Cavan Scott: Dooku, az elveszett Jedi
Annak idején úgy gondoltam, hogy egy hangoskönyv átirata nem lehet túl jó. Szerencsére ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Örültem, hogy Dookuról is születik egy új történet. Nem igazán örültem annak, hogy hangoskönyv formában jelent meg először. Szerencsére a Del Rey Random House nyomtatásban is kihozta ezt a sztorit. Persze csak átiratot és nem a dráma regényváltozatát. Ennek mondjuk jobban örültem volna. Az utóbbi években nagyon rászoktam a regényekre. Utoljára középiskolában olvastam drámát – Shakespeare, Ibsen, Csehov műveit. És annak is megvolt már vagy 15 éve. A Dooku, az elveszett Jedit olvasva időbe tellett újra belerázódni egy nyomtatott dráma olvasásába. De szerencsére viszonylag hamar túllendültem ezen. A formátum nem csökkenti a könyv érdemeit. Fantasztikus élmény volt, igazi öröm volt olvasni. Cavan Scott sokkal többet kihozott ebből, mint amit elsőre vártam volna. Azt kell mondanom, hogy szinte már a Darth Plagueis közelében volt a mű. Cavan igazán sokat tanult olyan szerzőktől, mint James Luceno, Drew Karpyshyn, vagy Matthew Stover.
A kötet rendkívül összetett lett. Sokkal több rejlik benne, mint azt sejteni lehet. Pedig nem dolgozza fel Dooku teljes pályafutását, csak annak egy részét. De Cavannak így is sikerült valami lenyűgözőt kihozni ebből az egészből.
A jelenbéli szál a klónháború idején indít. Vagy talán nem sokkal a háború előtt. Dooku megbízza Asajj Ventresst, hogy találja meg a húgát, Jenzát. Asajj a nő nyomába ered, aki eltűnt. Időközben Dooku holonaplóit tanulmányozza. Közben végig ott duruzsol a fülébe Ky Narec szelleme. Ez nagyon tetszett. A könyvből nem derül ki egyértelműen, hogy a hang csak Ventress lelkiismerete, vagy a valódi Ky szelleme. A jelenbéli szál végig kiséri a sztorit egészen a könyv végéig. Miután Ventress kiszabadítja a nőt a köztársasági ügynökök fogságából, Dooku parancsára végez vele. Ez nagyon jó drámai pont volt, Ventress végleg aláhullt a sötétségbe. És külön nagyszerű volt, hogy ez a jelenet a kötet végén kapott helyet, mert így a múltbéli jeleneteknél jól megismerhettük Dookut és Jenzát.
A drámában mégis a múltbeli szál dominál. Végre megismerhetjük Dooku ifjúkorát. Végig követhetjük fiatalsága fontosabb pontjait. Cavan nagyon jól ráérzett a gróf figurájára. Igazi élvezet volt olvasni a múltját. (Még az sem zavart annyira, hogy Dooku idősebb korában már Palpatine szenátorsága alatt megemlítenek egy újabb nabooi királynőt, Ekayt. Ennél a pontnál ugyanis újra elgondolkodtam az Ars Veruna dolgon. Nem igazán tudom, hogy hová fogják bepakolni őt, ha már átemelték a kánonba. És egyre jobban úgy érzem, hogy Cavan, Claudia és E. K. Johnston is téves infókat kapott a Story Group-tól ezúttal.) Külön érdekesség, hogy a tanoncok egyfajta klánokba szerveződnek és úgy tanulnak. Dooku a Sólyomdenevérek közé tartozott. Barátsága Sifo-Dyaszal a történet egyik fontos alapeleme lett. Cavan kiválóan ábrázolta barátságukat. Így Sifo későbbi halála még drámaibb élt kaphat majd egy másik történetben. Már az első látogatás a Serennóra nagyon tetszett. És ahogy megtudta, hogy ő is a Serenno család tagja. Hihetetlen volt olvasni, hogy Dooku bolygója egykor a Sith Birodalom része volt. És pont egy Serenno volt az, aki szembeszállt az ősi Sithekkel. Ironikus, hogy a család egyik későbbi tagja aktívan részt vett az új Sithek tervében és a galaxis meghódításában. Még akkor is, ha jól tudjuk, hogy csak az eszköz szerepét játszotta el. Aztán ott volt a kirándulás a Bogan-gyűjteménybe. Ezek a jelenetek érezhetően előrevetítették Dooku sorsát. A sötét oldal már ekkor belengte és megkísértette. Amikor Yoda padavanja lett, az is különleges élményt nyújtott. Ahogy Yoda próbálta oktatni a maga módján fantasztikus. Érződött Yodán, hogy elüt a többi mestertől.
Sifo látomásai rendkívül fontos szerepet játszanak. Meg van alapozva, miért félt a jövőtől, miért akart a Köztársaságnak sereget rendelni. A Protobranchen történtek elmélyítették benne a jövő látomásaitól való félelmet és azt az érzést, hogy a potenciális tragédiákat minden áron meg kell előzni. Érdekes volt olvasni, hogy a Lola Sayun Jediket tartanak. Olyanokat, akiknek megbomlott az elméjük, vagy valami bűnt követtek el. Legalábbis én ezt szűrtem le. Azátn jött Anya grófnő temetése. Dooku ott azt tanulhatta meg, hogy talán mégis jobb a szabályokat követni és a múltat elengedni. Ez megalapozza a Dooku – Qui-gon mester és tanítványa kapcsolatot. Dooku abban az időben, mikro Qui-gont tanította már szabálykövető lett, és Qui-gon volt, aki a saját útját akarja járni mindig. A sztoriból egyértelműen kiderül, hogy Dooku miért óvta tanítványát a próféciák tanulmányozásától. Attól félt, az hogy Qui-gon is Sifo sorsára jut, aki később egyre inkább elveszett a jövő iránti félelmében. A következő ilyen fontos pont az Asusto bolygó volt. Lene Kostana, Sifo-Dyas és Dooku együtt mennek erre az útra, ami kvázi Lene saját útja a Sith ereklyék utáni kutatásban. Miután lekapcsolnak pár csempészt, rovarszerű idegenek fogságába esnek. A hakotei jósok fel akarják használni a Jediket a jövő kifürkészése közben. Látomások rohanják meg hőseinket. Köztük Dookut is. Érdekes volt látni a jövőt, de mégis kicsit másképp. Egy olyan lehetséges jövőt láttunk, melyben szintén van klónháború, 66-os parancs, a Jedik rátámadnak a kancellárra. De mégis azok a Jedik a jelenetek szereplői, akiket Dooku ismer. Pl. Mace szerepét Gretz Droom veszi át. És nem derül ki egyértelműen, hogy Palpatine valójában Sidious. És akkor bejön a rejtélyes Darth Skrye, akiről nem tudunk semmit, csak azt, hogy női karakter. Remélem, még vele foglalkoznak a jövőben. Ez a látomás jelenet nagyon ellöki Dookut a sötét oldal felé, de mégis összhangban van a későbbiekkel, Cavan ezt zseniálisan megoldotta.
Ugrunk Dooki idősebb korára. Egyre jobban elkeseredik a Köztársaságot és a Jedi Rendet illetően. Ez a folyamat is nagyon szépen elénk tárul. Találkozunk Rael Averross-szal és Qui-gon Jinnel is, csak hogy teljes legyen a kép. Említést kapunk Pijalról, csak hogy jól össze legyen kötve a Mester és tanítványával. És ekkor jön a tragédia felé vezető út. Ramil versenye és balesete. Majd Dooku és Qui-gon nyomozása Cenevax után. A korrupció szálai eljutnak egészen a Jedi Rendig. Yula Braylon mester állt az egész mögött. Titokban gyereke született, akit a Jedik neveltek fel. Ő volt Dooku régi riválisa, Arath Terex. Zseniálisan össze van kapcsolva itt is minden. Dooku hatalmasat csalódik a Jedi Rendben. Eljön a serennói válság ideje is. Az abyssinek támadása miatt sem a Köztársaság sem a szenátust szolgáló Jedi Rend nem mozdul. Dooku, Sifo és Lene mennek a bolygóra segíteni. Hatalmas volt az a fordulat, hogy Ramil állt az egész mögött. Dooku-ból ekkor tör elő a sötét oldal és végez Ramillal. Kb. olyan pillanat volt ez, mint A klónok támadásában Anakin tombolása a taszkeneknél. Ez is hihetetlenül jó jelenet lett Végül Dooku elhagyja a Jedi Rendet.
A Mester és tanítványa mellett az elmúlt évek egyik legjobb SW kötetét olvashattam el. Fantasztikus és hihetetlen élmény volt. Nem sokkal maradt el a Darth Plagueis mögött. Egyértelműen kiváló darab és a kedvenceim egyike lett. Ötös.