reaper

Kamerásból ajánlom a Rec-et és a folytatását. Spanyol horror, de ütős darabok

Nekem bejött a Rage, nem újította meg a játékvilágot (nehéz is lenne), de bőven hangulatos, jó élmény volt, üresjárat nélkül. Biztosan végig fogom tolni még később is.

A hangulattal nem lesz gond, az biztos!

Fura Max-et így látni, de nem lesz ez rossz.

Halálosztag kivégezve. Mit ne mondjak, ha ez nem egy végletesen megosztó darab, akkor semmi. Nekem mondjuk tetszett, de amúgy is szeretem a darabolós történeteket, abban meg nem volt hiány. A könyv első fele mint írtam, letehetetlen. A második részben, amikor már az akció is jobban beindul, jobban elindul az átlag túlélőhorror felé a történet, de még így is kellemes darab marad, addigra az általam említett Dead Space hangulati párhuzam is a tömeges támadás elől való "szorítsuk össze a s*ggünket" meneküléssel váltódik fel. Szerintem a horror és a SW világa ilyen mód simán összepasszolt, igaz, néha fura volt a megismert világban leszakadó végtagokról, nyáladzó zombikról, kannibál túlélőkről és hasonló finomságokról olvasni, de összességében nem éreztem idegennek a régi vágású, kalandozós-megmenekülős SW és a zombihorror stílusának vegyítését. Az értékelésem 4/5, és nem utasítanám el a Red Harvest megjelenését sem. Úgy érzem, a szerző érti a dolgát, ha nem is újító, vagy világrengető, de korrekt horrortörténet írt.

Halálosztag: A felénél járok, de baromi nehéz letenni. Ha valaki játszott a Dead Space-ek valamelyikével, akkor az valami hasonlót képzeljen el birodalmi környezetben.

Megnyugodtam, hogy nem csak nekem jutott ez eszembe

A háttérbeli érdekességek közül nagyon tetszett az, hogy a tűzijáték és a vetítések alatt az egyik effekt egy az egyben a filmek sárga betűs indítását idézi. A rész jó volt, és biztos nem véletlen az sem, hogy pont a Baljós újrabemutatójához időzítettek (írtak?) egy naboo-i fejezetet.

Ez csak azért is sántít, mert az eredetiben Ian McDiarmid a saját hangján hozza mindkét alteregóját.

Semmi mazochizmus, puszta kíváncsiság, igazából néha jobbat lehet derülni rajtuk mint egy komédián.

Magával a provokatívsággal nicsen gondom - amíg úgy érzem, hogy az úgy provokatív, hogy van mögötte gondolat, ami engem is valamilyen gondolkodásra késztet, nem csak izom. Sajna itt csak az izomszagot és a beszólhatnékot érzem. Elolvasni meg persze hogy elolvasom, durván beszűkült lennék, ha csak olyat lennék hajlandó elolvasni, amivel egyet is értek

Az Index mondjuk abban nagyon jó, hogy tudják, hogyan kell a látogatottságot egy húzással többszörösére növelni. Benyomnak egy "már megint szar a SW" cikket, és tódul a nép minden oldalról, a számláló meg csak pörög, a hirdetők meg örülnek nagyon. Nem véletlen (azon kívül, hogy szerintem a negatív kritikát is meg lehet úgy foglamazni, hogy az embernek ne az legyen az érzése, hogy a cikkíró izomból fröcsög), hogy ezek egyszerűen ösztönből hozzák ki mindenkiből a vitakedvet. Akinek nem tetszett, az elégedetten nyugtázhatja, hogy bizony-bizony neki van igaza, akinek meg tetszett, az meg szinte kapásból ugrik védeni a kedvencét. Átlátszó, de ha egyszer ennyi embernek szívügye, hogy bármilyen módon is véleményt nyilvánítson, beválik. Mondjuk nem sok film van, ami a bemutató után közel 13 évvel is ilyen vitákat generál, szerintem ez már magában egy fejezet a filmek történetében

És még milyen kegyetlen egy darab lett az... akkora trash-vacak, hogy az már hivatkozási alap, idézetek forrása.

Érdekes látni, hogy eltérő alaphozzállással mennyire különböző írások születnek ugyanarról: http://filmdroid.blog.hu/2012/02/09/star_wars_i_resz_baljos_arnyak_3d_premier_elotti_bemutato_kepekkel_es_hirrel http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2012/02/09/3d-ben_is_szornyu_a_baljos_arnyak/

Szigorúan szubjektív élménybeszámoló következik: Az újbóli mozis megtekintés felért szinte egy újrafelfedezéssel. Egyszerűen úgy éreztem néha, hogy visszakaptam egy szeletet a gyerekkoromból, és megerősített abban a hitemben, hogy valamit meg kell őrizni a fiatalság szelleméből, hogy ne savanyodjunk bele a mindennapokba. A film tökéletes mankó volt ehhez még úgy is, hogy már össze sem tudnám számolni, hányszor láttam. és könnyedén mondhatnám (teljes joggal talán) hogy sok újat mutatni már nem tudna. Technikailag szerintem jól megvalósították a konvertálást. Persze voltak részek, ahol alig volt észlelhető (űrjelenetek egy része, nagytotálok, de ezekben nehéz is rétegezni a vizuális információt), de ezzel szemben egyes jeleneteknél (merülés Otoh Gungába, a fogatverseny főleg közelijei, a végső fénykardpárbaj) nagyot szólt. Az olyanok, mint az apró halak az óceánban, vagy a parádén a konfettieső már majdnem elérték az Avatar-beli magvak hatását,hogy basszus, miért van végük a vászonnal együtt Összességében bőven meg voltam elégedve. A hangzás is nagyon jó volt, az összeütköző fénykardok hangja eszméletlenül szólt. Ja és... Darth Maul. Amikor ő volt a színen, ha csak álldogált is a Tatooine szikláin, szinte többszörösére nőtt a látványban a mélység. Hiába tartom erőltettnek még mindig a TCW-s szereplését, így ezek után valahogy könnyebbnek érzem a megemésztését, olyan szinten működik még mindig a karakter puszta jelenléte is. Pedig igyekszek mindenhez nagyon kritikusan állni, de azok után, hogy visszatekertek az életemből majd 13 évet, nehezen megy. Majd ha eljutunk a kérdéses részekhez, akkor majd kukacoskodok. Az előadás végén, a Duel Of The Fates dallamai kíséretével kiérve a rögvalóság téli éjszakájába hirtelen nem tudott meghatni az, hogy a vásznon véget ért a varázs. Bennem tovább él. Remélem egy év múlva ott folytatjuk, ahonnan most abbamaradt.

Viszont jelenleg a szakdolgozatok, doktori értekezések kezelése ebbe az irányba halad, egyre több repozitóriumot nyitnak meg. Egyes egyetemeken a régebbi dolgozatokat utólagosan is digitalizálják, hogy felkerülhessenek a netre. Példa rá: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/ De a sima szakdolgozatokat sem véletlenül kell digitális formában is leadni - persze a plágiumkiszűrés miatt is, de egyszer valószínűleg megjelennek nyílt online felületen.

Semmiképp sem

Ma megvettem a jegyet a holnap esti vetítésre, és egy pillanatra megint 12-nek éreztem magam

Na én az ilyenek miatt tartom a Steamet és társait a jelenlegi formájában nem teljesen jónak. Oké, az hogy mint bolt és közösségi felület működik, az tényleg remek ötlet. Viszont egyrészt ez a pepecselés is elveszi az ember kedvét a játéktól (és akkor most mit kezd mezei Pistuka, aki baromira nem ért már ilyen szinten géphez, egyedül csak játszani akar? Jó, tudom, akkor konzolt vesz, de na....), másrészt az, hogy gyakorlatilag ezekhez kötik azt, hogy egyáltalán elinduljon a stuff, számomra visszataszító. Ígyis úgyis feltörik a francba, ez így főleg kibarnítás, hogy tényleg az szív aki ráálodzta a zsetont. Meg eleve a kötelező FÜGGŐSÉG, ami szerintem baromi visszataszító. De tudom, én csak egy egyszázalékos véleményt képviselek.

Sok, mindenre CGI-t kiáltó tag meglepődne, ha látná, még ha kevesebb is, de milyen minőségű festmények vannak az I-II-III-ban is

Én is elhoztam egy példányt. A modell tényleg nem túl nagy, de így mint újságosnál kapaható termék érthető is, ráadásul a kidolgozása is jó, jól mutat a polcon. A 23 oldalas újság sok újat a fórumlakóknak nem hiszem hogy mutatna, de egy átlag SW-szimpatizáns biztos sokat tanul belőle. A poszter meg szinte keretbe való, falra vele Összességében annak, ami, teljesen rendben van a cucc, de a teljes áron kéthetenkénti 3000 forintos ár miatt kétlem, hogy egy szűk körnél többen fogják rendszeresen vásárolni. Vagy ez a szűk kör elég hozzá, hogy megérje kiadni?

Tényleg, a Silent Hillnek nincs még kitűzött premierje? Az első rész talán az egyetlen játékadaptáció, ami tetszett. Az én listám elég rövid, de ahhoz képest, hogy az utolsó film, amit moziban láttam, az Avatar volt, valóságos folyam - Baljós Árnyak - Prometheus - A Hobbit - The Raven - Silent Hill: Revelations - TDKR