Dzséjt

Az is egy jó kérdés, hogy az At Attinon egyáltalán vannak-e még űrhajók?

Hát nekem Feketeszakállt örökre "tönkre tette" Peter Ustinov zseniális játéka és az ördögi Disney imádnivaló filmje. De amúgy ja, szerintem is ez ihlette Brutus öltözetét, meg sanszos, hogy az egész karaktert is afféle csillagközi Feketeszakállnak álmodták meg.

Szerintem sem Wim, sem Neel nem balfék. Wim csak szimplán egy forrófejű, picit önző (barátsága Neellel elég egyirányú, csak az teljesülhet, amit ő akar, Neelt meg sem hallja), mindenbe gondolkodás nélkül beleugró kölyök. Pont mint Anakin. Hát ő is balfék volt? Neel meg szimplán visszafogott, inkább ésszel él és nem kalandvágyó. Ez ezer másik gyerekre igaz, hát ők is balfékek? És akkor ott vannak azok a dolgok, hogy Wim hamar ráeszmélt, hogy el kell dugnia a pénzét, tehát a forrófejűsége ellenére korához képest egész jó a helyzetértékelési képessége. És akkor is gyorsan és ügyesen reagált, amikor a kajáldában szorult a hurok körülöttük, vagyis veszélyes helyzetben is feltalálja magát. Ezek sem éppen balfék jellemzők. Ráadásul a sztoriban is egyenlőek. Wim és Fern az alfa karakterek, mindkettő vezér a saját csoportjában, mindkettő forrófejű, egyedülálló szülők elhanyagolt gyermekei, akik a maguk módján lázadnak a rendszer ellen és magukkal rántják hűséges barátaikat, mit sem törődve azok igényeivel vagy testi épségével. Neel és KB pedig a bétakarakterek, és mindkettő a józan észt és a lelkiismeretet szolgálják veszélyt kereső barátaik számára. De még azt sem lehet mondani, hogy Wim bajkeverő, Fern meg mindent megold. Hiszen Fern és KB azért kerültek bele ebbe az egész kalamajkába, mert Fern ostoba fejjel lezúzta a nullciklijét, amire szüksége lett volna. Sőt még az ajtó kinyitását is hasonló okokból akarták: a fantázia miatt. Wim Jedi templomról fantáziált, Fern meg energiakonverterekről. És bár Fern leleményesen kikiálltotta magát kapitánynak, látványosan csak egyvalaki hallgat rá: a droid. Az állomáson kábé öt percébe tellett elvesztenie az egész legénységét, amiben a legjelentősebb az, hogy a saját barátja, KB is otthagyta. Wimet legalább Neel követte. Ellenben Wimet meg a hajó megtalálásakor hagyta faképnél Neel, szóval itt is megvan, hogy a barát nem feltétlen extrém lojális, a saját céljuk vagy érdeklődésük miatt hajlamosak ideiglenesen hátrahagyni az alfájukat. Látható, hogy mindenkinek megvan a maga jó és rossz tulajdonsága, és vannak tulajdonságok, amiken szépen osztoznak. Amiben mások, azok sem teszik a fiúkat balfékké a lányokat meg talpraesetté. Igen, Wim álmodozó, Fern célorientált - ez utóbbi ebben a bajban jobban jön, mint az álmodozás, de biztos annak is meglesz a haszna később, például Wim lehet kreatívabb és rugalmasabb emiatt. A fiú nyíltan lesz*rja a rendszert, a lány próbálja fenntartani annak látszatát, hogy része annak, ami a motivációik alapja. Neel és KB között is ilyenek vannak, az ormányos szószátyár, a vizoros csak akkor beszél, amikor mondanivalója is van. Ha már ilyen téren nézelődünk, inkább azt lehetne felróni, hogy mindkét lány túlságosan fiús, vagyis inkább négy fiú szereplőnk van, mintsem két fiú és két lány. Meg azt is fel lehet róni, hogy mindkét fiút alaposan megismertük, sőt Neelnél, aki amúgy bétakarakter, még arra is volt idő, hogy lássuk, amint a 100. statisztaként megjelent testvérei szórakozni. Ezzel ellentétben ugyan Fern kapott időt, a második lány karakterről viszont semmit sem tudtunk meg. Se a családi hátterét, se azt, hogy ő kiborg vagy csak headsetet visel, még azt sem, hogy osztálytársak-e Fernnel. KB jelenleg egyetlen egy közegben létezik: Fern közegében. Fernen túl, off-screen nincs élete. Szóval ilyen téren tényleg nem egyenlőek, a lány csapat eddig nem lett olyan alaposan bemutatva, mint a fiú csapat.

Hát nem tudom...

Inkább ne! A Moana 2 első kritikái alapján az a film is olyan lett, mint amilyen egy tévésorozatnak megírt mozifilmtől számítani lehet. Nem jó, de nem is tragikus. Egy tévésorozat és egy mozifilm között óriási a különbség, és ezeknek csak az egyike, hogy a sorozatban sokkal több idő van mindenre. És tapasztalatból tudom, hogy egy hosszú irományt komoly csonkítás és csorbítás nélkül lerövidíteni kínkeserves dolog, pláne, ha az a cél, hogy a végtermék is működjön. Márpedig remélhetőleg az a cél. A Moana 2 pedig sajnos csak a legújabb, de nem a legelső példa arra, hogy milyen nem túl örvendetes dolgok sülhetnek ki abból, ha sorozatokból készítenek filmet. A The Mandalorian and Grogu esetében is tartok attól, hogy a végeredmény nem lesz örvendetes. Reménnyel csak az szolgál, hogy a Moana 2-vel ellentétben itt tényleg rengeteg ideje van a készítőknek csiszolni a filmet. A Moana: The Seriest 2020 decemberében jelentették be és kezdtek el rajta dolgozni, Bob Iger pedig 2024. februárjában jelentette be, hogy a sorozatot Moana 2 címen filmként adják ki. Tehát a készítőknek jó esetben is alig egy évük volt arra, hogy egy már gyártás alatt álló sorozatot filmmé gyúrjanak. Azért a TMaG ennél sokkal jobb helyzetben van, az évad még nem volt gyártás alatt, és több mint két évük volt akkor, amikor bejelentették a filmet (talán az írók sztrájkja itt jött a legjobban, mivel így Filoniék nem dolgozhattak). Plusz a Moana 2-t kezdőfilmes rendezte, amit szerencsére Favreau-ról nem lehet elmondani. Szóval nehogy gyakrolattá váljon ez az olcsó húzás, mert azzal hosszú távon nem fogunk jól járni. Igazából kicsit aggaszt is Bob Iger mostani ámokfutása. Oké, üzlet, de azért ezeknél a termékeknél az üzleti oldal nem az egyetlen oldal.

Én azért még most sem adom fel a reményt. Nem vérmes remény, de azért az agyam egy kis szegletében él egy halvány kis lángocska. Ha az "Erő misztikumát szétk*ró és a Star Warst véglegesen tönkretevő" midi-chlorianokról már nyíltan beszélhetnek, sőt beleszövik őket új sztorikba, akkor a The Acolyte is folytatódhat még a közel vagy a távoli jövőben valamilyen formában.

Nem lehetetlen, csak szerintem kicsit így bizarr lenne. Úgy értem, reálisabb lenne egy ilyen szkennárió, ha négy veterán, ex-rohamosztagossal zárják össze, akik a Birodalom egy titkos, pénzzel teli széfjéről beszélnek (mint az Aldhani). De négy tíz évessel zárták össze, akik egy mesebeli bolygóról beszéltek. Ez még a messzi-messzi Galaxisban sem éppen általános dolog. A négy gyerek nem sokkal komolyabb háttértámogatás, mintha egyedül menne, pláne ezekkel a gyerekekkel, akik azt sem tudták, hogy néznek ki a csillagok. A quartet így inkább lesz kolonc. Egy mesebeli bolygó mesebeli kincsének kétséges ígérete meg nem ad biztosabb jövőt, mint a bizonytalan kapcsolatai vagy szimplán a saját tapasztalatai. Ráadásul mindezen túl továbbra is ott van, hogy semmi garancia nem volt arra, hogy majd ott a dutyiban bármilyen lehetőség az ölébe pottyan. Ez azért nagy mázli volt. Ellenben arra elég nagy volt az esély, hogy Brutus akárcsak a legénység moráljának fenntartására is, kinyírja vagy kinyiratja. Szóval a várakozás már csak emiatt kockázatos lehetőség. Nekem reálisabbnak tűnik az, amit a rész sugall: nem ücsörgött sokat a cellában. Szerintem az az ishi tib nem várt heteket vagy hónapokat az új szemére, a The Book of Boba Fett alapján pedig ezek az implantok nem lehetnek túl drágák (vagy legalábbis lehet belőlük olcsót is szerezni) és még a sokkal komolyabb átalakítások is gyorsan kivitelezhetőek egy sufniműhelyben is (lásd Fennec átalakítását). Szóval nem kizárt, hogy alig húsz perce, hogy Jod hajója is kikötött, a legénység épp csak szétszélett a kikötőben. Az ishi tib ment szemet csináltatni, Vain a komáihoz az étterem mellé, a félszemű fekete figura kajálni. De még Brutus is a környéken lehetett, mert elég gyorsan odaért.

Én azt imádtam, amikor Neel és Wim leültek a kajáshoz, aztán - mint Luke - csak úgy ráböktek valami random kajára. Erre valami olyat tett le a lópofa eléjük, amit szerintem egy hutt is visszaköpne. Nagyon tetszik, hogy ezeken a gyerekeken érződik, lövésük sincs hol vannak és mit csinálnak. Anakin, Luke, Rey, Finn vagy épp Ezra kikerülve a tágabb Galaxisba is lazán elboldogultak. Oké, egy részük öregebb volt, a többinek ott voltak a felnőttek támogatásúl, de mégis, Luke vagy Anakin például fel sem vette, hogy más világokon vagy éppen az űrben járnak, ahová mindig vágytak. Épp ezért imádom azokat a jeleneteket, amikben Rey vagy Omega rácsodálkozik dolgokra. Ée ez ezekre a gyerekekre hatványozottan igaz. Meg egy másik, tök apró poén, de amikor Fern fellő a levegőbe, hogy megállítsa a rohamozó rablóbandát, némi törmelék alázuhan a plafonról és majdnem eltalálja Wimet és Neelt. Ilyen sem sűrűn fordult még elő, hogy random leadott lézerlövéseknek következményei vannak. És még egy érdekesség, ezt most vettem észre újranézés közben: amikor a gyerekek elindulnak felfedező útra, látni azt az ishi tibet, aminek előtték a szemét az előző részben. Itt épp "műtik". Szóval lehet, hogy Jod tényleg csak pár órája van a dutyiban és ez a magyarázat arra, hogy eddig miért nem szökött meg.

Miért, az Erőt vagy azt, amivel a kulcsot minden probléma nélkül odalebegtette magával, a gyerekek érkeztével találta? Egyértelműen megvolt az eszköze már jóval korábban, a kulcs meg ott lógott két méterre a cellától. Az őrséget meg az epizód alapján egy nem létező entitás és egy sehol sincs entitás adta. Eszköz és alkalom pipa. Igen, de ez egy ebben az epizódban, annak is a végén jött lehetőség, ezzel szemben a kulcslebegtetés és a kulcs valahol az első rész elején történt elfogása és a gyerekek cellába érkezése között meglett. Semmi szívjóság nincs, nem is feltételeztem ilyet, de a kérdésemhez ennek semmi köze sincs. A "miért nem szökött meg már korábban?" és a "miért akar a gyerekeknek segíteni?" kérdések között nincs ok-okozati összefüggés. Erre vagyok én is kiíváncsi, hogy mi motiválta arra, hogy ennyi ideig meressze a hátsó felét a cellában. Ha csak nem három perccel a gyerekek előtt ért oda. Igen, de DJ-ről már tudjuk, hogy ő okkal meresztette a hátsóját a cellában. A fél bolygónak tartozott és ki akarták nyírni, ezért önként besétált egy cellába, gondolván, hogy ott biztonságban lesz. Fura megoldás, de DJ-től nem meglepő. Aztán jött az új lehetőség, amit kihasznált. Jelenleg Jodnál még nem tudjuk, mi tartott a cellában az új lehhetőség megérkezése előtt. Persze rengeteg magyarázat lehet rá, csak ezek egyikét sem kaptuk még meg. Ezzel nyilván nincs baj, csak amíg nem ismerjük a motivációit, nekem a jelenet suta. Megjegyzem, amíg el nem mesélték DJ sztoriját, az ő szökése is baromi suta volt, a film egyik leggengébb pillanat volt számomra. De egy képregény ezt helyretette.

Ez nekem is eszembe jutott, de az állomás körül ezer és egy hajó van, egy kalózkapitánynak meg csak nem jelent nehézséget vagy lelkiismeret furdallást ellopni egyet (pláne, ha tényleg Erőhasználó). Arról meg nem tudhatott előre, hogy majd összezárják ki tudja mennyi idő után egy csapat gyerekkel, akik egy legendabeli kincses bolygóról jöttek. Szóval itt szó sincs arról, hogy egy cél lebegett a szeme előtt vagy nem volt alkalma és eszköze a szökésre.

Ráadásul az epizód elején Silvo kapitány neve még hajaz is Silver kapitány nevére. A Jod Na Nawood meg ugyanúgy három névből épül fel, mint a Long John Silver. És mindkettejük utónevében szerepel egy anyag: silver/ezüst, wood/fa.

Hát, ha csak nem lopta a kabátját, akkor Jod és Silvo bizony ugyanaz.

Meg a droidok is azt mondták, hogy a hajók jövése-menése nem engedélyezett, nem azt, hogy nem lehetséges, a határ áttörése meg csak szimplán törvényellenes. Egyik sem azt jelenti, hogy áthatolhatatlan lenne, és na, a gyerekekkel teli hajó anélkül repült át rajta, hogy abból a kölykök bármit is érzékeltek volna. Ez kérdés? Szinte száz százalék, hogy ez lesz. Szerintem kábé azt kapjuk, amit Jack Sparrow-nál és elődeinél, és az az, amit te is leírtál. Egetrengető fordulatokra nem igazán számítok a kalózok vonalán, csak egy szimpla, izgalmas kalandos sztorira. A kincses bolygó. Bár az sem lenne meglepő, ha tényleg lapulna itt valahol egy régi Jedi templom. Wim említette, hogy voltak olyan templomok, amik a föld alá tudtak húzódni, ha veszélybe kerültek, és a Rebels-ben mi is láttunk ilyen mobilis, ősi Jedi templomot a Lothalon. Ráadásul egy ilyen építményben tényleg lehetnek "kincsek", hiszen bár maguk a Jedi lovagok nem birtokoltak személyesen semmit a legalapvetőbb dolgokon kívül, de maga a Rend a Galaxis egyik, ha nem a leggazdagabb szervezete volt. Adományként felajánlott értéktárgyakból, ősi könyvekből, holokronokból, mostanra antikká vált tárgyakból és technológiákból, na és persze ki tudja, mennyi dattariból bőségesen akadhat annyi egy régi Jedi templomban, amiből egy kalózbanda saját bolygót vehetne magának.

A második rész már nem húzza az időt karakterbemutatással, máris belecsap a lecsóba. Hőseink némi közjáték után kikötöttek egy olyan helyen, amihez képest Jabba palotája még Jabba regnálása idején is turistaparadicsom. A helyi lakók igazi gyöngyszemek. Szerintem, ha Dr. Evazan itt akarna felvágni azzal, hogy 12 csillagrendszerben ítélték halálra, körberöhögnék. Legalábbis egyik-másik alak úgy nézett ki, hogy őket már azért halálra ítélik 12 csillagrendszerben, mert aznap is felkeltek. És akkor ezen a vendégmarasztaló helyen ténfereg a négy kiskölök totál tudatlanul. De csévéljünk egy kicsit vissza, mert azért még történt egy s más eddig. Kezdjük a vadonatúj droiddal, SM-33-mal, ami első blikkre K-2SO részeges, szenilis, de hosszú élete során már sokat látott nagyapja lehetne. Hatalmas forma, az biztos, ahogy keresi a kapitányát, majd vaslogikával elfogadta Fern kapitánynak - amiért amúgy pacsi a csajszinak. Okos leányzó, gyorsan kapcsol, bár később a kalóztanyán látszik rajta, hogy be van gyulladva. Mégis még ott is ügyesen reagál - az Ellenállás egy jövendőbeli vezetője áll előttünk? Wim viszont inkább csak sodródott az árral, noha ő a legelkesebb a helyzettel kapcsolatban. Ami Neelt és KB-t illeti, hát ők egyelőre mintha csak szimpla sidekick-ek lennének, ezúttal nem kaptak túl sok mozgásteret. Aztán itt ez az At Attin, aminek létezéséről úgy néz ki, senki sem tud. Mese, habbal. Egy legenda. He? Amikor Wim dattarinak mondta a köztársasági kreditet, elmosolyodtam, hogy nézd már, az új Köztársaság pénzneme ugyanaz, mint a régié. Aztán a lószakács és tiszteletbeli vendége régi köztársasági kreditnek nevezte. Hát lestem, mint hal az akváriumban. Mi van? Az At Attin a régi Köztársaságban maradt? Lehetséges lenne, hogy egy komplett bolygó lemaradt a Birodalomról? Na, ezzel simán megemelték az érdeklődési szintemet a sorozat iránt. Mi ez a bolygó? Megjegyzem, elég kreatív módja annak, hogy elérjék, hogy hőseink elvesszenek az ismert Galaxisban. Mi itt másik galaxisról meg Ismeretlen Régiókról tanakodtunk, a készítők meg ilyen ügyesen oldották meg: alkottak egy elveszett világot. És így, hogy az At Attin nem csak kiindulópont, hanem ezek alapján a sztori középpontjába fog kerülni, nem csoda, hogy olyan szépen kidolgozták, ahogy az előző részben láttuk. De azért Borgót sem vették félvállról. Az űrkikötő nagyon hangulatos lett, igazi SW világ, ahol nyüzsögnek az idegenek, lepukkant és veszedelmes. Körülötte pedig rengeteg vad hajó, amiknél egyik-másik formája ismerősnek tűnt, bár egyértelműen mind átalakított. De még az ilyen vermekben is akadnak jobb lelkek, gondolok itt a prostira, aki segíteni próbált a gyerekeken. Persze a helyet körüllengő általános bizalmatlanság, ami gyorsan átragadt Fernre és a tény, hogy az At Attin "nem létezik" sajnos minden segítési igyekezetet meghiúsított, de ez is csak színesíti az SW univerzumát. És ezúttal már sisak nélkül megjelent Jod is, aki... Hát nem tudom, hogy ő micsoda. Nem hiszem, hogy Jedi lenne, noha a kora ezt nem zárná ki. Trükközött, mint Haja vagy tényleg az Erőt használta? Én mondjuk az utóbbira tippelek. Mágnessel nem lehetne ilyen bizonytalanul és lassan reptetni a kulcsot. Legalábbis Hajanál nem így működött. Megkockáztatom, hogy ő hasonszőrű kalóz lehet, mint Maz. Képes használni az Erőt, de sosem lett Jedi. Ki tudja, talán pont Maznak köszönhetően sajátította el az Erőhasználat csínját-bínját. Az mekkora lenne, ha Maz megjelenne vagy említenék. Persze a nagy kérdés az, hogy ha ilyen simán meg tudta szerezni a kulcsot, akkor miért nem szökött meg eddig? Na de gondolom ez majd a következő részekből kiderül. Szóval, a második rész is tetszett. SM-33 hatalmas forma, Fern továbbra is a kedvencem, Wim most egy hangyányit kevésbé idegesített. At Attin rejtélye lehet majd a sorozat mozgatórugója nálam, míg a Borgo kikötő nálam fan favorit lett. És hát na, ez a rész már minden ízében a megszokott Star Wars volt, csak a Galaxis egy olyan szeglete, amit eddig nem sűrűn láthattunk, csak amikor betértünk a Kantinába vagy Jabba palotájába.

Az biztos, hogy a Skeleton Crew eddig a legmerészebb SW sorozat abból a szempontból, hogy sok megszokott dologgal szakít. Bár a Star Wars-ra már az ep1 óta jellemző, hogy gyerekeket helyez főbb szerepbe, mindig volt mellettük néhány felnőtt, akik azért kitűntek és inkább ők voltak a főszereplők. Anakin és Padmé mellett ott volt Qui-Gon, ráadásul Padméra nehéz gyerekként gondolni, noha 14 évesen még annak számított. Ahsoka megkapta Obi-Want és Anakint, Ezra Kanant, Herát és Zebet, Omega a 99-eseket és így tovább. Itt viszont ténylegesen négy tizenéves a főhős, ifjoncok, hogy úgy mondjam, míg a felnőttek, már az a kevés (kiemelt csak Wim apja és Fern anyja), aki feltűnik, abszolút mellékszereplők. Ez már egy olyan felütés, ami kiemeli a Skeleton Crew-t a többi SW matéria közül. Hiszen bár a messzi-messzi Galaxisban a gyerekeket szinte sosem kezelik egyszerű gyerekként, mégsem szoktak ennyira magukra utalva az űrben csellengeni. És akkor itt jön az újabb csavar: bár ezek sem teljesen átlagos gyerekek (legalábbis Fern és KB), azért messze nem olyan különlegesek, mint az eddigiek, akiknél a közös nevező szinte mindig az, hogy Erőhasználók. Kivéve Omegát, ő csak különleges klón volt, akinek hála lehetővé vált az Erőhasználók klónozása. Szóval az Erő nála is közrejátszott valahogy. Fern, Wim, Neel és KB viszont átlagos gyerekek, akik a kertvárosban élnek, suliba járnak, fénykardosat játszanak, mint mi kiskorunkban, és álmodoznak - na meg azt sem nagyon tudják, mik legyenek, ha nagyok lesznek, bár elképzelése már mindnek van. Szóval Star Wars mércével mérve ezek a gyerekek baromira átlagosak. És ez tetszetős, mert így tényleg van súlya annak, hogy hirtelen kiszakadnak a bolygójuk biztonságából és elvesznek a Galaxisban, amiről azt biztosan tudhatjuk a korábbi filmekből és sorozatokból, hogy tök mindegy, épp minek nevezi magát az uralkodó osztály, akkor sem veszélytelen hely. És erről az ep4 nyitánáyt kicsit talán pofátlanul másoló, de még ezzel együtt is dögös és megcsavart nyitány is meggyőz minket. Mert bár erőteljesen idézi az ep4-et, a Tantive IV szolid ökölrázás volt ahhoz a mészárláshoz képest, amit a kalózbanda gyorsan lerendezett. Hát igen, a Skeleton Crew öt perc alatt tisztázta, hogy itt bár tényleg gyerekek a hősök, azért nem a gondos bocsokkal és az én pici pónimmal kell szembenézniük majd. Brutus már önmagában elég lenne, hogy rémeket lásson egy kisgyerek. Persze aztán átváltottunk kis hőseinkre, akikre az epizód elég időt szánt, hogy megismerjük őket. Emiatt az epizód elég lassú tempójú, de egy percig sem untam, főleg az új helyszínnek, az At Attinnak hála. Bár a trailerben nem tetszett, szerencsére a végső vedikttel vártam a sorozatig, hiszen kontextusból kiemelve semmi nem adja azt a hatást, mint amit szántak neki. És az At Attinra ez tökéletesen jellemző. Oké, nem tetszett minden, itt egy garázs a szerszámokkal megrakott fallal, ott egy teljesen hagyományos játszótér, meg az SZTK keretes szemüveggel megáldott apuka leugrott a tévé képernyőjéből, de összességében csak ennyi bajom volt az új világgal. Itt is erősen arra mentek rá, hogy ez itt nem egy galaktikus főváros-bolygó, nem egy galaxis széli putrivilág, és nem is egy jóléttől megrészegült, művészi királyi bolygó, hanem egy teljesen hagyományos, mindennapi életre berendezkedett, tizenkettő egytucat világ. Vagyis hát, a felszínen annak tűnik, mert azért néhány furcsaság már lendületből akadt, például a droidok vasszigora, az előre eltervezett jövő vagy az olyan kifejezések, mint a Nagy Feladat vagy a bolygót védő(?) határ. És ezek azok az apróságok, amik a bolygó meglehetősen hétköznapi mivoltába belecsempészett nem kevés misztikumot. Miért védi a bolygót valamiféle energiamező? Miért ennyire szigorúan a droidok? És miért nem ismerik fel a gyerekek a csillagokat? Mindezek mellett az At Attin szerintem tök jól nézett ki, sikerült a hétköznapiasságot frappánsan átemelni a Star Wars világába. A sínen futó siklók az ep8-beli V-4X-D ski speedereket idézték meg bennem, a gyerekek kis robogói jópofa átemelései az E.T., a Kincsvadászok vagy éppen a Stranger Things biciklijeinek, a buszok droid sofőrjei pedig a megszokott SW látvány, hiszen már ezer és egy járművet láthattunk, amit droidok vezetnek. Szóval a félelmeim a bolygóval szerencsére nem igazolódtak, tényleg csak egy pár apróság szúrta a szemem, de hát na, sok világ van, amin szintén van pár apróság, ami nem feltétlen tetszik, és sajnos akad néhány világ, amik esetében örülnék, ha csak ennyi bajom lenne velük. Ami a szereplőket illeti. A srácok közül Fern és KB tetszik a legjobban, Neel semleges, Wim meg egyelőre idegesít. Poén, hogy alapvetően Fern tűnik bajkeverőnek, de minden zűrt Wim okozott. És hát ja, nem lehet elvitatni az érdemet tőle, hogy neki köszönhetően vesztek el az űrben. Ami Jodot illeti, hát ő egyelőre nem szerepelt sokat, bár gyorsan pórul járt. Itt kicsit erőltetetnek éreztem, hogy az arcát elrejtik, mert szerintem egy agyhalott is leveszi, hogy a maszkos kapitány az Jud Law karakterek. Plusz a "kalózkapitány, aki nem túl sikeres, ezért elárulja a legénysége" klisé ismétlése sem feltétlen okozott örömet, de még meglátjuk, ez hová vezet. Jack Sparrow-nál is működött végül a dolog, szóval Jod is megkapja az esélyt. Na, azt hiszem, egyelőre ennyi. Akkora hatást nem gyakorolt rám, mint a The Acolyte nyitánya, és szerintem az Obi-Wan Kenobi és a The Mandalorian is jobban berántott, ugyanakkor azok a sorozatok az "ismerős érzés" előnyével indítottak, míg ezekhez képest a Skeleton Crew más. Nem jobb vagy rosszabb, csak szimplán más. Új, legalábbis a Star Wars franchise-ban. De hát nem pont ezt akarjuk, hogy ne folyton ugyanazokat a kliséket ismételgessék? Még nem tudom, kitart-e a lelkesedésem a sorozat végéig, ez még jó kérdés, de egyelőre örömmel szavazok bizalmat a szériának, mert sokkal jobban tetszett, mint ahogy a trailerek alapján hittem volna. Ha más nem, egy olyan laza-f*sza kaland kisülhet belőle, mint amilyen a Solo volt.

Az első két részről a véleményem tömören: ez nekem tetszik.

Én mindig azt olvasom, sőt anno néhány gurus cikkbe is azt írtam, a főszerkesztő legnagyobb örömére. Mára már nem is javítom magam vagy nézem meg, hogy jól olvastam-e. Ha videójátékokkal kapcsolatban azt olvasom, hogy R2D2, tudom, hogy a Red Dead Redemption 2-ről van szó.

Én abban az órában még le sem fekszem, de nem tudom, hogy bevállalom-e. Mivel a sorozat iránt a lelkesedésem még mindig masszavín 0, így lehet, hogy jobb lesz, ha kipihentebb fejjel ülök le elé. Úgy mégis csak nyitottabb az ember.

Aztak*rva, ilyen gyorsan? Gratula! Sajnos nekem már mindkét kontrolleremmel baj van. Az egyiknél a touchpad érzékelője hülyült meg, ha nem verem párszor "szájba", egyszerűen vagy össze-vissza zizeg a kurzor, vagy meg sem hajlandó mozdulni. A Horizonban pl. a térképen nem volt hajlandó mozdulni. Ráadásul ilyenkor "lefogja" az analóg kart is, így az említett térképen azokkal sem tudtam navigálni. Néhány célzott kétujjas ütés helyreteszi a lelkét, de akkor is, ez nem járja. A másiknál meg ugyanaz van, mint nálad, csak az enyém előre húz. Sz*r volt, amikor emiatt Aloy leszaladt a hegyről. Én úgy tudom, két év a garancia rá, ha az eredeti, konzollal együtt vett. De elméletileg járt hozzá garanciapapír vagy ilyesmi, nem? Azon rajta kéne lennie.

Egy nagy előnye van annak, hogy a mai napig nem volt alkalmam megvenni és elkezdeni a játékot: mire oda jutok, meglesz az összes DLC, plusz minden hiba és rossz ötlet ki lesz belőle gyomlálva, így egy sokkal jobb játékba vághatok majd bele.

Boldog születésnapot!

Mi az az Eternals?

@csoli1138 Egyrészt, minden tiszteletem, hogy képes vagy ultra hardon nyomni játékot, másrészt, nem is tudtam, hogy mazochista vagy. Én bele sem mernék vágni ilyen nehézségi fokozaton, mert a tévé és a kontroller sem két fillér. Mondjuk a Dead Space remake-kel lehet megpróbálkozom majd, mert annak is meg akarom szerezni a platináját, és ahhoz sajnos kell a legnehezebb fokozat. De csak akkor vágok bele, ha nagyon-nagyon zenben leszek hosszabb ideig, mert az Impossible módban csak egy életed van, ha a játék bármely pontján meghalsz, kezdheted előlről. Pár napja magam is befejeztem platinával (így most két H:ZD platinám van, nem hiába ez a kedvenc játékom ), és nekilendültem a Forbidden West-nek, amit eddig csak kétszer játszottam ki (az elsőt 6-7 alkalommal, azt hiszem). Így egymás után játszva még mindig lenyűgöz, milyen szinten beleszőtték már a Forbidden West sztoriját a Zero Dawn-ban. Pontosabban, milyen szépen megalapozták. Elég biztos vagyok abban, hogy már ekkor tudták, miről fog szólni a második epizód (vagy ha nem, akkor baromi tehetséges írócsapatuk van, hogy így rá tudták építeni az első részre a folytatást). De semmi sincs a képünkbe tolva, viszont, ha odafigyelsz a beszélgetésekre és szorgosan keresed és olvasod a szöveges dokukat, akkor szinte kialakul a szemed előtt a Forbidden West sztorija - persze, csak utólag könnyű ilyen okosnak lenni, amikor már legalább egyszer végigjátszottad a Forbidden Westet. Ami meglepett a remasteredben, hogy mennyi tenakth és utaru van a Zero Dawn-ban. Az eredeti változatból csak egyre-egyre emlékszem mellékküldetésekből (egy utarunak segíteni kell eltakarítani a szentély mellől a snapmaw-kat, egy tenakth-ot pedig le kell vadászni a carja börtönőr kérésére). Viszont máshonnan nem emlékszem egyre sem, a remasteredben viszont, valószínűleg annak hála, hogy megemelték a településeken az NPC-k számát, többször is láttam tenakth-ot és utarut Meridianban és Sunfall-ban (utóbbinál mondjuk fura, tekintve, hogy az árnycarják fővárosa, a tenakth-ok pedig még a sima carjákkal sincsenek jóban, így elég fura őket az Őrült Napkirályt éltető árnykarják között látni őket). Persze nagyon helyesen még így sincs belőlük annyi a carja városokban, mint carjából vagy oseramból, de még annyi sem, mint banukból, ami helyes, mert az nem kicsit lenne ellentmondás a Forbidden West-tel. (Mondjuk egy pici baki be is csúszott. Az említett börtönőr, Jeneva azt mondja, hogy a tenakth-ok déli törzs, miközben a Tiltott Nyugaton élnek. Ugyanakkor a játékban található Tiltott Nyugatról szóló feljegyzésekben említik a tenakth-okat, szóval vagy él egy klánjuk délen is, vagy Jeneva szövegének írója bakizott.)

Értem, mire gondoltál, csak vicceskedtem. De szerintem ezzel semmivel sem lesz több "idegenebb idegen" se a Star Warsban, se sehol máshol. Az SW meg jelenleg élenjáró ezen a téren. Eleve, a predatorok a filmek többségében a játékidejük nagy részét egy maszk mögött töltik el (és még annak egy részét is tök láthatatlanul csinálják végig), a maszk alatt meg akármilyen arcuk lehetne. Maszkos főhősből pedig azért akad szép számmal. Hogy mást ne mondjak, Din Djarin, akit szerintem kevesebb ideig láttunk sisak nélkül, mint amennyi ideig az első predi film lénye villogtatta a rút pofáját. Persze Djarin ember, de, amíg le nem veszi a sisakot, akár duros is lehetne. A másik, hogy azért mégis csak a Star Wars volt az, ami side kickként felmutatta Chewbaccát, ráadásul pont az új filmek azok, amikben már szerepe is van. Persze ő mellékszereplő, de mégis lassan 50 éve a leghíresebb jelentős idegenebb idegen szereplő. Vagy ott van Ahsoka és Hera, akik főszereplők voltak, s bár arcra (és fenékre ) ők sokkal emberibbek, mint egy predator, akkor is idegenek. Na meg ott van Grogu is. És akkor még említhetném Sarút a Star Trekk: Discovery-ben, aki már elég közel volt a predatorokhoz, neki az arca is eléggé eltért. A lényeg, hogy eddig is voltak ilyenek itt és ott, mellék- vagy főszerepben, és szerintem nem egy predator film fogja ezt kiemeltebbé tenni. Sőt igazából a Predator-vonalon sem ez az első eset, hiszen az AVP-filmekben Scar és Wolf kiemelt szerepet kaptak, másodlagos hősöknek számítottak. Meg azért na, még a Star Wars-ban is az idegen lények nagyon-nagy hányada embereszerű. Az kés lenne a film hátába, ha itt beharangozzák, hogy predator lesz a főszereplő, aztán kiderül, hogy ember. Noland-nél ilyenről szó sem volt, már a trailerekből és a korai promóciós képekből nyilvánvaló volt, hogy ember és viseli a maszkot. Mondjuk szerintem Nolandnek leginkább az nem állt jól, hogy bár állítólag évtizedek óta élt a bolygón, harcolt a lényekkel (néhányat meg is ölt) és menekült előlük, úgy nézett ki, mint aki már vígan elérte a vágósúlyt, és öt métert nem tudna futni infarktus nélkül. Laurence Fishburne icurka-picurkát teljesen hteltelen volt abban a szerepben. Azért egy Dwayne Johnsonon vagy Vin Dieselen, esetleg egy Idris Elbán jobban állt volna az a maszk.

Miért, a predatorok nem emberszerűek?