Bomarr

Napok óta elképesztően pörög a nemzetközi bevétel. Lehet tudni az okát? Most is vagy 11 millióval nőtt. Mi történik?

Tavaly már listát vezettem a megnézett filmekről és összesen 166 olyan alkotás volt, amit 2017-ben láttam először. Szerencsére a nagy részük kifejezetten jó film volt, bár becsúszott néhány borzalmas is. A legrosszabb film, amit tavaly láttam az 1953-as Cat-Women of the Moon volt. Egy holdutazós film még a tényleges holdutazás előtt. A filmben a szomszédos égitesten óriási szőrös pókok meg teleportáló nők élnek. Ez így leírva tán izgalmasnak hangzik, de nem az. Hasonlóan borzalmas volt a 2016-os japán Godzilla is, amiben össz-vissz egy értékelhető jelenet volt, egyébként az egészet lehetett volna kukázni. "A lány a vonaton" meg csak szimplán felbosszantott az együgyü szereplőivel. A sok jó film közül összesen 21 volt, ami toronymagasan kiemelkedett. Ezek új kedvencek lettek. Mindegyikről írnék röviden pár szót. Aszerint rendeztem sorba őket, hogy mennyire tetszettek. 21. Sabrina (1954, USA) Tavaly fedeztem fel magamnak az Audrey Hepburn filmeket és ez volt közülük az egyik legbájosabb. Sajnos régen divat volt a huszonéves szinésznőket 40-50 éves csávókkal romantikáztatni. Eme tény sajnos tönkre is teszi kicsit a film végét, de az első 1 óra valami eszement bájos. 20. A szamuráj (Le Samurai - 1967, Franciaország) Nem vagyok a lassú filmek nagy rajongója, de ez betalált. Kis túlzással olyan mintha a "Volt egyszer egy vadnyugatot" átrakták volna a '60-as évek Párizsába. Ha van reinkarnáció akkor a következő életemben szeretnék olyan cool lenni, mint a kalapban feszítő Alain Delon. 19. Némaság (Silence - 2016, USA) Az interjúk meg a dokumentumfilmjei alapján tudtam hogy van egy csendesebb, elmélkedősebb Scorsese, aki nem csak a gengszterekről tud mesélni. A mester végre megmutatta ezt a filozofikus arcát. Nem vagyok keresztény (sőt), de ez a keresztény film mégis megérintett. Scorsese titka, hogy nem papol. 18. A hihetetlenül zsugorodó ember (The Incredible Shrinking Man - 1957, USA) A régi B-filmekkel szemben elfogult vagyok. Alapból nagyon bírom őket, de ez most valami egészen más volt. Tudtam hogy egy zsugorodó férfiről szól úgyhogy gondoltam majd kapok néhány jópofa retro effektet, meg a poszter alapján sejthető volt hogy miután a főhős összemegy meggyűlik a baja a macskával, úgyhogy lesz valami akció is. Azt nem gondoltam, hogy ennyire komolyan fogják venni az egészet és ilyen jól sül el. Igazából ez nem is B-film. Az alapötlet annak tűnik de mégsem az. 17. A rúgós késes csajok (Switchblade sisters - 1975, USA) Ha Quentin Tarantino nem kezd árongani róla, talán sose nézem meg. Igazi B-filmről van szó: arról a fajtáról ahol a gyors-étteremben a magányos cicababának is ezüst-ostor lapul a szoknyája alatt. Tarantino azért is szerette, mert olyan mintha valamiféle olvasztó-tégelye lenne a kor B-filmes irányzatainak: egy kicsit bandafilm, egy kicsit blaxploitation, egy kicsit meg női börtönfilm, úgy hogy közben a koktélba a sarkos figurái és megannyi túlzása ellenére képes némi klasszikus értelemben vett drámát is bevinni. Minden elismerésem. 16. Gyilkos vagyok (Double Indemnity - 1944, USA) A régi film-noir-okban már többször is csalódtam. Talán épp ezért volt annyira kellemes meglepetés ez a film, ami már az első kockáival beszippantott és egész a befejezésig nem eresztett. Eddig a legjobb film-noir amit láttam. 15. A szép és a szörnyeteg (La belle et la bete - 1946, Franciaország) Disney rajongó létemre nem vagyok oda a Szépség és a szörnyeteg rajzfilmért, a tavalyi Emma Watson-féle feldolgozás meg szerintem egyenesen borzasztó lett. Pedig a történet nagyon erős, lenne benne bőven potenciál. Ez a régi francia film pedig ki is aknázza ezt. Ritkák azok a tündérmesék, amik a vásznon vissza tudják adni az eredeti történetek mélységét. Amik elérik, hogy a varázslat ne csak filmes hókuszpókusz legyen hanem tényleg elbűvöljön. Itt ez megtörtént. 14. Kamerales (Peeping Tom - 1960, Egyesült Királyság) Alsó hangon is 10 évvel megelőzte a korát. A maga idején mindenki -kritikusok és a nézők is- egyaránt utálták, ma már viszont a thriller műfaj egyik legnagyobb klasszikusaként tartják számon. Okkal. A képei viszont annyira erősek, hogy a '70-es évekig kellett várni mire előjött az a generáció amelyik nem fordult el tőle undorában hanem elkezdte értékelni. 13. Római vakáció (Roman Holiday - 1953, USA) A könnyedebb Audrey Hepburn filmek közül a legjobb. Itt a befejezéssel sincs baj: a film végig irtó kedves, a korabeli Róma -ami szinte pont úgy néz ki mint a napjainké- pedig mesésen mutat. Nem vagyok a romantikus vígjátékok nagy rajongója, de ezt bárkinek szívesen ajánlanám. 12. Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Z - 1969, Franciaország) Egy valódi, megtörtént politikai gyilkosság filmes megidézése. Döbbenetes hogy már 1969-ben ilyen szintü dokumentarista filmet tudtak forgatni. Néhány tüntetési jelenetnél olyan mintha nem is játékfilm lenne hanem valaki tényleg kiment volna egy kamerával leforgatni az eseményeket. 11. Banditák Milánóban (Banditi a Milano - 1968, Olaszország) A film igaz történeten alapul: 1967-ben egy milánói bankrablás után a gengsztereket a helyi rendőrség autón üldözte a fél városon át, miközben a bűnözők több civilt is meglőttek: ketten belehaltak a sérüléseikbe. A film egy kicsit felcsavarta az erőszak-faktort, úgyhogy itt mint a legyen hullanak a járókelők. Azon ritka bűnügyi filmek közé tartozik, ahol az áldozatok is reflektorfénybe kerülnek. Mielőtt elhullanak a golyózáporban kapunk róluk néhány életképet, hogy ne csak elhulló statiszták legyenek. A film igyekszik nyomatékosítani, hogy a gengszterek igenis aljas szemétládák. Ez olyasmi amiben az amerikai és az olasz krimik egyébként is alapvetően különböznek: a tenger túloldalán imádnak legendát faragni a maffia-főnökökből, az olaszok viszont a filmjeik alapján egyszerüen csak szeretnék őket pofán köpni. Ez a film is mintha indulatból készült volna. És talán pont ettől olyan jó. 10. A lány, aki túl sokat tudott (La ragazza che sapeva troppo - 1963, Olaszország) Több olyan műfaj is van amellyel szemben erősen elfogult vagyok. Az egyik ilyen a giallo. Vagyis az olasz thrillerek. Ez a Mario Bava film egyfajta előképe ennek a zsánernek (amit aztán majd maga Bava éleszt fel egy évvel később a Blood and Black Lace-el). Már rengeteg műfaj-elem itt tornyosul: van titokzatos gyilkos, sötét atmoszféra, egy bajba kerülő ártatlan lány stb. De még nem veszi annyira komolyan magát. Ennek a filmnek van humora. Meglepő fogás egy thrillerben de nagyon bejött. 9. Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's - 1961, USA) Úgy indul mintha ez is egy újabb romantikus-vígjáték lenne, aztán ahogy haladunk előre úgy lesz egyre mélyebb a történet. A koncepció mögül a befejezés egy picit gyáván kifarol ugyan, de még így is szenzációs film. Audrey Hepburn egyetlen filmjében se annyira jó mint itt.... 8. Végzetes rágalom (The Children's Hour - 1961, USA) ... a fentebbi megállapítás ellenére egy másik Audrey Hepburn film előrébb került. Az ok egyszerű: ez nem Hepburn filmje. Beárnyékolja őt Shirley MacLane szenzációs alakítása. Két tanárnőt alakítanak, akik egy magániskolát tartanak fent. Aztán az egész életük összeomlik amikor megvádolják őket azzal, hogy leszbikusok. Természetesen a '60-as évek Amerikájában senki nem hajlandó ilyen "fertőbe" járatni a gyerekét. Első osztályú dráma a rágalom erejéről. 7. Országuton (La Strada - 1954, Olaszország) Az olaszok egyik legnagyobb találmánya volt a neorealizmus. A taljánok álltak elő azzal a merész ötlettel, hogy a film akár őszinte is lehet: nem kell a színpadiasság, a hamis csillogás, meg lehet mutatni az embereket olyannak amilyenek valójában, ez nem feltétlenül vesz el a műélvezetből. A fentebbi megállapításra pedig remek példát ad az Országúton: papiron dögunalom az egész hisz csak egy erőművészről szól, aki együgyü segítőjével járja az országot. Ám miközben ebben a sajátos road movie-ban megelevenedik az '50-es évek Olaszországa igazi maró emberi dráma bontakozik ki a lassú képsorok alatt. A vége könnyezős. 6. Németország nulla évben (Germania anno zero - 1948, Olaszország) http://www.davekehr.com/wp-content/uploads/2010/01/germaniaannozero.jpg 5. Your vice is a locked room and only I have the key (Il tuo vizio è una stanza chiusa e solo io ne ho la chiave - 1972, Olaszország) http://static3.aintitcool.com/assets2012/aicncomics/yourvice1.jpg Láttam már vagy 20-30 giallot de egyik se volt ennyire szórakoztató mint ez. Talán mert nem a gyilkos kilétére meg az olcsó rejtélyekre lett felépitve hanem a karakterekre, akik akkor is elvitték volna a hátukon a filmet, ha éppenséggel senkit nem ölnek meg. De azért megöltek. 4. A lepkegyűjtő (The Collector - 1965, Egyesült Királyság) Lehet hogy ez csak az én bánatom, de mintha az igazán jó thrillerek kimentek volna a divatból. Bármennyire is töröm a fejem egyetlen thrillert se tudnék mondani az elmúlt 10 évből, ami akár csak megközelitőleg olyan jó lenne mint ez az 1965-ös darab. A mai készítők mentségére szóljon: ez éppenséggel egy mestermű a saját zsánerében. 3. Mi történt Baby Jane-el? (What ever happened to Baby Jane - 1962, USA) Ez az a fajta film amit végig elkerekedett szemekkel néztem. Elég nyomasztó, de nagyon hatásos. Egy gyereksztárról szól, akinek még fiatalkorában kisiklott a karrierre. Idős korára is a régi pompát sirja vissza, a bánatát pedig a nyomorék testvérén vezeti le. Hát hűha... ez nem egy hétköznapi film. 2. Rabid Dogs (Cani Arrabiati - 1974, Olaszország) Afféle elveszett mestermű. A fentebb már emlegetett Mario Bava összeakart ütni egy kemény bűnügyi-thrillert, amivel új pályára akarta helyezni a karrierét. Csakhogy nem volt pénz az utómunkálatok befejezésére, ezért évtizedekre fiókba került a projekt. Végül a '90-es években már a halála után fejezték be a produkciót. Fontos hogy kétféle verzió is létezik: ebből az egyiket a fia csinálta beleszőve a saját elképzeléseit is és sajna ez a verzió elég gyenge lett. A másikat Bava fennmaradt útmutatásai alapján készítették el és ettől a verziótól bizony letettem a hajam. Még a néhol érezhető félkész jelleg ellenére is valami brutál jó. Az adrenalinbomba rögtön a nyitásnál kezdődik: az egész egy emberrablásra van felfüzve. Nincs olyan perc amikor nyugodtan hátra lehetne dőlni. Végig afféle kamara-drámaként működik: a cselekmény túlnyomó része különféle autók belsejében játszódik. A kamera állandóan a bűnözők arcában van, akik meg majd szétpattanak az őket hajtó őrülettől. Egyet sajnálok: ezután még a kifejezetten jó gengszterfilmek is laposnak fognak tűnni. 1. Az utolsó jedik (The Last Jedi - 2017, USA) Nem csak az elmúlt év, de az elmúlt évek legnagyobb filmélménye volt. A fórumon már irtam róla pár sort, úgyhogy nem szaporitanám róla a szót Annyi, hogy 2017-ben nem volt még egy film ami ennyi agyalásra késztetett volna. Minden szempontból elképesztő alkotás. Nagy betűs mestermű.

Kár, azért biztam egy közepesen erős kinai BO sikerben. De szerencsére már annyi pénzt összelapátolt a film hogy ha holnap kivonnák az összes moziból a világon már akkoris bőven nagy siker lenne. Azt hiszem a Han Solo film BO menetelése közben vissza fogjuk sirni a mostani eredményeket

A TCW-be eredetileg tettek volna Filoniék sith szellemeket, de Lucas kifejezetten kérte, hogy ne tegyenek. Megmondta nekik hogy ha régi sitheket akarnak megidézni akkor azt csak látomásban lehet, de egy sith nem tud szellemként fennmaradni. Kérdés, hogy ezt a kérést a későbbiekben figyelembe fogják-e venni. Én örülnék neki. Szerintem is komoly és nagy tanulság, hogy a sithek hőn áhitott vágya az öröklét csak a világos oldalon érhető el.

A Star Warsban nincsenek omnipotens karakterek. Az oké, hogy ő azt hiszi hogy őt nem lehet elárulni, de ettől még ellehet. Bármelyik karaktert ellehet árulni az SW-ben. Pláne a túlzottan magabiztos főgonoszokat.

Rian nyilatkozatai alapján nekem úgy tűnik hogy a porgok teljesen az ő ötletei voltak. A Disney nyilván nem haragudott meg érte, de nem hiszem hogy a marketing miatt lettek kitalálva. Mondjuk engem az se zavar ha igen, de szerintem az emberek hajlamosak ezügyben hamari következtetéseket levonni. Tipikus példák az ewokok akikről rengetegen hiszik, hogy a játékfigurák miatt kerültek be -ez szinte afféle városi legenda lett, amit komoly filmes site-okon is tényként kezelnek- pedig erről lehet tudni, hogy itt az ellenkezője az igaz. Amikor az ep.6 készült a Lucasfilm a Kennerrel volt kapcsolatban, ők készitették a filmekhez a játékfigurákat. És amikor meglátták az ewokokat kifejezetten kérték Lucast hogy találjon ki valami mást, mert az ewokokat nem lehet jól eladni. A probléma az volt, hogy a játékmaci piac már elég telitett volt ráadásul az ewokok esetében elárasztotta helyettesitő-termékekkel a boltokat. A szülők nyugodtan vehettek olcsó játékmacikat vagy ráfoghatták az otthon lévő sok éves mackóra hogy az egy ewok. Magyarán a megjelenésbeli különbség annyira csekély volt hogy egy ewok-játék könnyen kiváltható volt olyan termékekkel amiket nem a Kenner gyártott és köze nem volt a Lucasfilmhez (forrás: The Making of Star Wars: Return of the Jedi). Mégis mivel aranyosak sokan tévesen azt hiszik hogy a játékok miatt kerültek a filmbe. Pedig az ep.6-nál Lucas a játékgyártótól érkező kérés ellenére tette be az ewokokat.

Frissültek a nemzetközi bevételek: a tegnapi napig az USA-n kivül 551 milliót hozott. Most 1,082 milliárdon áll a teljes forgalom. De ebben a keddi Észak-Amerikai bevétel még nincs benne. Egy érdekesség: a Sithek bosszúja annak idején 380 millió dollárt termelt Észak-Amerikában, ami mai értéken 529 milliónak felel meg. Ezt a számot az ep.8 hétfőn haladta meg. Emellett az inflációval módositott listán többek közt az alábbi filmeket előzte meg: Harmadik típusú találkozások (1977) - Inflációval kezelt bevétel: 499 millió West Side Story (1961) - 499,8 millió Superman (1978) - 512 millió A sötét lovag - Felemelkedés (2012) - 514 millió Gyűrűk Ura - A két torony (2002) - 515 millió Vissza a jövőbe (1985) - 527 millió

A film legnagyobb fordulata egyértelműen Snoke halála. Viszont minél többször látom a filmet annál jobban jön fel nálam Luke zárójelenete. Már első nézésnél is imádtam, de most már lassan ez lesz a kedvenc jelenetem. Emlékszem mikor még csak a régi trilógia létezett szentül hittem, hogy az igazi jedi nem használ fénykardot. Valahogy egy ilyen erős fegyver nehezen passzolt bele abba a képbe amit Yoda felvázolt amikor arról beszélt, hogy a jedi csak védekezésre használja az Erőt. Amikor a Birodalomban Luke a Bespinen elsőként kapcsolja be a kardját azt úgy vettem hogy ez annak a jele, hogy Luke még nem igazi jedi. Túlságosan is agressziv. Hasonlóan Luke amatörizmusára vallt, amikor a barlangba vitte magával a fénykardot Yoda intése ellenére. És akkor tünt igazán nagy jedinek mikor végre eldobta a kardot az ep.6 végén. Nagyon jól reagál arra a jelenetre Kylo és Luke "összecsapása". Luke úgy válik legendává és úgy menti meg az Ellenállást, hogy senkiben nem tesz kárt. A fénykardja is csak illuzió. Külön érdekes ez annak a tudatában, hogy az első jedi templom egy eldugott szegletében van a galaxisnak, az Ismeretlen Régióban egy olyan szigetvilágban, ami inkább a remeteségnek semmint a világmegmentésnek kedvez. A spártai körülményeket és az izoláltságot látva, nekem erős a gyanúm, hogy az első jedik nem voltak éppen kalandozó fajták. Luke talán nem is tud róla, de ezzel a hőstettével megidézi a régi jedi rend eszmeiségét. Egy igazi hőstett erőszak és agresszivitás nélkül. De a jelenet nem csak az eszmeisége miatt tetszik. A rendezés valami eszméletlen jó: az ahogy kilépdel Luke a craiti sivatagba vagy ahogy farkasszemet néznek Kylo-val.... nincs még egy pontja a filmnek ahol a zene ennyit hozzátenne a hangulathoz. Imádom. Ha valaki nekem a film előtt azt mondja, hogy majd láttunk egy jelenetet, amiben Luke lassitva hajol el egy fénykard elől, fogtam volna a fejem. De Rian még az SW-idegennek tűnő ötleteket is SW-sé tudja tenni.

A filmben egyébként akkor láthatóak amikor Luke kimegy a Crait-en a lépegetők elé. Egyébként imádtam, hogy Carrie lányának Billie Lourd-nak ezúttal nem csak statiszta-szerepet adtak. Remélem visszatér az ep.9-re

Igen szerintem elvárás a jó megjelenés de nem kötelező. Ha egy cégvezető egy szál köntösben jelenik meg szerintem akkor se fogják kivágni. Egy érdekesség ehhez: eredetileg Finn és Rose mielőtt felkeresték a kaszinót előkelő ruhákat loptak volna egy közeli boltból. Itt a kirabolt bolt és a kicsipett Finn képe az Art könyvből (sorry a vakuért). Itt pedig a kiöltözött Rose és Finn látványterve: A kaszinóváros szálban több minden is változott utólag. Eredetileg Finnék felvették volna a kapcsolatot a mesterkódtörővel. Közben épp egy előadás ment volna a háttérben (a látványterven látható zongorán ugyan a filmben senki sem játszik, de a fathierek átrohannak rajta) Miután felvették a mesterkódtörővel a kapcsolatot, még részt vettek volna egy közös küldetésben. Megpróbáltak volna betörni egy hadúr szállására. A rendőrség csak itt kapta volna el őket és csak ezután találkoztak volna DJ-vel a börtönben. Itt a látványterv Finnékről és a mesterkódtörőről amint elkapják őket.

Íme, mi lenne ha a TLJ kritikáit ráhúznánk a Birodalom visszavágra: https://imgur.com/a/6smO9

Az Első Rend közel 30 évig készült a háborúra. Ez közel 30 évnyi állandó bevételi forrás. Akik mondjuk az Endori csata után pár évvel vágtak bele a fegyverbizniszbe azok azóta hülyére kereshették magukat. Még akkoris ha viszonylag kis tételben adtak el. Egy ilyen szintü fegyverkezés mellett sok mindenkinek kijuthatott a jóból.

Remek írás Dzséjt! Az Explained csatornán is van egyébként egy elég jó cáfolat videó. Nálam Snoke megölése egyértelműen a Saga egyik legjobb pillanata lett. Egész addig olyan volt mintha egy jól ismert sablon szerint haladnánk. Ez a lépés viszont behozta a bizonytalanságot a képbe. Itt lett egyértelmű, hogy ez egy új történt, aminek teljesen saját ritmusa van. Jól reagál erre a végső csata is: bemondják, hogy úgyis jön majd valaki segíteni nekik, csak ki kell tartani egy ideig. Erre nem jön senki. A régi siklókkal -amikkel fel akarják tartani az ellenséget- pedig még csak rá se tudnak lőni a lépegetőkre. Első pillantásra az események random követik egymást, ami miatt a hősök sokkal kiszolgáltatottabbnak tűnnek. Hisz ha nem a bevett sémák szerint megyünk akkor akár még kudarcot is vallhatnak. A maga módján ezt erősíti Snoke korai halála is: mind azt hittük hogy egy nagy katartikus jelenetben fog meghalni az ep.9 végén és elpusztul az Első Renddel együtt. Az, hogy a halála után is megy előre és simán működik az Első Rend, valahol nyomasztó. Hisz pont azt a tanulságot erősiti amire az egész sequel trilógia épül: Palpatine meghalt de ez nem volt elég, a hagyatéka tovább rombol a galaxisban. És pont igy az Első Rendnek sincs vége Snoke eltűnésével. Csupán egy új vezető lép a helyére (egy sokkal érdekesebb és sztori szempontból jóval kidolgozottabb vezető, teszem hozzá), aki ezzel a pusztító haderővel ugyanugy folytatja a galaxis felperzselését. Ez feldob egy érdekes labdát, amit az ep.9 remélem lecsap: azt hogy a nagy galaktikus háborúk nem a vezetők kiiktatásáról szólnak. Az ep.6-ban úgy tűnik a II. Halálcsillag felrobbantása mindent megold, hisz ott volt rajta az Uralkodó. Ez nyilvánvalóan tévhit volt. Kylo Ren halála sem jelentheti az Első Rend végét. Ez egy olyan tény amit szerintem az ep.9-nek is vissza kell adnia. Ha ez lesz a záró-rész a Saga-ban, akkor választ kell kapnunk a kérdésre: mi lesz az Első Rend haderejével? Mert ez a végső kérdés. A Legfelsőbb Vezér kiiktatása önmagában nem old meg semmit.

Érdekesség még, hogy a bolygó a Vállalati Szektorban található meg: egy olyan szegletében a galaxisnak, amit nem kormányok hanem -ahogy a nevéből sejthető- cégek uralnak. Saját törvényeik, saját rendőrségük van: a nagy vállalatvezetők itt tényleg kiskirályt játszhatnak. Ahogy olvasom a kánon szerint az ide tartozó rendszerek nagyrészt már a Klón-háborúból is kihúzták magukat. A szektort az ep.8 idején még mindig a Vállalati Szektor Hatóság kormányozza: ugyanaz a szervezet mint a Birodalom idején. A térség egyébként nem volt túl jóban a Birodalommal. Tarkin tervezte a bekebelezését, de erre végül nem került sor. Maga a Vállalati Szektor mint ötlet először 1979-ben merült fel a Han Solo regény-trilógia első részében.

Az egyesszám jól visszaadja a helyzet kilátástalanságát: hisz a film nagy részében úgy tűnik hogy mind az Ellenállás mind a jedi rend a kipusztulás szélén áll. Ráadásul a többes szám egy ordas nagy spoiler, hisz a film közepéig úgy tűnik hogy Luke kifejezetten fel akarja számolni a rendet. Arról nem is beszélve hogy sosincs egynél több jedi: Rey maximum majd csak az lesz. A többesszám ráadásul rosszul is hangzik. Még annál is gyengébb a forditás mint amilyennek elsőre tűnt. De ez legyen a legnagyobb baj.

Én a Milano Calibro 9-et néztem újra az imént. Egy 1972-es olasz maffia-film. Baromi jó zenével.

Részben és közvetve igaza van. A Birodalom gyors bukása részben pont Palpatine végrendeletének köszönhető, ami felszámoltatta és elpusztitotta a Birodalom egy részét. Ez pedig azért lépett életbe mert meghalt a császár. Másrészt Palpatine halála adott lökést a lázadás kiterjedésének és a belső harcok megindulásának.

Végülis a Római Birodalomban is az volt, hogy néha felbukkant egy őrült, aki aztán az őrülete és a kegyetlensége miatt hamar kinyiffant, ám ez mégsem volt akadály abban, hogy pár évtizeddel később egy újabb idióta kerüljön hatalomra aki aztán elkövette az elődje hibáit csak másképpen. Ha Snoke és Kylo Ren valamit tanulni akar a Birodalomtól akkor az inkább pont maga a kegyetlenség. Az ep.7 regényben Snoke például szentül hiszi hogy ha Vader nem árulja el Palpatine-t, a Birodalom még mindig állna. Ő egyáltalán nem hiszi azt hogy a Birodalom a kegyetlensége miatt bukott el.

Az ep.8 ráadásul nem csak Amerikában lett az év legsikeresebb filmje. Az USA-n kívül azok az országok, ahol 2017 első számú filmje lett: -Horvátország -Dánia -Franciaország -Németország -Magyarország -Izland -Norvégia -Svédország -Japán

Pontosan! Itt az éves top 10: 1 Star Wars: The Last Jedi BV $517,144,228 4,232 $220,009,584 4,232 12/15 - 2 Beauty and the Beast (2017) BV $504,014,165 4,210 $174,750,616 4,210 3/17 7/13 3 Wonder Woman WB $412,563,408 4,165 $103,251,471 4,165 6/2 11/9 4 Guardians of the Galaxy Vol. 2 BV $389,813,101 4,347 $146,510,104 4,347 5/5 9/21 5 Spider-Man: Homecoming Sony $334,201,140 4,348 $117,027,503 4,348 7/7 11/30 6 It WB (NL) $327,481,748 4,148 $123,403,419 4,103 9/8 12/14 7 Thor: Ragnarok BV $311,370,239 4,080 $122,744,989 4,080 11/3 - 8 Despicable Me 3 Uni. $264,624,300 4,535 $72,434,025 4,529 6/30 12/21 9 Logan Fox $226,277,068 4,071 $88,411,916 4,071 3/3 7/13 10 The Fate of the Furious Uni. $225,764,765 4,329 $98,786,705 4,310 4/14 7/13

Ezek a számok honnan vannak? Elég falsnak tűnnek. Most jött a hétvégéről a hivatalos becslés (nem a 4 naposról) és ott 52 millión áll a TLJ. Nem sokkal de 2 millióval veri a Jumanjit.

Egyelőre elég sanszos, hogy az Első Rend vezetésében eleinte Rae Sloane is benne volt, sőt nagyon sok minden utal arra hogy ő volt az első Legfőbb Vezér. Márpedig ő a legértelmesebb és legnormálisabb birodalmi aki a kánonban létezik. Szinte már feszegeti a határokat: annyira hogy az ő vezetése alatt tényleg elképzelhető egy (valamennyire) normális központositott államszervezet ami elsősorban tényleg igyekszik ésszerűen és jól működni, az embereket megkimélve a fölösleges csesztetéstől. Érdekes lesz megtudni, hogy mi történt Sloane-el. Nem lepne meg ha Snoke nyirta volna ki.

Igen, ez szerintem jó meglátás. A galaxis megfáradhatott de most rá lesz kényszeritve a harcra. Egyszerüen az Első Rend túl szélsőséges ahhoz, hogy a rend és a normális működés látszatát fenn tudja tartani. El tudom képzelni egyébként, hogy annak idején az Első Rend nem igy indult. Amikor 30 éve elkezdték letenni az alapjait tán tényleg valami konszolidáltabb dolog volt, ezért is kezdték el bizonyos szenátorok is támogatni a szervezetet. Csak időközben szélsőségesek -először Snoke aztán Kylo Ren- vették magukhoz az irányitást. Kizárt hogy az idegrohamokkal küszködő Kylo-ba bármi diplomáciai érzék szorult. Ahogy valami nem úgy történik ahogy elképzelte, máris komplett városokat, fajokat fog kiirtani. Ezt nem lehet ölbe tett kézzel nézni. Poe, Leia és Rey mögé fel fognak sorakozni az emberek.

Viszont galaktikus háború az ep.9-re szerintem csak úgy tud kibontakozni, ha az új Ellenállás viszonylag gyorsan elkezd szerveződni. Ha megvárják amig az Első Rend meghóditja a galaxist és megszilárditja a hatalmát akkor utána szerintem már túl nehéz. Én arra számitok hogy Luke szavai miszerint a harc csak most kezdődik teljesen igaznak bizonyulnak: Luke legendája rögtön az ep.8 után belobbantja azt a bizonyos szikrát és máris kemény harcok veszik kezdetüket, aztán amikor az ep.9 elkezdődik már egy évek óta tartó és egyre duzzadó konfliktus végóráiba nyerünk betekintést.

Abramsék főleg azon lepődtek meg, hogy a rajongók akik agyonelemezték az ep.7-et mennyire nem tudtak rájönni a valódi válaszra és mennyire népszerűek lettek a vad elméletek. Én ezen nem lepődök meg de szerintem ennek nem az ep.7-hez van köze, hanem egyszerűen ahhoz hogy az emberek imádják a nagy csattanókat. Ezért vette figyelmen kivül majdnem mindenki hogy Rey-t a szülei egy gonosz figuránál hagyták ott. És ezért vette mindenki figyelmen kivül azt is amikor maguk az alkotók mondták, hogy nincs nagy rejtély.