LordGravon

Hát, továbbra is jó érzéssel gondolok a sorozatra, mint meghatározó élményre az életemben 🙂, de a Peter Capaldni éra végére lassan “kiszerettem belőle”, aztán a női Doktor megjelenése végleg lezárta számomra a dolgot, bár ma már mondhatni elfogadtam azt a változást is. Nem volt olyan unszimpatikus az az inkarnáció se. Amikor még én jöttem a fórumra és ajánlottam, eleinte nem volt nagy érdeklődés, csak miután Riddick meg a többiek elkezdtek rákapni a Moffat érára, akinek hála a világ többi részén, mint Amerikába is egyre népszerűbb lett a sorozat, mint előtte. Én még a 2000-es évek vége felé, a Russell T Davies/Christopher Eccleston/David Tennant érában szerettem meg a Doctor Who-t, amikor inkább ilyen exkluzívabban Brit dolog volt és sokáig csak a rebootolt széria első két évada ment szinkronosan, a kereskedelmi tévén. Azért néha ránézek a sorozatra, hol tart éppen. A fiatal fekete színész, aki nemrég volt a Doktor, biztos vagyok benne, hogy egy ilyen szerethető, stílusos, Lando Calrissian-szerű csibészt hozott és őt láttam már amúgy is másik szériában, ahol jól játszott. Tennant és Donna ideiglenes visszatéréséről is tudok. Bele is néztem azokba a részekbe, ami azért jó volt. 🙂 A RTD érában még szerettem a Doctor Who akkori egyik spin-offját, a kicsit komorabb, “felnőttesebb” Torchwood-ot is, amit lehet, majd újra is nézek.

Ja, én korábban inkább DC párti voltam, de tiszteltem a Marvel eredményeit és onnan is volt egy pár kedvencem, mint az X-Men filmek, mégha nem is találtak be mindig annyira. Most éppen úgy vagyok vele, hogy fontolgatom a Pókember világát újra felfedezni, kezdve a Sam Raimi trilógiával, amit régen kedveltem, aztán esetleg jöhet a többi adaptáció, csak fokozatosan, meg talán egyéb Marvel filmek. A Cinematic Universe nekem nagyon kimaradt, az Age of Ultron után, de az azt megelőző filmeknél is nekem kicsit mondhatni elvett a lelkesedésemből az a nagy hype, ami körülvette őket, de ma már az ilyesmi nem nagyon foglalkoztat, hanem a történetek megélése, elsősorban.

Csak kicsit voltam nagy Doctor Who fanatikus, amikor ide jöttem. 😅 Én most hirtelen nem tudom, sajnos.

Az egyik kedvenc monológom az egész Star Warsban.

Egy kis nosztalgia.

Nincs mit. Én se nagyon, de kedvelem.

Ez a Monty Python egyik tagjával készült dokumentumfilm nem hazudtolja meg a címét. 😅 (Sokkal többről szól, amúgy és nyugalom, emlékeim szerint semmi túlzottan explicit nincs benne, már ha az embert nem zavarja annyira egy-két szobor, meg ilyesmi.) Itt van az egész, ha érdekel valakit:

Jó kis dokumentum sorozat. 🙂 Fent van az egész a YouTube-on, akit érdekel. 🙂

Örökké hálás leszek a Biowarenak, hogy ennyi érdekes és változatos karaktert ismerhettem meg, illetve, hogy megteremtették a Dragon Age világát, amiben élnek. 🙂 Nem mindegyik volt a szívem csücske - nem is ez volt az írók célja, meg nincs is ilyen elvárásom - de mindig volt, akivel szimpatizáltam és legalább akkora hatással voltak rám, mintha valódi személyek lennének, ami megint csak a fejlesztők munkájának az érdeme. 🙂 Igaza van azoknak, akik ezt vallják:

Szeretném megköszönni, hogy 2010-óta itt lehetek a fórumon. 🙂 (Anno még dalekterminatorként regisztráltam, aki emlékszik.) Tudom, sokszor eltűnök és nem szólok hozzá annyit a témákhoz, mint mások, de örülök, hogy itt lehetek és értékelem ezt a felületet, ahol sok értelmes, normális emberrel lehet jó diskurzusokat folytatni. 🙂

Nekem nagyon tetszik. Köszönet érte. 🙂

Jó Halloweent, mindenkinek, aki ünnepli! 🙂

A mai napig szeretem hallgatni/nézni Sir Christopher Lee dalait. Egy legenda volt az úr.

Azok a 2000-es évek...

Szerintem bizonyos értelemben minden természetes folyamat, ami az univerzumban lezajlik, mert minden annak az alkotóelemeiből van, vagy mondhatni minden az Erő kreálmánya. Az Erő meg ugye világos és sötét, amit gyakran a "jó" meg a "rossz" szinonimájaként használunk, de igazság szerint ez valahol perspektíva kérdése. Nekünk, illetve a galaxis élőlényeinek persze, a sötét oldal "gonosz", de alapjába véve, mint a pusztítás forrása, épp annyira szükség van rá, mint a fényre, ami meg ugye a teremtésért felelős. Mindkettő a természet, az "egyensúly" része és meghatározzák egymást, de ezzel nem mondok újat. Erre a két aspektusra alapozva gondoltam, hogy a fehér és a fekete, avagy világos/sötét pengeszínek lehettek az elsők, de ez persze már eléggé ingoványos talaj, mert itt az univerzum kezdetéről van szó, ami nagyon ködös téma. Ez csak egy amolyan "hot take" volt a részemről. Szerintem sok tudás van, ami több ezer év alatt a múltba veszhetett, a galaxisban, mint azt az olyan entitások létezése is bizonyítja, mint a mortisi család, a Bendu és az Erő Papnők, illetve azok a különleges helyek, ahol ők megtalálhatók, amik szintén nem szerepeltek a jedik, illetve mások adatbázisaiban. Ezt meg csak így a végére, poéból.

Látom, azért elég jó értékeléseket is kapott a legújabb Dragon Age. 🙂 Nagyon Prequel trilógia/Clone Wars/The Last Jedi/Acolyte utánérzés az egész fogadtatása.