Dzséjt

Boldog születésnapot!

Igen, eme hiányosságomat pótoltam a Deadpool & Wolverine megtekintése előtt. Az említett filmeket is megnézem, sőt tegnap elhatároztam, hogy bepótlom az összes lemaradásomat, meg újranézem azokat az Endgame utáni filmeket is, amiket már láttam, de már rohadtúl nem emlékszem (mint az Eternals, amiből semmire sem emlékszem a címén kívül). Azt pont láttam még. A Spider-Man: No Way Home-ig megvannak a filmek, az azután jövőket nem láttam már. Tetszett is Strange második kalandja, mondjuk abból a filmre sem emlékszem már sokra részleteiben. De ott inkább azért, mert a film annyira komplex, hogy kellett volna egy második megnézés.

Még nagyobb túlzás lenne azt mondani, hogy fókuszban volt. Ennél még Han és Leia "nincs más, jó a s*gged, dugunk?" kapcsolata is sokkal romantikusabb és sokkal inkább fókuszban van. Az ep2 romantikájával az a """baj""", hogy nagyon erősen beárnyékolja Vader Anakin és Padmé eljövendő sorsa. Minden jelenetben szinte minden szó és/vagy kép a sötét jövőt vetíti előre. Bár az én szememben pont ez teszi mesterivé ezt a "csöpögős romantikát" és irtja ki belőle a csöpögést. Hogy miközben a felszínen egy zárkózott nő és egy érzelmeit néha kicsit túldrámázva kifejező fiú élvezik az együtt töltött időt és próbálják tagadni vagy kifejezni érzéseiket egymás iránt, a mélyben ott a sötét jövő. Viszont üdítő lenne egy olyan szerelmi sztori, ami mélyebb érzelmekkel van elmesélve, és a konklúziója nem valami tragédia lesz. Mert például ez valóban egy olyan motívum, amire rá lehetne fogni, hogy "már megint". Padmé-Anakin, Leia-Han, Bix-Cassian, Hera-Kanan, Rey-Ben... mindegyik olyan felemelő, boldog, pozitív véget ért. Ja, nem... Luke és Leia nem ismerhette az anyjukat, mert az apjuk közbenjárásával belehalt a szülésbe. Jacen Syndulla nem ismerhette az apját, mert azelőtt meghalt, hogy Hera hasa kerekedni kezdett. Bix fia nem ismerhette az apját, mert Cassiantól távol szülte meg, és a férfi meghalt, mielőtt láthatta volna a gyermekét (ha egyáltalán tudott róla). Hant megölte a fia, de nem kell félni, Leia egy évvel utána maga is feláldozta magát a fiúk miatt. De ezzel csak pár órát, talán napot nyert neki, mert aztán Ben is feláldozta magát Rey-ért, szóval ennek a párosnak sem jött össze. De szerencsére ott vannak Rey szülei, Dathan és Miramir, ők boldogan... Hoppá nem, a nagyfater parancsára megölték őket, míg Rey kicsi volt. De talán Lando... nem, azt sem tudjuk, ki a lánya anyja, Kadara Calrissiant pedig örökre elnyelte az Első Rend, Lando soha többé nem láthatta csemetéjét. Hááát... Talán ez az a toposz, amit tényleg nem lenne rossz végre elkerülni.

Mintha a sors akarta volna így. Az utolsó két nagy szerep, amit életében eljátszott még egyszer, az a két ikonikus karaktere volt: Jean-Luc Picard kapitány a 2020-2023-ban futó Star Trek: Picard-ban és az általad említett, decemberben bemutatásra kerülő Avengers: Doomsday-ben Charles Xavier professzor. Viszont most már biztos, hogy megnézem moziban. Utolsó alkalommal láthatjuk Sir Stewartot nagyvásznon.

Megint? 2002 óta nem volt Star Wars film, amiben ez lett volna a fókuszban. És az Attack of the Clones az egyetlen Star Wars film a 13-ból, amiben a sztori szempontjából valóban fontos. De még a sorozatok között sincs olyan, ami a romantikát ennyire kiemelné - ha van is, akkor is maximum ep5 szinten kezelik, amiben "ja, volt benne ilyen is" jelentőséggel bírt. Mire ez az "Episode X" a moziba került, több mint negyed évszázaddal lesz mögöttük az ep2. A "megint" ebben a kontextusban szerintem kicsit túlzás. Vannak a Star Wars-ban sokkal sűrűbben fókuszba kerülő toposzok (néhány esetben majdnem minden installációban, például az elárvult főszereplő lassan fájdalmas kliséje), amiket jobb lenne kerülni. Szerintem inkább üdítő újdonság, hogy 24 évvel az ep2 után végre újra van valaki, aki a felszínes és faék egyszerű ábrázoláson túl is bele mer menni ilyen témába. Mint anno Lucas. Ez már egy jele annak, hogy a Lucasfilm az ep7-tel ellentétben az "ep10-zel" mer kockázatot vállalni. Ráadásul, ha tényleg az Elveszett csillagok a követendő példa, az nagyon üdvözölendő, mert szerintem is kiváló könyv, szintén nagy kedvencem. És a két főszereplő románca abban bizony nem olyan enyelgősen van ábrázolva, mint ahogy Anakin próbálta előadni. Nincs romantikus vacsi, piknikezés, se kandalló előtt a szív vágyainak drámai megvallása.

MIAF*SZVANMÁR? Nem telt el egy hét, és elment Dallas, Chekov és Picard.

Most esett le, hogy a rendezői változat valójában teljessé teszi a sorrendet, abban ugyanis a férfi karakterek pontosan ugyanabban a sorrendben haltak meg, ahogy az őket alakító színészek: Kane: kikel belőle az alien (John Hurt, 2017 január) Brett: a xeno első prédája (Harry Dean Stanton, 2017 szeptember) Ash: Parker és Lambert szétverik, majd Parker felgyújtja (Ian Holm, 2020) Parker: a lény második prédája (Yaphet Kotto, 2021) Dallas: a férfi kérésére Ripley felgyújtja (Tom Skerritt, 2026)

A Prometheusban egy 35 ezer éve festett barlangrajzból képesek megállapítani egy, a Földtől 39,16 fényévre lévő hold pontos pozícióját, és te ebbe kötsz bele? Az egész film egy böszöm nagy fantasy, hiszen tudományos tévedések teljes sorával van tele. Tulajdonképpen bármi, ami tudományosan hangzik, az f*szság benne. Archeológiai, csillagászati és matematikai baromságok egész tárházát kínálja, taláá egy tudományosan helyes kijelentés sincs benne. Ez a film nem sci-fi, csak fi. Viszont a film azért nem rugaszkodik el nagyon a valóság talajától (itt még, de várjunk tíz percet), mert az elején kopár vidékek egész sorát mutogatják, pár snittben van valamennyi vegetáció, az is csak fű. Az, hogy mennyi szárazföld volt, hát az azokból a snittekből pont nem derül ki, amennyit mutatnak, az ásónyomnyi az egész bolygóra vetítve. Ugyanakkor víz is elég sok látható a snittekben. Eleve vízbe pottyan a figura. Szóval nem mondanám, hogy amit írsz, annak a film bevezetője ellentmondana. Legalábbis nem annyira, hogy fantasy-nak tekintsük. Maximum fikciónak, ahogy az a műfaj nevében is szerepel: science-fiction. Megjegyzem, hivatalosan sehol sincs kijelentve, hogy a Prometheus elején a Föld szerepelne, szóval akár egy teljesen másik világ is lehet. Feltételezzük, hogy a Földön játszódik az esemény, legalábbis a történet alapján ez a logikus következtetés. Egyáltalán nem biztos, hogy az az űrhajó 3,6 milliárd éve zuhant le az LV-426-ra. Ez csak egy lehetőség, ami szóba jöhet. Sőt igen valószínűtlen, hogy így történt, mert hát miért történne minden ugyanabban az évben? Még az sem biztos, hogy a Prometheus elején a mérnökök már felállítottak telepet az LV-223-on, vagy akár megtalálták a Zeta II Reticuli rendszert. Az az űrhajó akármikor lezuhanhatott azelőtt, hogy WYC befogta az adást 2120-ban és elindított a Nostromót. A megkövülés természetes folyamatához kábé 10 ezer év kell minimum, szóval ezért van az az általános feltételezés, hogy kb. 10 ezer éve zuhanhatott le. De a fosszilizálódás nagyban függ a környezettől és a megkövülő biológiai szervezettől is. Arra való tekintettel, hogy itt egy idegen világon megkövült idegen lényről van szó, ami egy hiperfejlett idegen technológiába volt beöltözve, bármennyi időről lehet szó. És, ahogy fentebb fejtegettem, még az sem biztos, hogy természetes megkövülésről van szó. Az meg, hogy egy xenomorph X állapotban mennyi ideig képes életben maradni, nem igazán megállapítható, hiszen a xenomorph semmilyen szinten nem szorítható be földi biológiai határok közé. Ezért is ez a faj az abszolút idegen lény. Vér helyett molekuláris sav folyik bennük, szilíciummal helyettesítik a sejtjeiket, genetikusan öröklik az emlékanyagot, hipergyorsan alkalmazkodnak bármilyen környezethez, ennek hála elvannak a nyílt űrben vagy átvészelik a megolvadt ólomban fürdőzést, és szó szerint bármilyen biológiai szervezetben képesek beépülni és új egyedet létrehozni. Ráadásul látható érzékszervek nélkül is tájékozódnak, felmásznak a sima falra, számottevő izomzat nélkül is úgy kapnak fel egy 100 kilós embert és szaladnak el vele, mint tolvaj a szajréval. Földi értelemben ilyen lény nem létezhet. Szóval ebbe a tökéletes idegen életforma fikciójába simán belefér az is, hogy a tojás képes magát valamiféle sztázisba helyezzni, ami alatt eléldegél akár évmilliókig is, vagy pár évezredik vagy akármi. Főleg úgy, hogy látható gyökerekkel kapcsolódik a talajhoz, így képes magához venni ásványokat táplálékként (az LV-426 ásványokban gazdag volt, ezt Ash mondja). Arról nem is beszélve, hogy egy fejlett faj űrhajóján voltak, és e faj technológiája a Prometheusban bizonyítottan képes működőképes maradni több ezer éven át, miközben ki van téve a természet elemeinek és senki sem tartja karban őket. A telep az LV-223-ban 2000+ éve elhagyatottan állt, mégis minden pöcre indult, az űrhajók is gond nélkül felszálltak. Ez is hozzájárulhatott a tojások hosszú távú túléléséhez - és tudjuk, hogy az az űrhajó az LV-426-on még működött valamennyire, hiszen folyamatosan sugározta az üzenetet. Sőt csak 16 évvel a Nostromo pusztulása után kapcsolták le a jeladót.

Igen, maradhatna így, ahogy eredetileg is szólt a fáma, sőt még meg is lenne a logikai összefüggés. Az űrhajó, amin ott voltak a tojások, vitte a rakományt az LV-223-on lévő bázisra, ahol a fekete lét gyártották. Csak közben valami rosszúl sült el, a xeno kikelt a pilótából, a hajó pedig lezunat a Calpamos másik holdjára, az LV-426-ra. Valaki pedig a legénység túlélő tagjai közül kiküldte a párszázezermilliósok évvel később a Földön befogott üzenetet, amit a Nostromo is "megakpott". Vagyis a figyelmeztetést. Nyilván ezt nem az embereknek szánták, hanem az LV-223-on lévő kutatómérnököknek, hogy ne jöjjenek a hajóhoz, mert a xenók elszabadultak, és túl veszélyes lenne. A mérnök kábé 3,2 milliárd évvel korábban kortyolgatta el azt a küblicsnyi fekete cuccot, amitől olyan nagyon lelazult. Az anyag leveszi a genetikai mintákat a gazdatestről (fizikailag ezért különböznek egymástól az eltérő fajokból kikelt xenók, illetve megörökölnek némi emlékanyagot is a gazdaszervezettől), közben a környező anyagokból elkezdi felépíteni a mellkasrobbantót. A környező anyagok például a még megemésztetlen étel és ital (ezért olyan marha éhes és szomjas Kane, miután felébred), zsírszövetek, vitaminok, stb. Lényegében a gazdatestből építkezik. Ezért szokták parazitaként emlegetni. Az, hogy mennyire érezhető, egy jó kérdés. Amíg fejlődik és nyugalomban van, addig valószínűleg a jelenléte inkább olyan, mint egy rákos daganaté. Érzékelhetsz némi eltérést magadon, de nem feltétlen tudod hová tenni. Pláne, hogy a beültetéssel más tünetek is együtt járnak: éhség, szomjúság, emlékezetvesztés, az esés után fizikai sérülés is megeshet, stb. Példának vehetjük Ripley-t. Bár ismerte a lények szaporodási módját, mégis, minden tünetet, amit érzett magán (fáradékonyság, nehéz légzés, fájós torok, szédülés, karok zsibbadása), először fejsérülésnek vélt, lehetséges agyvérzésnek. Arra kérte Aaront, hogy a tomográfon a fejben keressen hajszálvékony repedéseket, sérüléseket. Csak a tomográf érzékelte a fejlődő királynőt és kijelezte.

Már az döbbenetes, hogy valaki egyszer megnézi manapság, nemhogy újra. Mivel ez a franchise többször is megbukott már az eredeti sorozat óta, így az ilyen kísérletezés semmilyen szériára nem fér rá. Bár nem is a kísérletezéssel van itt szerintem a gond, hanem azzal, hogy ez a film szimplán sz*r. Pocsék sztori, pocsék dizájn (hát hogy néz már ki az a KITT-nek csúfolt guruló szappantartó?), az eddig is pocsék színészek minden korábbi munkájukat alulmúlóan pocsék alakítása, stb. Szerény véleményem szerint még bűnös élvezetnek is gyenge (arra pont jó az eredeti Knight Rider). Kicsit sem olyan. A Star Wars körül megosztottság van a rajongók között. Van aki szereti az egyes matériákat, van, aki nem, de a művek nagy többsége sikeres, és még a sikeretelenek sem buknak akkorát kritikailag, anyagilag vagy rajongók megítélése által, mint ez a filmszerű izé. A Knight Rider esetében konszenzus van arról, hogy ez a film sz*r és kábé senki sem beszél róla. Vagy csak akkor, ha példát akarnak hozni arra, hogyan kell egy sikeres szériát a földbe állítani. Ja, ennek is van négy kereke meg forgatható kormánya, de ennyi hasonlóság eme piros guruló tampon és Columbo lerobbant Peugeotja között is van. És még az is jobb lett volna KITT-nek.

A készítők, különösen a sorozat atyja és showrunnere, Noah Hawley által többször is emlegetett határozott kijelentése azzal kapcsolatban, hogy rohadtul nem érdekli őket a filmek által lefektetett lore. És sajnos vannak is jelenleg feloldhatatlan ellentmondások. Például, az első film eléggé látványosan tisztázta, hogy a sav pár perc alatt hatástalanná válik. Az Aliens-ben aztán Bishop még elég konkrétan el is mondja. Erre az Earth-ben még órákkal a lény kimúlása után is hatott a sav. Ugyanígy, bár az megmagyarázható, hogy a 2055-ben útnak indul USCSS Maginot oldalán miért virít a 2099-ben alapult Weyland-Yutani Crp. logója (ráfestették egy kikötőben - pl. a Szevasztopolon - a cég megalapulása után), azt viszont már nehezen lehet megmagyarázni, hogy egy 2063-ban keletkezett hivatalos levél fejlécében mit keres ugyanaz a logó, és miért van rá kiírva, hogy Weyland-Yutani. A lore szerint ott vagy a Weyland Corpnak vagy a Yutani Corpnak a logója kellett volna szerepelnie (mivel Morrow szerint Yutani nagyanyjával állt kapcsolatban, így inkább az utóbbinak). És akkor még ott van az is, hogy miután az Alien: Romulus végre kimondta azt az évek óta tudott dolgot, hogy az arctámadók nem petét vagy lárvát juttatnak a gazdaszervezetbe, hanem a Plagiarus praepotens nevű anyagot, ami aztán beépül a DNS-be (így klónozható a gazdatesttel együtt a xeno -> lásd Alien: Resurrection), erre az Earth prezentál nekünk egy lárvát. Aminek élő szervezet sem kell, elég egy gépre kötött tüdő. Pedig a filmek többször is leközölték, hogy élő szervezet kell neki (ezért is baromság az Alien3 kibővített változatának döglött ökör verziója). Ja, és valószínűleg mindez abból az tévhitből fakad - ebből is látszik, hogy az alkotóknak dunsztja sincs a franchise-ról -, hogy a xeno a tüdőben fejlődik ki. Nem! A mellkasüregben fejlődik ki, a tüdők között.

Ha már Daisy Ridley-t beharangozták, ráadásul kora miatt még évtizedekig lehetne a Star Wars arca, így elég gáz lenne szerintem, ha ekkora időugrást végeznének, ami minimum recastot igényelne, mert az ilyen szintű sminkelés nem szokott jól elsülni (lásd Biffet a Back to the Future II-ben és a Prometheusban, bár az előbbi legalább paródia volt, így annak jól állt). Meg azért most annyi a különbség, hogy Qui-Gon, Obi-Wan és Han esetében is "volt még más is", viszont Rey elvileg tényleg az utolsó Jedi. És bár egy 30-40 éves ugrás lehetővé tenné más Jedik bemesélését (azért 30-40 év alatt Rey első tanítványai már vígan mesterek lehetnek, de talán már azok első padawanjai is), de eddig az "új" mester mindig a régiek közül került ki. Qui-Gont Obi-Wan váltotta, Bent Yoda, Hant Luke és Leia. Rey esetében esetleg Finn jöhetne szóba, de egyrészt, jelenleg John Boyega helyzete kétséges, a nagy pofája eléggé kispadra tette. Finoman szólva sem megy a szekere (2024-ben semmiben sem tűnt fel, 2025-ben egy music videóra és egy epizódszerepre futotta, idén sincs semmi kilátásban). Másrészt, Finn bár Erőérzékeny, az ep9 végén inkább katonai vezető irányba vitték el, így most jobban el tudnám képzelni ebben a szerepben, mint egy Jedi mester szerepében.

Gondolom hasonló utat járnak be, mint korábban. Egy ideig az új szereplőkre koncentrálunk, de idővel beszivárognak a korábbi szereplők is. Csak remélem, hogy a mentorfigura ezúttal túléli az első filmet, mert az most valószínűleg Rey lesz.

Szomorú, de szép kort élt meg. Az emléke Pavel Chekov és Alfred Bester (Babylon 5) képében velünk maradt. Plusz a Picard 3. évadában a hangját adta Anton Chekovnak, a Föderáció elnökének (a karakter neve tisztelgés volt a tíz éve elhunyt fiatal Chekovot alakító Anton Yelchin előtt). Már csak Kirk kapitány és Sulu kapitány élnek. Mondjuk Shatner 95 éves kora ellenére még mindig zizeg, de talán pont ez tartja életben. George Takei sem tétlen 89 évesen, tavaly még a Star Wars-ban is hallhattuk a hangját (ismét, immár a harmadik karaktert szólaltatta meg) a Visionsban.