2x11 - Who Else Knows?

[Odumin]

Most futotttam bele (ha volt már itt, akkor bocs), hogy a kihallgatásos jelenetben (ami szerintem a rész csúcspontja) Krennic mozdulatai (a fejbökés, és amikor a végén megragadja Dedra arcát) improvizálva voltak, előzetes próba vagy megbeszélés nélkül. Szép teljesítmény a színésznőtől, hogy nemhogy nem esett ki a szerepből, de még rá is játszott.

[Wilde]

Ez ilyen klasszikus átvezető epizód volt, ami valamennyire mindig is jellemző volt ezeknek a hármas egységeknek a középső részére, de itt kifejezetten tetten érhető volt ez az átvezető jelleg. Ezzel együtt is volt pár kiemelten feszült és jól megírt jelenet ebben a részben is, úgyhogy a minőségre itt sem lehetett panaszkodni. Mindjárt itt az elején nagyon hangsúlyos volt az a feszültség ami a birodalmiakon eluralkodott miután Kleya keresztülhúzta a terveiket Luthennel. Igazából Kleya ügyességén, találékonyságán múlt, hogy sikerült véghezvinnie a tervét, de itt ütközött ki igazán, hogy milyen hibát is vétett Dedra azzal, hogy úgy odarohant a régiségboltba, hogy személyesen triumfáljon Luthennel szemben. Mégis ironikus, hogy a végső bukását is ez okozta Dedrának, az a megszállotság, hogy mindenáron leleplezze Tengelyt és közben nem figyelt elég körültekintően arra, hogy hová lép, mibe tekint bele és mit tud meg. 
A közte és Krennic között lezajlott jelenet nagyon sokatmondó volt, hogy Dedra, akit korábban szinte mindig olyan helyzetben láthattunk, amikor irányítani próbálja az eseményeket most úgy néz ki, mint egy ijedt kisgyerek az igazgatói irodában. Ugyan már a Ghormanon történtek végén is kiesik ebből a hideg, érezelemmentes, mindent kontroll alatt tartó szerepből, de most nem a magánéletében történtek változások, hanem úgymond szakmailag nézett ki nagyon rosszul számára ez a szituáció. Krennic gyakorlatilag azzal szembesíti, hogy nem jól végezte a munkáját, ami Dedra számára különösen kiábrándító, tekintve, hogy ez az a terep, ahol ő ki tudott emelkedni, aminek köszönhetően a Birodalomban a társadalmi ranglétrán előrelépett. Nem tudom Syril elvesztése mennyire játszott rá a mentális változására, de nekem nem csak a Luthen fiaskó miatt, hanem már előtte is egy kicsit megtört embernek tűnt a nő. 

 

Annak szintén örültem, hogy K2 is egy kicsit lehetőséget kapott, hogy szerepeljen és ezek a kártyázós, önfeledt jelenetek, ahogy ott elvannak a Yavinon nekem nagyon tetszettek. Benne volt, hogy mennyire jól összejött ez a kis csapat, ami egyrészt megágyazott a küszöbön álló mentési akciónak, hogy tényleg jól tudnak együtt működni, másrészt a Rogue One előtt is már láthattuk Cassian és K2 párosát, ahogy zrikálják egymást és jól elvannak. Azért Cassian korábbi tapasztalatai a hasonló droidokkal nem voltak valami pozitívak, akár az első évados bebörtönzése, akár a Ghormanon látott mészárlás kapcsán gondolunk rá. Ja és annak is örültem, hogy Melshi is egy kicsit látványosabban volt jelen, mint az eddigiekben és összességében jó csapatot alkottak. 
Coruscantnak meg volt egy elég speciális hangulata igazából az egész sorozatban, de itt ahogy láttuk egy kicsit ennek a háztömbnek a környezetét is bennem nagyon furcsa érzéseket keltett. Egyáltalán nem olyan tipikus fancy vibeja volt a helynek, mint amit a prequel során a legtöbbször Coruscant mellé társítottunk (bár a sorozatban azért voltak ilyen jellegű helyszínek bőven), valahogy szürkébbnek, szomorúbbnak hatott az egész hely. 

 

Maga az akció nagyon szépen fel volt építve, ahogy adagolták a feszültséget a rádióösszeköttetés megszakadásával, a birodalmiak közelítésével. Az is érdekes volt, hogy Dedrának volt még egy utolsó lehetősége, hogy helyrehozza a hibáját, de aztán végül ez is kútba esett. Ahogy az előző történetszálban Mon Mothma is emberi módon reagált a traumákra és látszott, hogy kellett neki egy kis idő, amíg magához tért Cassian mentőakciója után, nekem tetszett, hogy itt is úgy oldották meg, hogy Kleya ugyan lekommandózta a fél kórházat, de aztán itt látjuk, hogy érzelmileg mennyire megviselte Luthen halála és ez az egész eseménysor. Egy kicsit aggódtam, hogy az lesz a sztori, hogy senki nem hisz neki, de aztán látszott, hogy Cassian csak empatikus vele és nem arról van szó, hogy totál hiteltelennek tartaná, amit hall. Ugyan az igazán látványos akciójelenetek a következő epizódban voltak, azért mégis nekem a kedvenc jelenetem ebből az akcióból az volt, amikor K2 egyszerűen lecsapja azt a katonát az átjáróhídon. Ezek a badass egysoros beszólások annyira nem voltak jellemzőek az Andorra, de itt K2-nek nagyon jól állt. Annak pedig tényleg a legjobban örültem, hogy itt már lehetett is aztán folytatni a következő epizóddal, mert ha így vágják el a részt a végén és utána egy hétig várni kell a következőre, akkor nagyon szomorú lettem volna.
 

[Ody Mandrell]

1 órával ezelőtt, Wilde írta:

Egyáltalán nem olyan tipikus fancy vibeja volt a helynek, mint amit a prequel során a legtöbbször Coruscant mellé társítottunk (bár a sorozatban azért voltak ilyen jellegű helyszínek bőven), valahogy szürkébbnek, szomorúbbnak hatott az egész hely. 

Az alsóbb szinteken már az EPII se volt csilli-villi. Gondoljunk csak a sikátorra az üldözés után. Szerintem teljesen jó volt a vibe itt, amúgy meg hatalmas a bolygó, sok épület és környezet belefér.

Nekem itt amúgy az tetszett, hogy egy év alatt teljesen elhagyatott lett a védett ház  szintje. 

 

1 órával ezelőtt, Wilde írta:

mert ha így vágják el a részt a végén és utána egy hétig várni kell a következőre, akkor nagyon szomorú lettem volna.

Ez majd az Ahsokánál lesz.

[Bomarr]

Durva is lenne ha egy bolygó méretű "városban" mindenhol ugyanolyan lenne a "vibe".

[Pildi]

5 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Durva is lenne ha egy bolygó méretű "városban" mindenhol ugyanolyan lenne a "vibe".

Budapest messze van ettől méretben, de itt is vannak olyan szélsőségek, mintha másik országban lennénk. 

[Ody Mandrell]

Apró érdekesség Melshi rácsodálkozása a bolygóra, mert még sose járt ott. Ezért is szeretem az Andort mert tele van ilyen jelentéktelennek tűnő dolgokkal, amitől annyira hétköznapivá válik. Ja és az is feltűnt ami már korábban is, alig van hajó forgalom a PT időszakhoz képest, amikor nyüzsögtek az űrhajók a bolygó körül.