Ody Mandrell

Az igaz, hogy minden sokkal jobban működött. Erre kiváló példa a hiperűr krízisre adott gyors és hatékony válasz, illetve kisebb léptékben ebben a könyvben is találunk példát. Arra gondolok, amikor Affie feljelentette a köztársasági hatóságoknál a nevelőanyja cégét. Pár órával később már lakat alatt volt a nő, a céget gyakorlatilag megszüntették. Pedig nem kis vállalatról volt szó. Korrupcióról szó se lehetett.

Tömören úgy lehetne jellemezni, hogy egy könnyed darab a két trilógia között. Rég láttam, de a júliusi szabim alatt lehet újra nézem.

A TLJ is erről szólt. Konkrétan Luke első leckéje.

Ez a Jedik Fényének "lebutított" rajzos változata.

OFF Padmé ki is mondja Anakin előtt, hogy a Köztársaság a gonosz amit le kell győzni.

Nagyszerű regény ez is, de itt már árnyaltabbak a kontúrok. Főleg a megismert Jedik tekintetében, akiket belül kételyek gyötörnek. Főleg igaz ez Cohmac Vitus mesterre, aki egyenesen megkérdőjelezi a Jedi rend néhány tanítását. A képében akár egy renegát Jedi előképe is felsejlhet, de persze várjunk még ezzel. A Jedik Fényével ellentétben itt olyan Jediket ismerünk meg, akik hordoznak valamilyen feldolgozatlan traumát, és ezt a Jedi rend kőbe vésett tanításaira vezetik vissza. A történet másik Jedi mestere Orla Jareni is ilyen emlékektől terhes személyiség, aki egy mentőakciót azért nem tud kivitelezni mert nem hallgatott a megérzéseire, hanem híven követte a Jedi tankönyvekben leírtakat. Az egész helyzet azért is volt meglepő, mert nem gondoltam, hogy 300 évvel az ismert események előtt már voltak ilyen kétkedő lovagok a Rend berkein belül, és hogy már akkor is láthatók voltak a merevség jelei, amik aztán a vesztüket okozták. Persze a dolog még nem vészes, de a magok el vannak vetve, így a későbbi szakadárok vagy elégedetlenkedők útja is valahol innen eredetezhető. Vajon meddig kellene visszamenni, hogy egy teljesen harmonikus Jedi Rendet lássunk? Vagy ilyen sose létezett? A Jedik Fénye után kicsit illúzióromboló volt megismerni ezeket a dolgokat. Persze a történet keretein belül mondom most az illúziórombolást, maga az egész regény és történet felépítése rohadt jó! Külön nagyon kellemesek azok a visszatekintések, amik Orla és Cohmac azon kalandját mesélik el, amelynek végén kicsit meghasonul a két, akkor még padawan. Ez az egész történeten végighalad, ráadásul párhuzamosan. Két Jedink van még itt, akik szintén remekül sikerültek. Reath Silas egy tudós padawan, aki elveszti mesterét, Jora Mallit a Kur Nebula-i csatában. Alapvetően egy otthonülő lovag lenne, de ennek ellenére a történet során felmerülő helyzetekben remekül helytáll. Vele kapcsolatban az tetszett még, hogy a végén az átélt kalandok fényében se csináltak belőle nagy kalandort. Maradt olyan beállítottságú amilyen volt. Karakterek szintjén meg kell még emlékeznünk a Jediket segítő hajó legénységéről, mely egy külön szálnak is otthont adott. Leox Gyasi-tól féltem kicsit a képek alapján, hogy egy Solo vagy egy Lando "klón" lesz, de erről szó sincs! Az egyik legjobb karakter a könyvben, akár csak Geoda, akinek bár konkrétan egy mondata nincs, mégis tevékeny és nagyon fontos szerepe van a történet folyásában. A történetben, ami bevezeti a másik gonosz fajt, a Drengireket. Legegyszerűbben gonosz fákhoz lehetne hasonlítani őket, ami elég hülyén hangzik, és nem is teljesen ez a helyzet, sőt! Gray remekül írja le őket és elég paráztatók is, egy élőszereplős vagy egy animációs sorozatban igen csak ütősek lehetnének. Már alig várom a képregényeket, hátha feltűnnek valamelyikben. A sztori egyik kulcsai ők, akik egyszerű létükre nagy tervekkel rendelkeznek. A történet végén aztán a Nihilek és a Drengirek összecsapnak, egy Amaxin állomáson ami már sok a jóból. Az Amaxinokat ha jól emlékszem legközelebb majd csak jó 350 év múlva emlegetik, a Vérvonal című könyvben. Az állomáson is hangulatos és érdekes események zajlottak, és volt pár meglepetés is. Pl. a végén slusszpoénként megjelenik Marchion Ro is, aki nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy ki fogják irtani a Jediket. Sok sikert. Az egész egy nagyon jól összerakott regény, pár karaktert saját útra indít, akik simán vannak annyira érdekesek, hogy buzgón lehessen várni a történetük folytatását. Most pedig jöhetnek a képregények! Isteni lesz végre vizuális formában is látni pár történetet.

@Donát! ezért kapok pontot?

Úgy, hogy az egész csak egy rossz vicc volt. Lucas egyébként a legrosszabb rendező díját is megkapta tőlük.

Az EP1-2 még aranymálna díjat is kapott, ami az Oscar ellentéte.

A PT-t is kb. ennyire fikázták anno, ha nem jobban. Ez az oldal is PT gyűlöletre adott egyfajta válasz volt.

Ellenvélemény mindig lesz, ezt nem lehet elkerülni. Amíg lesz új tartalom lesz mit kritizálni. Az egyik éra beérik, helyette jön a másik amit lehet ekézni. És így tovább a végtelenbe.

Szuper ötlet, a HR novellákat tuti követni fogom!

+1 Ferencváros - FC Prishtina 3-0

Annyiban ez sántít, hogy a ROTS kivágott jeleneteiben egyáltalán nem foglalkoztak a Konföderáció politikusaival.

Szerintem mára elértünk oda, hogy a PT utálat túlhaladott lett, gyakorlatilag megszűnt.

Olaszország - Spanyolország 1-0

Valószínűleg így volt, de attól még utálhatta a Köztársaságot.

Ezeknek az embereknek nem biztos, hogy jó életük volt a Köztársaságban. Crosshair osztagát pl. ilyen zsoldosok alkotják.

Lehet hogy együttérzésből váltottak kábítóra.

Lehetne ez is de erre eddig semmilyen utalás nem volt.

Isten éltessen sokáig, @Infy!

Egy fejvadászos, alvilági sorozat! Ennél jobb hír nem is jöhetett volna.

Magyarra lefordítva egy rakás sz*r volt?

Ez továbbra is kakukktojás nekem. Eddig lelőtték a klónokat, most nem tudom miért váltottak hirtelen kábítóra.