Évadértékelés

[Ody Mandrell]

A bővebb értékelések helye. 

[Szisz]

Ez a dobszerda is eljött.

Imádom a szerdákat.

(off: Szerdán születtem, a lányomat szerdán szültem. Idén szerdára esett a szülinapom, a sorozatok is szerdán jöttek mostanság új résszel. on)

Ez a szerda is egy jó nap. Szabadnap.

BB lezáró dupla rész, Mandó 3/5. rész.

Tikk-Takk, TikkTokk-Titkok.

A Mandót emésztgettem még a 15. rész közben és nem a rész hibájából álmosság tört rám, fel kellett rázni magam, hogy folytatni tudjam.

 

Ismerve a történelmet, ami itt még a jövő, szinte borítékolható volt, hogy a fiúk-lányok zöme biza nem fogja túl jó helyzetből várni a folytatást.

Elég vegyes volt az évad. Szétszóródott a csapat, aztán mikor felcsillant a remény, hogy újra együtt, csak újrakeverték a bábukat.

Az új karakterek jól működnek és ahol kell ott erős érzéseket és indulatokat váltanak, váltottak ki. Van akitől hamar megváltunk és örültünk is neki.

Most visszagondolva legtöbbször Tech karakterére koncentrált az évad, ő került előtérbe és a 15. résznél villant be, hogy enyhén autista vagy inkább Aspergeres jellemzőkkel bír. Nem is tudom mit írhatnék, letaglózott az évadzáró.

A szavazást még halogatom, friss az élmény.

Savazni nem fogom sehol, kissé hullámvasút, néhol gyerekes vagy inkább kalandos, máshol meg nagyon is érett évadot kaptunk.

 

[Ody Mandrell]

Sikerült újrázni, alig egy hét alatt. Magam is meglepődtem mennyire erős az évad! Nem úgy emlékeztem, hogy ennyire jó lett volna, de most egyben nézve ütött rendesen. Sok kiemelkedő rész volt, de az egész évadot egy remek ív jellemezte amin keresztül haladt előre a történet és a karakterek. Olyan kimagasló epizódokat láthattunk, amik a legszebb TCW korszakot idézték. Ezek közül is kiemelkedik a Solitary Clone és az Outpost, ami nagy adag drámával fűszerezve mutatta be a klónok kálváriáját. Az évadzáró drámája csak hab volt a tortán, így már most tűkön ülve várom az utolsó etapot. Nagyon meghozta a kedvem hozzá a második évad!

[Nute Gunray]

A harmadik évadra készülve két nap alatt ledaráltam a második évadot, és csatlakozom @Ody Mandrell-hez, így egyben látva most jóval erősebbnek éreztem ezt a 16 részt, mint korábban. Azt hiszem, ezt is úgy kell nézni mint egy trilógiát, ahol azért a második részeknek mindig "mostoha" szerep jut: feladata, hogy összekösse a bábukat táblára helyező első részt és a grandiózus fináléval kecsegtető harmadik részt. Nem lőhet le sok "poént", talán az is szükségszerű, hogy a főhősök veszteségeket szenvedjenek el, miközben új árnyalatokat kapjanak az egymás közötti interakciók.

 

Amiket korábban talán erősen fillernek éreztem, legyen az a fogatverseny, a kincsvadászat, kashyyyki mentőakció, a kizsákmányoló bánya vagy éppen az idilli paradicsom, az most valahogy sokkal gördülékenyebbnek tűnt, amely illeszkedik a nagy egészbe. Ezek a részek lehetővé tették, hogy elmélyüljenek a karakterek közötti viszonyok, az előző évadban kissé háttérben maradt szereplők új mélységet kapjanak. Megindító volt, hogy Echo időleges távozása nem tűnt el nyomtalanul a csapat számára és ennek a ténynek a feldolgozására két epizódot is szántak a készítők. Itt tűnt igazán egyértelműnek, hogy Omega mennyire a csapat lelke, aki jelenlétével ezeket az addig csak kizárólagosan katonaéletet ismerő jólelkű fickókat szépen-lassan a civilélet felé terelgeti. A 99-esek ebben az évadban váltak igazán osztagból egy szerető családdá Ennek egyik eklatáns példája volt Tech, mint karakter, aki az első évadban nem túl mély nyomot hagy bennünk, itt viszont az egyik legnagyobb utat járja be és egy-egy pillanatra még a szerelem lehetősége meglegyinti. Ilyen körülmények között persze kódolva volt hősies halála (remélem a sorsán a készítők sem fognak változtatni, maradjon halott). Aki talán az évad során kissé háttérbe szorult, az Hunter: valahogy most elmaradtak azok az igazán megható Omega-Hunter jelenetek, talán a legutolsó epizódot leszámítva. Ahogy a csapat fokozatosan családdá kovácsolódik, úgy tűnik el Cid a képből. Jellemző, hogy az évad második felében már csak rövidke holobejelentkezések formájában láthatjuk őt. Ilyetén módon árulása sem lehet meglepetés. Akármennyire is vág bűntudatos képet a vén trandoshai, miközben elfogadja a birodalmiak pénzét, gyalázatos döntésére semmilyen mentség sem lehet, miközben az Ord Mantellre is rászabadította a Birodalmat. Remélem, hogy számára nem lesz feloldozás.

 

Aki persze ezúttal is vitte a prímet, az Crosshair történetszála. Viszonylag ritkán bukkant fel az évad során, de az ő epizódjai egyértelműen ütnek. Igazi megváltástörténet az övé, tényleg a poklok poklán megy végig ez a karakter. Kimerem jelenteni, hogy a SW franchise egyik legkomplexebb karaktere az övé, akiről a lehető legnagyszerűbb diskurzusokat lehetett folytatni itt a fórumon. A végére a szálak összeérnek, Crosshair és Omega már egy helyen vannak.

 

Talán lehet mondani, hogy a klónprojektről a második évadban nem sok új dolgot tudhattunk meg, de így egyben nézve az egészet, szerintem megfelelő ütemben csepegtették az infókat. Volt itt minden, klónok, mint kísérleti alanyok, a zillo szörny illetve egy új rohadék, Hemlock (hogy Rampart milyen gyorsan lapátra került, az számomra az évad egyik legnagyobb meglepetése volt),  miközben a nagypolitika is érintve lett, a klónok leszerelését illetően. Palpatine gigantikus megjelenésétől most is borsódzott a hátam. Az egész Bad Batch olyan mértékű mélyítést biztosít a klónok történetéhez, hogy ennek a sorozatnak csak hálásak lehetünk. Komoly és sokrétegű mondanivalójával a BB közelebb áll hozzám, mint a jóval kalandosabb és könnyedebb hangvételű Rebels vagy a jóval nagyívűbb, de ezzel együtt sokkal inkább széthúzóbb, multipoláris cselekményű TCW. Ezekhez képest, még a nagypolitikával együtt is, a BB sokkal inkább mikrotörténet, egyetlen osztag (család) története, akik igyekeznek megtalálni helyüket egy, a szemünk előtt drasztikusan változó Galaxisban.

 

A harmadik évadra azt várom, hogy ötvözzék az első és második évad erősségeit. Legyenek meg a válaszok a nagy kérdésekre, tegyen hozzá relevánsan a franchise-hoz (igen, Palpatine klónprojektjéről van szó), miközben mélyüljön tovább a csapattagok közötti kémia. Ezen kettőség párhuzamos megléte az, ami naggyá teszi a sorozatot.

[Donát]

Tekitnve, hogy sajnos nem volt időm újrázni a korábbi évadokat, valaki röviden össze tudná szedni, hogy milyen függő szálak maradtak nyitva a 2. évad végén? Hol hagytuk abba a történetet az évad végén? Szeretnék belekezdeni az új évadba, de nem igazán emlékszem, hogy hol is tartunk.  

[Ody Mandrell]

Nos, Tech elhunyt a Wayland koordinátáinak megszerzésére irányuló akció közben. Hemlock elrabolta Omegát (Cid árulásának következtében), így annak bázisán immár ő és Crosshair raboskodik a Batch tagjai közül. Ennyit elég szerintem a harmadik évad alaphelyzetének ismeretéhez.

 

A nagy kérdés, hogy mi lesz a klónokkal a Tantissi bázison, és úgy általában mi Hemlock projektje ott. Igazából ez a vonal van, több elvarratlan szálra nem emlékszem. Vagy ha van is, azok nem túl nagy jelentőségűek. Pl. mi lett Cody-val, vagy mi lett Rampart sorsa. Ezekre még választ kaphatunk, de nagy valószínűséggel a klónok és Weyland körül forog majd a történés az utolsó évadban. 

[Dzséjt]

Talán még az fontos, hogy Echo, hogy segítse a klónokat, átállt Rex csapatába, kvázi kilépett a 99-esek közül.

[Donát]

Köszi @Dzséjt és @Ody Mandrell!

Megyek is nézni az új részeket.

[Pildi]

14 perccel korábban, Donát írta:

Köszi @Dzséjt és @Ody Mandrell!

Megyek is nézni az új részeket.

Egyébként van az első rész elején egy jó kis összefoglaló, nekem pont elég is volt, hogy belehelyezzem magam a történetbe.