Bence1997

Pontosan így gondolom én is. És pont ezért furcsálom az olyan "öreg" rajongókat, akik az OT stílusát akarták újra megkapni a PT -től, majd ugye a TFA -tól. A PT úgy jó, ahogy van. Persze vannak hibái, de az OT -nek is van.(Sőt, tulajdonképpen minden filmnek van ) Az embereknek igazából semmi sem jó: ha a az SW újítana, akkor az nem jó, ha visszanyúl a gyökerekhez, és lemásolja azt(ala TFA, de többszöri megnézés után ez a kijelentés már nem áll annyira a lábán ) akkor meg az. Amit még kifelejtettem az elemzésemből, az a zene: Hát hogy én mekkora h*lye vagyok . Pont az egyik legerősebb részét nem említettem meg. Pedig a film zenéje elképesztő. A Duel of the Fates benne van a TOP3 SW zeném között. Williams előtt le a kalappal. Az egyik kedvenc részem a filmből amúgy az, amikor Anakin elbúcsúzik az édesanyjától. Akkor a zene, a rendezés és maga a kompozíció egyszerűen hibátlan.

Nos új tagként arra gondoltam, leírom, hogy mit is gondolok az SW filmjeiről. Kezdem is az első résszel: A 99 -es filmet később láttam, mint az OT -t, és így az első megtekintés vegyes érzéseket keltett bennem. Nagyon furcsa volt látni azt, hogy az SW világa az OT mocskosabb, kicsit reálisabb világképe után elfordult egy olyan irányba, amit elképzelni sem tudtam volna. Kellett egy kis idő, míg ráéreztem az EP1 és ezzel együtt a PT ízére. De hál égnek, sikerült néhány megtekintés után teljesen befogadnom, és ma már a PT talán egy kicsit jobban a szívemhez nőtt, mint a klasszikus részek. Na persze most az EpI van terítéken, szóval beszéljünk arról : A film egészen elképesztő! Olyan látványt tár elénk, hogy az valami hihetetlen. Engemet ebben a részben a fogatversenyzés és a végső csaták fognak meg igazán . A fogatverseny... hát ilyen sportot kitalálni... na ez számomra telitalálat! Már önmagában kölcsönöz egy amolyan F-1 -es érzést ( aminek kb. 2003-2004 óta a rajongója vagyok ), de ezt még felturbózták mindenfajta érdekes dologgal. Sebulba itt tényleg kimutatja a foga fehérjét, Anakin már itt bizonyítja, hogy ő több, mint egy rabszolga. Összegezve ezt a részét a filmnek: látványilag lehengerlő, az embert egy pillanat alatt beszippantja a verseny hangulata . A végső csaták lehengerlőek. Az űrcsata érdekes volt számomra, hiszen annyira a csatát nem követjük figyelemmel, hiszen Anakinnal tartunk, így ez a része kicsit furcsa volt. A gungan-droid fight elég időt kapott szerintem, és maga az egész nagyon ötletesen volt megvalósítva. Viszont eme csatát lehúzza számomra Jar-jar ügyetlenkedése. Őt még megemlítem később. A fénykardpárbaj most így utólag eléggé vicces, mivel Obi itt hiába arat "győzelmet", Maul túléli, Qui-Gon pedig később Yodával fog traccspartizni A párbaj nagyon jól megkoreografált, igazán lendületes, ugyanakkor vannak benne kisebb szünetek is, amik szerintem kellennek is bele. És akkor a karakterek: róluk nem szeretnék olyan sokat írni, viszont mint már említettem, Jar-jar nálam néhol igazán bosszantott. És ez sajnos a filmen is rondít egy kicsit, bár még így is megadtam az 5 -t rá Anakin itt tényleg megmutatja, hogy igenis nagyon jó pilóta mint a szárazföldön(fogatversenyzés), mint az űrben(nabooi csata). Padmé ebben a filmben nagyon aranyos. Obi-wan a kamasz, kicsit beképzelt padawan, aki próbálja betartani a jedi rend szabályait. Qui-gon már itt nagyon szimpatikussá vált(később ezt árnyékolta egy kicsit az EpII - Dooku révén - majd a TCW újra felrepítette őt ). Maul, Maul, Maul. Ebben a filmben olyan érzésem támad, amikor nézem, hogy Maul karaktere alig szerepelt, és ez nagyon aggasztott. Szerencsére a TCW és a Rebels segített abban, hogy jobban megismerjük a tüskés barátunkat. Nos, így egyenlőre ennyi lenne az EpI -ről alkotott "kritikám". Rangsorolni nem szeretném a többihez képest. Remélem tetszett az iromány .

Sziasztok! Először is újra meg szeretném köszönni azt, hogy itt lehetek ezen a fórumon! Már évek óta követlek benneteket, és úgy éreztem, hogy most jött el az idő, hogy csatlakozzam hozzátok. Magamról röviden annyit, hogy imádom az SW -t, már gyerekkorom óta ennek a világnak a rajongója vagyok. Emlékszem, először olyan 4 éves lehettem, amikor először láttam az Új Reményt. Amikor éppen a műsorújságot nézegettem, rögtön a címlapon megpillantottam Csubit és Hant. Nagyon kíváncsi lettem erre a filmre, Csubi engem a Majmok bolygójára emlékeztetett Megnéztem a filmet, és elvarázsolt. Egyből beleszerettem, és amikor beharangozták, hogy jön a következő héten a folytatás, mondtam is a szüleimnek hogy vegyék fel nekem VHS -re. Így is lett! A Birodalmat és a Jedit így tekintettem meg. ( azóta eltelt egy kis idő, és a Jediből sajna az első 20-25 perc törlödött Az OT után jött nekem csak a PT, amely ugyancsak elvarázsolt, és máig az EpIII a kedvenc SW filmem. Ám igazi SW rajongóvá nem más tett, mint a TCW ( persze láttam én a Gendy -s CW -t is, na arról nem akarok most beszélni... ). A TCW -t 2 évadig szinkronosan követtem, aztán jött a 3. évad első 14 része, amelyet felirattal néztem meg, majd a Mortis szállal kezdve az eredeti-felirat-szinkron volt a sorrend Az első SW regényemet 2008. májusában olvastam el. Ez volt a Thrawn-trilógia első része, a Birodalom örökösei Máig a legjobb trilógiának tartom - egyéni vélemény természetesen. Életem első SW mozija tavaly volt, amikor anyámmal elmentünk a Gödöllői moziba, és megnéztük a Rogue One -t. Hát mondanom se kell, elképesztő volt. Na, most így röviden ennyi lenne. Remélem, hogy hamar be tudok majd illeszkedni ebbe a már összeszokott társaságba