Bomarr
Moderátor
-
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Bomarr összes hozzászólása
-
A Lord-Miller pároshoz képest Rian is más annyiból, hogy ő a forgatókönyvíró is. Ráadásul szemben JJ-vel ezt ő egyedül írta meg, legalábbis az alapján amit eddig tudunk. -
Egy biztos: ha Kennedy-nek valami nem tetszik akkor nem hagyja hogy a rendező menjen a saját feje után. A Rogue One-nál ott voltak a nagyszabású utóforgatások, a Han Solonál meg a rendező csere. Közben az ep.8 körül minden nyugodt és csendes. Ebből én azt szüröm le, hogy Kennedy-nek bejött az amit Rian csinált.
-
Igen azt hiszem ez a legjobb leírás rá. Sok vizet nem fog zavarni.
-
Bocsi elsiklottam a kérdés fölött. A válasz pedig itt van a Hail Caesar egyik rendezőjétől: Joel: They can improvise all they want, but we're not going to necessarily shoot any of it. Bár a film nem jó, de a Coen testvérek nagyon jó rendezők és rengeteg baromi jó filmet csináltak már. Viszont az improvizálást egyáltalán nem szeretik.
-
Most tartották a Saturn-díjátadót (itt kifejezetten a sci-fi-, horror- és fantasyfilmeket díjazzák). A Rebels lett a legjobb animációs sorozat, a Rogue One pedig elnyerte a legjobb sci-fi filmnek járó díjat. A többi jelölt: Arrival, Independence Day: Resurgence, Midnight Special, Passengers, Star Trek Beyond. Az hogy az Arrivalt legyőzte azért elég impresszív. Emellett megkapta a legjobb rendezésnek járó díjat is. A többi jelölt: Doctor Strange, The Jungle Book, Captain America: Civil War, X-Men: Apocalypse, The BFG, Arrival.
-
-
Bessonban nagyrészt maga Besson bízik meg ennyire A film gyártását főleg a francia EuropaCorp finanszirozta, amelynek Besson az egyik vezére. Igazából Besson pont pár éve óriásit kaszált: a Lucy alig 40 millióba került és 463 millió dollárt hozott. Viszont nekem azaz érzésem, hogy erre a Valerianra nem annyira lesznek vevők az emberek, még akkor se ha egyébként tényleg jó lesz. De remélem nem lesz igazam.
-
Azt én is
-
Mint a fórum talán egyetlen Jabba rajongója mondom: ha ez igaz a film máris kiérdemli a 10/10-et!
-
-
Ráadásul az improvizáció mint elvárás fruszrálhatja is a szinészeket. Nem véletlen hogy nem vált általánosan bevett filmes eszközzé. Van akiből képes többet kihozni de van akit csak zavar.
-
Ezek a rendezők sose készitettek hasonló kaliberű filmet. Az egyetlen élőszereplős film, amivel foglalkoztak az két totál középszerű vígjáték (a jump street filmek). Kizárt, hogy bárki tudta, hogy hogy oldják meg a feladatot. De ugyanez elmondható Rianra vagy Edwardsra is. A Lucasfilm láthatóan úgy döntött, hogy fiatal tehetségeknek adja meg a lehetőséget az új SW filmeknél. Ez a Rogue One filmnél jól sült el, tehát nem ördögtől való a gondolat. Viszont benne van a pakliban, hogy félrecsúsznak a dolgok: ez megtörtént a Rogue One-nál is. Bár ma már nem beszélünk róla, de a végén ott az utóforgatásoknál egy új rendezőt is be kellett vonni. Nyilván sokkal kisebb volt a gáz, hisz összességében Edwards vitte végig a projektet. Ez itt nem működött. Hogy Kennedy mennyire kezelte jól a dolgot azt majd szerintem a bemutató után döntsük el. Nyilván nagy a kisértés, hogy gyorsan kitaláljuk hogy ki hibás meg ki nem, de annyira kevés infónk van hogy ennek ezen a ponton szerintem semmi értelme a gőzlevezetésen kívül.
-
-
-
A Han Solo film és az első hat Star Wars film rendezője régen... ... és mostanság
-
-
Gunn nagyon elfoglalt. Erre aligha érne rá. A Willow-ban pedig Madmartigan nagyonis Han Solos.
-
Én a Willow-ot is bírtam tőle. Ezt ráadásul Lucas-al együtt csinálták a Lucasfilm égisze alatt
-
-
Hát igen, az meg!
-
Trevorrowtól én se vagyok elájulva, de a Book of Henry-nél főleg a forgatókönyvvel/sztorival volt bajuk az ítészeknek. A film tényleg csapatmunka, és az ep.9-et alapvetően egy más csapat fogja csinálni mint a Book of Henry-t. Trevorrow a munka ráeső részét valszeg megtudja oldani. Nem tuti biztos de komoly esély van rá. Én egyelőre megszavazom neki a bizalmat.
-
-
Valahol Európában (1948) A Valahol Európában még 2000-ben bekerült a legjobb 12 magyar film közé (ez a bizonyos Budapesti tizenkettő), 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia beválasztotta a legjobb 53 magyar alkotás közé. A hangzatos elismerések miatt betettem a megnézendő filmek listájába, de évekbe került mire rávettem magam, hogy meg is nézzem. Most már látom, hogy kár a hasonló filmeket halogatni: ami ennyi helyről kapja a hozsannát az szinte biztos hogy legalább egy érdekes filmélménnyel tud szolgálni. De mielőtt agyon dícsérném, beszéljünk kicsit a negatívumokról. A "Valahol Európában"-t 1947-ben a kékcédulás szavazás évében forgatták. Tehát abban az átmeneti időszakban készült amikor a Rákosi diktatúra még nem épült ki és az átlagembernek akár még úgy is tünhetett, hogy a világháború borzalmai után egy szebb világ fog ránk virradni. Ebben az időben az egymással viaskodó pártok a világnézetüket például filmek támogatásával igyekeztek terjeszteni. Ha valami mögé beálltak elvárták, hogy az adott alkotásból a világnézetük tisztán kikristályosodjon a néző előtt. Nos a Valahol Európábant a Kommunista Párt pénzelte. Ennek megfelelően az utolsó öt-tíz percben több szólamot is kapunk a közelgő aranykorról, ahol minden a népért történik és még az árva gyerekek is kaphatnak kastélyt, mert a burzsoáziát végre kiseprik és mindent megkap a nagy betűs NÉP. Igen a befejezés pont olyan borzasztó, mint amilyennek hangzik. Viszont az oda vezető út lenyűgöző. A rendező Radványi Géza láthatóan az olyan neorealistáktól tanult mint Rossellini: és pont azért olyan baromi erős a Valahol Európában, ami miatt például a "Róma, nyitott város" is felér egy mentális tarkón vágással. Azok a filmek amik közvetlen a háború vége után készültek olyan őszintén tudnak mesélni a világháborúról, amire talán már sose lesz példa. Nekik ugyanis ez nem történelem, hanem a forgatás előtt nem sokkal még a mindennapi valóság volt. Amikor a világháborúról beszélnek még nem berögzült közhelyekkel és sokszor látott műfaji elemekkel mesélik el a történetüket. A Valahol Európában első két-harmadában, amikor a rendezőnek még nem kell nyomnia a ráerőszakolt kommunista propagandát, elképesztő képsorok peregnek. Az elején például egy montázsban látjuk hogyan váltak árvává a főszereplő gyerekek: az egyik épp tereli az állatokat amikor lebombázzák a falujukat, egy másikat épp viszik a koncentrációs táborba, amikor kiderül hogy a felnőttek ki tudják tolni a vonat kicsinyke ablakán, így túlélheti a deportálást. Az igazi dráma viszont csak azután jön, hogy a magukra maradt gyerekek összeverődnek. A körülmények kihozzák belőlük az állatot: amikor meglátnak három akasztott embert, nem meghatódnak: örülnek hogy a hullákról levehetik a cipőket és végre lesz normális lábbelijük. Amikor betörnek egy romvárba és találnak egy jókedélyű öregembert pusztán heccből meg akarják ölni. A legerősebb mégis talán az a visszaemlékezés, amelyben a bandához csatlakozott lány feleleveníti hogy egy német katona hogyan erőszakolta meg. A film egymás után viszi be a gyomrosokat. Ilyen erős magyar filmből nagyon kevés van. Kár azért a befejezésért.
-
-
Időbe telt mire leesett, de ez tényleg jó