel a 2. fázis főképp egy nagyon szűk (pár hónapos) időintervallumot mutatott be, olyan sok dolog nem történt bennük.

 

De majd hamarosan tényleg írok egy részletesebbet a 2. fázisról. Meg a Path of Vengeance c. YA regényről is, mert fél év után se írtam még a topikjába semmit.  Hasonló lesz, mint amit az első fázishoz írtam, lesznek pro-kontra szempontok.

 

De ez félig-meddig OFF, mert ez a 3. fázisos Eye of Darkness regény topikja. Amiből már 18 fejezetet el is olvastam (a 67-ből). Egyelőre építkezés folyik, a történet folyamán minden fontosabb szereplő életébe betekintést kapunk, legyen szó jó vagy rossz oldal. Van rengeteg új szereplő is (főleg a nihilek oldalán, de erről a High Republic topikban már volt szó).

[Bence1997]

A The Eye of Darkness George Mann 3. fázisos felnőtt regénye, amely egyben el is kezdi az egész fázist - igaz, időközben a Marvel képregény előbb kijött, de a lényeges részek ebben történnek. A történet a Csillagfény pusztulása után játszódik kb. 1 évvel. Pontosabban mind a Köztársaság és mind a Nihilek az évfordulóra készülnek, ki-ki a maga módján.

 

Marchion győztesen jött ki az egész első fázisos machinációiból és jelenleg az egész Nihil szervezet elkülönülve éldegél a Külső Peremvidék egy viszonylag nagy részén, a határjaikat pedig egy Viharfal veszi körül. A zónát Okklúziós Zónának hívják, ahol a nihilek szabadon fosztogathatnak, elvehetnek bármit, amit szeretnének. Azonban ezalatt az egy év alatt történnek érdekességek, például, hogy az áruló Ghirra Starros (aki időközben kinyilvánítja magát, mint a nihilek szövetségese) a saját képére akarja formálni az egész bandát úgy, hogy ún. minisztériumokat hoz létre, egy politikai hatalmat létrehozva ezzel. Igen ám, de ez nem feltétlen kellemes a nihileknek. Na de miről van szó?

 

A nihilek az egy év alatt átalakulnak, nincsenek már Fergeteghajtók, leváltotta őket a miniszterekként ismert tisztségek. Van nekünk Ghirra, aki inkább a politikában jártas (Minister of Information), ezt a területet fedi le. Aztán van nekünk egy fejlesztési miniszterünk is, amit egy Boolan bárónak nevezett ithoriai tölt be. Ő az, aki mindenféle kísérleteket hajt végre erőhasználókon, hogy egyrészt továbbfejlesszék a névteleneket, továbbá, hogy a saját kis hadseregét is kialakítsa. Ugyanis ő felelős a Vihar gyermekeikért is, akik tkp. elfogott erőhasználók, akiket megtörtek és hadba állítottak egy-egy névtelennel karöltve, hogy azért érezzék a törődést. És itt van nekünk utoljára a védelmi miniszter, Viess tábornok, aki egy nagyon érdekes figura, sőt, igazából Boolan és Viess mindenképpen megér egy említést, ugyanis mindkét karakter (Viess egy mirialani, csakúgy, mint Vernestra) elsőként a 2. fázisban tűntek fel. Előbbi a Nyitott Kéz Útjában volt, míg utóbbi inkább a saját szakálára dolgozott.

Az egész bagázst továbbra is Marchion Ro vezeti, aki igazából ebben a könyvben alig szerepel, hiába kapott nagy hangsúlyt a borító miatt. Az ő karakterét sokkal inkább mások szemszögéből ismerjük meg, talán ha 1-2 fejezetet kap, akkor igazat mondok, de a főbb szerepeket sokkal inkább Ghirra és Viess kapja.

Viszont az evereninél felvetődik a könyv során a kérdés többször is: mi a következő lépése? A nagy győzelme után vajon mit akar még elérni? Ezeket a kérdéseket az egész könyv során ismételgetik és igazából a könyv se ad tiszta választ.

 

Említettem, hogy Ghirra Starros és Viess a nihilek főszólója. Ez nagyon igaz. Ghirra a politikai, míg Viess a hadi részét képezi a történetnek. Míg előbbi próbál dűlőre jutni magával, a saját hatalmát szeretné megszilárdítani, közben igazán azon van, hogy Marchionra hasson, addig utóbbi továbbra is egyedül intézi dolgait, immár viszont úgy, hogy egy nagy egész része. Van egy alattvalója is, névszerint Melis Shryke, aki ugyancsak fontos szeletét képezi a történetnek. Ő a nihilek harmadik szószólója, a harmadik kerék a történetben, ami mozgatja előre a szálakat.

 

Na de mivan a jófiúkkal? Kezdeném a sztori egyik olyan szereplőjével, akivel nem igen történik sok minden a könyvben, ez pedig Bell Zettifar karaktere. Neki van egy küldetése, ami úgy érzem a könyv második felére elfelejtődik. Tök jó volt olvasni a kicsit idősebb Bellről, ennek nagyon örültem, de picit sajnálom, hogy az író nála húzta meg azt, hogy nem igen foglalkozott vele.

Nem úgy Elzar Mann karakterével. Ő az, aki megpróbálja betömni a Stellan Gios által hagyott lyukat és minden erejével azon van, hogy újra együtt legyen Avarral. Ugyanis Avar időközben a fal másik oldalára kerül (lsd. Shadows of Starlight képregény). A férfi minden lehetőséget megragad, amit csak lehet, hogy átjusson a Viharfalon, amin nem egyszerű átjutni, kivéve, ha az embernek sikerül szereznie egy Path hajtóművet. Vagy ha egészen extrém módszerhez nyúl. Elzar az egész könyv során egyre sodródik a reménytelenség medrébe, ahogy lassan kifogy a lehetőségekből.

Ezzel szemben ott van Avar Kriss, aki mint említettem, a Viharfal másik oldalán, az Okklúziós Zóna kellős közepén találja magát és már hónapok óta itt éldegél és próbál segíteni a bajbajutottakon. Az ő története érzésem szerint picit lassan indul be, de egy pont után nagyon izgalmassá válik a szála. Ő az, aki megpróbálja a hitét visszaszerezni, hiszen bűntudata van azzal kapcsolatban, ami a Csillagfénnyel történt, hiszen ha nem hagyja el az állomást és nem kezdi el üldözni Lournát, akkor talán megakadályozható lett volna a katasztrófa. Talán. Szóval az ő szála tényleg az, hogy miként próbál újra reményt szerezni, újra azzá a hőssé válni, akit anno a Hetzalon ismertünk meg.

 

Vele evezik egy csónakban Porter Engle is, aki elszeparálva intézi saját dolgait. Ő picit kevesebbet szerepel, mint Avar, de fontos szereplőjévé válik a történetnek, ahogy haladunk a végkifejlet felé. Remek visszakapcsolódások vannak a The Blade c. képregénnyel, meg is kapja a nemezisét Porter nem más, mint Viess tábornok személyében, akivel amúgy már az említett képregényben megütközött.

Van rajtuk kívül még 1-2 olyan karakter, aki fontos szerepet kap a történetben, de inkább mellékkarakterek.

A történet közepén történik egy nagyon drámai jelenet, amely után megváltozik kicsit a történet is, az addigi építkezés után belecsapunk a lecsóba. De azért addig is rögös út vezet, mert ha kell, akkor Marchion tesz róla, hogy a Köztársaság és a Jedik ne felejtsék el, hogy ki is okozott nekik annyi fájdalmat az elmúlt időkben. És a könyv vége is nagyon izgalmas eseményeket sejtet, több fronton is.

 

Nagyon jó kis könyv volt, méltó folytatása az első fázisnak. Epekedve várom, hogy miképp fog folytatódni a történet.

Szerkesztve: 2023. December 23. - Bence1997