Dzséjt

Néhány hónap kihagyás után folytattam az Outlaws második végigjátszását. Nem meguntam, csak hozzájutottam olyan játékokhoz, amikkel még nem játszottam, így inkább azokra koncentráltam az elmúlt időszakban. És bár még a sztori felénél sem játok (még csak a gunslinger főküldit tudtam le, Kijimire és Akivára épp csak benéztem, meg letudtam a Wild Card DLC-t, mert belekényszerített a játék), második végigjátszásra sokkal több apróság jön ki vagy esik le. Most például benne vagyok egy küldetésben, amiben Vesnek egy tatooine-i bányát kell áttúrnia néhány régi dokumentumért, amikben elvileg a bolygó domborzata, meg hasonló dolgok szerepelnek. Mindezt a Pyke Szindikátus megbízására, ami egyelőre igen kis számban van jelen Tatooine-on és az a pár pyke is buzgón rejtőzik Mos Eisley külvárosában. Bár ezt a küldetést első végigjátszás során is megcsináltam, csak most esett le, hogy a pyke-oknak ez a dokumentum ténylegesen mire kell: egy repulzorvonatot akarnak építeni, hogy gyorsan és védetten tudják az árujukat fuvarozni, miután megtelepszenek a Tatooine-on és kitúrják Jabbát. Vagyis Kay Vest hozzájárul azokhoz az eseményekhez, amiket a The Book of Boba Fett-ben láttunk. A hölgy az, akinek segítségével megépült az a vonat, amit aztán Boba Fett és a buckalakók végül elintéznek, és Kay ahhoz is hozzájárult, hogy a pyke-ok megvethessék a lábukat a Tatooine-on. Szóval az Outlaws főhősnője részben felelőse a The Book of Boba Fett-ben történt drogkereskedelemnek, merényleteknek és bandaháborúnak. Nem semmi!

Szerintem ez a következő három év eseményei miatt történt. Anakin azért a TCW alatt nem egyszer ment szembe a Tanács akaratával, ami valószínűleg Windunak nem tetszett. Emellett a háború szörnyűségei is hathattak rá, három év a fronton kikezdi az embert, főleg, ha alapvetően nem katona. És akkor még egészségtelen bizalmi problémák is kialakulhattak nála, miután Dooku - aki jó barátja volt - elárulta a Jedi Rendet, majd a klónokról is kiderült, hogy a Sith-ek rendelték (szóval innentől bennük sem bízhatott), Palpatine is egyre több megkérdőjelezhető dolgot csinál, Anakin meg vele bratyizik. Mindezek lassan átformálhatták az életszemléletét, aminek Anakin lehetett az egyik áldozata.

Azért a legfőbb baja, a túlzott arrogancia az ep2-ben is megmutatkozott, meg az ep1-ben és a Tales of the Jediban is. Amikor odamondja Dookunak, hogy nem hiszi, hogy a szeparatisták túlerőbe lennének és a támadásuk botorság volt, az a túlzott magabiztosság ékes példája. Pláne, hogy Dookunak volt igaza, és a józan paraszti ész is azt mondatja bárkivel, hogy Windunál itt nagyon kioldott az egófék. Mert hát a Geonosison vannak, ahol csak 100 milliárd geonosisi él, ráadásul Obi-Wan egy bevetésre kész galaktikus droid hadseregről adott jelentést nekik. Akkor Windu mégis miből gondolta azt, hogy 200 Jedivel ők vannak fölényben? Mily meglepő, a 200 Jediből alig egy tucat maradt életben, és ha Yoda nem fut be a klón sereggel, azokat is lemészárolják, Winduval az élen. Viszont az tagadhatatlan, hogy az ep2-ben még nem volt ellenséges Anakinnal. Mondjuk lehet, hogy azt a hatalmas egóját érzékenyen érintette, hogy a parancsa ellenére Anakin nem maradt a Tatooine-on.

Nekem most úgy jött le, hogy a Kinberg-trilógia foogja nyitni a Filoni-Brennan érát, legalábbis annak első része. Ami szerintem reálisnak tűnik. Ha idén év végén vagy jövő év elején el tudják kezdeni a forgatást, akkor abbból 2028-ban már kész film lehet. És talán nem is lenne rossz, ha az új vezetés egy vadonatúj trilógiával mutatkozna be, legalább láthatnánk, hogyan kezelnek nagyobb projekteket. Mert bár semmi bajom Kennedy-vel, az azért világosan látszik, hogy az ST-t nem kezelték a legjobban. Ugyan voltak előre mutató ötletek, nem voltak kőbe vésett mérföldkövek és cél, és lényegében minden rendező abba az irányba ment, amerre akart. Plusz ott volt még a PT-től való érezhető távolságtartás. Az OT több ember rendezése, de egy ember víziója. A PT egy ember rendezése és víziója (ilyen téren a PT a legegységesebb trilógia). Az ST viszont sajnos két ember rendezése és féltucat ember víziója, akik közül kiemelkedik a két rendező. Szóval jó kezdés lenne, ha a Filoni-Brennan érát egy olyan trilógia nyitná, aminek a sarokpontjai és a célja kőbe vannak vésve, és mindez egy ember, Kinberg víziója. Egy ilyen trilógia nyitásnak, pláne, ha az a Star Warson belül is egy új érát, az ep9 utáni jövőt vezetné fel, nagyszerű lenne. Közben meg lehet dolgozni az egyéb projekteken is. Akárhogy is, jövőre azért szerintem már kell valamit mondaniuk a tervekről, mi kerül vissza a versenypályára, mi megy a kukába, mi marad parkolópályán, stb. Mert idén kifut az Ahsoka 2. évada, jövőre lemegy a Starfighter, aztán annyi. Oké, van még egy Maul-széria, de az még egyelőre kérdőjeles, hogy mennyire lesz sikeres, mennyi évaddal terveznek, stb. Ráadásul az első évada annak is le fog menni idén. Szóval sok minden nem marad jövőre, pláne az utánra. Így valamivel táplálni kell a rajongói tüzet. És, ha már szóba került a Dawn of the Jedi, számomra nagy öröm lenne, ha bejelentenék, nem mozifilm, hanem tévésorozat lesz belőle. Nekem legalábbis elképzelni is nehéz már magát a Star Wars világát egy 20 ezer évvel korábbi állapotban. Ebben a filmben egy olyan Galaxist kéne megjeleníteni, aminek szinte semmi köze a The Acolyte-tól a The Rise of Skywalkerig megismert világhoz (most szándékosan csak a mozgóképes alkotásokra koncentrálok). Az ismert fajok megjelenhetnek, de azon kívül semmi más. És hát na, anno már az ep1 is leverte az ékszíjat sokaknál azzal, hogy nem olyan volt a látványvilága, mint az OT-nek. Itt pedig sokkal markánsabb különbség kéne. Ez az egyik, ami már önmagában is veszélyt jelenthet egy mozifilm sikerére, hiszen egy ilyen világ esetében aztán tényleg könnyű lenne azt mondani, hogy ez nem is Star Wars. A másik, hogy a Jedi Rend megszületését szerintem két és fél órában rendesen elmesélni, hát minimum kapkodós és zanzásított lenne. Ennek szvsz valami grandiózusnak kéne lennie, amit több mint két és fél órában mesélnek el. Egy tévésorozatban úgy érzem, sokkal több tér és lehetőség lenne, ráadásul kisebb kockázattal járna.

Amikor 2008 környékén először megláttuk ezt a cowboy kalapos figurát, ki gondolta volna, hogy egyszer majd ő lesz a Lucasfilm társvezetője, és nagyjából a Star Wars atya úristene? George Lucas padawanja révbe ért, megkapta a mester rangot és ő lett a Jedi Tanács feje.

Meg bármikor, amikor levegőt vett.

A második részt én is nagyon szeretem, a hülyeségei ellenére fantasztikus filmnek tartom. Abban például nálam sokkal jobban átjönnek azok, amiket írtál, és már Maverick-et sem akarom szájon vágni. Ez nálam ugyanolyan, mint a Blade Runner, ahol az első résszel szerintem vallatni lehetne, a folytatás viszont baromira tetszett. Annyi a különbség, hogy a Top Gunt gyerek fejjel bírtam, mert nem zavartak azok a kolosszális baromságok, amik vannak benne, a Blade Runnert viszont gyerekként sem szerettem.

Ezért baromi lenyűgöző az ep6 űrcsatája, mert ezt a komplexitást pusztán modellekkel és festett háttérrel érték el. Ha CGI-t használtak volna, hidd el, az k*rva szarul nézett volna ki már akkor is, hát még ma, mert 1984-ben a CGI technológia maximum annyit tudott, mint amit a The Last Starfighterben vagy a Tronban látunk. De hát nem is véletlen, hogy Lucas nem nyúlt a CGI-hoz a '90-es évek végéig, és az ep1-et megelőzően tesztelésnek vetette alá az OT SE-vel. Itt megnézhető egy videó, milyen aprólékos, időigényes és szöszölős meló volt összehozni az endori űrcsatát. https://www.facebook.com/reel/1326596701323569

Na ja, a Star Wars laza egy évtizeddel, ha nem annál is többel megelőzte a korát. Szép-szép '84-ben ilyen sok CGI-jal élni, de azért ugyanebben az évben a Return of the Jedi modellekkel olyan űrcsatát villantott, hogy lefostad a bokádat tőle.

Megnéztem. Jobban figyeltem rá, mint szerettem volna, talán, ha tíz percet foglalkoztam melóval az egész film alatt. Gyerekkorom integritása sértetlen, hála az égnek. Igazából élveztem a filmet. Alapvetően még mindig azt gondolom róla, amit gyerekkoromban, szórakoztató és könnyed kalandfilm. És most már nosztalgikus is. Tény, a trükkfelvételek elavultak, de érdekes belegondolni, hogy ez az egyik első olyan film, amiben nagy mennyiségben használtak CGI-t úgy, hogy próbáltak a reális, életszerű megjelenésre törekedni. Ezt csak a Tron előzi meg. Hol volt még ekkor a Terminator 2: The Judgement Day vagy a Jurassic Park, mint úttörők? A The Phantome Menace, a The Matrix vagy a Lord of the Rings meg még a kanyarban sem voltak. Mekkora meló lehetett a '80-as évek elején ezeket a CGI jeleneteket megcsinálni, akkori programokkal, akkori számítógépekkel? És ahhoz képest például a hero ship baromira részletesen kidolgozott, sok izgő-mozgó alkatrésszel. Ráadásul a tömegjeleneteken sem spóroltak. Persze nyilván, még akkori szemmel is úgy nézett ki, mint egy "számítógépes játék" (bár megjegyzem, az akkori videójátékok előre renderelt videói nem közelítették meg ezt a minőséget, az in-game grafika meg évtizedekkel volt lemaradva, szóval ez a jellemzés már akkor is csak a videójátékok terén tudatlan emberkék tömör hülyesége volt, akárcsak manapság). Szóval üvölt a CGI, de akkor is lenyűgöz, hogy erre képesek voltak 1984-ben. A dizájnok meg szerintem mai napig tök jók, noha az idegen jelmezek láttán néha elkapott az az érzés, hogy ezt bizony a Star Wars vagy a Star Trek forgatásáról csorták el. Bár az egész filmnek van egy elég markáns starwars utóérzése. Például a rylosi elnök már gyerekkoromban is Dodonnát jutatta eszembe, és most is - a dolgon az sem segít, hogy mindkét karakternek ugyanaz a szinkronhangja. Xur belépője a nagy holofejjel is tiszta olyan, mint az Uralkodó ep5-ös első megjelensée. Összességében kellemes, nosztalgikus élmény volt, a régi Disney matinéfilmek jutnak eszembe róla. Egyszerű, kicsit együgyű, de kedves, könnyed, szórakoztató. És most újra eszembe jutott, hogy de tetszett nekem anno Maggie. Nem csalódtam. Holnap folytatom is a "nosztalgia sci-fizést", mert a film nézése közben eszembe jutott egy másik, amit régen láttam: Kedves ellenségem. Nekem is-is. Van, ami felnőtt fejjel is képes tetszeni, ugyanakkor volt olyan film is, ami idősebb koromban megnézve már nagyon nem jött be. Az egyik legnagyobb csalódás a Top Gun volt. Gyerekkoromban szerettem, de, amikor felnőtt fejjel megnéztem, hát ki tudtam volna szaladni tőle a világból. De ilyen az első Star Trek mozifilm is. Gyerekkkoromban szerettem, aztán egy combosabb kihagyás után, még nem felnőtt, de már 15-18 éves korom környékén újra megnéztem, hát finoman fogalmazva sem tetszett.

Igen, így hívták. Rám akkora hatással volt, hogy bár sok mindenre már nem emlékszem belőle, még mindig tudok idézni a szereplőktől: - Ez mészárlás lesz! - Alex - Ezt már szeretem - Greg - A mi lemészárlásunk! - Alex Basszus, megjött hozzá a kedvem. Már tudom, mi fog holnap munka mellett szólni.

Van olyan sci-fi rajongó a '80-as vagy '90-es évekből, aki nem látta? Gyerekkorom egyik kedvence, anno legóból meg is építettem a Gunstar One-t (bár sok mindenre hasonlított, kivéve a Gunstar One-ra, de kit érdekelt gyerekként ).

Ezt most nem igazán értem, miért lett ide betéve. Fél éve jött ki, beszéltünk is róla.

Jelentheti mindkettőt. Egy Starfighter becenevű ember beülhet egy strafighter típusú hajóba.

OFF Kár, hogy sose készült egy sorozat, mondjuk Resistance néven, ami az ep8 és 9 között játszódhatott volna, elmesélve ezt a háborút... Ja, hoppáááá... ON Számomra ezért is érdekes ez a sorozat, specifikusan ez az évad, mert nagy kérdés, hogy mit akar kezdeni a Birodalom maradványa az új Köztársasággal. Thrawn remek stratéga, de egy félholt csillagromboló... Nos, láthattuk épp elégszer, hogy sokszor egy vadászgép ellen is kevés. Mit tudna megmozdítani a Birodalom maradványa, mert amit eddig felmutattak, az édeskevés akár egy régi Lázadó sejt leveréséhez is (le is verte őket egy maroknyi mandalore-i), nemhogy egy most ereje teljében lévő galaktikus kormány katonai legyőzéséhez. Thrawn csak jó stratéga és kiváló taktikus, de nem csodatevő.