Darth Revan9

Szerencsére pár napja már én is megtudtam, hogy elírásról van szó. Majd figyelem az ajánlókat. Kár, hogy csak 10 rész lesz a záróévad.

2017 volt a Star Wars 40. évfordulója. Könyvek terén több mint bőséges volt a termés. 7 új kánon és 7 Legendák könyv jelent meg (a Legendák közül az egyik második kiadás volt). Kaptunk két előzmény könyvet a Zsivány Egyeshez – Katalizátor és A lázadás hajnala - , befejeződött az Utóhatás-trilógia A Birodalom végével, Thrawn újra színre lépett a kánonban is a saját regényében, az Inferno osztagban bepillantást nyertünk a Zsivány Egyes és az Új remény utáni időkbe, megtudhattuk mi történt Saw Gerrera ellenállóival, és hogyan jött össze az Inferno osztag, a Phasmában pedig megkaptuk Phasma háttértörténetét. Ezek mellett a Zsivány Egyes filmregény is napvilágot láthatott. A közelgő viharral megjelent az utolsó kötet a Klónháború előtti régebbi felnőtt regényekből, A Tatuin szelleme egy rég várt hiánypótló darab volt, mely összekötötte az előzmény- és a klasszikus-trilógiát, A mandalori páncél újra megjelent (így a Fejvadászháborúk 2. és 3. kötete 2018-ban megjelenhetett), a régi Klónháborús média projektből megjelentek a hiányzó felnőtt regények – Jedi próba, Harctéri sebészek, Jedi gyógyító - , illetve megjelent egy újabb kötet a 2008-as A Klónok Háborúja animációs sorozathoz – Életre-halálra. Eljött az ideje, hogy rangsoroljam az én személyes kedvenceimet. Aranyérmesek, vagyis a legjobbak. Ezek mindegyike ötös kategóriájú könyvek: James Luceno: Katalizátor; Karen Traviss: Életre-halálra; Timothy Zahn: Thrawn; Michael Reaves és Steve Perry: Harctéri sebészek; Michael Reaves és Steve Perry: Jedi gyógyító; David Sherman és Dan Cragg: Jedi próba; K. W. Jeter: A mandalori páncél; Beth Revis: A lázadás hajnala Ezüstérmesek, vagyis a nagyon jók, négy és felesek: Alexander Freed: Zsivány Egyes; Troy Denning. A Tatuin szelleme Bronzérmesek, vagyis a jó könyvek, a négyesek: Chuck Wendig: Utóhatás: A Birodalom vége; Alan Dean Foster: A közelgő vihar; Christie Golden: Inferno osztag; Delilah S. Dawson: Phasma

Nekem még nem ért ide. Sok más kötettel együtt jön.

Ez nagyon jól néz ki.

Erről hallottam már. Majd utánakérdezek, hogy mi a helyzet.

Nemsokára hozzákezdek A Jedik alkonyához, ha befejeztem a Vizköpők urát. Én is nagyon várom, de mostanában úgy éreztem más könyveket is kell olvasnom. Sajnálom, hogy az Aphra és a Sikolyok Fellegvára ennyit csúszott. Remélem nem rajtam múlt. Már nagyon régen befejeztem a lektorálásukat, még áprilisban.. A második olvasásos ellenőrzéssel május első hétvégéjén bíztak meg a kiadótól, ezzel is rohamtempóban igyekeztem, hogy időben nyomdába kerüljön.

Egy kicsit beleolvastam abba a cikkbe. Hát kár volt. Csak kijöttem a sodromból és felborította a lelki békémet. Hogy lehetnek ilyen elmebeteg hülye emberek? Mit képzelnek magukról, hogy így fenyegetnek egy színészt és hogy öngyilkosságba próbálják hajszolni. Ez undorító. Ezek nem is emberek.

Tegnap hallottam, hogy a Gotham 4. évada folytatódik a Prime-on július 12-től csütörtöktől este 11-kor. Viszont sajnos a műsorismertetőkben ennek nyoma sincs. Mindenhol azt írják, hogy jövő héten csütörtökön A korhatáros szerelem 2 része után NCIS jön.

A vörös ruhásról nekem is Cardinal jutott eszembe. Viszont ez felveti a kérdést: Az Ellenállás első évada konkrétan mikor fog játszódni? A Phasma regény jelenében játszódó fejezetei előtt, vagy utána? Ugyanis a

A Coruscanti éjszakák 3. része, Az Erő mintázatai ősszel fog megjelenni. A kiadó bár kitehette volna ezt is előrendelhetőbe, de tanulván a sok csúszásból inkább kivárnak vele, hogy minimalizálják a lehetséges csúszásokat. A Coruscanti éjszakák 4., befejező része szintén ősszel jön. Az utolsó lovag lesz a címe, annak érdekében, hogy elkerüljék a címismétlést Az utolsó Jedik filmmel és filmregénnyel. Ugyebár ennek a regénynek is az eredeti címe: The Last Jedi.

Igen, a Birodalom végében. Utólag spoiler mögé raktam a biztonság kedvéért.

Most, hogy végre elolvastam a Phasmát, végre rangsorolhatom a 2017-es év legjobb Star Wars könyveit.

Sosem értettem, miért utálják az ő karakterét, nekem Jar Jar mindig szimpatikus volt. A Birodalom végében szerintem az szomorú Jar Jar sorsában, hogy

Delilah S. Dawson: Phasma Phasma százados sajnos nem kapott túl nagy szerepet sem Az ébredő Erőben, sem Az utolsó Jedikben. Az előbbiben egy kissé kínos vereséget is szenvedett, az utóbbiban megcsodálhattuk remek harci képességeit. Delilah S. Dawson nagyszerűen kihasználta a kínálkozó lehetőséget és megírta Phasma háttértörténetét egy egész jóra sikeredett, olvasmányos regényben. A kötetben bár Phasma a központi figura, mégis szinte mindvégig mások történetéből, nézőpontjából ismerjük meg a krómpáncélos amazont. Egyedül, csak az utolsó fejezetben váltunk az ő nézőpontjára. A kronológia sajnos nincs pontosan tisztázva. A regény jelene valamikor a yavini csata utáni 28-34 közé lőhető be. Inkább közelebb lehet Yavin után 34-hez, (Az ébredő Erő és Az utolsó Jedik ideje) hiszen Kylo Ren-re is tesznek utalást a sztoriban. A múlt fejezetei valamikor a Yavin utáni 20-as években játszódhatnak nagyrészt. A jelenben Vi Moradi, az Ellenállásnak dolgozó kémnő az Első Rend fogságába esik. Egészen pontosan Cardinal százados fogságába, aki nem is az Ellenállás titkaira, hanem Phasma múltjára kíváncsi. Cardinal azon kiképzőtisztek egyike, aki felügyeli az ifjú rohamosztagosok képzését. A férfi gyűlöli Phasmát és bizonyítékot akar találni arra, hogy megbuktassa riválisát. A jelen fejezeteiben Cardinal kérdezi ki Vi Moradit az Absolution fedélzetén, egy rejtett kamrában. Vi egy Siv nevű nőtől szerzett tudomást Phasma múltjáról. Siv és Phasma együtt nőttek fel a Parnassos nevű bolygón. A múltban játszódó fejezetek gyakorlatilag Vi elbeszélése Siv információja alapján. A múlt és a jelen részei többször váltakoznak egymással. Nemcsak Phasmát ismerhetjük meg, de képet kapunk az Első Rend rohamosztagosainak képzéséről, valamint Cardinal századosról is. Vi-ről keveset tudunk meg. Dawson jól kezeli a karaktereket, kellő bepillantást enged gondolkodásukba. A cselekményben ügyelt a dráma és az akció megfelelő arányára. Phasma múltja egész érdekes lett. Nem hittem volna, hogy a könyv ilyen sok mindent ki tud hozni a krómpáncélos harcosból. A Parnassos egy változatos világ, viszont mi, olvasók csak a kietlen, lepusztult, vagy éppen elhagyatott részeit látjuk. Annyi kiderül, hogy egy bizonyos Con Star nevezetű bányavállalat valamikor Yavin előtt 168-162 között létrehozott több, nagyobb bányász és egyéb termelő kolóniát a planétán. Történt valami nagy, globális katasztrófa, mely nyomán a Parnassos éghajlata megváltozott, mérgező lett a környezet nagy része és pusztulásnak indult a vidék. A bolygó lakói ott ragadtak és egy poszt-apokaliptikus világban kellett boldogulniuk. Egy idő után már rengeteg mindent elfelejtettek a múltjukról és a külvilágról. Phasma is egy ilyen család leszármazottja. Phasma és testvére, Keldo a Scyre-törzs tagjaiként próbálnak boldogulni. Az olvasó előtt hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez egy olyan világ, ahol csak az erős és a kíméletlen marad életben. Phasma pedig pontosan ilyen. Született túlélő, aki hajlandó bármikor elárulni testvérét, családját, barátait, szövetségeseit. Eleinte még hoz olyan döntéseket is melyekkel szimpatizálhatunk, de ahogy haladunk előre a cselekményben egyre nyilvánvalóbbá válik Phasma kegyetlen, kíméletlen énje. A regény végére pedig egy kifejezetten mocskos és alávaló figurát kapunk. A Parnassoson játszódó fejezetekben Phasma és pár bajtársa Brendol Hux tábornokot és rohamosztagosait kísérik lezuhant hajójukhoz. Az Első Rend embereinek hajóját a bolygó védelmi rendszere lőtte le. Hux vissza akar jutni a hajó maradványaihoz, hogy segélyhívást küldhessen az Első Rendnek. Phasma felismeri a lehetőséget, megragadja és kihasználja. Ha segít Brendolnak, maga mögött hagyhatja régi, sivár otthonát és az Első Rendben lehet végre valaki. Az úton ádáz ellenségekkel, halálos fenevadakkal, sugárzással és betegséggel néznek szembe. Brendolnak szüksége is van olyanokra, akik átkalauzolják a veszélyes vidékén. Phasma bebizonyítja találékonyságát és kíméletlen harciasságát, amire Brendol sikeresen felfigyel. A Terpsichore állomást meghibásodott droidok, az Arratu állomást pedig harcra vágyó, szenvedő őrültek uralják. De kapunk halálos bőrfarkasokat, mérgező, gyilkos rovarokat, a Scyre törzs bosszúálló tagjait. A hangulat erősen emlékeztet a Mad Max filmek világára. A szereplők az út során hullanak, mint a legyek, így lehet aggódni több karakterért is. A jelenben Cardinal és Vi csak a regény végére jut bővebb szerephez. Cardinal nem is mondható negatív figurának. Ő tényleg hisz abban, hogy az Első Rend más lesz, mint a Birodalom, tényleg igazságot, békét és rendet fog hozni a galaxisba. Phasma története ráébreszti arra, hogy Első Rend rossz irányba halad. Főleg Brendol Hux szavai azok, melyek ellentmondásosak. Az öreg Hux viselkedése inkább a régi birodalmi tisztekére emlékeztet. A fia, Armitage sem különb nála, sőt róla már tudjuk, hogy szinte már veszett kutya kategória. Cselekedetei és szavai alapján hamar kiderül, hogy az Első Rend propaganda szövegei pont olyanok, mint a régi Birodalomé. Cardinal pedig elborzadva döbben rá, hogy az Első Rendnek inkább Phasmához hasonló, elvetemült, alávaló gyilkoló gépek kellenek. Örültem is, mikor megtámadta a századost. A történet végén már biztosra vettem, hogy Phasma győzött, és Cardinalnak vége van. Vi viszont közbelépett, ez pedig egy kifejezetten üdítő fordulat volt. Remélem Cardinal és Vi története még folytatódik. És remélem, hogy Siv és a kis Torbi sorsáról is többet megtudunk később. Élvezetes olvasmány volt. Ötöst is adnék rá, de volt több negatívum, melyek fölött nem tudtam elsiklani. A Parnassoson játszódó fejezetek közül több is unalmas, egyhangú és érdektelen lett. Ezeknél többször is éreztem, hogy szívesen tovább lapoznék. De az érdekfeszítő részek ezt ellensúlyozták, így nem von le túl sokat a végső értékelésből. A Vivel és Cardinallal foglalkozó fejezetek sokszor kizökkentettek, ezek többsége szintén egyhangú és színtelen lett. Csak a kötet utolsó ötödében kaptak olyan szerepet, mely elnyerte a tetszésemet. Összességében véve: négyes. Jó volt, de lehetett volna jobb is. Phasamát jól megismerjük, ezek után még utálatosabb negatív figura, mint valaha. Sikerült kiaknázni a karakterében rejlő lehetőségeket. Voltak érdekes momentumok vele kapcsolatban, melyek szerintem meglepőek, de semmiképp sem rendkívüliek. Vannak olyan cselekmény szálak, melyek folytatásért kiáltanak. Delilah S. Dawson jól ír. Szívesen olvasnék még tőle.

Köszönöm, azt hittem, csak a Legendákban voltak a Sith-ek rabszolgái. De akkor ezt is átvették a kánonba.

Boldog szülinapot Eszter!

Jó az a jelenet a Poe Dameron-ból. Kár, hogy csak ennyit foglalkoztak vele.

A Yavin IV. templomát ha jól tudom a massassik építették a kánon szerint is és nem a Sith-ek. Vagy most már itt is a Sith-ek álltak a háttérben?

Jó lenne, ha legalább hagynák, hogy az Elsők vonala és a Deadpool-X--Force sorozat rendesen lezáruljon.

Tarzaan. Igen, képzeld láttam Az utolsó Jediket,. És tartom magam a korábban leírtakhoz. Nem tartom bajnak, hogy nincs egy hófehér bőrű Luke Skywalker utánzatunk,. Rey az ős-Jedik útját járja be, akik az Erő sugallatára képezték magukat és teljesítették be a sorsukat. Ráadásul minden idők egyik legerősebb Erő-használója, aki a hagyományos képzés nélkül is fantasztikus teljesítményt tud nyújtani. Rey az, aki visszavezetheti az új Jediket a jövőben a helyes útra. Én azt látom, hogy a véleményedből a hímsoviniszta fikázók hangja szűrődik ki. Én pedig szabad gondolkodású embernek tartom magam, aki a saját véleménye , érzései és ízlésvilága alapján alakítja ki saját, személyes véleményét. Nem szoktam hallgatni az agyatlan fikázókra, úgyhogy kár a gőzért.

A Klónok Háborúja 10 éves évfordulójáról jutott eszembe. Milyen nagyszerű, hogy pont a 10 . évfordulóra jött ki nálunk magyarul a Klónháborús játszmák duológia. Így, mi magyar olvasók kaptunk valamit, ami az animációs szériához kapcsolódik (még ha csak Legendák szintjén is). Annak idején ugyebár a régi rendszerben ezeket a könyveket direkt az animációs sorozathoz írták. Az Ostrom megjelenésével egy újabb mérföldkő is megvalósult. Minden Star Wars felnőttregény, mely a Birodalom ideje előtt játszódik, megjelent.

Én annak örülnék a legjobban, ha regényt jelentenének be, de képregény is jó lenne. Most eszembe jutott a Jedi of the Republic - Mace Windu. Persze tudom, hogy ez nem az animációs szériához tartozik, de akkor is jelzésértékű: lehet még a Klónháború idejében játszódó történeteket az olvasók elé vinni. Jó lenne, ha évente legalább egy klónháborús regény jönne. Szerintem meg lehetne oldani.

Örülnék neki, ha Rey-nek lennének Erő-használó szövetségesei a Renek ellen. Így nagyszerű összecsapásokat lehetne kapni. Aműgy érdekes lenne, ha a Renek egy része elfordult volna Kylótól és egy megosztott Első Rendet látnánk. Egy része Kylo uralma alatt, más része az ellenséges Renek uralma alatt.

Yoda titkos háborúja A kötet a Star Wars 26-30. számait és a második éves különszámot tartalmazza. Hogy jöhet a képbe Yoda egy olyan sorozatnál, mely az Új remény és A Birodalom visszavág között játszódik? Jason Aaron ezt nagyszerűen megoldotta. Luke egy történetet olvas Obi-van naplójából, melyben Kenobi mester egy Yodával kapcsolatos történetet jegyzett le. Nincs semmi ellentmondás, Luke nem tudja, hogyan hívják a legendás Jedit, akiről Obi-van ír. Mi, olvasók viszont látjuk Yodát szerencsére. Nagyon üdítő volt ez a váltás a szériában. Ez egy olyan történet, mely nem viszi előre az eseményeket, de nagyszerű bepillantást ad Yoda életének egy szeletébe. Különleges érzést ad. Egyértelműen a fantasy vonal nagyon erős, amit cseppet sem bánok, mivel mindig is a Star Wars fantasy elemeit szerettem jobban. Az idős Jedi-mester a Vagadarr rendszerbe érkezik, ahonnan egy különös hívást érzékelt Erőben. A Vagadarr különleges bolygó. Látszólag törzsi körülmények között élő gyerekek háborúznak egymással. Valójában csak folytatják azt a háborút, melyet a szüleik kezdtek el. Vagadarr népei a különleges hegy-lények miatt állnak harcban egymással. A hegy-lények különleges kapcsolatban állnak az Erővel. Az úgynevezett Kőerő hatalmát a bolygó lakói is birtokolják. Ezzel egy újfajta Erő-használatot látunk, amit csak díjazni tudok. Yoda mindent megtesz annak érdekében, hogy véget vessen a vérontásnak és megfejtse a Hegy Szívének titkait. Garro, az ifjú Sziklasólyom fontos szerepet játszik a történetben. Segít Yodának, hogy ráhangolódjon a bolygó különleges köveinek erejére. Fantasztikus volt Yodát tanulónak látni. Ízig-vérig igazi Jedi-mester. Minden döntésében, megszólalásában sikerült kitűnően ábrázolni ezt a legendás figurát. Garro karaktere nagyszerű lett. Vívódik, de erős benne a sötét oldal. A bolygón dúló harc alapvetően a világos és a sötét oldal háborújának része. Egyfajta spirituális Erő-harc. A történet hangulata a végletekig misztikus, és ez a rejtélyesség fantasztikus érzetet kelt bennem. A Vagadarr bolygóval egy újabb, nagyszerű helyszínnel bővült ez az univerzum. A történet pedig kiválóan átadja a Jediség érzetét és tanításait. A sztori végén maga Luke is bekapcsolódik az eseményekbe, így a klasszikus trilógia idejére is kihatással van Yoda titkos háborúja. Abszolút elégedett vagyok mind az öt résszel. Ez egy újító szellemű, nagyszerű és hangulatos történet, mely jól bővíti ezt az univerzumot. Yoda ábrázolása kitűnő, a helyszín kitűnő, és az új Erő-képességek is mesések. Salvador Larroca rajzai fenomenálisak. Minden képkockáját nagyon élveztem. A második éves különszámnál Kelly Thopmson sajnos nem tudott annyira remekelni. Leia a Skorii-Lei bolygóra kerül. Egy létfontosságú információt próbál kijuttatni. Súlyos sérülést kap és kénytelen rászorulni Pash Davane, a volt mérnök segítségére. Pash egy a Birodalomból és a Felkelőkből is kiábrándult figurát testesít meg. A Felkelők árnyalt ábrázolását több, másik mű jól bemutatta, ennek sajnos ez nem sikerült. Sőt, kissé unalmas is lett a sztori. Leia és Pash kijutnak, Pash pedig átértékeli Leiát és a Lázadókat. Bruce, a droid viszont tetszett. Ez egy átlagos történet, közepes. Emilio Laiso rajzai sem lettek túl jók. Ennek ellenére a Yoda titkos háborúja kötet így is nagyszerű lett. Négy és fél (a 2. éves különszám egy kissé lehúzta).

Kár, hogy Zahn nem bontotta ketté ezt a témát. A Klónháborús részek jöhettek volna egy külön regényben ezzel a borítóval.