Darth Revan9

Nekem ez volt a kedvenc Claudia Gray regényem, egészen amíg nem jött a Csillaghullás.

Öröm látni, hogy a Köztársaság Fénykora regények ilyen népszerűek. Tehát nem vagyok egyedül, nem csak én tartom nagyrészt kiválónak ezt a szériát. Kíváncsi vagyok, hogyan teljesítenek majd a magyar kiadások - nálam - az Új Jedi Rend, a Legacy of the Force és a Fate of the Jedi esetében.

Nem értek egyet. Szerintem mindenki nyugodtan kifejtheti az adott könyves, képregényes véleményénél az összehasonlító gondolatait, ha eszébe jutnak. Én eddig is megtettem és ezután is meg fogom tenni.

Az sem kéne, hogy probléma legyen, ha a beszélgetésekben keveredik a kettő. Pl. Az olvasók szeretnék összehasonlítani a két (kánon és legendák) sztorit, a két különféle karaktert, ábrázolásmódot...stb. Vagy azt, hogy az adott író kánon sztorija milyen a korábban írt Legendák sztorijaihoz képest. Lásd Timothy Zahn, Steven Barnes, John Jackson Miller, James Luceno.

Kielemeztettem az MI-vel a hosszú, több szerzős Star Wars sorozatok (A Köztársaság Fénykora, Az Új Jedi rend, A Legacy of the Force és a Fate of the Jedi) goodreads-es fogadtatását. Ezt írta: „Köztársaság Fénykora (High Republic – adult + YA) Átlag: ~4.05 Szórás: alacsony–közepes (a felnőtt + YA kötetek egységesen jól szerepelnek, nincsenek igazán gyenge darabok) Következtetés: egyértelműen a legnépszerűbb sorozat, konzisztens minőség minden fázisban. Legacy of the Force Átlag: ~3.90 Szórás: közepes (néhány erősebb kötet, pl. Sacrifice ~4.05, a többi 3.85–3.95 között) Következtetés: második hely, stabil átlag, de nem olyan kiemelkedő és konzisztens, mint a High Republic. Fate of the Jedi Átlag: ~3.88 Szórás: közepes (átlagosan jó, néhány 4.0+ kötet, de nincs kiemelkedően magas érték) Következtetés: harmadik hely, szintén stabil, de kicsit gyengébb átlag, mint a LotF‑nél. Új Jedi Rend (The New Jedi Order) Átlag: ~3.85 Szórás: magas (sok közepes könyv, néhány kiemelkedő darab – pl. Traitor, Unifying Force) Következtetés: utolsó hely, átlagos fogadtatás, kevés konzisztens erősség, az átlagot főként néhány gyöngyszem húzza fel.”

Boldog szülinapot, @Nute Gunray !

Értem, mire gondolsz — én meg pont azt szeretem, hogy nem kell, hogy bármelyik felülírja a másikat. Nekem jól megférnek egymás mellett.

Ody, az a legszebb az egészben, hogy pont az ellenkezője igaz annak, amit írsz. Nem elvakult legenda-imádó vagyok, hanem pont középen állok: a Köztársaság Fénykorát - ahogy több másik kánon sztorit is - ugyanúgy szeretem, ahogy ahogy sok régi Legenda történetet is. A Könyvfesztiválon is egy kánont és egy legendát vettem. Sőt, kifejezetten rosszul esett, hogy a Köztársaság Fénykorát szapulják mellettem. Szomorú voltam tőle. Épp ezért vicces, amikor az egyik oldal ‘eretneknek’ bélyegez, ugyanúgy, mint a másik. Pont ez mutatja meg, mennyire törzsi és dogmatikus lett ez az egész. Nem az számít, mit olvas valaki vagy mit ért: csak az, hogy 100%-ban egyik zászló alá beáll-e. Ha valaki mindkét oldal értékeit látja, az már rögtön ‘nem érti’, ‘saját SW-t képzel’, vagy ‘elvakult’ – attól függően, ki beszél. Ez már nem érvekről szól, hanem identitásról. Én meg nem akarok egyik hitvitába sem bekötni. Rajongok és olvasok, ahol jó sztorit találok, és ennyi. Én nem kedvelem ezt a középkori hittételekre hajazó felfogást. Nem jó ez így: ha nem velünk vagy, akkor ellenünk vagy; ha nem 100%-ban a mi oldalunkon állsz, akkor eretnek vagy; ha nem úgy rajongsz, mint mi, akkor biztosan „nem érted”.

De határozottan vicces, amiket írsz. Szórakoztató olvasni ezeket a dogmatikus, ideologikus elveket, ezt a merev megközelítést. Nem az a gond, hogy te és kánonpuristák csak a kánont szeretitek. Ez teljesen oké. Hanem az a gond, hogy szerintetek csak az értelmes, amit ti annak tartotok. Tudod, ez a fajta logika pont olyan, mint amikor egy dogmatikus ideológia nem tud mit kezdeni a valósággal: ami nem illik a narratívába, arra azt mondja, hogy nem megfelelő forma. Őszintén úgy látom, hogy valójában az zavar benneteket: nem mindenki hajlandó átvenni ugyanazt a szűk, ideologizált nézőpontot. Akkor lennétek nyugodtak, ha mindenki pont úgy közelítené meg a Star Wars-t, ahogy ti. Ez már tényleg identitásharc-szerű, ahol a saját olvasat válik az egyetlen ‘helyes hitnézetté’, a többit pedig hibásnak bélyegzitek. És ez egyre jobban hasonlít azokhoz a régi, értelmetlen hitvitákhoz, ahol az értelmezés lett a csatatér.

Boldog szülinapot, @Iqvi !

Vicces "megtörtént" dolgokról beszélni képzeletbeli univerzumok esetében, ahol minden sztori kitaláció, bármelyik oldalon legyen is.

Nem vagyok buddhista, vagy szent. Teljesen természetes, hogy ha valaki lekezelően vagy agresszívan szól hozzám, arra reagálok — néha határozottabban és keményebben is. Ez nem fröcsögés, hanem helyzetfüggő válasz, és szerintem elég nagy különbség van a kettő között. Amit most írtam, az nem önigazolás volt, hanem egy jelenség megfigyelése: a kánon–Legendák ellentét mindkét oldalán vannak, akik alapállásból gyűlölködnek. Ennyi volt az egész megjegyzésem.

Hm. Milyen érdekes mindig megtapasztalni a gyűlölet két oldalát, az érme két oldalát. Mintha ugyanannak a jelenségnek a két pólusát látná az ember egy napfényben forduló érmén: az egyik oldalon az EU–Legendák fanatikusa, aki a kánont tiporja sárba; a másikon az új kánon híve, aki a Legendákra fröcsög — és mindkettőn ugyanaz a keserű, indulatos energia csorog végig. Ilyenkor érzem azt, hogy a melyik a jobb vita valójában teljesen mindegy. A gyűlölet stílusa tök ugyanaz. A célpont változik, de a hangulat, a túlzások, a démonizálás… mintha ugyanazt a lemezt hallgatná az ember két különféle borítóval.

El is felejtettem beszámolni az október eleji Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról. Eredetileg az egyik ismerősöm új könyve miatt mentem fel, de aztán elnéztem a Maxim standjához is. Szép tömeg volt úgy általában a Bálnában. Épp válogattam, hogy melyik példányt válasszam a Vector Prime-ból és A Viharral szemben című kötetekből. Akkor volt lehetőségem belehallgatni mások reakciójába a SW könyvkínálatot illetően. Az egyik srác, aki egy csajjal volt ott megnézte milyen Star Wars könyvek vannak. Rábökött az X-szárnyúakra és az Új Jedi Rendre és valami olyasmit mondott: Ez az igazi Star Wars, ez a jó. Rábökött a Köztársaság Fénykora regényekre: Ez meg sz*r, ez nem kell. Mondjuk lett volna kedvem beszólni neki, de végül nem tettem. Két másik csaj megnézte a Vector Prime-ot és csodálkoztak, hogy Luke nős lett. A végén kiválasztottam mindkét általam favorizált kategóriából egyet-egyet. Amikor megvettem mind a kettőt, akkor épp pillanatnyilag pont a Viharral szemben című kötetből volt kevesebb.

Kár érte. Az utolsó Jedik nagyon drámai, jó darab volt. Kíváncsi lettem volna, Rian mit tud alkotni akkor, amikor nem kell alkalmazkodnia más írókhoz, rendezőkhöz.

Nagyon köszönöm szépen.

Ez a könyv időrendben A Névtelen könnyei után, de még az Into the Light és Trials of the Jedi előtt játszódik, ugye?

Mégis megjelenik még idén, december 8-án. https://olvas.hu/termekek/az-ero-kisertese

Jövőre 2026-ban A gonosz útvesztője és A megtévesztés leple is megjelenik az Essential Legends Collection sorozat részeként Amerikában. https://www.penguinrandomhouse.com/books/104271/cloak-of-deception-star-wars-legends-by-james-luceno/9798217290383/ https://www.penguinrandomhouse.com/books/104274/labyrinth-of-evil-star-wars-legends-by-james-luceno/9798217290390/

Nem gondolom, hogy ennél sokkal többet megtudhatunk a közeljövőben. De hát próba szerencse. Körbe lehet kérdezősködni. A Maximot is lehet kérdezgetni, aztán meglátjuk mikor jön válasz, ha egyáltalán jön.

Igen, tényleg az. A külföldi jogtulajdonosok sokszor csinálnak hülyeséget, olyan dolgokat, amiket mi nem értünk meg.

Lehet, hogy pont azért nem kérnek reklámot semmilyen formában, mert a jövőben - a jogtulajdonos utasításainak megfelelően - csak az említett közösségi médiás platformokon jelenhetnek meg reklámok? Szerintem, ha józan paraszti ésszel nézzük, akkor nyilván minden kiadónak könnyebb lenne szabadon együttműködni bárkivel, és nem korlátozni dolgokat. Ha mégis ilyet tesznek, akkor feltételezhető, hogy a jogtulajdonos utasítására teszik.

Ott biztos nem volt ilyen. Az egyik informátorom szerint a Disney -jelenleg - felülről irányított, erősen centralizált marketinget folytat a régióban. Szerintem ilyen korábban nem volt, máskülönben @Rixon sem reklámozhatta volna a Star Wars könyveket. Az informátorom nem árult 100%-osan pontos részleteket a Disney jelenlegi stratégiájával kapcsolatban. Viszont az eddig rendelkezésre álló információk alapján a Disney a marketing területén komolyabb centralizációt hajtott végre, nagyon kemény feltételekkel, erősebb bürokráciával. Egy ilyen helyzetben könnyen lehetnek nagyobb kavarodások is. Lásd a Galaxis meséinél a posztok helyzetét. Illetve nem tudom mással magyarázni, hogy jelenleg Rixon reklámjaiból nem kérnek, mint azzal, hogy a Disney-nek most nagyon határozott, bürokratikus elképzelései vannak a folyamatokat illetően, amibe jelen állás szerint egy youtube csatorna nem fér bele. Az, hogy ez változni fog-e, majd a jövőben kiderül.

Érdekes. A Disney ennyire furán kezeli a dolgokat? Ezt máshogy nem tudom értelmezni. Lehet, hogy azért nem kérnek reklámot semmilyen formában, mert minden létező posztot, reklámot a Disney felügyel? Akkor mégis igaz az erős, centralizált marketing, amit a Disney nagyrészt felülről koordinál.

Unseen Domains: Bukottak Ezzel a képregénykötettel a könyvtárban találkoztam és feltétlenül el akartam olvasni. Az atmoszférája megragadta a figyelmem. Magával ragadott, illett is az ősz végi halloweeni hangulathoz. A rajzok szintén nagyon jók lettek. A kötetben gyakorlatilag két történet olvasható. Először is Bromm, a vérfarkas, Tobias von Gerwen kémmester és feltaláló, valamint Clémence, az orgyilkos története. Az ő történetüket 5 fejezeten keresztül követheti az olvasó. Egy érdekes, dark fantasy világba kerülünk, tele titkokkal. Mindegyik karakter múltjában találhatóak titkok, rejtélyek, amelyek fokozatosan tárulnak fel az olvasó előtt. A történetet viszont valahogy rövidnek éreztem. Nem volt elég idő mindhármuk megismeréséhez. Bizonyos fejezetek nagyon rövidek. Túl sok helyen zakatol a cselekmény, kapkodónak éreztem ezt a történetvezetést. Jó lett volna hosszabb ideig elidőzni a szereplőknél, úgy a végkifejlet is jobban ütött volna. Illetve sajnos nem tiszta, hogy pontosan mi is történt Clémence-szel. Bromm és Tobias sorsa sem volt túl kielégítő. A második történet, Az elátkozott múlt. Itt mintha beleugranánk az események sűrűjébe. Még annyi időnk sincs a szereplők megismerésére, hogy egyáltalán aggódni lehessen a sorsuk miatt. Victor Delacroix, Margaux, Björn és Liliana szélsebesen pörög, még az előző történetnél is gyorsabban. Képet kapunk erről a boszorkánypestisről, és a terjedő élőhalott kórságról, viszont nem eleget. A cselekmény végkifejlete is kissé kiábrándító, bizonyos szempontból értelmetlenné is teszi a főhősök cselekedeteit. A hangulat jó, de ez kevés volt. Összességében véve érdekes világ, érdekes karakterekkel, erős, hangulatos, kísérteties atmoszférával. Viszont a karakterek ábrázolásán, a cselekedeteik mozgatórugóján még lett volna mit dolgozni, így súlyosabb lett volna a végzetük is. Hangulatban jó olvasmány volt halloweeni időszakra, de a szereplők sekélyes ábrázolása és a túlságosan kapkodó cselekmény sokat rontott az élvezeten. Sajnálom, kár érte.