Évadértékelés

[Ody Mandrell]

Jöhetnek az évad hosszabb értékelései. Azt hiszem van miről írni.

[Frenkie]

Befejeztem az évadot. Nem is tudom egyáltalán le lehet írni-e a leírhatatlant. Én már a mestermű-t is kevésnek érzem ehhez az évadhoz. @Pildi-szokta mondani hogy mindig az aktuális sw-sorozat a csúcs hisz azzal foglalkozunk, az van akkor a mindennapjainkban azt elmezgessük. Ebben igaza is van.

De én most azt érzem hogy ez messze túlnött azon hogy most aktuális, most nézzük. Ez szerintem olyan időtálló dupla vagy tripla mestermű, olyan hivatkozási alap lesz a késsőbbiekben

amire bátran lehet alapozni.

Utoljára ezt az érzést a TCW 7. évadánál éreztem mikor a Venatoron megkapják a klónok a 66-os parancsot. De míg az a misztikumról, a sci-fi-ségről szól hatalmas érzelmi sokkal átöntve, ez

a hétköznapi valóságról.

[Pildi]

2 perccel korábban, Frenkie írta:

Befejeztem az évadot. Nem is tudom egyáltalán le lehet írni-e a leírhatatlant. Én már a mestermű-t is kevésnek érzem ehhez az évadhoz. @Pildi-szokta mondani hogy mindig az aktuális sw-sorozat a csúcs hisz azzal foglalkozunk, az van akkor a mindennapjainkban azt elmezgessük. Ebben igaza is van.

De én most azt érzem hogy ez messze túlnött azon hogy most aktuális, most nézzük. Ez szerintem olyan időtálló dupla vagy tripla mestermű, olyan hivatkozási alap lesz a késsőbbiekben

amire bátran lehet alapozni.

Most én is ezt érzem. Nem azért, mert most láttuk, hanem mert ennyire jó lett. Minden várakozásomat felülmúlóan jó.

[csoli1138]

Nos íme a sorozat ami tétet adott minden ezt követő star warsnak. Mert volt egy hercegnőmentős hősmesénk 77-ből, és valakik 2016-ban úgy gondolták, megágyaznak annak, azzal, hogy megmutatják, hogy volt lehetséges, hogy egy pici lyuk jelenthette a Halálcsillag végzetét. De itt nem álltak meg. Készítettek nekünk egy sorozatot, amely megmutatta, hogy nem csak fehérbe, feketébe és szürkébe öltözött sablon gonoszok vannak itt, hanem hogy mekkora rohadék az egész rezsim és vezetője ami alá ők felsorakoztak. 

Minden kapott egy kis új színezezet az ezek utáni megtekinésekre, a Rebels, a Zsivány, a 4-5-6-ig minimum. Sokkal jobban örülhetünk, ezután, mikor Luke beleélvez a Halálcsillagba!! 

Szerkesztve: Május 16. - csoli1138

[Donát]

 

„ÓH, ÉN NEM IGY KÉPZELTEM EL A RENDET.
LELKEM NEM ILY HONOS.
NEM HITTEM LÉTET, HOGY KÖNNYEBBEN TENGHET,
AKI ALATTOMOS.
SEM NÉPET, AMELY RETTEG, HOGYHA VÁLASZT,
SZEMÉT LESÜTVE FONTOL SANDA VÁLASZT
ÉS VIDUL, HA TOROZ.”

 

 

„FELNŐTTEM MÁR. SZAPORODIK FOGAMBAN
AZ IDEGEN ANYAG,
MINT SZIVEMBEN A HALÁL. DE JOGOM VAN
ÉS LÉLEK VAGY AGYAG
MÉG NEM VAGYOK S NEM OLY BECSES AZ IRHÁM,
HOGY ÉRETT FŐVEL SZÓTLANUL KIBIRNÁM,
HA NEM VAGYOK SZABAD!”
 

 

„AZ ÉN VEZÉREM BENSŐMBŐL VEZÉREL!
EMBEREK, NEM VADAK -
ELMÉK VAGYUNK! SZIVÜNK, MIG VÁGYAT ÉRLEL,
NEM KARTOTÉK-ADAT.
JÖJJ EL, SZABADSÁG! TE SZÜLJ NEKEM RENDET,
JÓ SZÓVAL OKTASD, JÁTSZANI IS ENGEDD
SZÉP, KOMOLY FIADAT!”
 

Egyelőre ennyi. Köszönöm, hogy átélhettem ezt a sorozatot.

Az idézetek József Attila - Levegőt! című verséből származnak. 

 

[Nute Gunray]

Nálam így egy fikciós sorozat, mint az Andor, még soha nem rezonált ilyen mértékben a mindennapi valóságunkkal. Vagy akár a történelemmel. A ghormani mészárláskor lepergett a szemem előtt az egész nyomorult 20. századi történelem. Egészen hihetetlen módon keveredett a kettő a fejemben (a fikció és a valóság), amely egyrészt dicséri a sorozatot, másrészt, ideje felnyitni a saját szemünket és körbe nézni, hol is élünk. El fog jön majd az a katartikus mondat, amit Jyn Erso oly lényegre törően összefoglalt: "I Rebel".

 

Az Andor legnagyobb érdeme az, hogy megismerhetjük a Birodalom, mint politikai entitás és elnyomó gépezet természetrajzát. Az agyrohasztó propaganda beszivárgását a mindennapi életbe (Eedy). A lassan megfőtt béka klasszikus esetét, míg aztán jön a feltálalás (Oran). Az állandó öncenzúrát (a sok-sok szenátor), a kimondatlan és kimondhatatlan szavakat, a növekvő paranoiát, a hatalom gőgös fölényét (Blevin), és ezzel együtt párhuzamosan az emberi kisszerűséget (Heert) és tehetségtelenséget, amelyet aztán mégis kivált a nepotista és haveri klientúra (Lagret).  A hétköznapok megalkuvását és dekadenciáját (Perrin). A köznép bajaira érdektelen zavarosban halászást, a Birodalom és az alvilág összefonódását (Sculdun). A gonosz banalitását ("Bad luck Ghorman" - ki sajnálja ezekután Partagazt?), a politikai szadizmust (Krennic), az egyenruha hatalmával visszaélő valódi szexuális ragadozóhajlamot (Krole) és vérgőzös pszichopaticizmust (Kaido). Az önbecsapást (Dedra) és a megfelelési kényszert, lelkes elismerésre vágyást és túlbuzgóságot (Syril). A távolságtartó és hideg technokratizmust (Yularen). 

 

Tudtuk eddig is, hogy rossz a Birodalom. Az Alderaan felrobbantása, mint ahogy a Jedha és a Scarif elpusztítása. Vader dühöngése a Mapuzón, vagy éppen a jawák lemészárlása a Tatooine-on. Ezek a különálló eseménysorok most állnak össze egy mindent leuraló rendszer összefüggő karakterisztikájába. A Birodalom (vagy inkább: Palpatine) egy olyan, egész Galaxist behálózó métely, rákos daganat, egy vérbeli terrorista bűnszervezet, amely csak az erőszakból ért, és így ellene csak fegyveresen lehet felkelni.

Szerkesztve: Május 17. - Nute Gunray

[Donát]

50 perccel korábban, Nute Gunray írta:

másrészt, ideje felnyitni a saját szemünket és közbe nézni, hol is élünk.

 

Mothma beszéde is hidegrázós ilyen értelemben. Csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni.

[Ody Mandrell]

4 órával ezelőtt, Nute Gunray írta:

 A Birodalom (vagy inkább: Palpatine) egy olyan, egész Galaxist behálózó métely, rákos daganat, egy vérbeli terrorista bűnszervezet, amely csak az erőszakból ért, és így ellene csak fegyveresen lehet felkelni.

Ejj de szépen megfogalmazta ezt Maarva. 

[Ody Mandrell]

Gyorsan véget ért a második évad, de az általa vert hullámok még jó ideig velünk maradhatnak. Főleg annak fényében, hogy most egy évig nem lesz semmilyen új SW tartalom, így lesz idő még jobban elmerülni a témákban, kellően feldolgozni a látottakat.

 

Az első etap meglepetése után, már edzett Andor nézőként is letaglózott az a dráma, ami az egész évadot jellemezte. Sok helyen nyomasztó, már-már disztopikus húrokat pengető mesterműt kaptunk. A jól sikerült karakterépítés meghozta gyümölcsét, melyet az utolsó hat részében mind egy szálig learat a sorozat. Nem hiába volt huszonnégy rész, amik ráadásul 40-50 percesek. Kijelenthetjük, hogy ilyen aprólékos építkezést nem sok korábbi SW sorozat tud felmutatni, amire valljuk meg, az évadonkénti nyolc rész nem is igazán nyújt lehetőséget. Persze egy Ahsokánál vagy Obi-Wannál volt mire építkezni, az Andor azonban szinte teljesen új karakterekkel operált.

 

Ami viszont a sorozat legnagyobb érdeme a szememben, hogy a Birodalom terrorja végre teret kapott. Magát a rendszert látjuk működés közben, ráadásul az egész galaxisra vetítve, amire korábban nem volt példa. A sok szegmens, emberi sorsok és drámák, mind-mind olyan alapot adnak a klasszikus trilógia filmjeinek, ami korábban csak a képzeletünkben létezhetett. Azok a filmek inkább szólnak Darth Vader megtérésről, mint a Birodalom államszintű működéséről. Addig nem is gondoltam, hogy erre ilyen nagy szükség van, amíg el nem készült az Andor.

 

Szót kell ejtenem a sorozat jelentőségéről is a Star Wars univerzumban, mert már kezdenek felbukkanni olyan vélemények, melyek elszakadni látszanak a valóságtól.

Az Andor mindannak az ellentéte, amiért George Lucas-t világéletében kritizálták: nem tud írni, rendezni, gyenge a színészi játék. Attól most tekintsünk el ezek mennyire valósak, de az vitathatatlan, hogy a sorozat talán a legjobban megírt és összerakott Star Wars alkotás. De csak ez számítana? Szerintem nem. Nagy biztonsággal kijelentem, hogy Lucas sose készített volna ilyen sorozatot. A Star Wars ugyanis családi élmény, papa-mama-gyerekek szórakozása. Az Andor nem ilyen. Felnőtteknek szóló, noir-kém thriller. Ezáltal viszont pont azokat zárja ki az élvezetből, akik eleve is a célpontjai voltak ennek az univerzumnak: a gyerekeket. Ha én tíz évesen az Andort látom először, biztos nem leszek rajongó. Valószínűleg gyorsan hagytam volna a francba. Az SW alapvetően egy mese, ami szerencsére egyre tágabb mederben hömpölyög, de nem volna jó, hogy egyetlen stílus eluralná.

 

Az Andor kétségtelenül az egyik ékkő, de maradjon csak meg a mesés stílus mellett, esetleg vegyítve a kettőt, de semmiképp azt kiváltva. A Star Wars ereje mindig abban rejlett, hogy széles spketrum mentén mozgott, így mindenki megtalálta benne a maga kedvencét. Arról nem is beszélve mennyire egyhangúak lennének az egy kaptafára készült művek.

 

Természetesen ezek nem a sorozat ellen szólnak, hiszen az zseniális lett! A Birodalom kora megérdemelt egy ilyen alkotást, ami a legendás látványelemek mellett immár történetileg is hatalmas súlyt és mélységet kapott. Köszönjük meg ezt Gilroy-nak és csapatának, hozzá téve, hogy visszavárjuk!

Szerkesztve: Csütörtök 10:54 - Ody Mandrell

[Pildi]

Én örülök egyébként, hogy nemcsak hogy magam is a régebb óta fiatal korosztályt erősítem, de már a gyerekeim is fiatal felnőttek, akikkel le lehetett ülni az Andor elé, s akik ugyanúgy élvezték és értékelték, mint én.