6x04 - Orders

[Darth Sky]

Az nem zavar, hogy a klónok Palpatine-t is kapásból nagyúrnak szólítják az ep3-ban? Pedig ők sem tudják jobban, hogy Sith, mint bárki más.

Ez nem világos, hogy jön ide? A klónok sosem "nagyurazták" a kancellárt a TCW során, így inkább a 66-oshoz kötném a dolgot, mivel azt követően kezdték így szólítani.

 

Ellenben a kamino-iak egyszer nem szólították nagyúrnak Obi-Want, vagy Shaak Ti-t, épp ezért a Tyranus-szal zajló beszélgetések nem teszik egyértelművé, miről mennyit tudtak, illetve mennyire vannak képben a konspirációval.

[Dzséjt]

Ez nem világos, hogy jön ide? A klónok sosem "nagyurazták" a kancellárt a TCW során, így inkább a 66-oshoz kötném a dolgot, mivel azt követően kezdték így szólítani.

Jó, de milyen alapon nagyurazták a klónok Palpatine-t, aki akkor még ugyanaz a kancellár volt, mint a TCW-ben bármikor. A chipben az is benne volt, hogy Palpatine egy Sith, mostantól tessék nagyurazni?

Tyranus simán bemutatkozhatott neki úgy, hogy "Lord Tyranus vagyok", ahogy anno Sidious is Lord Maulként mutatta be tanítványát. Innen már nyugodtan lehet lordozni, hiszen a lord egy nemesi rang, amit miért ne kaphatna meg egy Jedi olyanok szerint, akikről egyértelműen kiderült az ep2-ben és ebben a sztoriszálból is, hogy lövésük sincs, mi fán terem egy Jedi. Tőlük lehet mester, lord, tököm is, bököm is.

[Nabopolasszar]

...vagy esetleg piát csempészik a frontra.

Nem kell azt csempészni, elég ha egy városi harc közben valaki a kocsmát/TESCO-t választja fedezéknek

Szerkesztve: 2014. Március 19. - Nabopolasszar

[Darth Sky]

Tyranus simán bemutatkozhatott neki úgy, hogy "Lord Tyranus vagyok", ahogy anno Sidious is Lord Maulként mutatta be tanítványát. Innen már nyugodtan lehet lordozni, hiszen a lord egy nemesi rang, amit miért ne kaphatna meg egy Jedi olyanok szerint, akikről egyértelműen kiderült az ep2-ben és ebben a sztoriszálból is, hogy lövésük sincs, mi fán terem egy Jedi. Tőlük lehet mester, lord, tököm is, bököm is.

Oké, ebben lehet valami, így már kerekebb a dolog.

[pb69]

Ez egy jó szál. A 66-os mizéria nagyjából úgy van megvalósítva, ahogy eredetileg is elképzeltem. Ezen kívül újabb motívumok támasztják alá Sidious tervének komplexitását. Nem is maga a 66-os, mert az eddig is tudtuk. Hanem az, hogy egy ilyen kis balesetre rögtön tudtak reagálni a sithek. Még úgy se lett belőle gond, hogy a két "sérült" klón elfogása többször is befuccsolt és megtudta az infokat, le is adta a drótot stb..

Ha később nem bízta volna el magát annyira, ill. csak feleennyire lett volna elővigyázatos és alapos, akkor a Birodalom valószínűleg a mai napig létezne.

[Wilde]

Az egyik legszívbemarkolóbb történetszála ez a sorozatnak. Sötétebb hangulatú történetíveket már láthattunk bőven a negyedik, vagy az ötödik évadban is, itt viszont nagyon kiütközött az a jellegzetessége a sorozatnak, hogy tudjuk hova fog kifutni. Akármennyire is szurkoltam Fivesnak azt lehetett tudni, hogy itt olyan dologba nyúlt bele, amiből egyszerűen nem lehet jól kijönni és mivel túl sokat tudott, így borítékolható volt a halála. Pedig ő az egyik olyan klón volt, akit a kezdetektől fogva követhettünk az útján, Rex, vagy Cody ellenében viszont őt még láthattuk gyenge kezdőként is, tehát nem egyből vezető szerepben. 
A 66-os parancs és a hozzá kapcsolódó jelenetek mindenképpen kiemelkednek az Ep. III jelenetei közül is, egy kultikus pontja ez a Saganak, a hosszú távú hatásait tekintve is, az, hogy ezt is jobban kibontották, adtak neki egy hátteret, mélységet és ráadásul még valamennyire elkerülhetővé is tették az a sorozat egyik nagy érdemei közé tartozik. Megint egy olyan plusz tartalom a filmekhez, ami egy esetleges újra nézés esetén többet tud adni a nézőnek, hogy nem csak annyit lát, hogy Palpatine mond valamit és a klónok gépiesen engedelmeskednek, hanem tudjuk, hogy valójában mi is történik, mi lép működésbe ebben a pillanatban. Ezzel együtt azt is tudjuk, hogy voltak, akik próbáltak tenni ellene, hogy a klónok mégsem ilyen könnyen irányíthatók, mint az előre programozott droidok és akár a saját kezükbe tudják venni a sorsukat, mint ahogy azt láthattuk Fives, vagy később Rex és Wolffe példáján keresztül. Fives kudarca is feloldást nyerhet abban, hogyha mindenkit nem is, de felfedezésével, vannak, akiket mégis sikerült megmenteni önmaguktól és attól, hogy olyat tegyenek, amit önszántukból nem tennének. 
Az egész sorozat címszereplői a klónok ez a szál pedig egyértelműen őket helyezi a középpontba, az ő végső sorsukat. Korábban is voltak epizódok, amelyek velük foglalkoztak (eszközként kezelésük, hasonló motívumokat mutatott a szintén meglehetősen sötét hangulatú Umbara-szálban), de itt tovább mentek annál, hogy pusztán feláldozható katonák lennének, akiket mesterségesen csak arra célra hoztak létre egy kémcsőben, hogy meghaljanak. Itt kiderül, hogy az egész életük, a küldetésük, a létezésük pusztán hazugság, arra szolgálnak, hogy a kellő pillanatban mechanikusan azok ellen forduljanak, akiket barátaiknak, bajtársaiknak, harcostársaiknak gondoltak. Ami igazán szomorú ebben, hogy dacára annak, hogy a klónok igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy őket is teljes értékű embereknek fogadják el (erre szolgálnak az azonosító számaik helyet használt nevek, az egyéniség jelei a frizura választásban) végső soron azonban ők is előre „programozottak”, mint a csatatéren velük szemben álló ellenfeleik. 
A megvalósítás is végig nagyon tetszett. Palpatine is fantasztikus volt, abban is, ahogy eljátszotta a szegény öreget, de azért ki is mutatta a foga fehérjét, emellett újfent jó érzékkel tudott reagálni egy váratlanul felbukkanó problémára, az is tetszett, hogy a kaminoiak úgy érzik, hogy ők a beavatottak, közben őket is szépen megvezetik. A hangulatán végig érezni lehetett az epizódnak Fives és az ügy reménytelenségét, ami rezonál is arra a nézői pozícióra, hogy mi is tudjuk, hogy itt most úgysem fog kiderülni az igazság. Összességében nagyon erőteljes kezdése volt ez a „hatodik” évadnak.