Donát

Abszolút egyetértek. Ez a férfi-női rendező dolog számomra olyan, mintha egy sakk nagymester megkérdezné tőlem, hogy melyik bábut preferálom (gyalog, huszár, futó, bástya, vezér, király), én meg erre azt válaszolnám, hogy a "fa bábukat". Nézőként totálisan irreleváns, kéne legyen hogy a rendező nő, férfi, vagy épp nemváltó, mint a Mátrix rendezői, fekete, fehér, hetero, vagy homoszexuális, egy a lényeg: a minőség! Ha az megvan, akkor teljesen mindegy. Kívülállóként fontosnak tartom, hogy mindenki a fenti szempontoktól függetlenül megkaphassa az esélyt, HA tehetséges. Egyéni szinten viszont nyilvánvaló, hogy a hölgy BÜSZKE arra, hogy rendezői jogot kapott, nyilván ennek az az előzménye, hogy korábban a nők hátrányból indultak a rendezői székekért. Ilyen szempontból érdemes vizsgálni Sharmeen Obaid-Chinoy nyilatkozatát. Az persze jó lenne, ha ez a büszkeség nem csapna át olyasmibe, amit leginkább a sztori "öncélú megerőszakolása"-ként lehetne aposztrofálni. Tehát ne próbáljanak nem organikusan beleerőltetni olyan mondandót, ami az írásból amúgy nem fakadna és erőltetett. De ez nálam már a minőség kritériuma. Merthogy a nap végén úgy is csak az számít, hogy a film tartalmas, értékes és profi legyen.

Boldog születésnapot @Adrián és @ati neked is utólag!

Reméljük nem! A Skeleton Crew elvileg ott lesz még konkurenciának az élőszereplős felhozatalból. De látatlanban egyértelműen az Acolyte a nagy esélyes!

2024-ben felkészül az A betűs Acolyte?

Ebben a topikban fogjuk összegyűjteni a győztesek névsorát. Legjobb sorozat: 2022: Andor (20 szavazat) 2023: Ahsoka (24 szavazat) 2024: Skeleton Crew (14 szavazat) Legjobb női főszereplő: 2022: Mon Mothma (12 szavazat) 2023: Ahsoka (14 szavazat) 2024: Omega (14 szavazat) Legjobb férfi főszereplő: 2022: Obi-Wan Kenobi (15 szavazat) 2023: Baylan Skoll (14 szavazat) 2024: Sol mester (8 szavazat) Legjobb karakter különdíj: 2022: Kino Loy és Leia Organa (5-5 szavazat) 2023: Anakin Skywalker (5 szavazat) 2024: SM-33 és Jod Na Nawood (5-5 szavazat)

Oh, bocsi az lemaradt. Az szándékos volt.

Szerettem volna, ha a fenyegetés kézzel fogható és valóságos, ezért lett vége a fejezetnek úgy, ahogy. Örülök, hogy sikerült átadni az űrfogócskát! Javítva! Ez is. És ez is, köszi! Ez szándékos és így helyes: https://iromuhely.com/parbeszed-helyesirasa-dialogus-kozpontozasa.html A dőlt betűk általában hajóneveket és hívójeleket jelölnek. Vagy néha különös hangsúlyt, bár ezeket szerintem már kiszedtem, vagy csak elvétve szerepelnek.

Köszi Rog, javítottam!

15. FEJEZET ZETA-5 MOST Depro őrmesternek egyáltalán nem tetszett a csata alakulása. Ott volt Endornál, és részt vett a jakkui ütközetben is, de ott nem ezeréves Z-95-ösökkel kellett felvennie a kesztyűt birodalmi TIE vadászok ellen. És pláne nem egy zöldfülűvel az oldalán. Jobban örült volna egy fordított felállásnak: modern géppel és veterán harcostárssal nekiveselkedni az ellenségnek. De ez nem kívánságműsor volt. Az őrmester bosszúsan összeszorította a fogát, és egy éles fordulóval megpróbált az egyik TIE mögé kerülni. Boluba, azaz Kísértet-2 azonban ezúttal is túl kényelmesen próbálta követni a manővert, így ismét jelentősen eltávolodott az őrmester hajójától. - Kísértet-2, zárkózzon fel Kísértet-1-hez. Túl nagy a távolság a hajóik között! – hallatszott Sato parancsnok szigorú hangja a kommunikátorból. Depro elmormolt az orra alatt egy káromkodást. - Kísértet-2, próbáld meg a stabilizátorokat 2-1-0-ra állítani. A tolóerőt pedig 60-40 arányba oszd meg a baloldali hajtóművek javára. - Vettem – jött az ideges válasz Bolubától. Depro tudta, hogy a fiatal pilóta még alig ismerkedett meg a hajójával. Pár hete érkezett csupán az állomásra, a nyugdíjba vonult Harkiv százados helyére. Az igazat megvallva, a százados reflexei már nem voltak a régiek, de Depro még így is rendkívüli mód örült volna most a támogatásának. Az egyik TIE átsuhant a két Z-95-ös közötti résen, agresszíven lebukott, hogy kikerülje az állomás legközelebbi lézerütegjeinek optimális tüzelési szögét, majd egy szűk fordulóval célba vette a fegyverállomást. - Na abból nem eszel! – sziszegte a fogai között Depro, majd irányt változtatott, és elvágta a TIE vadász útját. Az egykor szebb napokat is megélt ex birodalmi hajó gyorsan reagált, de így pontos találat nélkül volt kénytelen felhagyni a támadással. - Rám tapadt a másik! – nyöszögte pánikolva Kísértet-2. Az őrmester ellenőrizte a kijelzőjét. Boluba ismét jelentősen eltávolodott Depro hajójától, és jó pár klikkel arrébb cikázott a másik TIE vadász előtt. - Irányítsd az összes energiát a hátsó pajzsokra! – válaszolta gyorsan Depro. – A hirtelen tolóerő csökkenés miatt úgy fog elhúzni melletted, ahogy egy Jawa homokfutó hagyna ott egy kifosztott vándort. Boluba követte az utasításait. A TIE vadász nem számított a húzásra, és valóban elszáguldott a Z-95-ös hasa alatt. A vadászpilóta minden bizonnyal túlságosan is a saját prédájára fókuszált, így nem kalkulált Depro hajójával, akinek viszont épp a látószögébe került. Az őrmester élesítette a célzórendszerét, majd tüzelt. A lövések nem sokkal ugyan, de elkerülték a mozgékony vadászt. - Karabast! – fakadt ki dühösen Depro. Az igazat megvallva, a saját reflexei sem voltak már a régiek, gondolta keserűen. Nyugdíjas állásnak tervezte a Zeta-5-ös munkát, de a sorsnak, mint mindig, persze ezúttal is más tervei voltak vele. A TIE köszönte szépen az egérutat, és tűz alá vonta az állomás egy másik lézerütegjét. A vadászból zöld energianyalábok törtek ki és szóródtak szét a Zeta-5-öt vékony hártyaként körülölelő elhárítópajzson. A TIE egy újabb sorozatot is meg tudott ereszteni, amely viszont már áthatolt a túlterhelt energiamezőn, és egyenesen a fegyverállomásba csapódott. Sárgás fény villant, ami után már csak egy sötét égésnyom éktelenkedett a korábbi ütegek helyén. - Már csak hét maradt – szólt egy hang az irányítóközpontból. Depro felismerte Bryan fedélzeti tiszt ideges hangját. Kedvelte a fiatal férfit, mert amikor kellett, mindig gyorsan kapcsolt. – Kísértet-osztag, átküldök egy elemzők által kalkulált, optimalizált pálya alternatívát. Ha legközelebb magukra tapad egy TIE, próbálják a javasolt irányba terelni őket. Depro vetett egy pillantást a kapott útvonalra. Ingerülten megrázta a fejét. - Központ, ha minden energiát a pajzsokra irányítok, a TIE-ok az útvonal felénél le fognak hagyni. - Próbálja kevesebb pajzzsal – vetette fel a fedélzeti tiszt. - Akkor szitává lőnek, a szentségit! – hördült fel Depro. - Találja meg az egyensúlyt – javasolta higgadtan Bryan. Az őrmester lenémította a mikrofonját, mert amit erre felelt, azt nem akarta jegyzőkönyveztetni. Miután kidühöngte magát, visszakapcsolta a komlinket. - Vettem, központ. Most, hogy némiképp lecsillapodott, eszébe jutott egy ötlet. - Kísértet-2, nyisd a távolságot, és próbáld elcsalni az egyik vadászt 3-5-2 felé. Boluba, aki nagy nehezen épp most zárkózott fel, ugyan kissé bizonytalanul, de követte az utasítást. Irányt változtatott, és elindult a megadott koordináta felé. Kis hezitálás után az egyik TIE vadász követte. - Jól van, akkor most jöhet a tánc – morogta az orra alatt Depro, és játszott egy kicsit a pajzs energiaszint csúszkájával. A másik vadász rajta maradt, és minden jel szerint a fejébe vette, hogy megsemmisíti az őrmester hátramaradt Z-95-ösét. Depro érzékelte a közelgő veszélyt, és orsózásba kezdett a hajó hosszanti tengelye körül. Épp időben: a hátulról érkező TIE kíméletlen energianyalábjai így elkerülték a Z-95-ös pajzsait. - Megint rám tapadt! – szólalt meg kétségbeesetten Boluba. - Mennyire vagy a lézerütegtől? - Nagyjából 125 klikkre! – hangzott a türelmetlen felelet. - 15 klikk távolságnál rántsd fel élesen a botkormányt – tanácsolta Depro. - Addig szitává lő! Boluba szavait alátámasztandó, zöld fény villant a távolban; a TIE vadász lézersugarait azonban egyelőre elnyelte a Z-95-ös hátsópajzsa. - Bízz bennem, kölyök! Depro kényszerítette magát, hogy a saját küldetésére fókuszáljon. Az őt üldöző TIE is egyre jobban közeledett, és alighanem egy újabb rohamra készült. Az őrmester vetett egy pillantást a kijelzőjére. A monitoron pöttyözött vonal jelezte a központ által javasolt pályamódosítást. Az állomás kiszemelt lézerütegjei pedig már csak 50 klikkre voltak a Z-95-östől. A TIE agresszíven tüzelni kezdett. Depro érezte, amint a hajója megrázkódik a találatoktól. A pajzs felfogta a lövések nagy részét, de az energiaszintje kritikus értékre esett. Az őrmester bosszúságára a műszerfalon az egyik szenzor vad csipogásba kezdett. Depro kinézett a jobb szárnyra: a Z-95-ösén egy friss találati nyom füstölgött. - Levált a pajzsom! – ordította a kommunikátorba hisztérikusan Boluba. - Üdv a klubban! – dünnyögte az őrmester a bajusza alatt. Bármennyire is szeretett volna segíteni, muszáj volt a saját feladatára összpontosítani. A hátsójára tapadt TIE már szinte felnyársalta a Z-95-öst, amikor Depro végre elérte a központ által pályamódosításra javasolt koordinátát. Az őrmester szinte teljes erejéből belekapaszkodott a botkormányba, és élesen felhúzta a gép orrát. Az időzítés tökéletes volt. Az eredeti pályája meghosszabbított vonalában zöld energianyalábok csapódtak be a Zeta-5 burkolatába. - De nem ma…! – dörmögte elégedetten Depro, majd átirányította a maradék energiát a hajtóművéről a hátsó pajzsára, amivel ugyan lelassult, de ismét nyert magának némi időt. A TIE a trükk miatt rövid időn belül két pályamódosításra kényszerült. Először azért, hogy lekövesse Depro irányváltását, másodszor pedig azért, hogy ne öklelje fel a hirtelen lelassult Z-95-öst. Az őrmester épp erre számított. A második, kapkodó változtatással a TIE éppen a közeli lézerüteg optimális tüzelési szögébe került. A Zeta-5 fegyverzetének vörös sugarai felvillantak, és telibe találták az ex birodalmi vadászgépet. A TIE egy hangos robbanás kíséretében ezernyi darabra szakadt. - Erről van szó! – kiáltott fel diadalittasan Depro. – Kísértet-2, merre vagy? A komlink azonban néma maradt. Az őrmester rosszat sejtett. - Kísértet-2, vétel! – szólt feszülten Depro. A távolban egy újabb fényes robbanás látszott. - Sikerült! – harsogta önfeledten Boluba. – Bevált a javasolt pálya, Kísértet-1! Depro megkönnyebbülten felsóhajtott. - Így kell ezt csinálni, kölyök! – dicsérte meg büszkén Bolubát. - Kísértet-2, azonnal távolodjon el a hangártól! – az utasítás ezúttal egyenesen Sato parancsnoktól jött. – Túl közel sodródott. Az őrmester a kijelzőjére nézett. A parancsnoknak igaza volt. Boluba nem figyelt a pozíciójára, így a hangárak energiapajzsait tűz alatt tartó Gozanti közvetlen közelébe került. - Menj onnan, kölyök! – kiáltotta Depro sürgetően. Ekkor azonban vörös fény villant, majd a Zeta-5 hangárjaitól nem messze egy baljós robbanás világította meg az állomás dokkjait. Törmelékek és gázok szóródtak szét az űr hideg vákuumjába. Depro kétségbeesetten a kijelzőjére nézett. A Kísértet-2 nem volt többé.

A jelölések alapján az idei különdíjas szereplő Anakin Skywalker lett, 4 jelöléssel!

A 2023-as legjobb női főszereplő Ahsoka lett, 14 szavazattal!

A 2023-as legjobb férfi főszereplő Baylan Skoll lett, 14 szavazattal!

Toronymagasan, a leadott 25-ből 24 szavazatot begyűjtve, a 2023-as legjobb SW sorozat az Ahsoka lett.

De jó lenne

Boldog új évet mindenkinek!

Igazából amíg Ghorn nem tudja, hogy a felvételt a hajó rögzítette, addig nincs gond akkor sem, ha Trish elvesztené az Epoch Swiftet. Ezzel kapcsolatban még annyi jutott eszembe, hogy érdekes, hogy az Erővel kapcsolatos részről még nem nagyon írtatok. Ez a szál egyelőre csak finoman adgolva, apránként került elő, de nyilvánvalóan meghatározó Trish karaktere szempontjából.

14. FEJEZET CANTONICA AKKOR - Full szabakk! – kiáltotta az osztó. A tömeg egy emberként morajlott fel. Trish nem hitte el, amit lát. - Ez csalás! – ordította magából kikelve a kalapos férfi. – Hisz meg se nézte a lapot! Trish alig hallotta a férfi hangját, pedig szinte az arcába ordított a férfi. Az osztó szigorú tekintettel a vesztesre nézett. - Nem történt csalás. A leosztást a hölgy nyerte. A cantonicai törvények alapján a hajó tulajdonjoga átruházásra került a győztesre. A biztonságiak majd segítenek a folyamatban – tette hozzá, majd biccentett a varázsütésre megjelenő, ezüstszürke egyenruhában feszítő őröknek, akik nyomban felállították az asztaltól férfit. Trish látta ugyan, hogy mi történik, de az agya mintha képtelen lett volna felfogni az eseményeket. Az őrök elvették a férfi parkolókártyáját – amit kötelezően fel kellett vennie minden Canto Bighton leszálló pilótának –, majd átnyújtották Trishnek. - A 26-E platformon találja majd a hajót. A részletes adatok ott lesznek a kártyán. Trish csak bólintani tudott, egy árva hang nem jött ki a torkán. Az osztó eközben elé tolta a zseton nyereményét – leszámítva a kaszinót illető, tekintélyes méretű rake-et –, amelynek a létezéséről egy pillanatra Trish el is feledkezett. Hisz van egy hajója. Egy igazi hajója! Lassacskán felocsúdva az ámulatból, dobott egy jelentősebb névértékű zsetont az osztónak, köszönet gyanánt, amit a nő mosolyogva elfogadott. Trish ezután magához húzta a nyereményét, és botorkálva elindult a kasszához. A lábai még mindig alig akartak engedelmeskedni. A fülében zúgott a vér az adrenalintól, de lassan kezdte felfogni, hogy tényleg nyert magának egy hajót. Szerette volna mielőbb szemügyre venni a nyereményét. Rápillantott az adatlapra. A kártya szerint a hajót Maze névre keresztelték, és egy Allanar N3-as osztályú teherhajó volt. Trish még sosem látott olyat, de a kártya hologram formájában meg tudta jeleníteni az űrhajó miniatürizált mását. Egy közepes méretű, elegáns teherhajó lebegett a nő szemei előtt. Tömzsi teste és rövid szárnyai voltak, valamint, amennyire Trish meg tudta ítélni a hologram alapján, meglehetősen veszélyes fegyverzete. E percben semmire sem vágyott jobban, minthogy végre élőben is láthassa a gépet. Valamivel később, immár a teljes nyereményével a zsebében – ami körülbelül tizenötezer kreditre rúgott – Trish izgatottan lépett be a 26-E platform előcsarnokába, hogy megkeresse a hajóját. Miközben nézelődött, eszébe jutott egy probléma, ami a nagy izgalomban eddig fel sem merült benne. Igaz, hogy lett egy saját hajója, de Maz Epoch Swiftjét is vissza kellett még vinnie a Takodanára. Már pedig egyszerre két hajót aligha tudott elvezetni. Trish nagyvonalúan úgy döntött, hogy ezzel a problémával majd csak később foglalkozik. Végre megtalálta a hangárra nyíló kaput. A nő olyan lelkes volt, mint még talán soha. Belépett az ajtón, és gyorsan szétnézett a tágas helyiségben. A hangárban valóban várakozott egy hajó… épp csak az köszönőviszonyban sem volt a kártyán látott miniatűr hologrammal. Trish kissé zavartan összevonta a szemöldökét, és közelebb lépett a platformon rozsdásodó, öreg ócskavashoz. Most, hogy jobban megnézte, ez is egy Allanar N3 teherhajó volt, de úgy tűnt, mintha a hajó már legalább ezer éve a Canto Bight-i űrkikötő vendége lett volna. - Maga az újabb szerencsés nyertes? – kérdezte egy cinikus, dörmögő hang a hajó mögül. Trish a hang irányába fordult, de a félhomályos helyiségben csak egy sötét alakot látott. - Ezt meg hogy érti? - Gondolom nem véletlenül tévedt ide, nemde? – szólt megint a hang, a forrása immár közelebb érve Trishhez. A nő így jobban ki szemügyre tudta venni az alakot. Egy kissé pocakos, napbarnított bőrű, humanoid férfit látott maga előtt. - Enyém a hajó – válaszolta a nő magabiztosan. - Sejtettem – felelte együttérzően a férfi. – Maga már vagy az ötödik „szerencsés” nyertes. Trishnek egyáltalán nem tetszett a szerencsés szócskán elhelyezett ironikus hangsúly. - A többiekkel mi történt? – kérdezte baljósan. - Csak a szokásos – A pocakos széttárta a karját – Idejöttek, megállapították, hogy a hajó egy ócskavas, és hogy a javíttatás, valamint a meglehetősen drága Canto Bight-i parkolási díj többe kerülne, mintha vennének maguknak egy új hajót, és inkább lemondtak a tulajdonjogáról… remélem, nem egy igazi hajót kockáztatott azért, hogy megnyerje ezt a roncsot… - Ami azt illeti… Trish inkább nem fejezte be a mondatot. Szóval ez volt a kalapos férfi taktikája. Addig kockáztatja az értéktelen ócskavasát, amíg el nem nyer egy igazi hajót. Szép kis trükk, gondolta bosszúsan Trish. És majdnem be is jött neki! - Nos? – kérdezte várakozóan a pocakos. Trish alaposan megnézte magának a hajót. Ütött-kopott volt, számtalan harci sérüléssel a burkolatán, ráadásul több helyen igencsak mardosta a rozsda. De ő nyerte, és bantha abrak legyen belőle, ha hagyja, hogy valaki így bolondot csináljon belőle. - Ami azt illeti, ezúttal másként lesz. Maga a hangártulajdonos? - Zak vagyok – nyújtott kezet a férfi. – Zak Saunders. Főbérlő, szerelő, mindenes. Trish kezet rázott vele. - És… mennyibe kerülne kikupálni? - Munkadíjjal együtt? – kérdezett vissza Zak, kissé meglepetten. - Plusz a parkírozás – bólintott Trish. - Hát, ennyi év után is meg tudnak még lepni – csóválta a fejét Zak, majd a tarkóját simogatva számolni kezdett. – Csak az anyagköltséget nyolcezerre saccolom, a munkadíjam, talán háromezer, a hetekig tartó parkírozás pedig ugyanennyi, ha nem több. - Maga le akar húzni! – Trish érezte, hogy felszalad a homlokáig a szemöldöke. – Drágább a parkolás, mint a munkadíja? - Hé, ez itt Canto Bight! – replikázott a férfi, aki szemmel láthatóan zokon vette, hogy trükközéssel vádolják meg. – Itt tényleg drága a parkírozás. Trish feltette a kezét. Kellően felháborodottnak tűnt a pasas, a hajó pedig tényleg rossz állapotban volt. - Jól van, jól van, hiszek magának. Inkább becsülje meg, hogy mennyi időre lenne szüksége. Zak simogatni kezdte az állát, egyszer-kétszer lebiggyesztette az alsó ajkát, miközben alaposan végig gondolta a dolgot. - Körülbelül egy hónap. - Lásson neki – bólintott Trish. Zak szemei újfent kikerekedtek. - Hóha, hó! – kiáltotta, miközben a két tenyerét a talaj felé mozgatva jelezte, hogy lassan a testtel. – Azért valami előleget adhatna, hogy tudjam, nemcsak szórakozik velem… Trish flegmán ledobta elé a nyereményét. - Szerintem ez megteszi.

Mindenkinek elküldöm majd emailben a végén, aki kéri.

Én is az írás kedvéért jártam utána! Ezekből a videókból készültem fel. Élvezetes kutatómunka volt. Holnap jön az új fejezet, hogy stílszerűen, egy szilveszteri epizóddal zárjuk az évet. Nagyon köszi nektek, hogy rendszeresen írtok és visszajeleztek, nagyon sokat jelent a számomra.

@Rog köszi a javaslatokat! Az önfeledtté szerintem jó, mert a szótő önfeledt+amihez hasonul a -vá -vé rag, így lesz önfeledtté. Yoda József linkje alapján valószínűleg mindkettő jó. Ezeket a "gondolta" részeket konzekvensen vesszővel szoktam elválasztani, így organikusabb. Ami a "Trish-" részt illeti. Abszolút igazad van, sőt továbbmegyek, ezt a szabályt most szándékosan szegtem meg. A nő nevét nem szeretném megváltoztatni, mert Trishnek álmodtam meg. Viszont nagyon körülményessé tenné a ragozást, ha mindig kötőjelezném. Nem túl olvasó- és íróbarát. Ezért azt találtam ki, hogy Trish nevének a végén egy kicsit ejteni kell a "h"-t. Szerintem is. Erre egy jó darabig emlékezni fog a férfi.

@NorbiLordi Palpi mikor megnézi, küld egy adagot a tévének.

Ugye tudod, hogy aki idetéved, az nem ússza meg kritika nélkül? Nincs kedved csatlakozni az olvasókhoz? @Rog nemsokára írok a fentiekre csak még most keltem fel.

Nyilván nem erről van szó. De szellemként, flashbackben stb. felbukkanhatna.

Köszi mindkettőtöknek! Örülök akkor, hogy sikerült átadni a saját izgalmamat.

Kíváncsi leszek, hogy mennyire találjátok majd érdekesnek ezt a fejezetet. Bevallom, hogy ezt volt az egyik legizgalmasabb megírni. Régebben sokat pókereztem, és az ebből fakadó tapasztalatokat igyekeztem kamatoztatni az írás során. Emlékszem, amikor először visszaolvastam, szinte a torkomban dobogott a szívem, amikor a parti végkifejletéhez értünk. De ez biztos egyéne válogatja, hogy kiből mit vált ki.