Darth Revan9

Igen, de szeptember 12-re. A csúszások már őszre tervezték be őket.

Választ kaptam a kiadó vezetésétől. Sajnos az összes ilyen. A nyomda elszúrta. Akinek nem felel meg ez így, írjon a vevőszolgálatnak, visszaadják a vételárat.

Megnéztem a nekem küldött munkaanyagokat. Ott minden rendben van. A második olvasásnál már a beírt változatokat nézem át. Volt hiba, de természetesen azt oldalra pontosan jeleztem annak idején a kiadónak. Az egyik oldalon durván arrébb csúsztak a szövegbuborékok. De máshol nem volt gond. Szemet is szúrt volna, mert minden oldalt átnézek.

A Thrawn: Alliances című regény bizonyos fejezetei a Klónháború idejében játszódnak. Így akár Padmé is feltűnhet. De rebesgettek már Padmé regényt is.

Ez érdekes, mert szerintem nem. Utánanézek.

Remélem nem lesz túl sok ilyen.

Illetve ott van még a Lázadó börtön is, melyben Aphra szintén szerepel. Ott is kiderül egy érdekesség a karakterről.

Sajnos nem. Csak utasítás érkezett, amit teljesíteni kellett. Ez volt az egyik legutóbbi csúszás oka. Van nyomdahibás példány az Aphrából. Lapozzátok át a köteteiteket. Az egyik oldalon a kép nem teljes, meg van törve. Gyakorlatilag az adott oldalon rá van nyomtatva ugyanaz a kép kicsiben, megtörve még egyszer . Akinek hibás példánya van, jelezze a vevőszolgálat felé írásban.

Utána kérdeztem. Tényleg a Disney utasítására kellett levenni a Marvel feliratot. Az összes új képregény most már így fog megjelenni.

Szerencsére pár napja már én is megtudtam, hogy elírásról van szó. Majd figyelem az ajánlókat. Kár, hogy csak 10 rész lesz a záróévad.

2017 volt a Star Wars 40. évfordulója. Könyvek terén több mint bőséges volt a termés. 7 új kánon és 7 Legendák könyv jelent meg (a Legendák közül az egyik második kiadás volt). Kaptunk két előzmény könyvet a Zsivány Egyeshez – Katalizátor és A lázadás hajnala - , befejeződött az Utóhatás-trilógia A Birodalom végével, Thrawn újra színre lépett a kánonban is a saját regényében, az Inferno osztagban bepillantást nyertünk a Zsivány Egyes és az Új remény utáni időkbe, megtudhattuk mi történt Saw Gerrera ellenállóival, és hogyan jött össze az Inferno osztag, a Phasmában pedig megkaptuk Phasma háttértörténetét. Ezek mellett a Zsivány Egyes filmregény is napvilágot láthatott. A közelgő viharral megjelent az utolsó kötet a Klónháború előtti régebbi felnőtt regényekből, A Tatuin szelleme egy rég várt hiánypótló darab volt, mely összekötötte az előzmény- és a klasszikus-trilógiát, A mandalori páncél újra megjelent (így a Fejvadászháborúk 2. és 3. kötete 2018-ban megjelenhetett), a régi Klónháborús média projektből megjelentek a hiányzó felnőtt regények – Jedi próba, Harctéri sebészek, Jedi gyógyító - , illetve megjelent egy újabb kötet a 2008-as A Klónok Háborúja animációs sorozathoz – Életre-halálra. Eljött az ideje, hogy rangsoroljam az én személyes kedvenceimet. Aranyérmesek, vagyis a legjobbak. Ezek mindegyike ötös kategóriájú könyvek: James Luceno: Katalizátor; Karen Traviss: Életre-halálra; Timothy Zahn: Thrawn; Michael Reaves és Steve Perry: Harctéri sebészek; Michael Reaves és Steve Perry: Jedi gyógyító; David Sherman és Dan Cragg: Jedi próba; K. W. Jeter: A mandalori páncél; Beth Revis: A lázadás hajnala Ezüstérmesek, vagyis a nagyon jók, négy és felesek: Alexander Freed: Zsivány Egyes; Troy Denning. A Tatuin szelleme Bronzérmesek, vagyis a jó könyvek, a négyesek: Chuck Wendig: Utóhatás: A Birodalom vége; Alan Dean Foster: A közelgő vihar; Christie Golden: Inferno osztag; Delilah S. Dawson: Phasma

Nekem még nem ért ide. Sok más kötettel együtt jön.

Ez nagyon jól néz ki.

Erről hallottam már. Majd utánakérdezek, hogy mi a helyzet.

Nemsokára hozzákezdek A Jedik alkonyához, ha befejeztem a Vizköpők urát. Én is nagyon várom, de mostanában úgy éreztem más könyveket is kell olvasnom. Sajnálom, hogy az Aphra és a Sikolyok Fellegvára ennyit csúszott. Remélem nem rajtam múlt. Már nagyon régen befejeztem a lektorálásukat, még áprilisban.. A második olvasásos ellenőrzéssel május első hétvégéjén bíztak meg a kiadótól, ezzel is rohamtempóban igyekeztem, hogy időben nyomdába kerüljön.

Egy kicsit beleolvastam abba a cikkbe. Hát kár volt. Csak kijöttem a sodromból és felborította a lelki békémet. Hogy lehetnek ilyen elmebeteg hülye emberek? Mit képzelnek magukról, hogy így fenyegetnek egy színészt és hogy öngyilkosságba próbálják hajszolni. Ez undorító. Ezek nem is emberek.

Tegnap hallottam, hogy a Gotham 4. évada folytatódik a Prime-on július 12-től csütörtöktől este 11-kor. Viszont sajnos a műsorismertetőkben ennek nyoma sincs. Mindenhol azt írják, hogy jövő héten csütörtökön A korhatáros szerelem 2 része után NCIS jön.

A vörös ruhásról nekem is Cardinal jutott eszembe. Viszont ez felveti a kérdést: Az Ellenállás első évada konkrétan mikor fog játszódni? A Phasma regény jelenében játszódó fejezetei előtt, vagy utána? Ugyanis a

A Coruscanti éjszakák 3. része, Az Erő mintázatai ősszel fog megjelenni. A kiadó bár kitehette volna ezt is előrendelhetőbe, de tanulván a sok csúszásból inkább kivárnak vele, hogy minimalizálják a lehetséges csúszásokat. A Coruscanti éjszakák 4., befejező része szintén ősszel jön. Az utolsó lovag lesz a címe, annak érdekében, hogy elkerüljék a címismétlést Az utolsó Jedik filmmel és filmregénnyel. Ugyebár ennek a regénynek is az eredeti címe: The Last Jedi.

Igen, a Birodalom végében. Utólag spoiler mögé raktam a biztonság kedvéért.

Most, hogy végre elolvastam a Phasmát, végre rangsorolhatom a 2017-es év legjobb Star Wars könyveit.

Sosem értettem, miért utálják az ő karakterét, nekem Jar Jar mindig szimpatikus volt. A Birodalom végében szerintem az szomorú Jar Jar sorsában, hogy

Delilah S. Dawson: Phasma Phasma százados sajnos nem kapott túl nagy szerepet sem Az ébredő Erőben, sem Az utolsó Jedikben. Az előbbiben egy kissé kínos vereséget is szenvedett, az utóbbiban megcsodálhattuk remek harci képességeit. Delilah S. Dawson nagyszerűen kihasználta a kínálkozó lehetőséget és megírta Phasma háttértörténetét egy egész jóra sikeredett, olvasmányos regényben. A kötetben bár Phasma a központi figura, mégis szinte mindvégig mások történetéből, nézőpontjából ismerjük meg a krómpáncélos amazont. Egyedül, csak az utolsó fejezetben váltunk az ő nézőpontjára. A kronológia sajnos nincs pontosan tisztázva. A regény jelene valamikor a yavini csata utáni 28-34 közé lőhető be. Inkább közelebb lehet Yavin után 34-hez, (Az ébredő Erő és Az utolsó Jedik ideje) hiszen Kylo Ren-re is tesznek utalást a sztoriban. A múlt fejezetei valamikor a Yavin utáni 20-as években játszódhatnak nagyrészt. A jelenben Vi Moradi, az Ellenállásnak dolgozó kémnő az Első Rend fogságába esik. Egészen pontosan Cardinal százados fogságába, aki nem is az Ellenállás titkaira, hanem Phasma múltjára kíváncsi. Cardinal azon kiképzőtisztek egyike, aki felügyeli az ifjú rohamosztagosok képzését. A férfi gyűlöli Phasmát és bizonyítékot akar találni arra, hogy megbuktassa riválisát. A jelen fejezeteiben Cardinal kérdezi ki Vi Moradit az Absolution fedélzetén, egy rejtett kamrában. Vi egy Siv nevű nőtől szerzett tudomást Phasma múltjáról. Siv és Phasma együtt nőttek fel a Parnassos nevű bolygón. A múltban játszódó fejezetek gyakorlatilag Vi elbeszélése Siv információja alapján. A múlt és a jelen részei többször váltakoznak egymással. Nemcsak Phasmát ismerhetjük meg, de képet kapunk az Első Rend rohamosztagosainak képzéséről, valamint Cardinal századosról is. Vi-ről keveset tudunk meg. Dawson jól kezeli a karaktereket, kellő bepillantást enged gondolkodásukba. A cselekményben ügyelt a dráma és az akció megfelelő arányára. Phasma múltja egész érdekes lett. Nem hittem volna, hogy a könyv ilyen sok mindent ki tud hozni a krómpáncélos harcosból. A Parnassos egy változatos világ, viszont mi, olvasók csak a kietlen, lepusztult, vagy éppen elhagyatott részeit látjuk. Annyi kiderül, hogy egy bizonyos Con Star nevezetű bányavállalat valamikor Yavin előtt 168-162 között létrehozott több, nagyobb bányász és egyéb termelő kolóniát a planétán. Történt valami nagy, globális katasztrófa, mely nyomán a Parnassos éghajlata megváltozott, mérgező lett a környezet nagy része és pusztulásnak indult a vidék. A bolygó lakói ott ragadtak és egy poszt-apokaliptikus világban kellett boldogulniuk. Egy idő után már rengeteg mindent elfelejtettek a múltjukról és a külvilágról. Phasma is egy ilyen család leszármazottja. Phasma és testvére, Keldo a Scyre-törzs tagjaiként próbálnak boldogulni. Az olvasó előtt hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez egy olyan világ, ahol csak az erős és a kíméletlen marad életben. Phasma pedig pontosan ilyen. Született túlélő, aki hajlandó bármikor elárulni testvérét, családját, barátait, szövetségeseit. Eleinte még hoz olyan döntéseket is melyekkel szimpatizálhatunk, de ahogy haladunk előre a cselekményben egyre nyilvánvalóbbá válik Phasma kegyetlen, kíméletlen énje. A regény végére pedig egy kifejezetten mocskos és alávaló figurát kapunk. A Parnassoson játszódó fejezetekben Phasma és pár bajtársa Brendol Hux tábornokot és rohamosztagosait kísérik lezuhant hajójukhoz. Az Első Rend embereinek hajóját a bolygó védelmi rendszere lőtte le. Hux vissza akar jutni a hajó maradványaihoz, hogy segélyhívást küldhessen az Első Rendnek. Phasma felismeri a lehetőséget, megragadja és kihasználja. Ha segít Brendolnak, maga mögött hagyhatja régi, sivár otthonát és az Első Rendben lehet végre valaki. Az úton ádáz ellenségekkel, halálos fenevadakkal, sugárzással és betegséggel néznek szembe. Brendolnak szüksége is van olyanokra, akik átkalauzolják a veszélyes vidékén. Phasma bebizonyítja találékonyságát és kíméletlen harciasságát, amire Brendol sikeresen felfigyel. A Terpsichore állomást meghibásodott droidok, az Arratu állomást pedig harcra vágyó, szenvedő őrültek uralják. De kapunk halálos bőrfarkasokat, mérgező, gyilkos rovarokat, a Scyre törzs bosszúálló tagjait. A hangulat erősen emlékeztet a Mad Max filmek világára. A szereplők az út során hullanak, mint a legyek, így lehet aggódni több karakterért is. A jelenben Cardinal és Vi csak a regény végére jut bővebb szerephez. Cardinal nem is mondható negatív figurának. Ő tényleg hisz abban, hogy az Első Rend más lesz, mint a Birodalom, tényleg igazságot, békét és rendet fog hozni a galaxisba. Phasma története ráébreszti arra, hogy Első Rend rossz irányba halad. Főleg Brendol Hux szavai azok, melyek ellentmondásosak. Az öreg Hux viselkedése inkább a régi birodalmi tisztekére emlékeztet. A fia, Armitage sem különb nála, sőt róla már tudjuk, hogy szinte már veszett kutya kategória. Cselekedetei és szavai alapján hamar kiderül, hogy az Első Rend propaganda szövegei pont olyanok, mint a régi Birodalomé. Cardinal pedig elborzadva döbben rá, hogy az Első Rendnek inkább Phasmához hasonló, elvetemült, alávaló gyilkoló gépek kellenek. Örültem is, mikor megtámadta a századost. A történet végén már biztosra vettem, hogy Phasma győzött, és Cardinalnak vége van. Vi viszont közbelépett, ez pedig egy kifejezetten üdítő fordulat volt. Remélem Cardinal és Vi története még folytatódik. És remélem, hogy Siv és a kis Torbi sorsáról is többet megtudunk később. Élvezetes olvasmány volt. Ötöst is adnék rá, de volt több negatívum, melyek fölött nem tudtam elsiklani. A Parnassoson játszódó fejezetek közül több is unalmas, egyhangú és érdektelen lett. Ezeknél többször is éreztem, hogy szívesen tovább lapoznék. De az érdekfeszítő részek ezt ellensúlyozták, így nem von le túl sokat a végső értékelésből. A Vivel és Cardinallal foglalkozó fejezetek sokszor kizökkentettek, ezek többsége szintén egyhangú és színtelen lett. Csak a kötet utolsó ötödében kaptak olyan szerepet, mely elnyerte a tetszésemet. Összességében véve: négyes. Jó volt, de lehetett volna jobb is. Phasamát jól megismerjük, ezek után még utálatosabb negatív figura, mint valaha. Sikerült kiaknázni a karakterében rejlő lehetőségeket. Voltak érdekes momentumok vele kapcsolatban, melyek szerintem meglepőek, de semmiképp sem rendkívüliek. Vannak olyan cselekmény szálak, melyek folytatásért kiáltanak. Delilah S. Dawson jól ír. Szívesen olvasnék még tőle.

Köszönöm, azt hittem, csak a Legendákban voltak a Sith-ek rabszolgái. De akkor ezt is átvették a kánonba.

Boldog szülinapot Eszter!