2x11 - Who Else Knows?

[Odumin]

Most futotttam bele (ha volt már itt, akkor bocs), hogy a kihallgatásos jelenetben (ami szerintem a rész csúcspontja) Krennic mozdulatai (a fejbökés, és amikor a végén megragadja Dedra arcát) improvizálva voltak, előzetes próba vagy megbeszélés nélkül. Szép teljesítmény a színésznőtől, hogy nemhogy nem esett ki a szerepből, de még rá is játszott.

[Wilde]

Ez ilyen klasszikus átvezető epizód volt, ami valamennyire mindig is jellemző volt ezeknek a hármas egységeknek a középső részére, de itt kifejezetten tetten érhető volt ez az átvezető jelleg. Ezzel együtt is volt pár kiemelten feszült és jól megírt jelenet ebben a részben is, úgyhogy a minőségre itt sem lehetett panaszkodni. Mindjárt itt az elején nagyon hangsúlyos volt az a feszültség ami a birodalmiakon eluralkodott miután Kleya keresztülhúzta a terveiket Luthennel. Igazából Kleya ügyességén, találékonyságán múlt, hogy sikerült véghezvinnie a tervét, de itt ütközött ki igazán, hogy milyen hibát is vétett Dedra azzal, hogy úgy odarohant a régiségboltba, hogy személyesen triumfáljon Luthennel szemben. Mégis ironikus, hogy a végső bukását is ez okozta Dedrának, az a megszállotság, hogy mindenáron leleplezze Tengelyt és közben nem figyelt elég körültekintően arra, hogy hová lép, mibe tekint bele és mit tud meg. 
A közte és Krennic között lezajlott jelenet nagyon sokatmondó volt, hogy Dedra, akit korábban szinte mindig olyan helyzetben láthattunk, amikor irányítani próbálja az eseményeket most úgy néz ki, mint egy ijedt kisgyerek az igazgatói irodában. Ugyan már a Ghormanon történtek végén is kiesik ebből a hideg, érezelemmentes, mindent kontroll alatt tartó szerepből, de most nem a magánéletében történtek változások, hanem úgymond szakmailag nézett ki nagyon rosszul számára ez a szituáció. Krennic gyakorlatilag azzal szembesíti, hogy nem jól végezte a munkáját, ami Dedra számára különösen kiábrándító, tekintve, hogy ez az a terep, ahol ő ki tudott emelkedni, aminek köszönhetően a Birodalomban a társadalmi ranglétrán előrelépett. Nem tudom Syril elvesztése mennyire játszott rá a mentális változására, de nekem nem csak a Luthen fiaskó miatt, hanem már előtte is egy kicsit megtört embernek tűnt a nő. 

 

Annak szintén örültem, hogy K2 is egy kicsit lehetőséget kapott, hogy szerepeljen és ezek a kártyázós, önfeledt jelenetek, ahogy ott elvannak a Yavinon nekem nagyon tetszettek. Benne volt, hogy mennyire jól összejött ez a kis csapat, ami egyrészt megágyazott a küszöbön álló mentési akciónak, hogy tényleg jól tudnak együtt működni, másrészt a Rogue One előtt is már láthattuk Cassian és K2 párosát, ahogy zrikálják egymást és jól elvannak. Azért Cassian korábbi tapasztalatai a hasonló droidokkal nem voltak valami pozitívak, akár az első évados bebörtönzése, akár a Ghormanon látott mészárlás kapcsán gondolunk rá. Ja és annak is örültem, hogy Melshi is egy kicsit látványosabban volt jelen, mint az eddigiekben és összességében jó csapatot alkottak. 
Coruscantnak meg volt egy elég speciális hangulata igazából az egész sorozatban, de itt ahogy láttuk egy kicsit ennek a háztömbnek a környezetét is bennem nagyon furcsa érzéseket keltett. Egyáltalán nem olyan tipikus fancy vibeja volt a helynek, mint amit a prequel során a legtöbbször Coruscant mellé társítottunk (bár a sorozatban azért voltak ilyen jellegű helyszínek bőven), valahogy szürkébbnek, szomorúbbnak hatott az egész hely. 

 

Maga az akció nagyon szépen fel volt építve, ahogy adagolták a feszültséget a rádióösszeköttetés megszakadásával, a birodalmiak közelítésével. Az is érdekes volt, hogy Dedrának volt még egy utolsó lehetősége, hogy helyrehozza a hibáját, de aztán végül ez is kútba esett. Ahogy az előző történetszálban Mon Mothma is emberi módon reagált a traumákra és látszott, hogy kellett neki egy kis idő, amíg magához tért Cassian mentőakciója után, nekem tetszett, hogy itt is úgy oldották meg, hogy Kleya ugyan lekommandózta a fél kórházat, de aztán itt látjuk, hogy érzelmileg mennyire megviselte Luthen halála és ez az egész eseménysor. Egy kicsit aggódtam, hogy az lesz a sztori, hogy senki nem hisz neki, de aztán látszott, hogy Cassian csak empatikus vele és nem arról van szó, hogy totál hiteltelennek tartaná, amit hall. Ugyan az igazán látványos akciójelenetek a következő epizódban voltak, azért mégis nekem a kedvenc jelenetem ebből az akcióból az volt, amikor K2 egyszerűen lecsapja azt a katonát az átjáróhídon. Ezek a badass egysoros beszólások annyira nem voltak jellemzőek az Andorra, de itt K2-nek nagyon jól állt. Annak pedig tényleg a legjobban örültem, hogy itt már lehetett is aztán folytatni a következő epizóddal, mert ha így vágják el a részt a végén és utána egy hétig várni kell a következőre, akkor nagyon szomorú lettem volna.
 

[Ody Mandrell]

1 órával ezelőtt, Wilde írta:

Egyáltalán nem olyan tipikus fancy vibeja volt a helynek, mint amit a prequel során a legtöbbször Coruscant mellé társítottunk (bár a sorozatban azért voltak ilyen jellegű helyszínek bőven), valahogy szürkébbnek, szomorúbbnak hatott az egész hely. 

Az alsóbb szinteken már az EPII se volt csilli-villi. Gondoljunk csak a sikátorra az üldözés után. Szerintem teljesen jó volt a vibe itt, amúgy meg hatalmas a bolygó, sok épület és környezet belefér.

Nekem itt amúgy az tetszett, hogy egy év alatt teljesen elhagyatott lett a védett ház  szintje. 

 

1 órával ezelőtt, Wilde írta:

mert ha így vágják el a részt a végén és utána egy hétig várni kell a következőre, akkor nagyon szomorú lettem volna.

Ez majd az Ahsokánál lesz.

[Bomarr]

Durva is lenne ha egy bolygó méretű "városban" mindenhol ugyanolyan lenne a "vibe".

[Pildi]

5 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Durva is lenne ha egy bolygó méretű "városban" mindenhol ugyanolyan lenne a "vibe".

Budapest messze van ettől méretben, de itt is vannak olyan szélsőségek, mintha másik országban lennénk. 

[Ody Mandrell]

Apró érdekesség Melshi rácsodálkozása a bolygóra, mert még sose járt ott. Ezért is szeretem az Andort mert tele van ilyen jelentéktelennek tűnő dolgokkal, amitől annyira hétköznapivá válik. Ja és az is feltűnt ami már korábban is, alig van hajó forgalom a PT időszakhoz képest, amikor nyüzsögtek az űrhajók a bolygó körül.

[Wilde]

2025. 05. 23. - 21:17, Ody Mandrell írta:

Az alsóbb szinteken már az EPII se volt csilli-villi. Gondoljunk csak a sikátorra az üldözés után. Szerintem teljesen jó volt a vibe itt, amúgy meg hatalmas a bolygó, sok épület és környezet belefér.

Nekem itt amúgy az tetszett, hogy egy év alatt teljesen elhagyatott lett a védett ház  szintje. 

 

Az alsóváros, akár az Ep. II-ben, akár a TCW-ben amikor lelátogattunk oda az igazán mélyen lévő szintekre tényleg más hangulatot árasztott, de nekem mindig is egy színes, pezsgő, élettel teli helynek hatott a környezet, amit láttunk. Ott volt az ipartelep is, ahová szintén ellátogattunk a filmben, de az nem olyan hely volt, ahol emberek életvitelszerűen élnek. Egyébként a változatos környezettel nem volt igazán problémám, csak nehéz volt megszokni ezt az arcát a bolgyónak/városnak, annak ellenére, hogy már az első évadban is voltak hasonló ábrázolások, még mindig kicsit szokatlannak tűnik. 
Az első évadban az a házkomplexum, ahol Syril lakik az anyjával eléggé olyan brutalista stílust áraszt magából és ha jól tudom, akkor azt Londonban vették fel, ahol megvan ez az épület. Ez is, illetve itt a védett házban tapasztalható lepukkant környezet is hozzájárul a karakterekhez, valamint kifejezi azt, hogy milyen helyzetben vannak. Ennek az ellenkezője is igaz, mivel amikor Padmét, a szenátorokat, vagy akár itt az Andornál maradva mondjuk Mon Mothmát látjuk a saját felső osztálybeli közegében az is nagyon kifejező a formák, a dízájn és a környezet tekintetében, úgyhogy ebben mindig is erős volt a SW.

 

21 órával ezelőtt, Pildi írta:

Budapest messze van ettől méretben, de itt is vannak olyan szélsőségek, mintha másik országban lennénk. 

 

Én egy időben laktam a Szondi utcában, aztán meg a Völgy utcában is... kicsit sarkítva, de mintha nem is ugyanaz a város lenne.

 

[Ody Mandrell]

Engem mindig is vonzott Coruscant noir hangulata, szóval ebből bármennyi jöhet. Abban egyetértek, hogy az itt látott az egyik legnyomasztóbb Coruscant ábrázolás.

[Dzséjt]

Coruscant esetében én is úgy érzem, hogy másabb hangulatot áraszt összességében is. Nem feltétlen a más városrészek okán, hanem mintha sokkal színtelenebb és élettelenebb lenne az egész bolygó. Ezt már máshol is írtam, hogy például a bolygó körüli űrhajó-, de a légkörben lévő siklóforgalom is kisebb, mint a PT idején. Amikor az ep2-ben lementünk az alsó szintre, tömegek mozogtak ott, itt gyakran láthatóak totál üres utcák, vagy olyanok, ahol alig lézengnek.

 

Az ep2-ben az alsóbb szinteken ez volt, tömeg, színes fejek mindenhol, nyüzsi, és a szűk tér ellenére sem éreztél klausztrofóbiás hangulatot, mert Lucas még itt is igyekezett úgy ábrázolni a teret, hogy az tágnak hasson.

 

Az Andorban az alsóbb szint ugyanúgy este. Sehol a színes kép, még szegény idegenek is eléggé szürkék. A tér is sokkal zártabb hatást kelt, és bár ez egy nyílt utca, inkább tűnik szűk folyosónak valami űrállomáson:

 

Persze nyilván, in-universe ott a magyarázat, hogy ezek más-más helyszínek, de biztos, hogy a készítők is szándékosan lopták ki a színeket és az életet Coruscantból, hogy ezzel is ábrázolják, mennyire nyomorúságos a Birodalom. Erre talán az ismerős helyszín a legjobb példa, a Szenátus. Az ep2-ben egy tipikus szenátusi folyosó rendkívül tágas, ablakokkal teli, többféle szín dominál, noha nem épp vidám színek, de hát a jelenet sem vidám.

 

Az Andorban a szenátusi folyosó jóval szűkebb, fehér és szürke, sehol az ablakok, csak mesterséges fény világítja meg. Az emberen itt sokkal könnyebben úrrá lehet a bezártság érzése, azt sem lehet megmondani a képről, hogy éjjel van-e vagy nappal.

 

És ezek a dolgok a Coruscant egészén érezhető. Persze vannak kivételek, mint a bankett jelenete, ami nagyon prequeles lett, de az a Birodalom idején a kivétel, a régi vagy éppen az új Köztársaság idején meg szinte mindenhol olyan színes nyüzsgést látni. És ezért is gondolom, hogy ez teljesen tudatos a készítők részéről, mert a The Mandalorianben újra ugyanolyan vibe-ja van a bolygónak, mint az ep1-3-ban. Újra érezni a színpompát és a lüktető éltet. Mert az Birodalomban ilyen egy coruscanti "park" nappal:

 

Az új Köztársaságban ilyen egy "park" este:

 

Én az ilyeneket látva érzem azt, hogy Lucas öröksége jó kezekben van, olyan emberekében, akik tényleg értik a Star Wars-t. Akik tudják, hogy nem csak fénykardok suhogtatásáról, pisztolypárbajokról, meg űrcsatákról szól ez az egész, hanem a képekről is. Mert Lucas nagyon erős volt a képi ábrázolásban, főleg a színekkel és a fényekkel tudott jól játszani, de a teret is remekül kezelte. Mindezt úgy, hogy minden a helyén volt a kontextusban, semmi sem lógott ki, így in- és out-universe is megvolt a helye, még ha elsőre szokatlannak is tűnt. Emlékszem még, mennyire fura volt az ep1 után a ködös, sivárabb Curscant látványa az ep2 nyitányában, vagy a Blade Runnerbe illő autósüldözés háttere. Legalább annyira, mint most az Andorban egy panelrengeteg látványa. De ezeket olyan szépen illesztik be, hogy a világon belül is megvan a helye, ugyanakkor filmes eszközként is kiválóan funkcionál.

És számomra öröm látni, amikor ilyen dolgokkal operálnak a Lucas "utódjai". Amikor pusztán színekkel, fényekkel és terekkel éreztetik a különbséget a Köztársaságok és a Birodalom között. Amikor egy kép legalább annyi mondanivalóval bír, mint a szereplők cselekedetei vagy párbeszédei. És ezen a téren az Andor nagyon erős volt, néha szerintem még Lucas mesteren is túltett.