Könyvek és képregények

[Dzséjt]

  2015. 09. 22. - 20:44, Nute Gunray írta:

Még ha az író ilyen orbitális hibákat elkövet, a lektornak, szerkesztőnek vagy hívják bárhogy mindenképpen észnél kell lennie, szóval én ebben az esetben szándékosságra gyanakszom. Kisebb hibák így is előfordulhatnak, a 7 kötetes Harry Potter-sorozatban is lehetett találni egy-kettőt, amikor az írónő már egyes mellékkarakterekbe belebonyolódott.

A szerkesztő az, aki ilyesmire figyel, de neki elsősorban az adott könyvvel kell törődnie. És egyáltalán nem biztos, hogy minden résznek ugyanaz a szerkesztője - pláne, ha mondjuk évek telnek el két epizód között -, akkor pedig az sem garantált, hogy ismeri a sorozatot.

Ezek a HP-s bakik engem is érdekelnének.

[Darth Krande]

Én egy ilyen esetet tudok elképzelni, és azt épp azért, mert a témát fél-alaposan kitárgyaltuk Dzséjttel: hogy volt egy írói elképzelés, amit aztán a kiadó/szerkesztő megváltoztatott. Anakin példájánál maradva, mintha lett volna egy marketingmanager aki odaáll Lucas elé és közli, hogy ha a főhős át merészel állni a Sötét Oldalra, akkor márpedig meg fog bukni a [könyv] és különben is még le kell húzni két bőrt a kalandjairól az átállása utáni időben. A hasonlat ugye ott sántít hogy az Ep3 idején erre már a világon senkinek nem volt módja, mert Lucas az összes ehhez kapcsolatos jogot megtartotta magának. Egy, a kiadó alkalmazásában levő (?) író viszont a "kirúgnak vagy átírom" dilemmába kerülhet.

[Darth Revan9]

William King Illidan címmel új Warcraft regényt ír, Timothy Zahn pedig egy Starcraft regényen dolgozik. De jó lenne, ha Blizzard nem lenne, ****, ******, **** és engedélyezné a Warcraft, Starcraft és Diablo regények kiadását.

[Dzséjt]

  2015. 09. 23. - 11:57, Darth Krande írta:

Egy, a kiadó alkalmazásában levő (?) író viszont a "kirúgnak vagy átírom" dilemmába kerülhet.

Ez valóban reális lehetőség. Ilyen már hazánkban is megesett. Annyi különbséggel, hogy az ismerősöm a kirúgást választotta.

[Darth Krande]

  2015. 09. 23. - 14:18, Dzséjt írta:

Ez valóban reális lehetőség. Ilyen már hazánkban is megesett. Annyi különbséggel, hogy az ismerősöm a kirúgást választotta.

Utálom amikor igazam van

Szerkesztve: 2015. Szeptember 23. - Darth Krande

[JakeSully]

Darth Revan9 te már olvastad Calvin MIllertől a Singreale krónikák könyvsorozatot?

 

Ren Lovagjai rész érdekelne. Jó könyv ?

[Darth Revan9]

Még nem.

[Darth Revan9]

Edo van Belkom: Lord Soth

 

Akik olvasták már a Dragonlance univerzum alapkönyveit, azok már ismerhetik Lord Soth, az elátkozott solamniai lovag történetét, hisz az alapsztori több Dragonlance regényben is megtalálható röviden. Edo van Belkom regénye ezt a tragikus és borzasztó történetet meséli el hosszabban. Ami érdekes volt számomra az az eddig ismeretlen karakterek nevei voltak. Korinne úrnő volt Loren Soth első felesége, Isolde Denisse volt a másik. Soth eddig ismeretlen lovagtársai is kaptak neveket.

 

 

  Spoileres tartalom megtekintése

 

 

Lord Soth ígéretes lovagi pálya előtt áll, hőstettei alapján ő lehetne kora Humája. Ám apja múltjának becstelen tettei sötét árnyékot vetnek jövőjére, ezért atyja, Ayknell Soth kérésére Soth egy Caradoc nevű lovagtársát megkéri, hogy ölje meg féltestvéreit. Ez a bűn rányomja a bélyegét Loren Soth jövőjére is. Bár az ifjú lovag mindent megtesz, hogy tiszta lappal indítson, mégis ahogy halad előre a cselekmény egyre borzalmasabbnál, borzalmasabb tettek következnek. Korinne, Soth első felesége nem tud gyermeket adni férjének, ezért egy boszorkányt kér meg, hogy segítsen neki. A banya végül is megadja a nő szívének vágyát, ám figyelmezteti, hogy a magzat hordozni fogja apja tetteinek sötét lenyomatát. A csecsemő torzszülöttként jön a világra, ezután Soth végez Korinne-nel és a gyermekkel. Az elf leány, akit még Korinne gyermekének születése előtt ment meg, Isoldének hívják. Loren szerelmes lesz Isoldéba, gyógyulása után sem akarja elengedni. Miután Korinne meghalt, Soth elveszi Isoldét. Az elf leány nem akarja elhinni, hogy férje milyen gaztetteket követett el, még azután sem, hogy Sothot bíróság elé állították, elítélték és megszökött. Soth egyetlen reménye az a látomás, melyet Isolde révén az istenektől kap: meg kell állítania az istári papkirályt, aki az istenekkel egyenrangú hatalmat akar. Soth útra kel, de a rejtélyes elf lányok elhitetik vele, hogy Isolde becsapta és mindenkivel megcsalta. Soth dühödten tér vissza, ezután jön az Összeomlás, a kastály lángolni kezd, Isolde és férjétől született gyermeke a lángokban meghal. Isolde halála előtt még elátkozza Soth-ot akiből a tűzvész után élőhalott halállovag válik.

 

 

 

 

Borzasztó a történet abból a szempontból, hogy nem kevés kín, szenvedés és szörnyűség tarkítja. Ismertem a történetet, ezért nem lepődtem meg az eseményeken, de részleteiben olvasni mégis meghökkentő volt. Isolde szemszögéből szívesen láttam volna még. A papkirály ábrázolás is érdekes volt. Bár rég olvastam a Pierson -féle trilógiát, mely részleteiben foglalkozik Istarral, de a Lord Soth papkirálya sokkal őrültebbnek és fanatikusabbnak tűnt számomra. Egy jó könyv volt, lehett volna egy kicsivel jobb is. Négyes.

[Darth Revan9]

Keith R. A. DeCandido: A gyűlölet kora

 

Az első regény, ami World of Warcraft logóval jelent meg. Annak idején, mikor először olvastam nem nyűgözött le teljesen. Most másodjára olvastam el. A végeredmény egyébként nem rossz. Három év telt el a Lángoló Légió legyőzése óta. Kalimdor egy részén emberek, orkok és az ő szövetségeseik osztoznak. A feszültségek a háború után sem szűntek meg. Büszkemocsár Jaina, varázslónő, az emberek vezetője és Delej, – sajnos a könyvben Szolgának fordították, nekem a Delej jobban tetszett – az orkok hadura próbálja egyben tartani a szövetséget. Ezekben az időkben tűnik fel a Lángoló Penge nevű boszorkánykultusz, mely megpróbálja felkorbácsolni az indulatokat..

 

 

  Spoileres tartalom megtekintése

 

 

Egy kalóztámadás, egy utcai összecsapás és a mennydörgésgyíkok – kodók- eltűnése arra indítja Jainát, hogy nyomozásba kezdjen. Lorena ezredest egy csapattal a Lángoló Penge nyomába küldi. Ő maga a mennydörgésgyíkok nyomába ered. Így bukkan rá Argwin-re, a legendás Őrizőre, Mediv anyjára. Aegwyről már olvashattunk Jeff Grubb: Az utolsó őriző című regényében. Most több minden kiderül arról, hogyan lett Őriző, mik motiválták cselekedeteit, ill. milyen szerepet játszott Mediv feltámasztásában. Jainának nagy nehezen sikerül meggyőznie, hogy segítsen. Hamar kiderül, hogy a Lángoló Penge mögött egy Zmodlor nevű kisebb démon áll. Jaina és Aegwyn leszámolnak a Penge híveivel – Delej ugyanezt teszi az orkoknál, csak neki kisebbb szerep jut. - majd jön a Zmodlorral való leszámolás.

 

 

 

 

A könyv szerintem túl rövid lett. Túl gyorsan pörögnek az események és túl sok a nézőpont. Érdekes volt Delej, Rexxar, Davin, Kristoff és Burx szemszöge, de a legjobb részek Jainához és Aegwynhez kötődnek. A regényhez nem árt, ha az olvasó tisztában van Az utolsó Őriző és A Klánok Ura eseményeivel, mivel többször is sok utalás történik ezekre a művekre. A Jainával és az Aegwynnel kapcsolatos részek miatt megkapja a négyest.

[Darth Revan9]

Andrzej Sapkowski: Vaják I.: Az utolsó kívánság

Elég sok idő eltelt, mióta utoljára Vaják könyvet olvastam, ezért úgy döntöttem, mielőtt belekezdek az ötödikbe, újraolvasom az előzőeket. Az első kötet egy antológia. Hat hosszabb elbeszélést tartalmaz, melyeket „A belső hang” címre keresztelt átvezetők választanak el. A könyv jó képet alkot Sapkowski világáról, így érdemes ezekkel a történetekkel kezdeni Ríviai Geralt történetét. Az elbeszélések között van olyan, melynek később komoly következményei lesznek. Sapkowkski stílusa könnyed, olvasmányos. A párbeszédek nagyon érdekesek, eredetiek. Elég hosszúak a dialógusok, bennük sok a fanyar humor, illetve nagyszerűen visszaadják a szereplők viselkedését. Nézzük a történeteket. Ríviai Geralt egy vaják, afféle szörnyvadász, aki bestiák lemészárlásával keresi a kenyerét. Az első történetbeli incidens során kerül sérülten Melitele templomába, ahol Nenneke és papnői veszik gondozásba. Közben Geralt felidézi múltjának emlékezetes pillanatait.

 

  Spoileres tartalom megtekintése

 

 

A vaják. Ebben a történetben Geralt temeriai Foltest udvarába érkezik, azért, hogy levegye a Foltest király lányát sújtó átkot. A lány ékszaka egy borzalmas fenevaddá, strigává változik. Az átokról és annak hátteréről is sok érdekes dolog kiderül. A strigával való összecsapás nagyon jó lett, az áruló leleplezése szintén.

Egy csepp igazság. Geralt összeakad Nivellennel, az elátkozott ifjúval, aki egy múltbéli hibája miatt szörnnyé változott. Szépség és a szörnyeteg Vaják módra. Nivellen olyan lányt keres, aki feloldja az átkot. Jelenlegi választottja viszont nem az, akinek mutatja magát.

A kisebbik rossz. Hófehérke és a hét törpe Vaják módra. Hófehérke itt egy Renfri nevű lány, akit fiatalkora óta üldöztek. Mostohaanyja és Stregobor, a varázsló attól tartottak, hogy valami szörnyű mutáns, aki kegyetlenségeivel káoszt hoz a világba. Renfri bosszúszomjasan Stregobort kutatja, Blaviken városában éri utol. Mind a lány, mind a varázsló felkérik Geraltot, hogy végezzen a másikkal. A vaják nehéz helyzetbe kerül, mert a végeredmény csak vérontás lehet. Nincs jó vagy rossz, Renfri és Stregobor is árnyalt karakterek.

Pénz kérdése. Geralt Cintrába érkezik Calanthe királynő meghívására. Meg kell akadályoznia, hogy a Duny nevű, elátkozott lovag megkaparinthassa Calanthe lányának, Pavettának a kezét. Pavetta apja, Roegner király ugyanis odaígérte a lánya kezét az elátkozott lovagnak. A történetnek fontos következményei vannak a későbbi könyvekben.

A világ peremén. Geralt és barátja, Kökörcsin, a trubadúr egy ördögszerű teremtmény nyomában vannak, aki megkeseríti a helyi parasztok életét. Az ördög a helybéli tündék csatlósa. A tündék nem engedhetik, hogy kitudódjon a titkuk, ám nem számolnak Geralttal, Kökörcsinnel és rejtélyes megmentőjükkel.

Az utolsó kívánság. Kökörcsint megtámadja egy dzsinn és súlyos sérüléseket szenved. Geralt Rinde városába igyekszik, hogy segítséget szerezzen. Kénytelen vengebergi Yennefer varázslónőhöz fordulni, aki a gyógyításért cserébe kihasználja Geraltot, hogy elbánjon ellenlábasaival és megszerezze a dzsinn hatalmát. A dzsinn azonban túl hatalmas, a kulcs a legyőzéséhez az utolsó kívánság. Yennefer és Geralt kapcsolatának története itt kezdődik.

A belső hang történeteiben Geralt szembekerül egy bosszúszomjas lovaggal, aki párbajra akarja hívni.

 

 

A kötet történetei izgalmasak és fordulatosak, jól szórakoztam rajtuk. Ötös.

Szerkesztve: 2015. Október 21. - Darth Revan9

[Darth Revan9]

Andrzej Sapkowski: Vaják II.: A végzet kardja

A második Vaják könyv újraolvasása vegyes érzelmeket keltett bennem éppúgy, mint annak idején. Ez a 6 történet egyértelműen később játszódik, mint az előző kötet elbeszélései. A történetek több évet is felölelnek.

 

  Spoileres tartalom megtekintése

 

A lehetőségek határa. Geralt összefut egy érdekes alakkal, Borch-hal, aki Három Csókának hívja magát. Borch-ot zerikán harcos nők kísérik. Hamarosan találkoznak Kökörcsinnel, Yenneferel, valamint törpökből és emberekből álló zsoldosokkal , akik egy Niedamir nevű király nyomában egy sárkányt próbálnak levadászni. A csapat tagjainak eltérőek a céljai a sárkánnyal. Főleg Dorregaray varázsló nézőpontja lett érdekes. Nem kevés árulás és váratlan fordulat található a történet végén.

Jégszilánk. Geralt és Yennefer egy Aedd Gynvael nevű városban időznek. Yennefer azon őrlődik, hogy kit válasszon.. Geraltot, vagy egy Istredd nevű varázslót. Geralt és Istredd már majdnem egymásnak mennek, mikor Yennefer úgy dönt: lelép. Ez a sztori hatalmas csalódás volt, az egyik leggyengébb novella. Nagyon untam.

Az örök tűz. Geralt és Kökörcsin Novigrad városában időznek, ahol összefutnak a trubadúr régi barátjával, a félszerzet Dainty Biberveldt-tel. A félszerzet egy kereskedő, aki nagy bajba kerül amiatt, hogy egy Tellico nevű alakváltó lény - ún. mimik – lemásolja őt. Tellico Biberveldt alakjában különféle üzleteket köt, hamar kideül, hogy sokkal jobbakat, mint maga a félszerzet. Az egyik legjobb sztori az antológiában sokat mulattam rajta.

Némi áldozat. Geralt Bremervoordban próbál közvetíteni Agloval herceg és Sh’eenaz, a szirén között. Időközben összefut Kökörcsin trubadúr ismerősével, a szép Essi Davennel. Essi szerelmes lesz Geraltba, a vaják viszont nem tudja viszonozni a lány érzelmeit. Időközben Agloval herceg megbízza a vajákot, hogy derítsen fényt a gyöngyhalászokat sújtó támadásokra. Nagyon jó történet, az egyik legjobb.

A végzet kardja. Geralt Brokilonba, a driádok erdejébe tart, hogy közvetítsen Venzlav király és Eithné, a driádok úrnője között. Itt bukkan fel először Ciri , Calanthe királynő unokája , aki időközben elárvult és elszökött , mert hozzá akarták adni egy herceghez. Ciri már most elkezd kötődni a vajákhoz. A végén több csavarral minden megoldódik és Ciri hazakerül. Talán ez tetszett a legjobban.

Több annál. Geralt megsérül miközben megvéd egy Yurga nevű kereskedőt. Miközben lábadozik, átél több dolgot is a múltjából. Geralt Kökörcsin elbeszéléséből megtudja, hogy Cintra nincs többé, Nilfgaard lerohanta. A történet végén újra előbukkan Ciri, aki most Geralthoz kerül. Sajnos elég lapos lett, csak a vége tetszett.

 

 

Négyesnél jobbat nem tudok adni rá. Jó lett, de nem a legjobb.

[ZoliZoltán]

Ez a Kitolás 2...ez valami kegyetlen erőltetett és fárasztó volt....

 

Jöhetne már az Őrjöngő Halál....

[Darth Revan9]

Andrzej Sapkowski: Vaják III.: Tündevér

A harmadik Vaják könyv immár nem antológia, hanem egy regény. Ennek ellenére a felépítés hasonló: a hosszú fejezetek akár novellák is lehetnének, melyek szorosan összefüggnek. Az eseményeket tekintve a Tündevér ott kezdődik, ahol az előző kötet utolsó elbeszélése abbamaradt.

 

  Spoileres tartalom megtekintése

 

Geralt Kaer Morhenbe, a vajákok fészkébe viszi Cirit. Kökörcsin az országot járva dalolgatja balladáit, pechjére egy Rience nevű alak felfigyel rá és Ciri-ről, valamint a vajákról kérdezi. Csak Yennefer közbeavatkozása menti meg a költő életét. Kaer Morhenben Cirit vaják kiképzésben részesítik. Ekkor tűnik fel Triss Merigold varázslónő, aki Geralt és Yennefer régi ismerőse. Triss-nek nem tetszik, ahogy a vajákok olyan keményen képzik a lányt, anélkül, hogy figyelembe vennék az igényeit. Triss látomása a lányról nagyon érdekes lett. A varázslónőnek sikerül rábeszélnie a vajákokat, hogy küldjék el Cirit Nennekéhez, Meiltele templomába, hogy ott is tanuljon valamit. A negyedik fejezet, amelyben Geralt, Ciri és Triss utaznak Ellanderbe Kaedwen-en keresztül nagyon izgalmas lett. Újra találkozunk ismerős arcokkal, többek között Yarpen Zigri-nel és törp bajtársaival. Az út során Triss rosszul lesz, e mellett a gyilkos tünde kommandók, az úgynevezett Scoia’tael jelentenek komoly fenyegetést. Geralt semleges akar maradni, nem akarja sem a tündéket, sem az embereket támogatni. A Scoia’tael azonban nem hagy más választást neki. A fanatikus tündék eléggé megkeserítik az utat. A harci jelenetek nagyon jók, a Shaerrawedd-ben játszódó jelenetek elég hangulatosak. Geralt egy ideig elválik Ciritől és hajóutakon vesz részt. Az egyik ilyen úton ellenfelei megpróbálják tőrbe csalni és épp jókor jön egy acsa nevezetű vízi szörnyeteg támadása. Bepillanthatunk Oxenfurt-ba, ahol Dijkstra, a redaniai Vizimir király titkosszolgálatának feje megpróbálja Kökörcsin révén elkapni Geraltot és Cirit. Egy Shani nevű medikus hallgató és Filippa Eilhart nevű varázslónő siet a vaják és a trubadúr segítségére. Geralt megpróbája lépre csalni Rience-t, aki négy orgyilkossal érkezik. Az összecsapás a kötet egyik legjobbja. Rience elmenekül, Filippa pedig saját céljait szolgálja. Bepillanthatunk egy királyi tanácsba is, ahol redania Vizimir, temeriai Foltest, aedirni Demawend, kaedwini Henselt királyok és Meve királynő tanácskoznak a nilfgaardiak által képviselt fenyegetésről valamint Ciri jelentőségéről. Úgy vélik, hogy a lányt túl kockázatos életben hagyni. Eközben a nilfgaardi császár Emhyr van Emreis is megteszi saját lépéseit. Vilgefortz, a varázslók káptalanjának vezetője és más varázslók is úgy döntenek, hogy beszállnak a hatalmi játszmába. A könyv végén tanú lehetünk annak, hogy Ellanderben, Melitele szentélyében Yennefer varászlásra oktatja Cirit. A lány nagyon gyorsan tanul és kapcsolata Yeneferrel is barátságosabb lesz. Visszaemlékezések révén megtudhatjuk, hogy a hercegnő hogyan úszta meg Cinta ostromát. Yennefer és Ciri hamarosan tovább állnak.

 

 

A kötet sokkal jobb lett, mint az előző, még az első résznél is jobban élveztem. Ötös.

Szerkesztve: 2015. Október 29. - Darth Revan9

[Darth Revan9]

Jó hír lehet azok számára, akik szeretik a Warhammer könyveket, ugyanis újra lesznek magyarul. A Tuan Kiadó folytatja a könyvek kiadását. Számomra egy kissé rossz, hogy nem a Szukits, hanem a Tuan folytatja, ugyanis ők az elmúlt években finoman szólva is visszafogták magukat és több olyan könyvük is van, melyek évek óta csak ígérgetős státuszban vannak.

Elsőnek Dan Abnett-től a Ravenor 1. része jön, majd, az Age of Sigmart bevezető War Storm c. könyv követi.

Szerkesztve: 2015. November 12. - Darth Revan9

[Dzséjt]

A Tuan inkább valami más sorozatot folytasson...

Oké, folytatják az Mysterious Universe-t, jövőre négy könyv is tervben van. Egy Sheenard újrakiadás, egy új Sheenard könyv (York Ketchikan újabb zűrt csinál), egy új Fawcett könyv (Brett Shaw sem marad nyugton a seggén), és egy Dwayne Hudson (Christoph Becknek és Artyom Alexandr Rozsenkónak még van hová felnőnie, de igyekezni fognak) regény szerepel a tervekben. Bár azért én szkeptikus vagyok, mert ez az évi négy MU-könyv terv már előkerült egyszer, három éve, aztán hány új MU jelent meg azóta? Egy? Meg egy újrakiadás...

[Darth Revan9]

Igen, én is pontosan erre a dologra gondoltam. Most meg beígérték, hogy minden hónapban lesz egy Warhammer megjelenés.... Ráadásul pont most, amikor anyagilag bénább helyzetbe kerültem. Így valószínűleg fájó szívvel, de csak Warhammer fantasy-t gyűjtöm.

[Dzséjt]

Nézd, Bayer Tibi nekem pár hete és most szombaton is letette a nagy esküt (ráadásul akkor nagyközönség előtt is, hiszen a Hungarocon színpadán mondta), hogy most aztán pörögni fog a Tuan. Igaz, csak az MU-ról volt szó, de valahol azért nekik is érdekük, hogy más sorozatokat is jobban vigyenek. Pláne, ha már ilyen nagyobb nevű sorozatokról van szó.

[Darth Revan9]

Igen, majd meglátjuk, hogy mi lesz.

[Dzséjt]

Én már három éve szeretném már látni, hogy mi lesz a regényemből.

[MissKarrde]

Több-kevesebb türelemmel várjuk néhányan

[Nute Gunray]

Hát igen, a napokban eszemben volt, hogy rákérdezzek. Furcsa, hogy most inkább újrakiadásban gondolkodnak. Az Ópiumkeringő most jött ki, pedig szerintem azért nem volt a rajongók számára elérhetetlen kiadvány (A korona hatalmával ellentétben).

[Dzséjt]

Nem is a rajongók miatt adták ki. A Tuan ki akarja vinni külföldre az MU-t, és kellett választani egy "első részt." Logikus lett volna a Katedrális, mivel időrendben - nem számítva néhány, az Energiaháborúk idején játszódó novellát - az játszódik a legkorábban. De azzal sajnos elég csúnya problémák vannak, mivel a jogok a Delta Visionnál vannak, és bár az MU része, nem MU könyv.

Ezután még szóba jött a Bowman-trilógia, amivel meg az a gond, hogy a háromból az utolsó könyvet Sándor sosem írta meg. Nincs befejezve a NOS idejét a Dominátussal összekötő sztori. Ezért esett a választás az Ópiumkeringőre, amit amúgy Tibor alaposan átírt, hogy jobban passzoljon az MU-hoz (amikor ugye eredetileg megírta, még ötlet szinten sem létezett az MU), szóval ebben a formában valóban elérhetetlen a rajongóknak.

És így lett ez az első rész, amit kivisznek majd külföldre. A ferdítése már készül. És lesz egy újrakiadás Sándortól is, de azt én sem tudom, hogy melyik, és valahol itt jön képbe az én sztorim, ami meg összeköti a Dominátust, azaz Shaw sztoriját az Ezredvéggel, azaz Ketchikan történetével. Már azt leszámítva, hogy az én játszóterem, a kolóniaháborúk kora előtt még ott van a felfedezések kora, utána meg a Gilleth-mutáns háború, szóval még ez sem igazán jó átkötő elem.

Bár ki tudja, az én sztorim alig tíz évvel játszódik a Gilleth-mutáns háborúk előtt, úgyhogy lehet, hogy az végül rám marad.

[Nute Gunray]

Ezeket a későbbi korokban játszódó történeteket már nem annyira ismerem sajnos. A Dominátus és az Ezredvég közötti korszak nekem homályos folt.

 

Kíváncsi vagyok, a franchise mennyire lesz életképes külföldön.

[Dzséjt]

  2015. 11. 12. - 21:55, Nute Gunray írta:

A Dominátus és az Ezredvég közötti korszak nekem homályos folt.

Ami távolról sem csoda, hiszen alig pár novella játszódik ezekben. A felfedezések korában kereken nulla történet van.

A kolóniaháborúk korában az Evolvens kalózai című antológiában a Rendfenntartók, az Átokverte nap, a Vörös kendővel válladon és Az evolvens kalózai játszódik. Az oligarcha vérvonala című antológiában meg egy kisregény van a kolóniaháborúk idejéből, Igazság, mely álarcot hord címmel. Ennek közvetlen folytatása lesz majd egyszer A júdás császár hagyatéka.

[Nute Gunray]

Köszi, sajnos már sokat felejtettem, újra kéne olvasnom egynémely regényt. Remélem a közeljövőben kijön a regényed, mert emlékeim szerint a novella nagyon tetszett (talán a legjobb volt a kötetben mind közül, ezt minden elfogultság nélkül mondom).

[Darth Revan9]

MU regényt még nem olvastam. Melyikkel lenne érdemes kezdeni?

[MissKarrde]

Azt hiszem, a lentebb említett Ópiumkeringő kezdésnek teljesen rendben van, ha objektíven nézzük. Egyébként meg tessék Dzséjt kisregényével kezdeni Nagy kedvencem a Katedrális, szóval az is lehet kezdő darab, de lentebb elhangzott a probléma vele (azon kívül, hogy elég hosszú). Kicsit fura az, hogy az MU része, de nem MU-könyv, mert egyébiránt a többi MU-történetben a Katedrálisra tett utalások, az egész szervezet léte annyira átszövik az MU-t, hogy anélkül totálisan szét kéne cincálni, át kéne írni az egész sorozatot, hogy csak úgy kitöröljük belőle. Nem mellesleg egyáltalán nem is érdemes!

Lehet ugrálni a különböző érák között, legalább is én nem tartom az időrendet.

[Nute Gunray]

A Korona hatalma, én azzal kezdeném, bár maga a sztori az univerzumon belül inkább egy nekünk, magyaroknak szóló mellékvágány. Annak idején az Ellopni egy Chagallt is nagyon tetszett. Egyébként megjegyezném, hogy szerintem Szélesi és a sci-fiből már kivonult Fonyódi stílusa nem feltétlenül jön be mindenkinek, és a MU-sorozatban pedig mindketten eléggé eleresztették magukat.

[Dzséjt]

Én Az evolvens kalózai és A katedrális őrzői antólógiákkal kezdtem, ezek azért jók, mert kisebb, független sztorik nyújtanak jobb-rosszabb bepillantást a nagy egészbe. Stílusra, zsánerre más és más novellák olvashatóak ezekben, szóval már ezért is érdemes bepróbálkozni. Illetve ajánlom e téren Az oligarcha vérvonalát is, ami már jóval azután jelent meg, hogy belekóstoltam az MU-ba (ami evidens, révén, ebben már nekem is van kisregényem - de nem azért ajánlom, nem, de tényleg, higgy nekem ).

Az Ópiumkeringő új kiadása, A korona hatalma (duplán-triplán, nekem a kedvencem) és az Ellopni egy Chagallt szintén ajánlott művek, nekem ezek is nagyon tetszettek. A Katedrális sem rossz, bár annak még nem értem a végére (négy kötetes), így arról bővebb véleményt nem tudok mondani. Illetve, ami még nekem tetszett, az A hercegnő nyakéke.

Az időrend tulajdonképpen mindegy, mivel egyik sztoriszál sincs befejezve vagy rendesen kibontva, ez elég nagy hátránya a világnak.

[MissKarrde]

Igen, sajnos ez a problémája. Vagyis ez nem lenne akkora baj, ha nem lényeges elemek hiányoznának. Konkrétan majdnem agybajt kaptam a Bowman-testvérekről szóló két könyv után, mert hiányzik a befejezés

A korona hatalma fantasztikus darabja a sorozatnak, és nekem is nagyon tetszett az Ellopni egy Chagallt is. A Birodalmi osztag antológia is bejött, bár szerepel gyengébb mű is benne, vannak nagyon jók is, főleg a címadó kisregény, és "Kerwin" Záróvizsgája.