Pildi

Szép terv. Nekem kicsit ambíciózus lenne szó szerint egymás után megnézni őket, de egy egész évre elosztva megvalósítható.

Köszi szépen, ez nekem is nagy segítség.

Star Wars-ban és minden egyéb jóban gazdag boldog újesztendőt Mindenkinek!

Boldog névnapot, Dzséjt!

Boldog szülinapot! Az egy nagyon jó környék. Ha elfogadható áron tudtál ott albérlethez jutni, az nagy szerencse.

Aranyos. Szerettem a Gumimaci sorozatot.

Boldog karácsonyt, finom ételeket, és jó pihenést kívánok Mindenkinek az ünnepek alatt!

Donát, MissKarrde biztos hosszasabban kifejti majd, hiszen jobban ért hozzá (a lenti összefoglalója Dzséjtnek is nagyon tartalmas volt a számomra ), de röviden én is reagálnék:

Nagy pillanat volt, és nem számítottam rá, így igazi meglepetésként ért. Annak idején az Ep1-2-3 filmek előzetesét szerintem nem is láttam moziban, mert akkoriban nem jártam olyan filmekre, amelyek előtt leadták. Erre komoly esély van, mert hasonló filmek, a Jupiter Ascending trailer-ét is leadták. Remélem, sikerül megnézned.

Nekem is tetszett a film, nem IMAX-ben, csak 3D-ben láttuk, oda simán volt jegy még ma délelőtt is. Most hogy vége van a történetnek, megmondom őszintén, kellemesen csalódtam a megvalósításban. Nem hittem volna, hogy Jackson ennyi mindent ki tud hozni abból a vékonyka könyvből. Nekem az előző két résszel sem voltak komolyabb gondjaim, de most én is úgy néztem végig, hogy szinte (egy jelenet kivételével) semmit nem tudnék felhánytorgatni akármekkora hibaként. Nem volt üresjárat, szépen építkezett a film, és sikerült szép befejezést is kapnunk.

Pont így láttuk mi is ma! Amint megjelent a homokos táj, rengetegen ujjongtak a nézőtéren, hogy "Ez a Star Wars előzetes!" Jó volt nagyvásznon, és mi több, 3D-ben látni.

Jó pihenést Frenkie. MissKarrde, ma már én is úgy dolgoztam, hogy a fél fülemben ott volt a fejhallgató, és szólt a Blackmore's Night karácsonyi lemeze.

Ezt a kiadványt már én is nézegettem. Egyszer meg is fogom rendelni.

Jövő ilyenkor én is szabin leszek ma és holnap, az biztos. És hogy szokjam az érzést, én már idén is kiveszem a holnapot szabinak.

Gratula a "határátlépőknek"! Én sem dumálok itt mostanában annyit, mint amit szeretnék, mert már nem bírom az éjszakázást, és ez a szabadidőmet elég jelentősen megnyirbálja. De amíg legalább olvasni van időm a fórumot, addig még nincs nagy gáz. Persze ez nem az igazi aktivitás, de mindig reménykedem benne, hogy egyszer majd több időm lesz mindenre, ami érdekel.

Szép összefoglaló. És ezzel az utolsó mondattal kb. kifejezted azt, amit én is érzek a témával kapcsolatban: nagyjából mindig az a nyitójelenet a legjobb, amit épp látok. Mindegyik film első jelenete illik az adott történethez, épp ahogy írtad. De azért kettő kiemelkedik számomra is a többi közül, mert mindkettő különleges: az Ep4-é, mert nekem az pont olyan élmény volt, mint Lencinek, és az Ep3-é, ami egyrészt annyira lendületes és magával ragadó, ahogy egyik másik sem, és mert az a legkedvencebb Saga filmem nyitánya! De a többi között már nem tudnék sorrendet felállítani.

Tetszik ez a globálisabb megközelítés, amit Te és pb is írtatok. És igen, ezt láthatta Anakin. Azt a veszélyt, amit a Sötét Oldal előretörése jelent Padméra, és amit ő pont nem tud elhárítani, hiszen aktív részese a folyamatnak, és épp azzal fejezi be, amivel elhárítani akarja. Vagyis igazából Padmét a Sith-ek győzelme öli meg, és Anakin mint egy elvakított eszköz közreműködik ebben, indirekt és direkt módon is. Én biztos nem.

Azt azért nem tudjuk, hogy az EpII előtt pontosan mit látott az álmaiban. Álmodott róla, mert hiányzott neki, de hogy ilyen bajban van, azt a Naboo-ig nem mutatta az álom, különben már sokkal korábban rohant volna megmenteni. Épp ez a fura a dologban: ott a komoly veszély már régebben fennállt (Shmi már biztos fogságban volt), amikor még nem álmodta meg. Padméval kapcsolatban viszont egyből a tragédiát látta álmában, amikor még pont hogy elkerülhető lett volna. Ez az, épp a sors bizarrsága, amit mindig is fájlaltam ezzel kapcsolatban. Tudom, hogy sok minden volt, ami a Sötét Oldal felé terelte (frusztráció, meg nem értettség, sértődöttség, hatalomvágy), de ez volt a végső lökés, ami a maradék józan eszét is elvette. Ha Padméról volt szó, nem bírt magával, ez a TCW-ből is szépen kiderült. A tényleges átállásában is ez játszotta a legnagyobb szerepet, mert erre Sidious is kiválóan ráérzett. Meglengette előtte az örök élet lehetőségét és a döntő pillanatban választásra kényszerítette: a Jedik vagy a felesége élete.

Igaz, ez nyilván az álom valószínűségét erősítette. Pedig különbség volt a két dolog között, amit józan fejjel észre kellett volna vennie: az anyja halála esetében az álmot valóban az Erő küldhette, egy igazi segélykérés alapján (mert akkor Smi már a buckalakók kezében volt, amikor Anakin ezt álmodta), míg a második álomnál Padmé ott aludt mellette, semmi baja nem volt, tehát az az álom még messze nem kellett volna, hogy ennyire fenyegetőnek tűnjön.

Ezen már én is sokat gondolkoztam, és szerintem Anakin azért aggódott, mert Padmé terhessége olyasvalami volt, ami felett semmi kontrollja nem volt. És emiatt mondhatta volna neki bárki, hogy ne aggódjon, ez nem vakbélgyulladás, amibe bele lehet halni. Az álma ezt a belső félelmet tükrözte, hogy esetleg elveszítheti a nőt, viszont ő ezt nem rémálomnak, hanem egy esetlegesen (talán valószínűen) bekövetkező jövőnek látta.

Szerintem az igazi mozirajongó (aki lehet SW-fan, vagy bámilyen más rajongó) úgy fog beülni, hogy a csodát várja, jó értelemben. Nem elvárásokat támaszt, és logikátlanságokat keresgél, amire ráfoghatja, mi nem stimmelt számára, hanem egyszerűen azt várja, hogy valami, egy film ismét elvarázsolja. Én ilyen elvárásokkal ülök be minden egyes filmre, amit megnézek, és ez különösen igaz a Star Wars-ra. Igazi OT rajongó voltam, mégis képes voltam önmagában értékelni az PT-t (igaz, ehhez kellett végül az Ep3, de az aztán tarolt, és megszerettette velem az előző filmeket is). És általánosságban nézve soha nem mondtam volna filmre, hogy azért nem tetszett, mert valami antenna nem volt a helyén, és hasonlók.

Krande, ez nagyon aranyos sztori.

Azzal egyetértek, hogy csalinak akkor a legtökéletesebbek a szülők, ha még élnek - vagy legalábbis Tseebo így tudja. Vagyis épp elég, ha Ezra ezt hiszi majd, ha beszél vele, és nem kell valóban élniük. Sőt, a Sötét Oldal csapdájához az lenne végképp a legtökéletesebb, ha a végén derülne ki, hogy már mégsem élnek. Egy ilyen helyzetben, a tehetetlen dühöt meglovagolva sima úgy áttérni a Sötét Oldalra. Viszont felmerült bennem egy kérdés: hogy lehet, hogy Ezra nem érezte meg soha, hogy a szülei még élnek? Épp ellenkezőleg, meg van győződve róla, hogy meghaltak, a hiányuk számára végleges. Tudom, hogy nem képzett Erőhasználó, de mégis... Akit ennyire átjár az Erő, arról most már nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen dologban ekkorát tévedhet.

Nagyon jók.

Üdv újra itt