Pildi

Azt én sem hiszem, hogy átlépnék ezt a bizonyos határt, hiszen akkor az Order 66 precíz végrehajtása teljesen érthetetlen volna. De a játék a gondolattal, hogy azért ez nem egy totálisan és minden szempontból egységes hadsereg, jó vonal, és szerintem el is fognak vele menni a határig maximálisan.

Ha van bennük némi marketing érzék, akkor ezt komolyan fontolóra veszik.

A történeteitek alapján az egyenleg egyértelműen a pozitív tapasztalatok irányába mozdul, amit öröm hallani. Ezek szerint a jó emberek vannak többségben , csak a rosszak mindig feltűnőbbek.

És aztán lehet, hogy egész másért fog köhögni, mint amit eddig tudtunk.

Nagyon jó ez téma! Zééé, Bomarr: A fenti idézettel, és egyébként a témában írt soraitokkal teljes mértékben egyetértek tudományos megközelítésből, de szerintem a sorozat készítői részéről éppenhogy szándékos, hogy a klónoknak személyiséget akarnak adni. A Saga releváns filmjeiben ugyanilyen szándékosan sugároztak egy leegyszerűsített képet, ami azt mutatta, hogy egy személytelen hadseregről van szó, amelyet az aktuális vezetés mindig a maga céljainak megfelelően tud mozgatni. Ez a személyiség bevonás, hogy nem csupán klónok, hanem konkrét egyedek cselekedeteit láthatjuk epizódonként, nem véletlen, a konkrét események tárgyalásán túl ezzel tud leginkább újat nyújtani a sorozat a nézőknek, és lám, mi is milyen jól eldiskurálunk róla. Ody, talán a téma kezdetét az animációs sorozat topikból áttehetnéd ide, hogy teljes legyen a kép.

Én úgy tenném fel ezt a kérdést, hogy vajon hogyan élik meg az egyes klónok a 66-os parancsot, okoz-e belül valami "válságot", hogy korábbi parancsnokaik és egyben harcostársaik ellen kell fordulniuk? A többségüknél valószínűleg nem, mert mint jó katonák, nem mérlegelnek. De az EU már boncolgatta ezt a kérdést pl. a Sötét Nagyúr regényben, ami épp így kezdődik: egy klónharcos nem csak hogy nem teljesíti a 66-os parancsot, hanem egyenesen segít a Jediknek a menekülésben. És épp részben a tisztelet miatt, amelyet korábbi bajtársa és felettese iránt érez.

Ez a lényeg: jó katonák, ilyennek teremtették őket a cél érdekében. De ez nem érzelemmentességet jelent, csupán azt, hogy az érzelmeiket alávetik a parancsnak.

Én megláttam ezt a nagyszámú sorozatot, és már el sem olvastam, mit takar. Kizártnak tartom, hogy ennyi mindent feltétlenül át kell alakítani, mert velük lényegesen élvezhetőbb lesz a film...

Akár a Clone Wars mozifilmet, akár a sorozatot teljesen felesleges összehasonlítani a Saga bármelyik filmjével, mert azon a közös tulajdonságukon kívül, hogy SW-t látunk, sok közös nincs bennük. A mozifilm jó nagyon, de a sorozat elkezdésével nyilvánvaló, hogy bevezetőnek, reklámnak szánták, amely funkcióját ugyan ellentmondásosan töltötte be, tekintve a "sikerességét", de a figyelmet mindenesetre felhívta a sorozatra, ami sokkal jobb lett, és imádják is a népek. Ilyen értelemben én a mozifilmet immáron a sorozathoz tartozónak sorolom, tényleg pilot volt. És vajon hogy is lehetne igazságosan összevetni egy jó hangulatú, ámde a filmeknél jóval könnyedebb, humorosabb, pörgősebb rajzfilmsorozatot a Saga bármelyik filmjével... Ez olyan (sőt még olyanabb), mintha az almát akarnád összehasonlítani a körtével, hogy melyiknek jobb az íze. Az almáé almás, a körtéé körtés, és mindkettő finom, csak másként (legalábbis szerintem) - és aki szereti a gyümölcsöket, az ezen nem fog fennakadni.

Számomra ez a sorozat egyik nagy erénye, az ínyencsége, hogy az epizódok nézése közben az ember olyan könnyen elfeledkezik a klónok létrehozásának valódi céljáról, és a későbbi rémtetteikről, annyira szimpatikusak a klónszereplők! Az Ep3 után el sem tudtam volna képzelni, hogy valaha is megkedvelem őket (Cody ugyan szimpi volt a filmben, de az érzés nem tudott kiteljesedni, hiszen hamarosan rálőtt Obi-Wanra); aztán Dzséjt novellája olvasása közben kezdtem azt érezni, hogy ez az emberi vonal, az emberi mivoltuk hangsúlyozása nagyon jó ötlet; és most a sorozat közben meg eszembe sem jut, hogy ezek ugyanazok a klónok, akik majd végrehajtják a 66-os parancsot. Persze, utólag a gondolatok összeszedése után ez már felmerül, hiszen adja magát a kontraszt a mostani és a majdani viselkedésük között, de filmnézés közben tökéletes az illúzió, hogy ők a jó oldalon állnak.

A júniusi Depeche Mode koncertre mi is készülünk! 1988-ban voltam utoljára DM-koncerten, nagyszerű buli volt, és a zenéjük csak javult azóta. Amint kezdik a jegyárusítást, meg fogom venni a jegyeket!

Lehet, azért, mert márciusban még nem szoktak szabadtéri koncerteket tartani.

Ha tudod, ki volt, az még rosszabb. Nem vígasztalásképpen mondom, de tavaly Pannitól is ellopták az osztálykiránduláson a pénztárcáját, az illető (egy nagyobb gyerek) kivette belőle azt a 200 Ft-ot, amit fagyira kapott, és eldobta a pénztárcát. A többiek ezt látták, szóltak Panninak, de amikor szegényke szóvá merte nála tenni, akkor egyszerűen kiröhögte... Persze az osztályfőnökük aztán rendet tett, de szegény gyerek teljesen kikészült. Ez volt az első csalódása az emberekben.

Te jó ég!!! Ez nagy összeg, meg amúgy is rossz érzés az ilyesmi.

Én ezt úgy képzelem, hogy még nem érzi eléggé, hiszen Luke csak kóstolgatja az Erő használatát, nem lehet olyan jelenléte az Erőben, ami teljesen egyértelművé tenné az azonosítását. De ha racionális választ keresünk, akkor én is arra szavazok, hogy egy ilyen forma létesítmény, mint a generátor egy totálisan lakatlan jégbolygón több, mint gyanús. És még az is lehet, hogy a fenti két érv (az intuitív és a logikus) együtt volt hatásos.

Szerintem is. Sőt, ha ki vannak kapcsolva, akkor nem is érzékeli a potenciális áldozatot a Malevolence - épp ezt láthattuk a 2. epizódban, amikor Anakinék megpróbáltak elslisszolni alatta, reménykedve benne, hogy nem veszi őket észre, de sajnos be volt kapcsolva az orvosdroid.

A manapság közkedvelt változat részemről az, hogy a lehetőségben megérezte Luke jelenlétét.

Azért szerintem van egy kis következetlenség ebben a mesteri cím használatban. Az Ep3-ban Anakin épp azon háborodik fel, hogy: "This is outrageous, it?s unfair?How can you be on the COUNCIL and not be a Master?" Vagyis hiányolja a mesteri rangot...

Hát ez szenzációs!

Én nem vagyok családtag, de osztom e véleményt. Szerintem a legjobb Karib-rész az első volt, ez egyértelmű (pedig én csak a második rész után láttam az elsőt), abban nagyon jó arányban ötvöződik a kaland, a humor, az ötlet, és még a zombi legénység is a jó ízlés határán mozog. Jack kapitány figurája pedig olyan frenetikus élmény, amire első ránézéskor azt mondtam, hogy ez a pasi nem komplett, hanem komplett idióta, de aztán volt később kis karakter árnyalás is, ami a végére nagyon szerethetővé teszi emberünket. Jó fickó, na!

Ezt a jelenetet én is nagyon szeretem! Íme a Birodalom, amitől a lázadók nem véletlenül félnek - csak úgy árad a nyers erő a csillagrombolókból, amit ez a ZENE nagyon megtámogat. Az Ep4-ben a Birodalom a néző számára egyenlő volt egy-két csillagrombolóval, egy tucat Tie-vadásszal és a Halálcsillaggal, és mivel ez utóbbi felrobban, én a film elején még nehezen tudtam teljesen azonosulni a lázadók azon félelmével, hogy jaj, mi lesz, ha a Birodalom megtalálja őket... Hát itt láthatjuk, hogy a Birodalom teljes harci gépezete működik, Vader nagyobb úr, mint valaha, és a képsorokból áradó fenyegetés a nézőt is teljesen magába keríti. Ozzel nekem sosem volt szimpatikus, bár persze régen sajnáltam, hogy Vader nem neki hitt. Piett pedig igazi katona, nekem is ő a legszimpatikusabb birodalmi tiszt az egész régi trilógiában.

Nagyon tetszett az epizód! A "standing-by"-ra valami miatt úgy tűnik, hogy többünknek felgyorsul a pulzusa , és innentől már nincs megállás a lendületben! Az nekem utólag kicsit furcsa, hogy eleve miért nem az volt a terv, hogy az ionágyút rombolják szét elsősorban, hiszen anélkül az egész hajó Grievous-szel sem egy nagy szám a köztársasági flottának, de utólag és kívülállóként könnyű okosnak lenni. Ennél bővebben talán majd a trilógia megtekintése után elmélkedem itt nyilvánosan.

Nekem is nagyon tetszik, a hangulatot és az epizód legfőbb mondanivalóját hűen visszaadja, és a színvilág valóban szinte megnyugtatja a szemet, midőn azt Yoda tanitásai is teszik a lélekkel.

Köszi a képeket, nagyon jók lettek!

Most mi a baj azzal a malomkerékkel??? Én könnyesre nevettem rajta magam a moziban, annyira idétlen volt... És hát az egy vígjáték akart lenni.