Donát

Tehát @Dzséjt nem Anakinre szavaz. Nem létezik. Kicsit úgy éreztem a fentebbi fejtegetést olvasva, mint amikor a tehetségkutatókban a mentor a saját mentoráltja és egy másik mentorált között "vacillál", hogy kire kéne szavaznia, de persze mindenki tudja, hogy mi lesz a vége a "vívódásnak". Ettől persze jó, hogy kifejtetted, de nagyon meglepődtem volna, ha Anakinre szavazol.

Szervezői esélyek: Qui-Gon: 20% Luke Skywalker: 80%

Ahhhh... tényleg. 50% 50%-et írtam volna.

5. fejezet ZETA-5 MOST Trish a pilótafülkében talált rá a kislányra. Ferra összegömbölyödve bevackolta magát a másodpilóta ülésébe, és az ablak felé fordulva figyelte a távoli csillagok pulzáló fényeit. Zak említette, hogy felajánlotta a lánynak a nő hálókabinját, de Ferra mindenáron a fülkében akart maradni a férfival. Trish bebotorkált a helyiségbe a rögtönzött mankójával. Jelezte Zaknek, hogy egyelőre várjon. Ferra a nő mankójának kopogására felkapta a fejét, és aggódva végigmérte Trisht. - Jól vagy? – kérdezte a kislány. - Megmaradok – válaszolta egy mosoly kíséretében Trish, megjátszott lazasággal. Pokolian fájt a lába, de most ez számított a legkevésbé. – Az igazi kérdés, hogy Te hogy vagy. Ferra nem válaszolt egyből, helyette némán szemügyre vette Trish sérült vádliját. - Élek – szólalt meg végül. – És te is. Csak ez számít, nem? Trish leült mellé a kapitányi ülésbe. A mankóját finoman a kezelőpult széléhez támasztotta. - Nem, nemcsak ez számít – válaszolta halkan. – Tudom, hogy most megrémültél. Ez természetes ilyenkor. Ferra megrázta a fejét. - Nem rémültem meg. - Pedig érthető lenne – bizonygatta Trish, miközben a tekintetével folyamatosan a kislány arcát pásztázta. Volt egy különös, nehezen megfogható érzése Ferra viselkedése kapcsán, amit sehogyan sem tudott megfejteni. Aztán hirtelen eszébe jutott egy új megközelítés. - Én mindenesetre megrémültem. És te megmentettél. Köszönöm, hogy megmentettél, Ferra. - Nincs mit – válaszolta a kislány kimérten. – Te is megmentettél engem. Így helyes. - Igen, ez igaz – bólintott a nő. Hát, erről az ötletről ennyit, gondolta kissé fáradtan Trish, majd sóhajtott egyet. Sohasem volt gyereke, és sohasem volt különösen jó a gyerekekkel való beszélgetésekben. Egyáltalán nem volt biztos benne, hogy jót tesz, ha rögtön kibeszélik a Kafrene gyűrűn történt incidenst, de úgy érezte, hogyha megpróbálja a szőnyeg alá söpörni, és később felhozni a témát, talán még rosszabb lesz Ferrának. Legbelül tudta, hogy itt és most kell megpróbálnia áttörni a kislány által emelt védőfalat. A gond csak az volt, hogy fogalma sem volt, hogyan járhatna sikerrel. Ferra együttérző pillantást vetett a nő vádlijára. - Szép kis harci sebesülés – mondta könnyednek szánt hangsúllyal Trish. Ferra halványan elmosolyodott. - Te ugye nem sérültél meg, igaz? – kérdezte egy kis szünet után a lányt. - Nem – válaszolta fura, érzelemmentes hangsúllyal Ferra. - De azt ugye tudod, hogy az embernek nemcsak a teste, hanem a lelke is megsérülhet? A kislány bizonytalanul bólintott. - És ha a lelkünk megsérül, akkor is egyfajta fájdalmat érzünk – folytatta lágyan Trish. – Csak ahelyett, hogy mondjuk a lábunk sajogna, szomorúságot érzünk, itt bent. A nő rámutatott Ferra mellkasára. A kislány lenézett a pontra, ahova Trish mutatott, de nem szólt semmit. - Te mit érzel, Ferra? - Semmit – vágta rá kifejezéstelen hangon a kislány. - Nem vagy… szomorú? – puhatolózott tovább Trish, majd finoman megcirógatta a gyermek arcát. Ferrának szemlátomást jól esett az érintés. Óvatosan rápillantott Trishre, ám a tekintetében értetlenség tükröződött. - Nem. Amit tettem, azt meg kellett tenni. Hogy ne halj meg. Miért lennék emiatt szomorú? Trish legszívesebben felpattant volna, és kirontott volna a pilótafülkéből. Utálta, hogy el kell magyaráznia egy nyolc év körüli kislánynak, hogy mit kéne éreznie, mert megölt egy másik értelmes lényt. És még inkább utálta, hogy a kislány egy érzelemmentes maszk mögé rejtőzött, hogy megbirkózzon a szörnyűséggel, és ezt neki, Trishnek kéne valahogy feltörnie. De nem volt választása. Amikor a gyűrűn úgy döntött, hogy segít Ferrának, a nyakába vette ezt a felelősséget. Mi értelme lett volna megmenteni a kislányt, ha most hagyja, hogy az élete hátralévő részében egy traumatizált emberi roncs legyen? Trish megsimogatta a lány vállát, és neki utott még egyszer. - Amikor beléptem a fülkébe, épp a távoli űrt és a csillagokat nézted, igaz? A kislány szórakozottan bólintott. - Tudod, az emberek lelke is épp olyan, mint az ablakon kívüli világ. Bennünk is lakozik sok-sok csillag, és közte némi űr. Tudtad ezt? Ferra tágra nyílt szemekkel megrázta a fejét. Trish gyengéden folytatta. - Ha valaki olyan helyzetbe kényszerül, hogy ki kell oltania egy másik lény életét, akkor a lelkünkben lévő csillagok egyesével kihunyhatnak. Míg végül nem marad más, csak üresség. A kislány odanyomta az orrát az ablaküveghez, és onnan bámult a sötétségbe. Trish a lány tükörképén egy pillanatra mintha látni vélte volna, ahogy megreped a maszk, és szomorúság fut végig az arcán. Trish szívét megütötte a látvány. - Ha beszélünk róla, az segít? - Segíthet – bólintott Trish. – Életben tarthatod vele a csillagok fényét. - Hány csillag létezik bennünk? – kérdezte hirtelen Ferra. A lány hangja vékony, de tiszta volt, mint egy éneklő madárkáé. - Rengeteg – vágta rá Trish. – De nagyon kell vigyáznunk rájuk. Ez úgy tűnt, valamelyest megnyugtatja Ferrát. Ismét kibámult az ablakon, majd halkan mesélni kezdett. Az üvegnek mondta, monoton, érzelemmentes hangon. - Ahol eddig voltam, ott máshogy tanították. És ha ellenkeztünk, nem kaptunk enni. Vagy bezártak egy sötét szobába. Vagy csak bántották azokat, akiket szeretünk. Trish érezte, hogy a szíve hevesebben kezd verni. - Megtanultuk, hogy jobb azt tenni, amit mondanak, mint ellenkezni. - Többen is voltatok? - Páran. Néha új gyerekek jöttek. A régiek helyére. Trish bal keze akaratlanul ökölbe szorult, miközben azt latolgatta, hogy mi mindenen mehetett keresztül eddig a szerencsétlen lány. Ordítani tudott volna a lelkét feldúló fájdalomtól. - Mennyi ideje kellett azt tenned, amit mondtak? - Mióta élek – válaszolta kifejezéstelen hangon Ferra. Trish felpattant a kapitányi székből. Sérült lába kétségbeesetten tiltakozott a terhelés ellen, de a nőt nem érdekelte. Most rajta volt a sor, hogy kibámuljon az ablakon. A végtelen űr jól tükrözte a lelkét eluraló sötétséget. Rájött, hogy tévedett. Azt hitte, hogy a kislány az érzelemmentesség maszkja mögé rejti a félelmét, amiért megölt valakit. Az igazság viszont az volt, hogy a kislány tényleg semmit sem érzett a gyilkossággal kapcsolatban. A fogvatartói, a kínzói, legyenek bárkik, az évek során nemes egyszerűséggel kiölték belőle a bűntudatot. Trish érezte, ahogy végigszánkázik az arcán egy könnycsepp. Dühös volt. Kétségbeesett. De nem akarta, hogy Ferra meglássa. Gyorsan megtörölte az arcát, majd visszafordult Ferrához. Megköszörülte a torkát, és mindent megtett, hogy a hangja erősebbnek tűnjön, mint amilyen valójában volt. - Jól van, semmi baj – mondta a lánynak, és szorosan megölelte. – Most már minden rendben lesz. Megvédelek, ígérem. Ferra szorosan hozzábújt a nőhöz. Trish érezte, ahogy a kislány szíve egyszerre dobban az övével. Ferra a nő vállán pihentette az arcát, majd szomorú hangon megkérdezte. - A csillagok, amiket mondtál… mi van, ha már mindegyik kihunyt az emberben? Trish válaszolni akart, de nem jött ki hang a torkán. Válasz helyett inkább csak még szorosabban átölelte Ferrát.

Nálam is Anakinre ment a szavazat.

Lehet szavazni!

Most azokhoz szólnék, akik néha le-le maradoznak a szavazásokról. Ha csütörtök délután (de még este 20:00 előtt) felnéztek ide (mondjuk egy beállított ébresztővel ), akkor egyik elődöntőről sem fogtok lemaradni.

Ezeket javítottam, köszi! Pláne köszi a zárójeles megjegyzésért, rákerestem, 12 alkalommal használtam eddig ilyet - egy volt a harmadik fejezetben is amúgy -, most gyorsan átszerkesztettem őket gondolatjeles megoldássá! És látod, most se használtam! Ez meg Külön megnéztem a rendszert erre nem láttam, hogy van benne r... Köszi! Köszi! Az Utóhatás trilógia első része annyira felmérgelt, hogy azóta sem sikerült befejeznem, pedig tudom, hogy a vége jobb, mint az eleje... Igen, ezt Trish határozottan túlreagálta. És jól látod, gyanakvóbb lett. Na erre majd később még visszatérünk! Köszi nagyon az észrevételeket.

Sajnos a sztrájk miatt benne volt a pakliban. Kivárjuk.

Jaj de jó! Köszi Bence! Örömmel fogadok bármilyen visszajelzést, kritikát, javaslatot, stb. A lényeg, hogy közösen fedezzük fel ezt a világot.

Akkor mégegyszer, utoljára megpróbálom leírni. Számomra a tetszik és a köszönöm ilyen helyzetben kb. egyenértékű gomb. Néhány példa azon emberek esetében (alább), akik megértették, hogy mit jelent a hsz-ükre adott tetszikem ilyen helyzetben. Amíg te egy öt perces meló (szerinted) nem megköszönésén rágódsz, addig én levezetek egy 7 hónapos Winter Madnesst, meg fejezetenként közzéteszek egy kisregényt. Ezek egyike sem öt percet vesz igénybe napi szinten. Kezdjek el én is egyesével kötözködni az emberekkel, hogy miért nem nyomnak köszönömöt a heti szinten megnyitott topikjaimra? Vagy a fejezetekre? Nem teszem, mert rohadtul századlagos, hogy milyen biszbaszt nyomnak rá, amíg POZITÍV visszacsatolással jelzik, hogy köszönik a munkám. Ami lehet KÉK, ZÖLD, LILA visszajelzés, vagy akár egy interakció pl. hogy szavaztak és kommenteltek. A zöld nyíl nálam ebben a szituban csereszabatos a lilával és mivel ezt te nem tudod vagy akarod megérteni, ezért még külön meg is köszöntem neked ma reggel. Nem tudom mi mást vársz még, de nem érzem úgy, hogy mindezek után nekem empátiából kéne leckéket venni. Részemről a téma lezárva.

Tökéletesen értetted, és igen, direkt lett így megírva! Próbálok úgy zsonglőrködni a szálakkal, hogy mind a kettő érdekesen alakuljon, remélem sikerül majd hosszú távon is.

Hát igen. Elég rosszul esett hogy egy lila jel helyett rakott zöld jel miatt lettem lényegében sz@r ember, aki lenéz másokat, rosszabb mint Rog, akit semmi sem határol be (ha te azt tudnád) és híján van az emberségnek meg az empátiának. :(

4. fejezet KAFRENE GYŰRŰ MOST - Mi a…?! Trish… téged meglőttek?! A nő valahol a révület határán hallotta Zak szavait a rámpa tetejéről, de közben nem tudott szabadulni attól a gyötrő érzéstől, hogy Ferra lelőtt valakit. Trish egy pillanatra lehunyta a szemét. Mennyivel könnyebb is volt így az élet… a meleg sötétség körbetáncolta a fejét, és elnyelte a testét, mint egy ismerős, puha ágy. De nem… Muszáj ébren maradnia. Kényszerítette magát, hogy kinyissa a szemét. Fejjel lefelé látta, ahogy Zak nagy nehezen becipeli a rámpán, és óvatosan leteszi őt az ágyra. - Men… mennünk kell – próbálta közölni Zakkel, de alig ismert rá a saját, elhaló hangjára. - Jól van, Trish, már indulunk is – nyugtatta a nagydarab férfi, elsimítva egy barna hajszálat a nő szeme elől. - Fer… Ferra… a kislány… - Ő is a hajón van, ne aggódj. Trish igyekezett nem aggódni, de aztán megint eszébe jutott a rémkép, amint a kislány a kezében füstölgő sugárvetővel áll a rámpa tetején. Vajon ez tényleg megtörtént? Zak elfutott a pilótafülke irányába, a nő szeme pedig ismét lecsukódott. Küzdött ellene, amennyire csak tudott, de a sötétség bársonyos ölelése ezúttal végérvényesen lehúzta a mélybe. - Segíts! Kérlek! Trish látta maga előtt Ferra könyörgő arcát, valahogy mégsem tűnt valóságosnak. A kislány szőke haját fel-felkapta a Kafrene gyűrű lágy szellője, miközben sprintelve futott Trish felé. Döntenie kellett. Ferrának szüksége volt rá. De Trish megfogadta, hogy kimarad a kalandokból. Azóta, hogy megsérült, és elvesztette lényének egy részét, jobbnak látta meghúzni magát. Dolgozni Maznek, gondoskodni magáról, bejárni a galaxist, meggyógyítani a lelkét. Már ha lehetséges. Ha hagyod elveszni a kislányt, sosem gyógyul be a lelked. Trish összerándult. Nem tudta, hogy kinek a hangját hallja, de ismerősnek tűnt. A tudatalattijában ott motoszkált a megfejtés, de nem tudta előhívni. Ferra rémülettől tágra nyílt szemekkel futott felé. Úgy tűnt, mintha nem üldözné senki, de Trish jól tudta, hogy ez csupán illúzió. Hisz mindjárt felbukkan néhány sötét alak néhány sarokkal odébb, és megpróbálja elfogni a kislányt. De honnan tudja ezt ennyire biztosan, ha egyszer épp most történik? Trish elbizonytalanodott. Összezavarodott. A jövőt látná? Nem, ez nem a jövő… sokkal inkább a jelen. Egy alternatív jelen. A nő elfordult Ferrától és megtagadta a segítséget. Még hallotta a távolról eleresztett kábítólövések hangját, és egy tompa puffanást. Trish nem nézett vissza, de tudta, hogy a kislány a földön fekszik, eszméletlenül. Ha hagyod elveszni a kislányt, sosem gyógyul be a lelked. Ismét ez a hang. Egy rég elfojtott hang a múltból. Trish felriadt. Zak ágyában volt, tetőtől talpig csurom vizesen, leizzadva. A jobb vádlijához kapott, oda, ahol korábban eltalálta a niktó lövése. A lába be volt kötve és pokolian lüktetett. Trish megpróbált felülni. Ha nehezen is, de sikerült neki. Eddig jó, gondolta, majd megpróbálkozott a felállással is. A jobb lába felháborodottan tiltakozott a terheléstől, Trish pedig nyöszögve visszazuhant a Zak illatú ágyba. A landolás kicsit hangosabbra sikerült, mint tervezte. Nem telt el egy perc sem, Zak már érkezett is, alighanem, hogy utánajárjon, mi okozta a zajt. - Hahó – köszönt be a testes, kissé pocakos férfi. Hangjába némi aggodalom vegyült. – Felébredtél? - Amint látod – vakkantotta nyűgösen Trish. A hangja még mindig közelebb állt egy buckapatkányéhoz, mint a sajátjához. – Sikerült meglépnünk a gyűrűről? - Persze – bólintott Zak. Trish gondolatban megszidta magát. Ha nem sikerült volna, aligha feküdne most Zak ágyában. A nő érezte, hogy a Maze mozgásban van, ezért ezúttal megpróbált okosabban kérdezni. - Mennyi időre vagyunk még Maz kastélyától? - Elég sokra – válaszolta a férfi, kissé nyugtalanul. – Tekintve, hogy nem oda tartunk. - Hanem? Trish meglepve tapasztalta, hogy a hangja milyen gyorsan megkeményedett. Gyanakodva méregette az előtte álló férfit. Jó ideje együtt dolgoztak már Zakkel, de soha senkiben sem bízott meg százszázalékig. - Kifogytunk a baktából, Maz pedig… valószínűleg még mindig pipa rád, úgyhogy úgy döntöttem, hogy útba ejtjük az Új Köztársaság egyik közeli orvosi állomását. Alig egy parsecre volt a gyűrűtől, úgyhogy… Trishben hirtelen fellobbant a düh. - Megőrültél? Nyilván ott fognak minket először keresni a támadók! - Azt nem hinném – ellenkezett Zak. – Amelyik lelőtt, már biztosan nem fog fecsegni a többieknek, mások meg nem látták, hogy megsérültél. - Vannak biztonsági kamerák is a világon! – vágott vissza Trish. A hirtelen támadt dühe erőt adott neki, így végre fel tudott tápászkodni az ágyról. – Gondolod, hogy nem nézik vissza? Túl kockázatos odamennünk! - Nem nyitok vitát – válaszolta higgadtan Zak. - Ez az én hajóm! – hörögte Trish. - De nem vagy teljesen beszámítható. Megsérültél – érvelt a férfi. – Egyébként is, ez a vita teljesen felesleges. - Miért? - Mert épp most lépünk ki a hipertérből. Zak nem tévedett. Amint befejezte a mondatot, a Maze rándult egyet, és visszatért a valóstérbe. Trish tehetetlenül leeresztette a vállait. Ha csapdába is sétálnak, már aligha lesz elég idejük visszafordulni. - Ezzel még nincs vége! – morogta. A nő összeszedte minden erejét, majd elbotorkált a hálókabinból az egyik kisebb raktérbe, és szétnézett a szanaszét heverő ládák között. Némi keresgélés után talált is valamit, ami megfelelt a célnak. Egy doonium ötvözetből készült tartalék csövet, amit nyomáskiegyenlítéshez lehetett felhasználni a zsilipkapuk között. Hát most mankónak is megteszi, gondolta Trish keserűen, majd megpróbált járni a rögtönzött támasszal. Messze nem volt ideális, de ezzel kellett beérnie. Zak kissé szánakozva nézett a mankóra. - Csak a te érdekeidet tartottam szem előtt – szólt mentegetőzve. - Ezt a vitát majd később folytatjuk le – válaszolt Trish, még mindig ingerülten. – Most beszélnem kell Ferrával.

Mégis mit szeretnél akkor @Rog?

Figyelj csak @Rog! Köszönöm, hogy kijavítottad a két typot!

Erről eszembe jutott valami. Az alábbi karaktereknek sikerült eddig a top4-be kerülni a játék története során: 1. Luke Skywalker (2017, 2019, 2023) 2. Anakin Skywalker (2017, 2023) 2. Obi-Wan Kenobi (2017, 2023) 2. Emperor Palpatine (2017, 2019) 5. Kylo Ren (2019) 5. Yoda (2019) 5. Qui-Gon Jinn (2023) Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a 7 karakter a fórumon a legerősebb 7-es.

Hihetetlen, de már csak 3 párharc maradt. Szerda, Csütörtök: elődöntő Szombat: Döntő

Ki jusson a döntőbe? Qui-Gon Jinn vs. Luke Skywalker

Ki jusson a döntőbe? Obi-Wan Kenobi vs. Anakin Skywalker

Hivatalos végeredmény: Luke Skywalker: 21 Din Djarin: 2 Luke menetel tovább, 244 pontnál jár, ez volt a 12. győzelme. Din Djarin első versenyét 51 ponton és 3 győzelmen zárta, a top8-ban. Bravó!

Pár hete. És hamarosan be is fejezem, ha minden jól megy. Neked hogy tetszik az első 3 fejezet?

Nem gondolnám, hogyha tetsziket rakok valamire köszönöm helyett, az bunkóság lenne.

Igen, az direkt ilyen többé kevésbé összerakhatóra lett megírva, kidomboritva egy picit itt Trish naivitását.

Ne haragudj, @Rog de ezek az én reakcióm, én döntöm el, hogy mit váltott ki belőlem és ennek megfelelően rakom rá a visszajelzést. Ha hozzám a tetszik állt a legközelebb, amikor olvastam, akkor miért tennék rá köszönömöt? Tetszik, hogy vetted a fáradságot és javasoltál egy javítást. Nüansznyi a különbség a kettő között. A legfontosabb viszont az, és remélem ezzel a többi moderátor és admin is egyetért, hogy mindenki a saját reakcióiért felel, tehát jó lenne befejezni, hogy XY reakció cserét kér Z-től, aki egy másik felhasználó. Mindenki maga dönti el, hogy mit váltott ki belőle az adott hsz, és aszerint értékeli, ahogy neki tetszik.