Dzséjt

Nem reboot lesz, ahogy már írtam délelőtt.

Kíváncsi lennék egy ilyen listára. Pöpecül néz ki ez a Mad Max így képek alapján.

A Rambo remek példa, nyílván azért emlékszünk még rá ma is, mert olyan hatásos, kiemelkedő, drámai mozi volt, és nem azért, mert már van három másik része. És persze, Rambóra mint megtört, meggyötört, kirekesztett emberre emlékszünk, a legemlékezetesebb pillanata az, amikor a film végén összetörik egykori parancsnoka előtt. És nem úgy emlékszünk rá, mint egy halálhozó terminator, ugye véletlen sem ez, a Rambo 2-től élő kép ugrik be elsőre, ha meghallod a Rambo nevet, nem is akkor szoktak előhozakodni a nevével, amikor valaki filmben vagy videojátékban lő, mint állat és termeli a hullákat. A legemlékezetesebb pillanatának pedig véletlen sem a Rambo 2008-as NEGYEDIK részének gépágyútüzét szokás felhozni, áááááá, neeeeeem. És persze teljesen jogos a Transformerst a Blade Runnerrel összemérni, egy pusztán szórakoztató mozit egy komoly, már-már művészfilmi határokat feszegető mozival. Miért nem mindjárt a 2001 Space Odyssey-jel veted össze, vagy a Stalkerrel, esetleg a Mechanikus naranccsal? Véletlen se Flash Gordont vagy a Függetlenség napját dobjuk be, amik ugyanolyan üres, látványos, szórakoztató mozik. Mintha régen nem lettek volna üres filmek, vagy kifejezetten sz*r filmek. Mintha minden alkotás aranyat ért volna. Persze, a Kommandó, a Rambo 2-3, a Kobra, stb. ezek nyilván sokkal drámaibb, emberközelibb, valósághűbbek voltak, mint a Halálos iramba akármelyik része, hát hogyne, persze, meg ahogy az úrfi elképzeli. Ugyanaz az üres, szórakoztató sz*r mindkegyik, csak a trükktechnika fejlődött, így látványosabb marhaságokat készíthetnek. Ám két kocsi széfvontatása semmivel sem nagyob baromság, minthogy Schwarzenegger hatszáz kiló fegyvert pakol magára, kiáll a placc közepére és egy kézzel szórva a géppuskából az olmot lekaszál egy hadsereget, miközben őt senki sem tudja eltalálni, hiába lő rá folyamatosan ezer ember. Könnyű a tömegből kikapni egy rossz filmet, és azt mondani, hogy nesze, ez mennyivel rosszabb, mint a 20 évvel ezelőtti kiváló film. Bár a franc tudja, 1000-szer megnézem inkább a Tranfsomerst, mint még egyszer a Blade Runnert. De mondjuk, ha már a Blade Runnerrel megy a dobálózás, mi lenne, ha ilyen filmeket tennénk oda mellé: Moon, Donnie Darko, Splice, Sunshine, Children of Men, mind a 2000-es évek gyermekei, mind kiváló sci-fi, és mind ugyanolyan komoly, kicsit vagy nagyon elvont mű, mint a 2001 Space Odyssey és a Blade Runner. Vagy az Alienshez hasonló szórakoztató, de értelmes sci-fik kellenek? Dirstict 9, Equilibrium, Avatar, Minority Report, Inception, És mind maradandó. Ja, hogy így az állítás, miszerint már nem készülnek maradandó filmek, már nem állja meg a helyét? Hát én kérek elnézést. Hova gondolsz? A mozi = hollywoodi blockbuster.

Ja, mert 1982-ben a Star Trek 2 nem egy franchise harmadik inkarnációja volt, a Rocky sem éppen trilógiává érett, a The Thing meg nem egy olyan remake, ami egy könyvadaptációt dolgoz fel újra, így mondhatni, duplán nem eredeti. Hasonló ugye a jajdenagyonfilmtörténelmiklasszikus Ben-Hur, ami minő véletlen, az 1925-ös Ben-Hur remake-je, és nem mellesleg, Lew Wallace 1880-ban kiadott Ben-Hur című könyvének remake-je. Persze, ezek nem nagy franchise-ok sokadik X-dik epizódjai, hiszen akkor kezdtek növekedni, de a tendencia, amit sokan a 2000-es évekre lőnek be, mint átkot, valójában baromi régóta tart, régebb óta, minthogy én a világra jöttem, pedig lassan annak is harminc éve. Csak a '80-as évek végéig trilógia lett a Star Wars (és ugye a vadhajtásairól diszkréten feledkezzünk meg), kis híján hexalógia a Star Trek, és már a második tévésorozat futott a témában. Remake-elték vagy kétszer Kurosava Hét szamuráját, a The Thing mellett másik híres remake lett a Légy, vagy Oliver Stone A kéz című filmje, de akkor már ne hagyjuk ki egyik kedvenc sci-fimet, a Shean Connery-féle Outlandet se, és még folytathatnám a remake-ek sorát jó sokáig. James Bond közeledett a huszadik részéhez, a Rocky négy részesre bővült, a Cápa is megért három folytatást, a Halálos fegyverből, a 48 órából és a Beverley Hills-i zsaruból is kettő volt, mire az évszámban két kilences került egymás mellé. Superman is túl volt már négy mozifilmen és egy TV sorozaton, ez utóbbi azért is szép teljesítmény, mert a négy filmhez kilenc év elég volt, technikailag minden második évben ott röpködött Superman a vásznon, egyre sz*rabb filmekben - most legalább ott járunk, hogy a legrosszabb Iron Man-film is egymilliószor jobb, mint a legjobb Superman-film volt akkor. De a többi képregénykaraktert sem kell félteni, nem a 2000-es években hódították meg a vásznat és/vagy a televíziót, mire megjelent az első Spider-Man mozi, a Batman Begins vagy éppen az Incredible Hulk, már régen túlvoltak minimum egy sorozaton, de némelyiküknek volt szerencsére a mozivászonra is felmászni. Igaz, mivel nálunk akkoriban dúlt a szocializmus, ezek valahogy nem tudtak átsettenkedni a határon, de a videótékákban gyermekkoromban az összes ilyen szutyokhoz volt szerencsém. És itt befejezném a sorolást, még mielőtt rátérnék a könyvadaptációkra, mert azoknak aztán tényleg se szeri, se száma, hiszen Hollywood nagyjából születésekor rákapott a feldolgozásokra. Például, az 1942-es, filmtörténelmi klasszikusként elkönyvelt Casablanca is az Everybody Comes to Rick's című, be nem mutatott színdarab feldolgozása. De lehetne példának állítani az 1960-as Spartacust, ami azon túl, hogy egy történelmi film, még Howard Fast 1951-ben kiadott azonos című regényén is alapult. Szóval, miért is tragédia most remake-t csinálni, amikor a mozitörténelem nagyjai remake-ek? Miért gáz sorozatot csinálni, amikor a boldog '80-as évek legjobb alkotásai még ugyanazon évtized végéig legalább egy folytatást tuti, hogy megért, de ha kitágítjuk az intervallumot a '90-es évekre, akkor az a szám 4-9-ig terjedő szám is lehet, ráadásul a mai korral ellentétben, akkoriban a folytatások általában a sz*rt sz*rért jeligére készültek? Ja, most van reboot, na puff, a remake egy nagyobb teret engedő, fenhéjázósabb megnevezése, de valójában ezek is csak remake-ek. Több van belőlük? Hát, nem csoda, több franchise van most, mint harminc éve, ráadásul sokkal gyorsabban is készülnek a filmek, nem mellesleg, újabban már párhuzamban is mehet a franchise építés, lehetővé téve, hogy bár más-más filmszériáról legyen szó, legyen köztük kapcsolódási pont (MCU filmek, és reményeim szerint a Star Wars is ebbe az irányba megy el). Hollywood átalakult, ahogy az egész világ is, és én azt mondom, most SOKKAL jobban állunk, mint akkor. Több film van, jó filmek is szép számmal vannak (értelemszerűen rossz is több akad), és battya meg a paripa, én még mindig szeretem, ha folytatnak egy filmet, amit szeretek, és azt jól folytatják. Ha meg már nem lesz jó a folytatás, hát kérem, azért van az a szájbatekert DVD/BD gyűjteményem, hogy újra megnézzem a régieket. Mert ugye, ha nem tetszik, nem kötelező megnézni, és a filmvilág nem csak Hollywoodból áll. Amúgy meg, Shane Black tegnap nyilatkozta, hogy nem reboot lesz a Predator-film, hanem folytatás. De ami engem igazán foglalkoztat, Black megállja-e, hogy ne mondasson valakivel egy Hawkins-féle h*lye viccet. Szép utalás lenne saját karakterére az első részből.

És most már annál is jobban örülök, hogy nem vagy döntéshozó az ügyben. A Star Wars azért (is) lehetett az, ami, mert az alkotói mertek kockáztatni. Eleve ez a sava-borsa, Lucas élettörténete. Egyetlen lapra feltett mindent, és bankot robbantott. Soha egy pillanatra sem maradt a járt úton, ha így tett volna, ma már a Star Wars is ott járna, ahol a Star Trek, egy tetszhalott állapotból lassan visszamászó, de alaposan megújult franchise lenne. Lucas kockáztatott az ep4-gyel, rátette az egész gázsiját (ha az ep4 bukik, anyagilag Lucas valószínűleg taccsra kerül). Aztán még nagyobbat kockáztatott az ep1-gyel, amikor egy olyan filmet csinált, amire senki sem számított. Ha az ep1 bukik, a Star Wars bukik, onnantól az ep2-3-nak kasza, bármilyenek lettek volna. Még így is kicsit megsínylették a kasszáknál. De kockáztatott az ep2-vel a szerelmi szál beszövésével, és az ep3-mal is, már csak azzal is, hogy nem túl jó rendezőként bevállalt egy ilyen érzelmekben, drámákban és összetettségben magasan az összes többi SW-film fölé emelkedő mozit. A Star Wars a kockáztatásról szól, és nem csak ott, hogy harminc vadászgéppel rohamozzák meg a Halálcsillagot, hanem az elkészítésében is. A járt út a Star Warsnál a kockázatvállalás. Ha a Star Warst elviszik a "menjünk biztosra" felfogás irányába, akkor nem kell várni az ep9-ig, hogy a saga sz*rt se érjen. És őszintén szólva, nekem pont ez a hosszútávú félelmem, hogy valamikor eljut ide a Star Wars. Minden nagy franchise-nak ez a halála, amikor már ebben a szellemben készülnek az epizódok. Egyelőre szerencsére a Disney nem tűnik ilyennek, mármint a Marvel-filmek tükrében, ahol azért bátran mernek új rendezőket bedobni, akár névteleneket is, és még a műfajváltást sem restek megkockáztatni, akár egy sorozaton belül is (lásd: Captain America 1-2). A biztos út a biztos vesztesek sportja, ha tényleg félted a kedvenc sagádat, nem kívánsz neki biztos utat.

Szép, ebből is látszik, mennyire elk*rvult Hollywood, hiszen itt egy 32 éves lista, és milyen eredeti mozifilmek mentek akkor. Három könyvadaptáció (Blade Runner, Firefox, Annie), egy könyvadaptáió, ami egyben remake is (The Thing) és két folytatás (Star Trek II: Wrath of Khan - aminek ráadásul nem csak egy film, hanem egy komplett TV-sorozat előzménye van - és Rocky III). De az eredetiség ugye csak most, harminc évvel később veszett ki Hollywoodból.

Szerintem ez más film, igaz, régen láttam, de ilyen jelenet nem rémlik. Az elején egy űrállomás van, ahol Sam Neill karaktere eligazítja a Lewis & Clark legénységét az Event Horizonnal kapcsolatban, aztán már mennek is a hajóhoz. Az Event Horizon egy csillagködben parkol, az hasonlít kicsit egy bolygó légköréhez, ráadásul vannak is ilyen összekapcsolódós jelenetek, de zuhanás az nincs. Ha jól emlékszem. Ha már a Hellriser szóba került, a hasonlóság nem a véletlen műve. Az Event Horizon pre-produkcióós fázisában Clive Barker volt a tanácsadó. Van is egy olyan városi legenda, amely szerint a film durva jeleneteit valójában nem Gary Sinyor, hanem Barker készítette el.

Aki nem tudja, az tanítja. Persze Kershner jó rendező, de ez megint olyan dolog, hogy azért mert valaki tanít, még nem garancia arra, hogy gyakorlatban is tudja. Sok tanár tényleg azért tanár, mert csak elméletben tudja, amit, a gyakorlatban jobb, ha messzire kerüli a szakmáját. Amit a rendező határoz meg. Értelemszerűen kell a jó forgatókönyv, de filmeknél a rendező személye számít igazán, mert az álmodja vászonra a mozit, az fogja össze, önti formába mindazt, ami neked annyira fontos. Egy jó rendező által inspirált színész a legsz*rabbul megírt dialógusokat is úgy mondja fel, hogy összepisiled magad tőle, egy jó vizuális meglátásokkal és drámaérzékkel bíró rendező a legegyszerűbb sztorikat is úgy viszi vászonra, hogy minden jelenetétől elcsöppensz (minderre tökéletes példa a Star Wars Saga). A rendező személye a legfontosabb egy filmnél, mert az készíti el a filmet, jó esetben a maga látásmódja szerint. Rossz esetben a producerek látásmódja szerint - de még ez sem feltétlen tragédia, mert egy jó iparos ebből is ki tud hozni valami élvezhetőt. A rossz rendezőt meg se az önállóság, se a kézenfogás nem segíti. A történet, a karakterek, a kaland a rendező víziója, nem a forgatókönyvírójé. A forgatókönyv egy lélektelen, száraz vázlata a filmeknek.

Ez nettó hülyeség, már bocsi, mivel a forgatókönyvek átírása nagyjából a filmkészítéssel egyidős. Legjobb tudomásom szerint Lucas nem 2013-ban írta meg a Star Wars első vázlatát, ami köszönő viszonyban sincs a kész filmekkel, és az Alien is mintha 1979-ben készült volna el, nem tegnap, mégis három különböző forgatókönyve van, ebből az első annyiban egyezik a kész filmmel, hogy van benne egy űrhajó, amin van egy szörny egy idegen bolygóról - csakhogy a korábban említett példáimnál maradjak. Szóval ezt a (szerintem mondvacsinált, többségében befásult emberek által kántált) állapotot azért ne olyasmire fogjuk rá, ami negyven évvel ezelőtt is bevett szokás volt, és az egész világ filmkészítésére igaz, nem csak Hollywoodra. Mert ugye, a filmvilág nem csak és kizárólag Hollywoodból áll. Az meg, hogy nem érdekel a rendező, csak a történet, hát kérem, az ep7-nél mintha a rendező és a történetíró neve egyezne. És jelenleg úgy néz ki, hogy az ep8-9 esetében sem lesz másképpen. Akkor ez hogy van most?

És én mennyire örülök, hogy te nem vagy döntéshozó a témában. Az a baj, hogy a forgatókönyv milliószor átírásra kerül, akár a rendező által is, a színészek is beleszólnak olykor (ott van Bill Murray, aki általában inkább rögtönzi a szövegeit a filmekben), stb. A forgatókönyvírókat nem véletlen veszik annyira semmibe Hollywoodban, amennyire. Még csak nem is kell rossz filmnek lennie, nézd meg, hány forgatókönyvváltozata volt a Star Warsnak, vagy az Aliennek. A forgatókönyv nem igazán számít, hogy milyen, mert attól a film még bármilyen lehet. Ez a tévésorozatoknál számít, ahol nem hónapok, hanem napok vannak egy epizód leforgatására, aztán pár hét múlva már megy a tévébe, változtatásra lehetőség nincsen. A filmeknél a forgatókönyv megváltozik a pre-produkciós időszakban, a produkciós időszakban és a post-produkciós időszakban is. Van film, ami majdnem húsz forgatókönyvvel rendelkezik (Alien3), van, ami eggyel sem igazán, mert a forgatás közben készült a forgatókönyv (Jurassic Par III).

Boldog születésnapot, Riddick!

Az Event Horizon története egy kicsit kacifántos és Andersonnak hála, többé-kevésbé hazugságokra épülő - nála nem ez az első eset, az AVP-nél is rendesen nyomta a kamuszövegeket, de az Event Horizonnál a legdurvább. A problémák már a forgatókönyv szintjén elkezdődtek, ugyanis bár azt Philip Eisner jegyzi, valójában Andrew Kevin Walker teljesen átírta Eisner scriptjét, csak a neve lemaradt a stáblistáról. Eztán állt neki Anderson bátyánk, és az ő változata egy zsigerektől, vértől, hangulattól mentes alkotás lett. Aki látta a filmet, az tudja, hogy elég véres, durva film. Az összes ilyen jelenetet vegyük ki, és íme, a Paul W. S. Anderson féle változat. Amit nem reklámoz se a stúdió, se Anderson (sőt, ő totál máshogy meséli), hogy ezután felkérték Gary Sinyort, hogy forgasson hozzá néhány gór jelenetet még - megtette, az eredmény pedig jól pofán vágta a stúdiót. Ugyanis ebből és saját anyagából vágott Anderson egy hosszú és erőszakos filmet, és ez meg már túl sok volt a Paramountnak, úgyhogy megkérték Andersont, hogy kurtítsa mintegy harminc perccel a filmet, és vegyen kicsit vissza az erőszakosságából. Így készült el az Event Horizon moziverziója 1997-ben, két rendező és két forgatókönyvíró munkájából. Persze Anderson a mai napig úgy meséli a filmmel kapcsolatos sztorikat, hogy az 100% az ő műve. A Paramount viszont soha többé nem volt hajlandó szóba állni vele. Két apró érdekesség a filmmel kapcsolatban még. Az egyik, hogy az Event Horizon egyik antennája egy X-Wing modell. Jól kivehető, amikor a Lewis & Clark először megközelíti a hajót. A második, hogy rengeteg felvétel elpusztult a film elkészülte után a gondatlan tárolásnak köszönhetően. A kevés túlélő jelenet megtalálható a Special Collector's Edition DVD-n, illetve itt-ott még VHS-en, amik felkerültek a különböző kiadásokra.

A filmek topicban válaszolok, hogy ne itt offoljuk le..

OFF Őt még nem láttuk meghalni. ON

Amit félig egy másik rendező készített el, miután a Paramount megnézte Anderson változatát, és úgy döntöttek, ha már pénzt öltek bele, talán valami nézhetőt kéne kihozni. És ez az egy jó filmje, szóval azért na, én nem tenném le ezt ajánlólevélnek.

Guardians of the Galaxy http://www.youtube.com/watch?v=TLyNMSkTiGg

Antal Nimród sikeresen összekalapált egy jó Predator-filmet, ami évtizedekig negyedtucat rendezőnek nem ment, szóval tessék nem bántani, már sikerre vitt egy "nagy" franchise-t. De ha a filmes karrier és a franchise-kezelés a mérvavód, ám legyen. Nézzük csak, rendezze Paul W. S. Anderson! Több franchise-hoz is köze van, hiszen vitte a Mortal Kombatot, a Resident Evilt, az Aliens vs Predatort (ez mesteri fogás, hiszen egyből kettő franchise-t kapott össze), benne van a filmes történelemkönyvekben, mint az első olyan rendező, aki videojátékból csinált sikeres filmet (Mortal Kombat), ráadásul producer és író is. A kívánalmaknak 100% megfelel, tehát én azt mondom, rúgjuk ki Abramst is a piklibe, jöjjön Anderson bácsi. Akkor legalább jön vele a neje is, Milla Jovovich, lekaratézhat majd sok-sok storntroopert a fénybárdokkal.

De kallódó tehetségek mindenütt vannak. Őszintén mondom, ha Lucas filmes karrierjét nézem, a Star Warsot leszámítva semmit nem alkotott, amit én személy szerint a jó kategóriába mernék sorolni. Se az American Greffiti, sem a THX-1138 nem olyan film, amit én még egyszer az életben anélkül meg tudnék nézni, hogy előtte nem mondanám el mindennek e két művet. És akármekkora nagy mesemondó az öreg, azért nála jobb rendezőt nem nehéz találni Hollywoodban. Az, hogy Abrams magára vállalt egy nagy franchise-t, hát ez van, akkor ennyi erővel Jonathan Frakes is rendezhet Star Wars filmet, hiszen az egyik rajongói, nézői és kritikai elismertséget a Star Trek: First Contact kapta. De nyugodtan engedjük SW kamera mögé Leonard Nimoy-t és Nicholas Meyert is, hiszen ők is képesek voltak baromi jót alkotni a Star Trekben. És azért elég sokan bevállaltak már nagyobbacska franchise-okat. Christopher Nolan is jöhetne akkor a TDK-trilógia után, de őszintén szólva, ő inkább ne jöjjön. Az MCU filmek rendezői sem kihúzhatóak, hiszen a Marvelnek legalább akkora rajongótábora van, mint a Star Warsnak és a Star Treknek együtt véve. Egy szó mint száz, egy rendező tehetségét nem az méri, hogy hány franchise-hoz nyúlt sikeresen. Ha jó rendezők, akkor ez nekik nem egy franchise újabb eleme, hanem egy újabb munka, amit a legjobb tudásuk szerint kell elkészíteniük. Mint ahogy az sem igazán mérvadó, hány filmet rendezett életében. Spielberg futószallagon köpi a filmeket, de igazán kiemelkedőt évek óta nem alkotott, Cameron tíz évente egyszer csinál egyet, de azok meg aranyat érnek. Egy a lényeg: legyen tehetséges az illető és a kezei közül kikerült Star Wars legyen jó.

Plusz keresője is van a portalnak. Itt a főoldal: http://mycomicpost.com/

Ez tény, de ha jó rendező, ez csak kis mértékben befolyásolja, nem egy nagyköltségvetésű fanfilmet prezentál. Már láttunk új lényt, becsoszogott Abrams mellé a múltkor. Jó randa volt. Sőt, én kifejezetten tartok attól, hogy az új lények száma a már ismertek kárára fog menni, mint a Trekben. Azok a sivatagos-tatooine-os díszletek is részben újak voltak, a kreítéssel és a kínából importált aranykapuval, ami nem kicsit Tatooine-idegen elem. Ezek nekem már az újdonság varázsát hozták. És ez csak pár kép volt. A képi világa is tuti, hogy új lesz, mert Abramsnak nagyon más a látásmódja, mint Lucasnak. A filmezési technikáiról nem is beszélve.

Ody, te jós vagy. Igaz, hogy Abrams már két Trek mozifilmmel bizonyította, hogy magasról sz*rik a rajongók óhajára, sóhajára, de odaseneki. Tudom, az Star Trek, az nem számít, mert csak. A Star Wars ep7 valójában ep4 v2.0 lesz és punktum.

Reaper lejjebb linkelte a mycomicpostot. Ott mindig fenn lesz a friss rész nem torrentes formában.

Mivel Lucas kezdte ezt az egészet, az ő iránymutatásával kezdtek neki, én annyira nem tartok a filmtől. Meg az a tény sem utolsó szempont, hogy a Disney-Lucasfilm nem engedhet meg magának bukást. Jobban tartok a spin-offoktól.

Bocs a félreérthető fogalmazásért és az egyéb nüanszok hiányáért, de telefonról fórumozok péntek óta. Ez kicsit körülményes, igyekszem tömör lenni. Abramsnek is lehet jó oka az átadásra, az egyiket anno már közölte: a családja Los Angelesben él. Szerintem elég jó oknak számít, hogy nem akarja magát lekötni olyan filmekkel évekre, amikkel sokáig távol marad tőlük. Egy film még csak-csak, de három. Majdnem 7 év, aminek nagy részét nem töltheti a családjával. Nem mellesleg, a rendezőcsere fenntarthatja a kreatív változatosságot, ami az esetek többségében jó szokott lenni.