Dzséjt

Persze, Ochi-nak hála így is sikerült elérni, hogy Palpatine összes ellensége összegyűljön Exegol fölött, miután az isten barma Lando füle hallatára beszélt a titokban visszapofátlankodó Sith-ekről. Ha egyből megkapja a koordinátákat, Palpatine akár ki is világíthatta volna az utat Exegolig.

Persze, hogy kapott! Ott volt a Sith Útkereső lelőhelyének koordinátája azon a tőrön, amit a Sith akolitusoktól kapott a könyvben, és aminek segítségével Rey aztán el is jutott az Exegolra. Ha sikerült volna elfognia Rey-t, a tőr segítségével ő is elmehetett volna Kef Birre, kivette volna az útkeresőt a széfből, aztán mehet Exegolra. Csak hát ugye közben a szétdrogozott agyával sikerült meghalnia a Pasaanán.

Az volt a Star Wars marketing Holiday Specialje...

A gyanúd jó, mert azt már az ep9-hez kiadott enciklopédia is írta - azóta meg talán már más mű is -, hogy a Sith-ek valóban kutatják a diád lehetőségét. A Kettő Szabálya előtt létezett a Sith-eknél egy A Diád Doktrinája koncepció, és végül is Bane ebből származtatta le A Kettő Szabályát. A Sith-ek nagyon régóta szeretnének diádot, ami nem csoda, minden kell nekik, amivel a hatalmukat növelhetik, márpedig a diád baromi nagy hatalom. Sidiousnak részben ezért is kellett Anakin, mert remélte, hogy az Erő gyermekével képes lesz diádot alkotni. Persze ez a reménye is hiú ábránd maradt. Szóval az, hogy a Sith tanítvány Qimir is keresi, az nagyon szépen összhangban van a lore-ral. Ahogy az is, hogy egy konvergencia segítségével létrehozott emberben meglátja ennek a lehetőségét, ahogy később Sidious is meglátja ezt egy gyerekben, aki maga egy konvergencia. Talán pont ezért reménykedik ebben Sidious, mert Qimir (és Darth Plagueis?) már elért részsikereket. Ugyanakkor eddigi ismereteink szerint a diád nem attól lesz, hogy akarja valaki, hanem természetesen alakul ki két egymással érzelmi szinten is kapcsolódó lény között. És szerintem ez az, amiért egy, a Sötét Oldal felé mélyen elkötelezett Sith sosem érheti el ezt ugyanúgy, mint az Erőszellem létezést. Mert ők csak önmagukat imádják, és nem tudnak megbízni másban? Hogyan lehetnél egy diád egyik fele, amikor nem vagy hajlandó senkivel sem megosztani a hatalmat? Qimir és Osha között elkezdett kialakulni egy érzelmi kötődés, ez tény. És talán ez az egyetlen jele annak, hogy talán lehetett volna belőlük diád. De ezzel együtt szerintem akárcsak Kylo Ren, úgy Qimir is elkezd letérni a Sith útjáról. De ez az a szakasz, ami sajnos csak találgathatunk. Én (jelenleg) abban biztos vagyok, hogy az első évadban még nem alkotnak diádot, legfeljebb elindultak azon az úton. Van rá esély, de igazából nem tudjuk, mennyi volt erről megosztva a háttérben. Szerintem valamennyit beszéltek erről, legalábbis nekem az ep7-8-9-et együtt nézve nekem a diád fejlődése nagyon látványos és egységes - ezt a Snoke féle kitételt leszámítva. Meg tudod határozni, hol kezdődött és látható a fejlődés a végpont felé. Lehet Rian mesterséges kapcsolatként képzelte el, de szerintem ez ezen a ponton már mindegy. Mivel az ep7-ben látható, ahogy elkezd Kylo és Rey között kialakulni a diád, így Snoke szavait már egyértelműen kezelhetjük a Sith-ekre, és különösen a mintaegyedére jellemző, pofátlan hazugságként. (Mondjuk én azt sem zárom ki, hogy Johnson eleve ezt akarta prezentálni. A fickó azért hajlamos a kétértelmű vagy nyíltan dezinformatív motívumok használatára.)

Viszont Qimir és Osha nem mutatott semmi olyat, ami diádra utalna. Nem tanulnak egymástól spontán, nem tudnak kommunikálni egymással fényévekről, nem mozdítanak át fizikai dolgokat téren és időn. Pedig ezekre Rey és Kylo napok alatt képessé váltak. Már az első találkozásuk után pár órával Rey képes volt eltanulni Kylótól dolgokat pusztán azzal, hogy egymás fejébe néztek. Pár nappal az első találkozásuk után már megjelentek egymásnak és live chateltek fényévekről egymással, sőt az ahch-toi vízcseppek átugrottak a Supremacy-re, és Kylo kobakját áztatták. Az eddig ismert egyetlen diád alapján a pár villámgyorsan boostolja egymást, pont azért, hogy az Erőben egyformákká váljanak. Egyik sem erősebb vagy gyengébb a másiknál. Osha viszont nem sokkal tűnik erősebbnek az Erőben az évad elején mint a végén. Sőt emlékeim szerint semmilyen Erőalkalmazást nem láttunk tőle a kyber kivéreztetésén kívül, ahhoz viszont nem kell különleges képesség. Lehet, hogy erre akartak elindulni, de pusztán az első évadban szerintem nincs olyan, ami alátámasztaná, hogy Qimir és Osha diádot alkotnának. Persze olyan sincs, ami vitathatatlanul cáfolná, de szerintem, ha igazán ebbe az irányba akartak volna elindulni, akkor már most el kellett volna kezdeni alapozni, ahogy Abramsék elkezdétk ezt az ep7-ben (mindezt úgy, hogy nem tudták, bárki továbbviszi). Mármint erőteljesen, nem úgy, hogy ráfoghatjuk, de akár ráfoghatunk tejesen más dolgot is. Anno azelőtt, hogy Rey piszok gyorsan tanult és képes volt alkalmazni olyan képességeket is, amikről nem is hallott, anno megragadtak bennünk, mert nem tudtuk azokat rendesen megmagyarázni. Qimir és Osha között nincs semmi, amit ne lehetne megmagyarázni, és egyik magyarázatnak sem kell a diádhoz kapcsolódnia. Rey képességei viszont csak a diádhoz kapcsolódnak. De, ha meg kéne tippelnem, ki lehetne diád, én inkább fogadnék Oshára és Mae-re. Bár ők meg mintha afféle fordított diád lennének. Az igazi diád két külön személy, akik egyek az Erőben, míg az Aniseya ikrek egy személy két fizikai tetsben.

Eddig nem készült olyan mű, ami bizonyította volna, hogy a Bestoon Legacy járt az Exegolon, így ma az feltételezhető, hogy sosem volt benne a navi komputerében a bolygó koordinátája. Ezt a feltételezést az is alátámasztani látszik, hogy Ochi nem sokkal a halála előtt kapta meg azt a tőrt, ami elvezethette volna a Sith Útkeresőhöz, viszont arra már nem volt alkalma, hogy megkeresse (A Sithek árnyéka).

Jó választás volt a szerepre. A mindennapi életben is ő Ezra.

Eleve eléggé mellé visz, ha az ember a szerelmet racionalizálni akarja.

Mit szeret Padmé Anakinon? A srác felvidítja a sötét órákban is, valószínűleg úgy bánik vele, ahogy senki más (Amidala 14 éves kora óta királynő vagy szenátor, fiatal kora nagy részét középidős vagy vén hivatalnokok között töltötte, miközben ő is felelős beosztásban dolgozott). Emellett a fiú hősies, védelmező, nem bunkó, hanem kedves, figyelmes, őszinte (ezek persze a kapcsolatuk vége felé közeledve lassan elvesznek vagy átalakulnak). És Amidalának az is imponálhat, hogy Anakin figyelmének középpontjában ő, a nő áll, nem a királynő vagy a szenátor. Csak vessük össze Anakint Amidala egy másik ismert udvarlójával, Rush Clovis szenátorral. Eleve, a csávó a Sötét Oldal embere, nem a Világos Oldal élharcosa, mint Anakin. De Clovis titkolózott Padmé előtt, a politikai szintéren is egymással szemben álltak, és a fickó udvarlásának elég komoly eszköze volt a folyamatos felvágás, a saját egójának és értékeinek előtérbe tolása, mint a fényűző otthon. Egy golddiggernek Clovis nyilván jobban bejött volna, de Padmé inkább a szerényebb fiú felé húzott - na nem mintha Anakin ne lenne egoista, de ő inkább a saját, amúgy tényleg lenyűgöző képességeivel villog, nem a hegyi villájával. Amúgy Padmé és Leia ízlése a férfiak terén kicsit hasonlít.

Boldog születésnapot!

Igen, eme hiányosságomat pótoltam a Deadpool & Wolverine megtekintése előtt. Az említett filmeket is megnézem, sőt tegnap elhatároztam, hogy bepótlom az összes lemaradásomat, meg újranézem azokat az Endgame utáni filmeket is, amiket már láttam, de már rohadtúl nem emlékszem (mint az Eternals, amiből semmire sem emlékszem a címén kívül). Azt pont láttam még. A Spider-Man: No Way Home-ig megvannak a filmek, az azután jövőket nem láttam már. Tetszett is Strange második kalandja, mondjuk abból a filmre sem emlékszem már sokra részleteiben. De ott inkább azért, mert a film annyira komplex, hogy kellett volna egy második megnézés.

Még nagyobb túlzás lenne azt mondani, hogy fókuszban volt. Ennél még Han és Leia "nincs más, jó a s*gged, dugunk?" kapcsolata is sokkal romantikusabb és sokkal inkább fókuszban van. Az ep2 romantikájával az a """baj""", hogy nagyon erősen beárnyékolja Vader Anakin és Padmé eljövendő sorsa. Minden jelenetben szinte minden szó és/vagy kép a sötét jövőt vetíti előre. Bár az én szememben pont ez teszi mesterivé ezt a "csöpögős romantikát" és irtja ki belőle a csöpögést. Hogy miközben a felszínen egy zárkózott nő és egy érzelmeit néha kicsit túldrámázva kifejező fiú élvezik az együtt töltött időt és próbálják tagadni vagy kifejezni érzéseiket egymás iránt, a mélyben ott a sötét jövő. Viszont üdítő lenne egy olyan szerelmi sztori, ami mélyebb érzelmekkel van elmesélve, és a konklúziója nem valami tragédia lesz. Mert például ez valóban egy olyan motívum, amire rá lehetne fogni, hogy "már megint". Padmé-Anakin, Leia-Han, Bix-Cassian, Hera-Kanan, Rey-Ben... mindegyik olyan felemelő, boldog, pozitív véget ért. Ja, nem... Luke és Leia nem ismerhette az anyjukat, mert az apjuk közbenjárásával belehalt a szülésbe. Jacen Syndulla nem ismerhette az apját, mert azelőtt meghalt, hogy Hera hasa kerekedni kezdett. Bix fia nem ismerhette az apját, mert Cassiantól távol szülte meg, és a férfi meghalt, mielőtt láthatta volna a gyermekét (ha egyáltalán tudott róla). Hant megölte a fia, de nem kell félni, Leia egy évvel utána maga is feláldozta magát a fiúk miatt. De ezzel csak pár órát, talán napot nyert neki, mert aztán Ben is feláldozta magát Rey-ért, szóval ennek a párosnak sem jött össze. De szerencsére ott vannak Rey szülei, Dathan és Miramir, ők boldogan... Hoppá nem, a nagyfater parancsára megölték őket, míg Rey kicsi volt. De talán Lando... nem, azt sem tudjuk, ki a lánya anyja, Kadara Calrissiant pedig örökre elnyelte az Első Rend, Lando soha többé nem láthatta csemetéjét. Hááát... Talán ez az a toposz, amit tényleg nem lenne rossz végre elkerülni.

Mintha a sors akarta volna így. Az utolsó két nagy szerep, amit életében eljátszott még egyszer, az a két ikonikus karaktere volt: Jean-Luc Picard kapitány a 2020-2023-ban futó Star Trek: Picard-ban és az általad említett, decemberben bemutatásra kerülő Avengers: Doomsday-ben Charles Xavier professzor. Viszont most már biztos, hogy megnézem moziban. Utolsó alkalommal láthatjuk Sir Stewartot nagyvásznon.

Megint? 2002 óta nem volt Star Wars film, amiben ez lett volna a fókuszban. És az Attack of the Clones az egyetlen Star Wars film a 13-ból, amiben a sztori szempontjából valóban fontos. De még a sorozatok között sincs olyan, ami a romantikát ennyire kiemelné - ha van is, akkor is maximum ep5 szinten kezelik, amiben "ja, volt benne ilyen is" jelentőséggel bírt. Mire ez az "Episode X" a moziba került, több mint negyed évszázaddal lesz mögöttük az ep2. A "megint" ebben a kontextusban szerintem kicsit túlzás. Vannak a Star Wars-ban sokkal sűrűbben fókuszba kerülő toposzok (néhány esetben majdnem minden installációban, például az elárvult főszereplő lassan fájdalmas kliséje), amiket jobb lenne kerülni. Szerintem inkább üdítő újdonság, hogy 24 évvel az ep2 után végre újra van valaki, aki a felszínes és faék egyszerű ábrázoláson túl is bele mer menni ilyen témába. Mint anno Lucas. Ez már egy jele annak, hogy a Lucasfilm az ep7-tel ellentétben az "ep10-zel" mer kockázatot vállalni. Ráadásul, ha tényleg az Elveszett csillagok a követendő példa, az nagyon üdvözölendő, mert szerintem is kiváló könyv, szintén nagy kedvencem. És a két főszereplő románca abban bizony nem olyan enyelgősen van ábrázolva, mint ahogy Anakin próbálta előadni. Nincs romantikus vacsi, piknikezés, se kandalló előtt a szív vágyainak drámai megvallása.

MIAF*SZVANMÁR? Nem telt el egy hét, és elment Dallas, Chekov és Picard.