Én is írnék gyorsan pár gondolatot a vasárnapi Star Wars délutánról. Ahogy Pildi lentebb írta, én a lego gyűjteményemmel képviseltem a Star Warst e jeles napon, amire a teljes SW lego kollekcióm nagyjából háromnegyedét ki tudtam vinni, és nagyon kényelmesen el is fért mind - innét is köszönet a jól belőtt asztalokért.
A korábbi kiállításokból már fel voltam arra készülve, hogy nagy lesz a gyerekroham, de ekkorára nem számítottam. Valószínűleg azért, mert ide ingyenes volt a belépés és csak a Star Warsszal foglalkozott, több szülő hozta el a gyerekét, mint egy Hungaroconra, de volt olyan, hogy a három asztal teljes hosszúságában állt a gyereksor és mustrálták szépségeimet - vagy éppen kapták kézbe, próbálták meg átalakítani. Újfent megállapíthattam, hogy a Star Wars még hosszú ideig biztonságban lesz. Amilyen lelkesedéssel ezek a gyerekek mesélték nekem a filmeket és a sorozatokat, az nagyon szívmelengető volt. Őket tényleg nem érdekli, hogy Jar Jar, Darth Vader vagy Kylo Ren, CGI vagy maszk, prequel, calssic, sequel, TCW vagy Rebels, nekik egy van: Star Wars.
Ami viszont ezúttal meglepett, hogy sok szülő is úgy képben van az ep1-2-3-mal, mintha minden nap azt néznék. Oké, lehet, hogy a gyerek miatt minden nap nézik, de konkrétan volt olyan szülő, aki igen nagy lelkesedéssel beszélt úgy a Bongóról, mint a csillagrombolóról. Sőt, sokan lazán felismerték a TCW-s legókat is, mi több, egy nagyjából anyámkorabeli nővel még azt is megbeszéltük, hogy az ep1-2-3-ból az ep2 a legjobb - noha azt elmondta, hogy ő nem szívleli az előzményt, és az ep3 szerinte a legrosszabb film mind a hét közül.
Sajnos az előadásokról én lemaradtam, pedig szívesen meghallgattam volna őket. De ahogy Karrdénak mondtam, inkább maradok le azokról, minthogy valami eltűnjön a legók közül. A koncertet viszont nem hagytam ki - addigra a legók már biztonságban eldobozolva voltak a kocsiban, C4-essel bevédve -, ami az est fénypontja volt. A Star Wars majdnem mindegyik kiemelkedő zenéjét hallhattuk (azt hiszem, csak a Battle of the Heroes maradt ki, az viszont szerintem eljátszhatatlan fúvós hangszerekkel), ep1-től az ep7-ig bezárólag. A legjobban a bulizenék (Victory Celebration, Ewok Celebration, Augie's Great Municipal Band, The Throne Room, Cantina Band és Jedi Rocks) szóltak, szó szerint bulihangulatot teremtettek. Külön öröm volt számomra az Ewok Celebrationt hallani, mert bár a Victory Celebration jobban tetszik, a "jub-nub" mindig feléleszti bennem a gyereket, aki több mint húsz évvel ezelőtt szembesült először az ep6-tal.
Egy szó, mint száz, remekül éreztem magamat.