Tini nindzsa teknőcök 3. kötet: Teknőcök

A sorozat következő gyűjteményes kötete a Mikro-sorozat 1-4. számait tartalmazza, melyek mindegyike egy-egy önálló, rövid kis történet a teknőcökről. A kis füzetekben jobban megismerjük a fiúk jellemét és világfelfogását.
Érdekes volt olvasni ezeket a sztorikat az előző kötet után. Az első három füzet még mindenképp valahol az alapsorozat 4. és 5. számai között játszódik. Az utolsó történet, már aktívan épít a második nagy történetszál eseményeire.
Rafaello. Róla tudjuk, hogy nagyon indulatos és dühkezelési gondjai vannak. Casey-vel járva az utcákat egy újabb mutánsba botlanak. Nem tudom, mit szeretnének kihozni az írók később Alopexből, de bizonyára tovább bonyolítja az eseményeket. Rafi hamar átlátott a trükkön, úgy néz ki fejlődik a srác.
Michelangelo sztorija egy nagyon üde, kellemes kis limonádé volt. A bohém Michelangelo szeretne bulizni, de egy ékszerrablásba keveredik. Ügyesen kivágta magát. Nagyon jók a szövegei, jókat derültem rajtuk. Főleg a Mikor vetted el a pisztolyomat? kérdésre adott egy nagyon frappáns, vagány választ. Az új szereplők közül Karát is várom vissza.
Donatello, a tech-zseni egy tudósoknak szánt expón vesz részt. Egy, az interneten megismert riválisával kerül szembe, illetve a Stockgennel. Harold Lilja egy nagyon fura karakter. Érdekes volt a Donatelloval való ellentmondásos kapcsolata. Ez a történet valahogy nem lett olyan jó, mint a többi. Valahogy egy kicsit kapkodósnak és kidolgozatlannak éreztem. Nem lett rossz, de olyan kiváló sem.
Leonardo, aki igyekszik rálelni a megfelelő útra. Az éjszakában nindzsákkal fut össze, akik eléggé megizzasztják. A sztori végén, pedig, ha minden igaz Zuzóval is összefutott egy rövid összecsapás erejéig. Oroku Sakit nem igazán nyűgözte le a teknőc teljesítménye. Ebben a füzetben látszódik igazán, hogy a Fürgeláb nindzsák komoly ellenfelek, ahogy a mesterük is egy rideg, kegyetlen veszélyforrás. Plusz pont jár az inkarnációs téma erősítéséhez.
Brian Lynch, Tom Waltz és Franco Urru remek munkát végeztek a karakterek mélyítésével. A történetek személyesek és szívhez szólók. Emellett ügyeltek arra is, hogy a teknőcök világa jó ütemben bővüljön érdekes dolgokkal.

"Kiadócsoportunk közleménye a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatban

Az elmúlt napok során komoly visszhangot váltott ki Karácsonyi kutyulás című könyvünk, amelynek fordítása során mesterséges intelligenciát használtunk. Miután a különböző AI-alapú megoldások használata élénken vitatott téma az élet számos területén, és különösen a kreatív iparágakban, mindez nem lepte meg kiadónkat, ám fontosnak tartjuk, hogy az ügy iránt érdeklődők a lehető legteljesebb képet kapják.

A témával kapcsolatos híreket figyelők számára nyilván nem újdonság, hogy az úgynevezett generatív AI megjelenése alapvető, még mindig folyamatban lévő változásokat hozott számos területen, és ezek közé tartozik a könyvkiadás is. A technológia használata robbanásszerűen terjedt az elmúlt évek során, és külföldi partnereink beszámolói alapján szerves részévé vált a könyvkiadói munkának. Mindez természetesen rengeteg olyan jellegű kérdést vet fel, amilyekről néhány éve még tudományos-fantasztikus regényekben olvashattunk. Mennyire képes egy algoritmus kreatív munkát végezni, mi az emberek szerepe?

Ezek az elvont kérdések hirtelenjében napi munkánk gyakorlati részévé váltak, miután az idei évben szerkesztőségünk elkezdett kísérletezni az AI használatával. Ennek első eredménye lett a Karácsonyi kutyulás című regény fordítása, amelyről érdemes kicsit bővebben is írni, miután számos leegyszerűsített, illetve teljes egészében hamis állítással is találkoztunk az elmúlt napokban.

Ezek közül a legfontosabb, hogy a mesterséges intelligencia használata egyáltalán nem jelenti azt, hogy a könyvön nem dolgoztak volna emberek. Az ilyen jellegű rendszereket napi szinten használók jól tudják, hogy a valóban jó eredmények eléréséhez elengedhetetlen az emberi jelenlét és felügyelet, egy AI modell maximum társalkotó lehet. Így zajlott mindez a regény fordítása során is, ami nem egy gombnyomással történt meg, hanem jelentős időt igénylő kooperatív munka révén.

A könyvkiadási folyamatot némileg ismerők számára nyilván evidencia, hogy a fordítás elkészülte csupán az első lépés egy hosszabb folyamatban; a fordító után dolgozó szerkesztő, olvasószerkesztő és korrektor munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy az olvasók minőségi kiadványt vehessenek a kezükbe. Mindez különösen igaz egy olyan esetben, ahol egy még mindig fejlődés alatt álló technológiáról és a megszokottól lényegesen eltérő munkafolyamatról van szó. Ennek megfelelően a szöveggondozási munka is a megszokottnál több fázisból állt: munkatársaink különös figyelmet fordítottak a fordítás tartalmi teljességének ellenőrzésére, a nyelvhasználat egységesítésére, illetve a szöveg stiláris gondozására. Azok az állítások tehát, amelyek szerint a Karácsonyi kutyulás című könyv magyar kiadását teljes egészében AI készítette volna, nem felelnek meg a valóságnak, ahogy erről bárki meggyőződhet, aki a kezébe veszi a szóban forgó könyvet. Különösen furcsa és kiábrándító ilyen feltételezéseket és utalásokat olvasnunk azoktól, akiknek szakmabeliként tisztában kellene lenniük a kiadói munka természetével.

Némi csodálkozással fogadtuk azokat a híreket is, miszerint ez a regény lenne az első mesterséges intelligencia felhasználásával készült könyv Magyarországon, miután nyugaton ez már bevett gyakorlatnak számít, és a technológia hazánkban is jó ideje használatban van. A magunk részéről úgy véltük, hogy a transzparencia a legjobb megoldás, ezért is jelöltük meg a könyvben a mesterséges intelligencia felhasználásának tényét. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánjuk, hogy olvasóink ennek fényében dönthessenek, és erre bátorítunk más kiadókat is.

Miután egy bonyolult és izgalmas folyamatról van szó, még javában tart a tapasztalatok kiértékelése, valamint az előnyök és hátrányok mérlegelése. Azt azonban fontosnak tartjuk leszögezni, hogy továbbra is számítunk tehetséges fordítóinkra, akikkel esetenként több évtizedes munkakapcsolat fűz össze minket. Az AI kiegészítője lehet a munkájuknak, nem pedig kiváltója. Ami pedig a legfontosabb, az olvasóink visszajelzése. Örömmel várjuk véleményüket mind a Karácsonyi kutyulás, mind más könyveink kapcsán, amiket a felhasznált technológiától függetlenül gondos figyelemmel készítünk el számukra.

A közlemény kizárólag teljes terjedelmében közölhető és használható fel. A tartalom részleges vagy megváltoztatott formában történő közzététele, idézése vagy felhasználása nem engedélyezett.

Alexandra Kiadócsoport
Pioneer Books"

Érdekes, ahogy a kiadók kísérleteznek az MI fordításokkal...

R. A. Salvatore: Csillagfény enklávé

Nem éppen úgy folytatódott a sztori, ahogy az Örök végén számítottam volna rá. A Csillagfény enklávé egy amolyan átvezető, vagy felvezető könyv volt. Lecsengenek az előző trilógia nagyszabású eseményei. Egy kicsit elidőzünk a szereplőkkel, a lelki dolgokkal. Bob mélyíti a rejtélyt, lebegteti, hogy itt nagyszabású dolgok jönnek… később. Most még nincs itt az ideje, hogy az Örök végkifejletének mindent felkavaró fordulata mélyebb magyarázatot nyerjen.
Drizzt és Brie szála. Rövid volt, de elgondolkodtató. Élveztem Drizzt és Kimmuriel párbeszédeit. Érett hatást kelt az olvasóban. Drizzt már annyi mindenen keresztülment, itt az ideje a filozofálgatásnak. A hitről, a reményről, az életről, az életben megélt egyszerű pillanatokról.
Jarlaxle, Cattie- brie, Entreri és Zak útja Callidae-be egy új szálat nyit meg. Új helyszín, új szereplők, új ellenségek. Callidae, mint Menzoberranzan ellentéte jelenik meg. A káosz helyett a rend, a reménytelensége helyett a remény, a boldogtalanság helyett a boldogság árasztja a csillagfényű drow-k városát. Jarlaxle és társai megtapasztalják, milyen lehet az idilli élet. És emiatt csak még jobban fel akarják kutatni Doum’wielle-t, akin a menzoberranzani események múlhatnak. Az új szereplők nagyon ötletesek. Zak és Addzudonna között talán lesz valami. Galathae és a társai egyedi utat jártak be. A múltjuk viszont homályos. Több sztori is jöhetne a jövőben erről a nagy elszakadásról.
Az új ellenségek ötletesek, eltérőek a megszokottól. Pár infót megtudunk róluk, de nem sokat.
A regény egy óriási függővéggel zárul. És amíg odáig eljut az olvasó érdekes élményben van része. Lassú építkezés, mély filozofálgatás a vallásról és az élet örömeiről. Felbukkanó rejtélyek, talányok, új barátok, új ellenségek. Mindent áthat egyfajta fátyol. És ez a lepel még nem hullhat le. A könyv vége pedig nagyon hirtelen következik be. A nyugiból átmegyünk egy gyors tempóváltásba. És a regény végén vakargatja az olvasó a fejét. Hol a folytatás? Bízom benne, hogy nem kell sokat várni rá.
Szuper élmény volt. Élveztem, hogy Salvatore olyan Sandersonosan lassan halad, építkezik, múltbéli titkokat sejtet és a végére sikerül hirtelen feltekerni a feszültséget. Viszont a Callidae-ben játszódó részek egy picit lassabbak a kelleténél. Ezért most csak négy és fél csillag jár.

Stefano Ferrario és Patricia Martinelli: Diabolik: Mérgek szigete

Nagyon pörgős és sokrétű lett ez a képregény. A sztori jóval szerteágazóbb lett, mint azt sejtettem. A sztori elején Diabolik bajba kerül és egy Sonia Stern nevezetű fiatal, kedves és melegszívű lány kisegíti. Majd ugrunk 10 évet az időben. Sonia aktív természetvédő és Nalai szigetén próbál segíteni. Fellép a kapzsi és korrupt Gustavo Olbricht ellen, aki az üzleti érdekei mentén mindenkit letarolna. Diabolik ezúttal a hála és az igazságosztás ürügyén keveredik bele az eseményekbe.

Nem számítottam ennyi halálra a történetben. Nagyon fordulatos volt. Szegény Soniát és a szerelmét is nagyon sajnáltam. Borzasztó, ami velük történt. És végig ott volt bennem, hogy itt igazságot kell tenni. Amint Diabolik és Eva bekapcsolódott a sztoriba, biztosan tudtam, hogy szét fogják rúgni a gonosztevők s*ggét. Olyan igazságtalanságokat követtek el a rosszfiúk, hogy egyenesen kívántam is, hogy tapossák el a szemétládákat. Megelégedettséggel töltött el, amikor ez sikerült.

Meglepően élvezetes lett, ahhoz képest, hogy ilyen rövid lett. Szépen sikerült beletenni a természetvédelmet és a korrupciót, mint témát, ráadásul úgy, hogy az olvasó érzelmileg is be legyen vonva.

Anita Faulkner: A Mézeskalács kávézó

Egy szívmelengető, bájos kis történet volt. Nem csupán a karácsonyról, hanem a szeretetről, a múlt fájdalmainak elengedéséről és egy új kezdetről szól. A történet szerint Gretel Rosenhart És Lukas Knight megöröklik Nelltől A mézeskalács kávézót. Gretel imádja a karácsonyt, Lukas viszont nem. A lány továbbvinné az örökséget, a fiú pedig inkább túladna rajta. Ebből adódik az alapkonfliktus.
Gretel karácsonyőrülete eleinte fura volt, végül már kissé bizarrnak is éreztem. A könyv második felére értettem meg, miért ragaszkodik ehhez az ünnephez. Vagy sokkal inkább az ünnephez köthető alapvető érzéshez: a szeretethez. Addig viszont hosszú volt az út. A sztori a könyv közepén kezd el beindulni, amikor Gretelnek sikerül igazi közösséget szerveznie, és több új szereplő a segítségére siet. A könyv második felére változik meg Lukas mentalitása is. Sejtettem, hogy lesz egy félreértés, ami miatt rövid időre rosszra fordulnak a dolgok. A könyv egyik fordulatára viszont nem számítottam, az jól elsült. Francesca Whimple érdekes figura volt ellenlábasként. A vele való konfliktus a könyv végén egy kicsit túl gyorsan rendeződik.
A hangulat végig rendkívüli. Szívmelengető, szeretetteljes. Az összetartozás, a közösség építése fontos szerepet játszik. A változás, a múlt fájdalmainak elengedése szintén központi szerepet játszik a történet folyamán. Negatívum, hogy lassan indul be a sztori és az egyik fő konfliktus forrást túl gyorsan oldják meg. Ettől függetlenül nagyon jól szórakoztam a könyvön. Lelkileg üdítő élmény volt. Nagyszerű karácsonyi ajándék.

Brandon Sanderson: Békéltető

A Nalthis-rendszerben játszódó Kozmerum regény megint csak egy különleges és érdekes világban játszódik. Ez egy kellemes világ, de nem mentes a feszültségektől.
A történet maga is rendkívül különleges volt. A Sandersontól megszokott lassú és szerteágazó építkezés szintén tetten érhető. Egy apró negatívumot máris kiemelek: itt egy kicsit későn állt össze a történet számomra. Tényleg csak a regény legévégére, nagyjából az utolsó száz oldalra.
Amint viszont szerettem, az továbbra is átitatta a regény lapjait. Sok-sok misztikum, rejtély és titok.
A mágia rendszer nagyon egyedi. A lélegzetek, illetve a színek segítségével lehet különféle dolgokat varázsolni, parancsszavak segítségével élettelen tárgyakat életre kelteni. Meg még sok egyebet is tenni. A regény végére érve megint csak az derül ki, hogy ennek a mágiarendszernek csupán egy szeletét láttuk, nem a teljes egészet. A másik érdekessége ennek a világnak az Hallandren és a Visszatérők. A hallandreni istenek bár nagyhatalmúnak tűnnek, mégis a papok irányítják őket. Feladatuk, hogy a nép kérelmét meghallgassák, és amikor eljön az idő odaadják a lélegzetüket.
Hallandren birodalmába, T’telir városába elküldik Siri hercegnőt, hogy menjen hozzá Susebronhoz, az istenkirályhoz, ezzel is biztosítsa a békét Idris és Hallandren között. Siri nővére nem nyugszik bele húga elvesztésébe és utánamegy, hogy kiszabadítsa.
Ebben a történetben semmi nem az volt, aminek látszott, és emellett a szereplők is folyamatos változáson mentek keresztül. Siri, Susebron, Vivenna, Vasher, és Fénydal sokat fejlődtek. Vivennánál és Fénydalnál a legfeltűnőbb ez a változás. Fénydalhoz köthető az egyik legmeghatóbb cselekedet a könyv végére. No, és persze nem kevés váratlan fordulat lepett meg a regény végkifejletében. Tényleg kapkodtam a fejemet. Sokszor nem hittem el, ami történik. Sokáig úgy tűnt, ennek nem lehet jó vége, de hát a végén mégis eljött az új hajnal. Kifejezetten szép és megnyugtató végkifejletet olvashattam.
A Békéltető egyfajta lelki utazás. A hibák feldolgozása és elfogadása, a túllépés a nehézségeken. Új célok megtalálása és kitűzése. Az ellentétek leküzdése. Egy komoly drámai történet, ami a fejlődésről és az elfogadásról szól. Ez a mondanivaló határozza meg az egész regényt és igyekszik a remény sugarát közvetíteni az olvasó felé

Shiwo, a holtak ura.

Ezt a küldetést nem volt könnyű teljesíteni. Itt tényleg éreztem a kihívást. A történetben a karakterünk apánk régi hibáját igyekszik helyrehozni és ezáltal megmenteni a világot. Rengeteg helyre el lehet jutni, nagyon változatosak a helyszínek. A város, Qanor különösen tetszett, illetve Xelec erdeje is. A kripta labirintusa is hangulatos, de meg kell jegyeznem, hogy több ponton is rendkívül nehéz teljesíteni. Négy dologra is szüksége van és azok nagyon alaposan el vannak rejtve. Egy kissé bosszantó volt néha. De ezt az apróságot leszámítva remek kaland volt.

Ilyen érzés befejezni az első Ködszerzet trilógiát.

Ha ilyen lesz a Viharfény sorozat, akkor annak örülni fogok.

Brandon Sanderson Skyward című sci-fi könyvsorozatából is sorozat készül.

https://deadline.com/2026/05/skyward-tv-series-tomorrow-studios-brandon-sanderson-1236916283/

Kevin Eastman: Tini nindzsa teknőcök: A múlt árnyai

Szépen felpörgött az IDW Teknőcök sorozata. A 9-12. számok története, A múlt árnyai egy komoly fordulópont a sorozatban. Végig pörögnek az események, nehéz letenni. Számtalan fontos találkozás és felismerés történik.

A teknőcök megpróbálják megmenteni Szecskát, de első körben nem sikerül, mivel a Fürgeláb klán nindzsái megelőzik őket. Zúzó Szecskát a szolgálatába akarja állítani és rá akarja bízni a mutáns hadserege vezetését. Ahogy próbára teszi az öreg mestert, szép lassan kiderül az igazság. Hamato Yoshi és Oroku Saki ismét szemtől szemben állnak. Szecskát nagyon lefárasztják a Fürgelág nindzsák és Alopex támadásai, így amikor Zúzóval kerül szembe már nincs csúcsformában. Csak a Tang Shen és a fiai elvesztése iránti harag ad neki erőt. Közben a teknőcök Aprillel és Casey-vel összefogva, a Bíbor Sárkányokkal és Angellel szövetségben indulnak Szecska megmentésére. Nagyon érdekes, hogy a Bíbor Sárkányok és a Fürgeláb itt ellenfelek. A négy teknőc és a szövetségeseik az utolsó pillanatban megmentik Szecskát. A testvérek összefogva visszavágnak a Zúzónak, de sietve távozniuk kell. Közben Krang magával vitte Stockmant.

Jól zárult ez a történetszál és szépen szintet lépett a sorozat. Kellően epikus és drámai. Illetve a család központi szerepe erősen megmutatkozik.

Tito Faraci, Mario Gomboli, Carla Massai, Andrea Pasini: Diabolik: Szörnyek rejtekhelye

Ez egy kemény sztori volt. Egy egyszerű rablásként indult az egész és nem gondoltam volna, hogy ide fog kifutni. Diabolik megpróbálja kirabolni az egyik nemes bankban őrzött értékét.

spoiler

Arra viszont nem számít, hogy a briliáns elterelés folyamán sikerül a hatóságok figyelmét felkeltenie egy pedofil hálózatra. Sajnos Diabolik és Eva először még nem ismerik fel ki is az ellenség, és elengedik a hálózat fenntartóját és üzemeltetőjét. Amikor rádöbbennek, hogy milyen rémséges tettekért felelős Rosa, a nyomába erednek. Ginko felügyelő szintén a pedofilok nyomába ered. Érdekes, hogy belekeverhette volna Diabolikot is a pedofil ügybe, mégse tette. A végén pedig aztán voltak fordulatok szép számmal. Rosa valójában Hanson bíró volt. Hűha.

Nagyon izgalmas volt, és minden eddiginél jobban szurkoltam Diaboliknak, hogy büntesse meg a hálózat vezetőit.

Szerkesztve: Július 6.Júl. 6. - Ody Mandrell
Írd ki a spoiler feliratot a kapcsolóra. Utoljára hívtam fel rá a figyelmet. Legközelebb törlöm a bejegyzést.

Rensuke Oshikiri: Sayuri

Erre a mangára véletlenül figyeltem fel a könyvtárban. Lekaptam a polcról és láttam, hogy egy kísértetsztori. Jól hangzott, gondoltam, kipróbálom.
Érdekes élmény volt a japán horror mangában. Norio héttagú családja új házba költözik. Különös jelenések kezdik megkeseríteni az életüket.

Spoiler

Egy idő után elszabadul a pokol és egymás után hullanak a családtagok. Akio, az apa, a papa, Shun, Keiko, majd az anya, Masako is. Csak a mama és Norio maradnak meg. Ki kell deríteniük, mi történt korábban a házban. Egy Sayuri nevű lányt megöltek. Méghozzá a családja tette. Elásták a testét a hátsó kertben. Sayuri szelleme nem bírta elviselni Norio családjának boldogságát. Ezért lecsapott rájuk. A mama egyedi megoldást választott, hogy megoldják a problémát. Elrabolta Sayuri gyilkosait és felajánlotta őket a szellemnek. De amikor a mama megkínozza a Kujó családot, a gyilkosokat, a szellem nem bírja tovább. Végül Norio családjának szelleme viszi magával Sayurit. Norio és a mamája új életet kezdenek. A fiú élete örökre megváltozik, mivel túl sok tragédia érte. Meg kell tanulnia továbblépni ezeken.

A Sayuri egy nyomasztó horror. A parajelenségeket és a pszichológiai horrort nem várt veszteségek teszik egyre komorabbá, drámaibbá. A történetben hangsúlyt fektet az író arra, hogy az embernek meg kell találnia a helyét az életben. A boldogság és a boldog pillanatok felidézése háttérbe szorítja a rossz, negatív gondolatokat, hatásokat. Így is kell élni. Ezek a gondolatok nagyon tetszettek.
A jelenségek kibontása egy kicsit túl gyors. Nem mindig jött le, hogy kivel mi történt. Ez egy apró negatívum, ami egy kicsit zavart. Ettől függetlenül jó olvasmányélmény volt.

Szerkesztve: Július 23.Júl. 23. - Darth Revan9

@Darth Revan9 légyszi írd ki a spoilert a spoileres sávba. Köszi!

A sárkány könnyei antológia

Már jó ideje nem olvastam a Cherubion kiadótól antológiát. Érdekes vegyesvágott élményben volt részem.
Szántó Tibor és Nemes István: A sárkány könnyei
John Caldwell és Benjamin Rascall nagyon betéphettek a sztori írása közben. Egy kalandozó csapatot követünk, akik egy mágikus hatás miatt megöregedtek. Vissza kell nyerniük a fiatalságukat, mielőtt meghalnának. Nem segíti a helyzetüket, hogy mindenki szenved valami öregkori nyavalyában. Vakság, rossz hallás, reuma, amnézia…stb. Ragarr Shaggarr és társainak története egyfajta paródia lett már, abszolút túltolt humorral. Kicsit fura volt olvasni, mert nem tudtam eldönteni, hogy szimplán humoros írásnak szánták, vagy inkább paródiának. De végül is jól szórakoztam rajta. Pár helyen túl volt tolva a humor. Ezért négyest adok rá.
Tóth Norbert: Fekete lobogó, vörös sárkány
Allen Newman történetei a kedvenceim közé tartoznak. Ez viszont egy picit langyos lett. Talán a rövidsége miatt. Avram Vessel, a bárd egy kalózlegénységhez csatlakozik, hogy egy balladát írjon. Végül csak akkor jön meg az ihlet, amikor egy sárkány miatt minden tragédiába fullad. Négyes.
Tölgyesi László: Észveszejtő kincs
Douglas Rowland novellája két tolvaj lányt állít a középpontba, akik csapdába kerülnek és csak akkor élhetik túl, ha csatlakoznak Ksaia varázslónő csapatához. Őszintén ez volt a kötet mélypontja. Danwa minden ügyeskedése ellenére az egész félremegy. A végkifejlet nem tetszett. Kettő és fél.
Vikopál Zsuzsa: Tükröm, tükröm…
Susan Salina kisregénye miatt olvastam el ezt az egész kötetet. Imádtam Fénymarék történetét és kíváncsi voltam az előzményre. Nem okozott csalódást, végig lekötött, izgalmas volt és megható is. A gyűjteményes kötet legjobb darabja. Ötös.
Bihon Tibor: Manócsapás
Robert Knight elbeszélései is jók szoktak lenni. Érdekes volt a manóbőrbe bújt kalandozókat követni. Negatívum: túl rövid lett. Négyes.
Berke Szilárd: Wolfenburg
Eric Muldoom egy érdekes, vámpírokra fókuszáló történetet mesél el Ammerúnia világán Fekete Kullgannal a középpontban. Az összecsapások jók, a kegyetlenség faktor egy kicsit túl volt tolva. Emiatt négyest adok rá.
Bán János: A lidérckirály
Kár, hogy nem sokat tudok Kárpárthiáról, akkor lehet, hogy jobban élveztem volna. Egy hangulatos kis túlvilági sztori. Négyest adok rá.
Hüse Lajos: Túl késő
Colin J. Fayard Nyugatvég története szintén hangulatos, túlvilági sztori. Négyes.
Paksi Dániel: Menekülés a sötétség elől
Daniel Duncan Parker kisregénye valamelyik Soraabia regény előzményeként funkciónál. Már nem emlékszem, hogy a Könyörület éjszakája, vagy a Noumar parancsára című regény előzménye a sztori. Vagy mindkettőé. Groa-Saan, az ork már akkoriban is szimpatikus volt. Elég akciódús és mozgalmas kisregény lett. Négyes.
Az eredmény. Végül is négyest megadok az antológiára. Kedvencem egyértelműen a Tükröm, tükröm… lett.

R. Salvatore: Az orkkirály

Az orkkirály gyakorlatilag lehetne a Vadászpengék 4. kötete is, hisz az említett ciklusban megkezdett eseményeket folytatja. Egyben egy új korba is elvezet bennünket, amely egyfajta átmenetet képez a múlt és a jövő között.
Az előző könyvekhez hasonlóan itt is középpontba kerül az élj a mának felfogás. Ami még fontos az a hibák és az adott helyzethez való alkalmazkodás.
Senki sem tökéletes és még a legjobb szándékú ember is követhet el hibákat. Ami az egyik pillanatban még jónak tűnik, az később mégse váltja be a hozzá fűzött reményeket. Lásd Wulfgart.

spoiler

A barbár magát hibáztatja, mert nem hallotta meg időben Delly Curtie panaszát. Későn reagált és ez Delly életébe került. Wulfgar megkérdőjelezi, hogy bölcs döntés volt-e magával vinnie Colsont Meraldától. A bűntudattól vezérelve követi Bodnárfi Cottie-t és magához veszi újra a lányt. Majd visszaviszi a valódi anyjához. Szerencsére Feringar is sokat változott a javára és befogadja a kislányt. Szívszaggató volt a búcsú Colson és Wulfgar között. A barbár végül ismét a Jeges Szelek Völgye felé veszi az irányt. Ezzel a Csarnok Vándoraiból önként kiválik az egyik legfontosabb szereplő.

Van olyan helyzet az életben, amikor nincs jó döntés, csupán két rossz közül kell választani és megtalálni azt, amelyik a kisebbik rossz.

spoiler

Bruenor válaszút elé kerül. Folytassa a háborút Oboulddal, vagy inkább béküljenek ki? Sokáig a töpre folytatni akarja a harcot. A Karuck klán és Grguch jól rászedik Obouldot és Bruenort is a harc folytatása érdekében. Érdekes újítás volt, hogy Obould már inkább országot építene és nem hódítana tovább. Bruenor sokáig nem tudja eldönteni, hogy melyik lenne a jobb megoldás. A béke pillanata végül az utolsó percben áll be és ezzel 100 évre megváltozik Észak is.

Ez a döntés az adott pillanatban jónak tűnt, a későbbi könyvek ismeretében már tudjuk, hogy hosszú távon helytelen volt. Ez a könyv már erősebb tobzódik a szürkeségben. Valaminek a végét és egy új kor kezdetét hirdeti. És a kettő között ott az átmenet, amin keresztül kell mennie mindenkinek.
Epikus csatákban itt se volt hiány. Az új ellenfelek nem túl izgalmasak, illetve eléggé elhúzódott ez az ork háború. Megrendítő pillanatban itt se volt hiány

spoiler

Innovindil halála nagyon szomorú, illetve Tos’un döntései is elég mélyrehatóak.

A történelem kereke megy tovább. Az Átmenetek egy melankolikusabb, szürkébb része a Drizzt sagának. De minden, ami itt történik fontos lesz később…

Szerkesztve: Augusztus 9.Aug. 9. - Darth Revan9

R. A. Salvatore: A kalózkirály

Nos, ez egy rendkívül szomorú könyv volt. Az egész Átmenetek-trilógia egyfajta mélabús melankólia hangulatával van átitatva. Érzdődik, hogy valami a végéhez közeledik, egy korszak lezárul.
Üdítő volt más helyszínre menni az orkháború után. Én élveztem az új ellenfeleket, a kalózkapitányokat és Arklem Greethet, a halálúrt.
Van úgy az életben, hogy jót akar cselekedni az ember, de kicsúszik a kezéből az irányítás és káosz születik. Valahogy ez történt most Deudermont kapitánnyal is.

spoiler

Egy Szeder nevű vízmélyvári nagyúr a fejébe veszi, hogy megtisztítja Luskant a Misztika Vendégtornyának uralma alól. Ehhez pedig Deudermont segítségét kéri. Eközben a Vendégtorony Arklem Greeth és Valindra befolyása alatt elkezd keletre terjezkedni, az Ezüstgyepűk vidékére, amivel felkeltik Bruenor és Obould királyok figyelmét. Érdekes volt látni a könyv elején a két király együttműködését. Még Drizzt előtt is sokszor ott lebegett az a rengeteg kín, amit az orkkirály okozott évekkel korábban. Drizzt és Regis Luskan felé mennek, hogy kiderítsék kik állnak az ördögök és démonok mögött, valamint szeretnék újra látni Wulfgart is. Cattie-brie mágikus képzése megkezdődik, ő nem igazán szerepel. Drizzt és Regis csatlakoznak Deudermonthoz, Robillardhoz és a Tengeri Szellem legénységéhez, valamint Szeder nagyúr csapataihoz. Megtámadják a Misztika Vendégtornyát a főkapitányokkal együtt. Arklem Greeth eltűnése után Deudermont lesz a kormányzó, de meggyűlik a baja Luskannal. A város nem akar elszakadni primitív sötét gyökereitől, e mellett még élelmiszerhiány is gyötri őket. Már az első olvasatra is gyanús volt nekem annak idején a buzogányos törpe – Athrogate – , így joggal feltételeztem, hogy Jarlaxle is a Breagan D’aerthe van a háttérben. Kensidan, a kalózvezér kihasználja a káoszt és hatalomra tör. Ez pedig elhozza a végzetes konfliktust Deudermonttal. Deudermont jót akar, helyre akarja állítani az egyensúlyt, de Kensidannal és a háttérben mesterkedő drow-kkal nem bír el. Úgy sajnáltam szegényt a végén. Ahogy Maimun ölében meghal a Kensidannal vívott párbaj után olyan szívszorító. Így, hogy már a Tyomora kövét is olvastam még nagyobb érzelmi töltetet adott a jelenethez. Drizzt és Regis is csupán sodródnak az eseményekkel. Megtörtént Drizzt és Athrogate első találkozása párbaj formájában. Ironikus, hogy később mi várható. A Wulfgarral való találkozás pedig még a Kensidannal való végső összecsapás előtt zajlott le, egyfajta mellékepizódként.

Drizzt a könyv végén kialakult helyzetet szokásához híven sztoikusan fogadja, de látszott rajta, hogy ezek a mély sebek megmaradnak a lelkében. Annak idején sok olvasó nem tudta miért ért véget így ez a könyv. Csak jóval később tudtuk meg ennek okát.

R. A. Salvatore: A szellemkirály

 

Annak idején, amikor olvastam ezt a könyvet valami különös melankólia és szomorúság vett rajtam erőt. Minden véget ér előbb-utóbb. Drizzt legendájának tizenkilencedik könyvére pedig sorsfordító változások következnek be.

A könyv eseményei a Mágiapestis nevű eseménnyel zajlanak párhuzamosan. Magáról a nagy történésekről az olvasó nem szerez tudomást, csupán annak mélyreható hatásait látja. Az Átmenetek regényei nagy változásokat mutat be. A Sokvesszős királyság megszilárdul, Luskanban hatalomátvétel zajlik. Mind közül a legnagyobb a Mágiapestis és annak következményei, melyek szerte a birodalmakban éreztetik a hatásukat. A Szövedék megbomlik és a mágia elszabadul.

spoiler

[spoiler] Ennek esik áldozatul Cattie-brie. Egy villámcsapás éri, ami életben hagyja, de másfajta tudatállapotba kerül. A tanácstalan Drizzt és Bruenor kétségbeesettek. Még Regis is áldozatul esik az őrületnek, amikor segíteni próbál a rubinjával. Drizzt és Bruenor egyetlen reménye Cadderly lehet. Eközben Jarlaxle azzal szembesül, hogy a mágikus káoszban Crenshinibon visszatér az élőhalott Hephaistosszal és az életére törnek. A Kristályszilánk, Hephaistos csontvázsárkánya és Yharaskrik megmaradt tudata egy torz egyveleget alkot. Mindenkin bosszút akarnak állni. Jarlaxle-n, Drizzten és Cadderlyn is. Jarlaxle és Athrogate tudják, hogy Cadderly segítségére szorulnak, ezért ráveszik Drizztéket, hogy együtt menjenek Deneir papjához. Időközben Caradoonban és környékén elszabadul a pokol. Élőhalott szörnyetegek és az Árnyzuhatag teremtményei rohanják le a várost, és támadják meg a Szárnyaló Szellem katedrálisát. Cadderly immáron fiatal felnőtt korba lépő gyerekei – Hanaleisa, Temberle, és Rorick – hősiesen küzdenek a menekülő caradooniak oldalán. Pikel és Iván szintén kiveszik a részüket a harcokból. Drizzt, Jarlaxle, Bruenor, Athrogate és Pwent is epikus küzdelmek áradatában találják magukat. Olyan sok epikus pillanat van ebben a regényben, hogy azt nehéz számon tartani. Cadderlynek és Danicának is jutnak látványos pillanatok. [/spoiler]

A kétségbeesett küzdelem végül csak áldozatokkal hoz eredményt. [spoiler] Cadderly lesz az új szellemkirály, így kordában tudja tartani Crenshinibon-Hephaistost. Danica és gyermekei súlyos veszteséget szenvednek így. Cattie-brie és Regis sem élik túl. Őket Mielikki elviszi magával a ligetébe. Drizzt és Bruenor pedig gyászolnak. [/spoiler]

Van, amikor minden erőfeszítés ellenére sem tudunk jó eredményt elérni. Van, amikor elkerülhetetlen a szeretteink elengedése. Előfordul, hogy csak nagy áldozat árán lehet olyan változást elérni, ami csupán azt akadályozza meg, hogy sokkal rosszabb legyen minden. Az egyik legárnyaltabb Drizzt-regény lett ez. Érdekes volt úgy újraolvasni, hogy most már tudom, mi várható a későbbi könyvekben. Így a búcsú mégse olyan keserédes.

Akiknek van Amazon Kindle-jük tőlük kérdezném. Június eleje óta mióta visszamentem dolgozni, nem használtam a kütyüt. Nem volt már időm olvasni. Két hete le is merült csontra, kijött rajta az elemjel hogy tölteni kell. Ok felraktam tölteni egy idő után be is kapcsolt. Most volt a 4 napos hétvége, gondoltam folytatom a High Repuublic könyveket. Mégpedig azzal amit abbhagytam 2 és fél hónapja. A legnagyobb megdöbbenésemre az összes könyvem eltünt a Kindle-röl. Nem csak amit elkezdtem, hanem az összes. Nem kevés volt rajta. Azért lepett meg mert évekkel ezelött volt már ilyen lemerülés és akkor megmaradtak a könyvek.

Eléggé "boldog" voltam tőle, hisz fogalmam sincs melyik könyvet kezdtem el olvasni májusban. Újra rá kell jönnöm.

Tapasztalt már valaki ilyet? Úgy tudtam RAM van benne nem ROM.

Szerkesztve: Hétfő 16:024 napja - Frenkie

Nem volt még teljes lemerülésem, így nincs tapasztalatom. Talán valamiért gyári visszaállításnak érzékelte, hibásan.

A neveden maradt a Kindle, csak a könyvek tűntek el? Esetleg egy másik mappába kerültek?

Ha rácsatlakoztatva USB-n a gépeden nézed, akkor sincsenek rajta?

@Frenkie Nem a sajátommal, hanem a húgoméval sajnos már megtapasztaltam ezt. Ő nem használta a wi-fit, így az első alkalom után néhány hétig nem volt online a kindle-je. Én meg bekapcsoltam a wi-fit, mert meg akartam mutatni neki valamit, ami csak online érhető el. Ekkor a kindle kérdés nélkül frissítette magát egy pár másodperc alatt, és ugyanez történt, minden könyve és minden beállítása elszállt. Sajnos nem is tudták visszaállítani, csak szerencsére, neki még nagyon kevés könyve volt akkor és azok mind ott voltak a laptopján is.

Az én példányom még ennél is furcsább dolgokat produkál egy ideje. A wi-fi sosincs bekapcsolva, és nem szoktam hagyni, hogy lemerüljön, időben felteszem tölteni a számítógépemre. Minden feltöltés után eltűnnek az utóbbi néhány hónapban feltöltött könyvek. Egyszer kipróbáltam, hogy újraindítom, és az újraindítás után ismét megjelentek az eltűnt könyvek. Amely könyveket már mappákban rendeztem, azok nem a mappában voltak, hanem a főoldalon, ami elég bosszantó. Szóval most úgy működöm vele, hogy Kindle feltölt, úrjaindíít, használ. Csak éppen egyre több könyv lesz a főmappában, így majd törölgetnem kell őket, ha nem szeretnék elveszni közöttük. A Kindle-m Paperwhite II, 2014-ben vettem, szóval nem mai darab.

2026. 08. 24. - 18:31, Pildi írta:

Nem volt még teljes lemerülésem, így nincs tapasztalatom. Talán valamiért gyári visszaállításnak érzékelte, hibásan.

A neveden maradt a Kindle, csak a könyvek tűntek el? Esetleg egy másik mappába kerültek?

Ha rácsatlakoztatva USB-n a gépeden nézed, akkor sincsenek rajta?

Nem, ki lettem jelentkezve. Teljesen üres, olyan mintha most vettem volna és beindítom elsőre. A gépre még nem raktam rá. Csützörtököm tervezem valahogy visszavarázyolni rá a könyveket. Hálistennek pár meg maradt pc-n így csak vissza kell másolni.

2026. 08. 24. - 20:23, Dzséjt írta:

@Frenkie Nem a sajátommal, hanem a húgoméval sajnos már megtapasztaltam ezt. Ő nem használta a wi-fit, így az első alkalom után néhány hétig nem volt online a kindle-je. Én meg bekapcsoltam a wi-fit, mert meg akartam mutatni neki valamit, ami csak online érhető el. Ekkor a kindle kérdés nélkül frissítette magát egy pár másodperc alatt, és ugyanez történt, minden könyve és minden beállítása elszállt. Sajnos nem is tudták visszaállítani, csak szerencsére, neki még nagyon kevés könyve volt akkor és azok mind ott voltak a laptopján is.

Az én példányom még ennél is furcsább dolgokat produkál egy ideje. A wi-fi sosincs bekapcsolva, és nem szoktam hagyni, hogy lemerüljön, időben felteszem tölteni a számítógépemre. Minden feltöltés után eltűnnek az utóbbi néhány hónapban feltöltött könyvek. Egyszer kipróbáltam, hogy újraindítom, és az újraindítás után ismét megjelentek az eltűnt könyvek. Amely könyveket már mappákban rendeztem, azok nem a mappában voltak, hanem a főoldalon, ami elég bosszantó. Szóval most úgy működöm vele, hogy Kindle feltölt, úrjaindíít, használ. Csak éppen egyre több könyv lesz a főmappában, így majd törölgetnem kell őket, ha nem szeretnék elveszni közöttük. A Kindle-m Paperwhite II, 2014-ben vettem, szóval nem mai darab.

Nagy valószinűséggel ez történt. Soha nem volt wi-fin. Tavasszal bekapcsoltam rajta(miért ne alapon). Szerintem a totál lemerülés után mikor töltődés közben beindult frissítette is magát. Ezt jó tudni. Vissza lehet hozni azért, csak tényleg halvány gőzöm sincs melyik HR-könyv volt amit olvastam. Természetesen gondoltam arra is hogy nem véletlen és ha már így alakult akkor a még nem olvasott könyveket megvásárlom. Persze elöbb megnézem hátha van valahol hivatalosan magyarul HR-regény.

11 órával ezelőtt, MissKarrde írta:

Az én példányom még ennél is furcsább dolgokat produkál egy ideje. A wi-fi sosincs bekapcsolva, és nem szoktam hagyni, hogy lemerüljön, időben felteszem tölteni a számítógépemre. Minden feltöltés után eltűnnek az utóbbi néhány hónapban feltöltött könyvek. Egyszer kipróbáltam, hogy újraindítom, és az újraindítás után ismét megjelentek az eltűnt könyvek. Amely könyveket már mappákban rendeztem, azok nem a mappában voltak, hanem a főoldalon, ami elég bosszantó. Szóval most úgy működöm vele, hogy Kindle feltölt, úrjaindíít, használ. Csak éppen egyre több könyv lesz a főmappában, így majd törölgetnem kell őket, ha nem szeretnék elveszni közöttük. A Kindle-m Paperwhite II, 2014-ben vettem, szóval nem mai darab.

Na ezt még megpróbálom. Mármint az újraindítást.

Frenkie, történt valami az újraindításra?

Azon agyalok, hogy átmásolok mindent a gépemre, és bekapcsolom a wi-fit, hátha... aztán ha minden eltűnik, visszamásolom rá a korábbi könyveket Hátha frissítéssel helyrejön. De még alszom rá néhányat.

10 órával ezelőtt, MissKarrde írta:

Frenkie, történt valami az újraindításra?

Azon agyalok, hogy átmásolok mindent a gépemre, és bekapcsolom a wi-fit, hátha... aztán ha minden eltűnik, visszamásolom rá a korábbi könyveket Hátha frissítéssel helyrejön. De még alszom rá néhányat.

Holnap próbálom meg.

Újraindítottam a Kindle-t és ugyanúgy üres. Már az is eszembe jutott hogy ahogy wi-fi-re kapcsolt észlelte hogy ezek illegális könyvek és automatikusan törölte őket.

Sajnálom. Közben addig törtem a fejem, hogy eszembe jutott, mégis be volt kapcsolva a wi-fi kétszer is néhány évvel ezelőtt. Az Amazonról vettem két e-könyvet, egyszerűbb volt bekapcsolni a wi-fi-t, hogy "felkerüljenek" rá a könyvek, mint más módon felmásolni. Akkor nem történt semmi. A legtöbb könyv rajta nem legális forrásból származik. Persze, azóta ki tudja, mi változott meg.

13 órával ezelőtt, Frenkie írta:

Újraindítottam a Kindle-t és ugyanúgy üres. Már az is eszembe jutott hogy ahogy wi-fi-re kapcsolt észlelte hogy ezek illegális könyvek és automatikusan törölte őket.

Ezt simán el tudom képzelni sajnos. Sajnálom.

Én kétlem. Több mint 100 könyv van a Kindle-mön, ezek többsége nem legális, mivel egyáltalán nem beszerezhetőek magyar nyelven e-book formában legálisan. És non-stop wi-fin van az eszköz, a felhőbe is fel vannak ezek töltve (amikor tönkrement az első Kindle-m, a másodikra onnan állítottam vissza a könyvállományom). Még semmi sem tűnt el. Eleve, az Amazon hogyan tudná megállapítani, mi legális és mi nem? Az nem lehet hivatkozási alap számára, hogy nincs nyoma nála a vásárlásnak, mivel más e-book árusító online boltok is vannak, illetve nem csak kiadott könyvek lehetnek e-book formátumban Kindle-kön. Nekem vannak például dokumentumok is pdf-ből átkonvertálva, mert könnyebb a pár száz oldalt Kindle-n elolvasni, mint monitoron. Földhöz is b*sznám a Kindle-t, ha az Amazon törölné azon az alapon, hogy nem náluk vettem, szóval illegálisak. De akkor is, ha a magyar e-book könyveket árult boltból vett könyveket törölné ki ugyanezen az alapon.

Szóval honnan tudná az Amazon, mi legális és mi nem az olvasón? Ez csak akkor lenne lehetséges, ha olyan lenne, mint a Sony a Playstation konzol esetében, hogy ő az egyedüli kizárólagos forgalmazó arra a platformra, de a Kindle esetében ez egyáltalán nem igaz.

Persze vissza fogo,m őket rakni, rá is fogok jönni mit olvastam éppen. Vissza lehet ezeket rakni, csak ilyenkor elmegy az ember keve tőle. Ez olyan mikor nagyon sokat begépelsz a World-be, vagy mikor még ez a fórum nem mentett és másfél órányi gondolatátadás begépelése közben újraindult a gép. Vagy kilépett a programból. Aki járt már így az tudja milyen érzés hogy másfél órányi munkád ment a kukába és újra kell kezdened. Nekem ilyenkor baromira elmegy tőle a kedvem.

Ráadásul semmi olyat nem csináltam a Kindle-vel hogy ez legyen. De nem gond annyira majd újrarakom őket.