Nute Gunray

Nekem is most hozta a postás!

Pedig egy időben -az első vb címe után - ő kifejezetten peches pilótának számított.

Hát nekem nagy katyvasz volt az egész.

Ezt a sorozatot értheti az, aki még nem olvasta a könyveket? A Witcherrel pont az volt a bajom, hogy a regényeket nem ismerőknek élvezhetetlen volt.

Timothy Zahn: Thrawn - Chiss Birodalom: Államérdek Hát ez fantasztikus volt, élveztem minden sorát. Az első résznél még éreztem némi hiányt a chiss politika és társadalom részletekbe menő bemutatását illetően, itt azonban Zahn már jócskán belevág a világépítésbe. Ahogy már a szerzőtől megszokhattuk, továbbra is a színvonalas párbeszédek jelentik a legerősebb részét az ő könyveinek, és itt most ehhez képest az ütközetek mögött meghúzódó katonai taktika és ennél fogva maga Thrawn személye is elhalványult kissé. A sorozatcímmel ellentétben kedvenc kék bőrű admirálisunk (pardon ezredesünk) korántsem abszolút főszereplő, sőt a könyv közepe tájékán volt olyan cirka 150 oldal, ahol elő sem kerül. De ez egyáltalán nem volt zavaró, mert Thrawn mellé kaptunk olyan kitűnő karaktereket, mint Ar'alani, Thurfian, Lakinda, Lakuviv vagy éppen Haplif. Ezen szereplők révén ízig-vérig megismerhetjük a Chiss Birodalom társadalmi-politikai felépítését, ezt a némileg feudális alapokon nyugvó struktúrát, ahol a technikai haladás mellett jól megfér az avitt társadalmi berendezkedés, az intézményesített rendszert helyettesítő személyes kapcsolati háló, a családok közötti informális összeköttetések, amelyek a birodalom Achilleusz sarkának bizonyulnak. Persze ezzel együtt is a könyv vége megmutatja, hogy azért egy chiss mégiscsak elsősorban chiss, és nem Mitth, Irizi vagy Xodlak. Mégis, nem sok híja van, hogy a gryskek a vazallus népeiken keresztül kisiklassák a rendszert pusztán politikai machinációval és áskálódással. Ezek a legjobb részei a könyvnek, amikor is láthatjuk, hogy Haplif miként szövi a hálóját egyre szorosabbra Lakuviv és a Xodlakok körül, akiknek a régi családi dicsőséget hajszoló vágyukat kíméletlenül kihasználja. A könyv feléig úgy tűnik, a cselekmények egymástól függetlenül, párhuzamosan zajlanak, amelyeknek látszólag nincs közük egymáshoz. Aztán szépen lassan összeérnek a szálak, jellegzetes Zahn-féle dramaturgiai eszköz ez. Thrawn éleslátása meg egy-két szerencsés fordulat (pl. hogy a farmer Lakphro elküldi az ékszert) az, ami végül kudarcra ítéli a gryskek tervét egy valódi proxy háború kirobbantását illetően. Jixtus és társainak immár valóban számolni kell a chiss ezredessel - a grysk láthatóan immár komolyan el kezd érdeklődni ellenfele iránt - és ez megalapoz a harmadik kötetnek. Mint ahogy az is, hogy Thrawn politikai ellenlábasa Thurfian eléri hőn áhított célját és a Mitth család vezetője lesz. Nagyon kíváncsi leszek arra a folyamatra, amelynek végén Thrawn karrierje derékbe törik a Chiss Birodalomban és a Khaoszban már nem lesz maradása. Aztán persze ott van a kétes navigátor, Qilori is, aki vészesen közel kerül ahhoz, hogy megismerje a chissek titkát a hiperűrutazásban történő navigálást illetően. Ha a "Kisebb Űr" technikai vívmányai megjelennek, az ő személyére teljes egzisztenciális ellehetetlenülés vár. Erre a szálra is nagyon kíváncsi leszek. Számomra a Thrawn óta ez volt a legjobb Zahn-regény, de ha a korábbi Legends könyveket is figyelembe veszem, akkor is az élbolyban van. A Rebels és Zahn ezúttal egy jóval komplexebb és érthetőbb karaktert formált meg Thrawn személyében, zsenialitása mellett motivációi (a szakmaitás és szolgálat mindenek előtt) még inkább az egyik legkiválóbb katonai stratégává teszik őt a Star Wars-franchise történetében. A Legends-beli Thrawn sokszor karakteridegen volt (pl. amikor a hibázó közlegényekre ráuszította Rukh-ot). Itt ilyet egyáltalán nem érzek az elmúlt években. Egy logikusan felépített karakter, akinek a múltjában és jelenében található hézagokat folyamatosan kitöltik a különböző alkotások. Biztos vagyok benne, hogy az Ahsoka-sorozat után egy páratlan karrier és jellemfejlődés tárul a szemünk elé, amelynek állomásai végig haladnak a különböző korokon, azokra reflektálva és reagálva,

Az első rész nekem alapvetően tetszett, a háborút annak nyomasztó és depresszív valóságában mutatja meg.

Azt meg bőven kihagyhatták volna. Az egyébként nagyszerű EP9 legrosszabb része számomra az, hogy Rey-ről kiderül, hogy Palpatine-származék (a másik magának a Sith nagyúrnak a visszatérése, vagyis pontosabban, ahogy az fel lett vezetve).

Igazi prequel nosztalgiát érzek most A háttérben ott van Cato Neimoidia is. Kitűnő.

Én hasonlóan éreztem. Később jobb lesz, de azért nálam ez Gray leggyengébb regénye eddig. A Jedik fénye sokkal jobban tetszett.

Szerintem most már csak a Celebration esélyes.

Ez nagyon jó lenne! Anakint egyébként is egész Jedi-pályafutása során végig kísérte a titulusukon való rugózás. Egy ilyen mondat alighanem a legjobban fájna Anakinnak. Na meg persze nyilvánvalóan Padmé és az elveszett boldogság is fel fog merülni, ha ténylegesen is megtörténik ez a találkozó kettejük között.

A Szukitsnak mi köze a színezőfüzetekhez?

Hát nekem ezt majd még meg kell szokni.

Az a kedvenc Star Trek filmem.

A lázadás hajnala konkrétan nálam minimum TOP5 a canonon belül. Érdekes, hogy ehhez képest annyira nem szokták citálni ezt a könyvet.

Nekem az volt az első canon könyv, és miután végeztem vele, megnyugodtam, hogy a sokak által predesztinált Disney-féle minőségromlás nem következett be.

No és Az Erő nyomában?

Nekem már az is nagy pozitívum volt, hogy Zahn visszatért a canonhoz és még 6 regénnyel hozzájárult az univerzumhoz. Nem mondanám a kedvenc írómnak, de azért ő egy stabil pont volt a SW könyves világban.

Boldog születésnapot @Darth Revan9!

Akkor ez határozatlan időre jegelve... Nem mondom, hogy ezt a filmet vártam a legjobban, de ezek a húzások már tényleg komolytalanná és bizonytalanná teszik a korábbi bejelentéseket is. Azt látni, hogy filmes fronton nagyon akadozik a gépezet, míg a SW-sorozatipar jövőre dübörögni fog ezerrel.

A TOS-éra uniformisait.

Boldog születésnapot @Rog

Én is most olvasom, 200. oldalnál tartok, de nekem már most letehetetlen. Számomra eddig ez Zahn második legjobb könyve a canonban a sima Thrawn mellett.

A sorozathoz nem tesz hozzá semmit, inkább elvesz.