Donát
Moderátor
-
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Donát összes hozzászólása
-
4ből három Jedit kapásból elintézett. Az egyik legjobb kardforgatónak tartott Windu mestert is megölhette volna, ha akarja (egyik jelenetben látszik, hogy még maga Windu is csodálja, hogy él, és Palpi nem használta ki a helyzetet), de megvárta vele Anakint. Aztán a harciasnak épp nem mondható, de Dookut visszakézből elintéző Yodát arrébb villámozta simán pár méterrel, majd pedig mind vívásban, mind Erőben felvette vele a versenyt, ami azért nem kis szó, úgyhogy én nem írnám le Sidit... A végén viszont csak Luke-ra összpontosított, fel sem merült benne, hogy Vader nekironthat, plussz a saját villámai szerintem le is bénították egy kicsit a döbbenet mellett persze.
-
Most, hallgatva az In Bruges OST-jét, gondoltam, írok róla egy kritikát, az alábbiakban ezt olvashatjátok. Spoiler: Különösebb várakozások nélkül vettem magam elé a filmet, illetve az összes referencia, amit kaptam róla, az innen származott, hiszen már megtanultam, hogy e fórumra érdemes hallgatni filmügyileg, hisz így kerültem kapcsolatba pl. a Sötét Lovaggal, a Tökéletes Trükkel, a Gran Torinoval, s remélhetőleg az Avatar is majd e díszes klub tagja lesz. Még egy aprócska adalék a film előtt: mivel magam is jártam a belga városban, így fokozott érdeklődéssel viseltettem az "Erőszakik" iránt, (a cím magyarosítása mellett se menjünk el szó nélkül! Jó kérdés, hogy vajon ki vethette fel, hogy a nyers fordításnak egy erőteljes sallert lekeverve ráerőltessék a filmre ezt az "Erőszakik" kifejezést, ami valahol persze tükrözi a 117 percnyi groteszket, mégis, számomra olyan idegen ettől az alkotástól, mint lecsótól a sárgabarack.) s a sorok mellé ezért néhány helyre beszúrtam pár kicsinyített képet, melyet Brugge-ben készítettem. Már az első képkocka azt sugallta számomra, hogy jól fogok szórakozni. Egyrészről szubjektívan megközelítve a dolgot, már az első jelenetek felidézték bennem az ottani kirándulásomat, másrészről pedig az abszolút karakterközpontú, a párbeszédek keltette feszültséget viszont laza trágársággal oldó szöveg gyorsan megkedveltette velem a karaktereket, ehhez persze hozzátett valamicskét az is, hogy egyiküket ismertem. A szövegnél és a színészeknél talán fontosabb volt számomra a játékos és szeszélyes zongora kíséret, a remekül fényképezett jelenetek, a gyönyörű háttér, (mindezt hogy lehet "sz*rfészeknek" aposztrofálni ), és az a jótékony homály, amit imádok mind egy könyv, mind pedig egy film elején. Macskakő, gyönyörű óváros, kicsiny házak, belga sör, tavak, hattyúk, mindent körbelengő varázs, igazából ezt az érzést raktároztam el a filmről annak ellenére, hogy véres jelenetek, erőszak, szerelem, drog, és humor volt gyakorlatilag a legtöbbet a terítéken. Ezen film esetében a körítés erőteljesebb volt, mint a maga a cselekmény. Persze a forgatókönyvet sem szeretném a háttérbe szorítani, noha nem volt egy csavarokkal teli, Lost-os története, mégis egyedülállóan lineárisan (egy hurokkal) felfutó szála a szívembe lopta magát, amiben persze közrejátszott a már említett köret. Mindenesetre kicsit úgy jártam, mint az ínyenc vendég az étteremben, akinek jobban ízlik az áfonyalekvár, mint a camembert sajt. Elsőre nem gondoltam volna, hogy a film komolyabb hangvételt is megüthet. A belső monológok ellenére sem. Később pedig nem gondoltam volna, hogy humoros lehet, s ez így ment időről időre váltakozva. Olyan zseniálisan mozgatta a rendező a különböző szálakat, s olyan képtelen módon tette egymás mellé, elé, után, hogy az ember már önkéntelenül is elmosolyodott, akár a sorrenden is. Ez a fajta groteszk az, amiről a cím esetében beszéltem, s ez a fajta groteszk az, ami elcsúfítja képletesen szólva a film varázslatosságát, egyúttal szintén ez az, ami kiemeli a többi közül. A képtelen helyzetek egymás utánisága és az apró szurka-piszkák gondoskodnak az ember számára arról, hogy megjegyezze egy életre a filmet. A női vonalról sem feledkeztek meg a készítők, méghozzá a csodaszép Clémence Poésy révén, aki a Harry Potterből már ismerős lehetett azok számára, akik látták. A film groteszksége remekül visszaköszön az ideálisnak épp nem nevezhető női karakter jellemrajzán. Szépség, gyengédség, trágárság, erőszak, határozottság, játszadozás és komorság egyaránt fellelhető a karakterben, ami szintén egy visszás érzést keltett a történettel kapcsolatban, ám jó volt érezni, ahogy az emberben fokozatosan elnyomta ezt a fajta viszolygást a nő csodaszép külseje, és a nyílt, őszintének látszó arca. Végére néhány zárógondolat. Kinek ajánlanám a filmet? Akik nem viszolyognak a könnyed, laza stílustól, akik szeretik a Guy Ritchie filmek hangvételét, akik szeretnek elmélyedni egy-egy forgatási helyszínben, és akik egyszerre szeretnék ötvözni a karakterközpontúságot a kesze-kusza groteszkkel. Egy próbát viszont megér - bárkinek.
-
Ez az oldal egy igazi ékszerdoboz, ezért is szeretem!
-
Már csak egyetlen dologgal lehetne fokozni. Ha nem Obi inna, hanem Ody
-
A belső vérzést is lehet tesztelni érzésre? Mintha egy kicsit pirosabb lenne mostanában a vesém környéke... vagy mégsem? Zoli, köszönöm szépen!
-
Teljesen felesleges szerintem újabb ilyen oldalt létrehozni. Annyi van már ilyen célra, mint égen a csillag.
-
Ez mekkora jó már! Végre valami kreatív
-
Az egy dolog, hogy egyet értek Zolival. Az meg egy másik, hogy Ody, a reakciód egyáltalán nem helyénvaló.
-
-
Most láttam az In Brugest. Elképesztő film! Amellett, hogy jártam már a városban (tavaly), és eszembe juttatta a könnyed óvárosi macskaköves hangulatot, a belga csokoládét és gofrit, egyszerűen olyan szépen volt fényképezve végig, hogy még most is borsózik a hátam. Ahogy a zenétől is! Valaki nem tud nekem segíteni, hogy tudnám megszerezni az OST-t? A színészi játékok pedig megsüvegelendők, egyébként mókás volt, hogy több szereplő is már visszaköszönt máshonnan, pl. Elsa a Lostból, meg a komplett Harry Potter - A tűz serlege Casting részt vett szinte a filmben. Engem nagyon megfogott, 9/10.
-
-
A Terminator filmek nemcsak a látványról szólnak, ahhoz elég megnézni egy "B" kategóriás látványfilmet, b kategóriás sztárokkal. Az egy dolog, hogy a látvány része a filmnek, de a Terminátor mítoszt szerintem a jól megírt forgatókönyv és az egyszerre elgondolt és vagány párbeszédek teszik azzá, ami. Ehhez meg nem árt egy jó rendező, de én bízom ebben az McG nevű fickóban annál is inkább, mert nem tudom, hogy mi a teljes neve
-
-
Karrde: A gyűjtemények topikot évente egyszer nézed, az egyéb fontost meg naponta ötször. Azért nem ugyanaz.
-
-
-
Köszönöm mindenkinek a köszöntést, Oldie-nak pedig külön is, aki megreformálta a szülinapi szövegét a kedvemért
-
Miért, mit mondtál? Mesélhetnél, érdekelne...
-
Évente mindig 1 játékot veszek eredetiben, ez pedig az aktuális fifa, amiért kicsengetek 12e-t. Más kérdés, hogy ez az egy játék kb. le is fedi az összes éves kapacitásom, szóval nagyon mással nem szoktam nyomni. Ellenben tesóm, na ő nyakra-főre kéri magának az eredeti játékokat (ilyen 4000-5000-es játékokról van szó), ami egy felől jó, mert nem pártolom a torrentelést ilyen esetben, másfelől meg azért rossz, hisz nem állunk olyan hű de jól anyagilag. OFF A torrentről jut eszembe, Dzséjt! Írtam neked még a múltkor a sorozatok topikban, House-szal kapcsolatban, majd reagálsz rá? ON
-
Uhh, ne haragudj Dzséjt, de a zene miatt nem tudtam végignézni. A vágások jók benne, a képi anyag tetszett.
-
Hát szépnek szép, de a Hoth-os és a Bespines jelenetek egy részét megöli a szűrő hiánya...
-
Én most lettem csak tag bitura. Ha valakinek van ncore-os meghívója még, ne habozzon szólni.
-
Sajnálom, hogy nem tudtam itt lenni Egész jól mentek a válaszok, pedig elég szkeptikus voltam Clone wars témában... Ügyesek voltatok!
-
-
