Dzséjt

Filmen valóban nem gáz, én is csak nem oly régen vettem le, hogy ez elég gáz effekt. (Nem most, csak az elmúlt pár hónapban, amikor galád mód az ep8 miatt meg akartam nézni, hogy az ep2-ben hogyan fest a ketté vágott kard. ) De abban a töredék másodpercben, amíg látszik, abszolúte nem zavaró, viszont tetszetős, hogy mindkét kardja így végezte.

Szerintem az, hogy nem tudott elbukni, az azért volt fontos, mert közeledett a záróepizód. Amikor az ep6 volt a zárórész, fontos volt, hogy a hős abszolút hős maradjon. Most ugyanígy van Rey-jel. Most ő a hősnő, aki nem bukhat el. Ha a sémát követik, nem is fog, legfeljebb az ep10 vagy 11-ben, esetleg a 12-ben. Azzal, hogy tovább vitték a sztorit, muszáj volt Luke karakterét fejleszteni. Persze ezt kinek hogy vette be a gyomra. Sokakban a nosztalgia jótékony homálya az abszolút hőst hagyta meg, annak ellenére, hogy Luke-ban mindig ott volt a sötétség. Rian Johnson ezt nagyon jól meglátta és az ep5-6-ból következő logikus séma mentén vitte tovább a karaktert. Az más kérdés, hogy sokan leragadtak ott, hogy Luke az abszolút hős. Hát nem. Vagyis de. Mert azzal, hogy megjelent Craiten, szerintem a bukását jóvá tette. Végül is csak az életét adta Reyért és a többiekért.

Finn közlegény lelkének megmentése! J. J. Abrams ugye nagyon jóban van Steven Spielberggel, sok tekintetben nevezhetjük mentorának. Hogy ez realizálódjon, elég csak Abrams munkásságába beletekinteni. Nehéz nem észrevenni, hogy a Super 8 egyfajta tisztelgés az E. T. előtt, de ez csak egy példa, talán a legérzékletesebb, ugyanakkor Abramsnél máshol is tetten érhető, hogy Spielberggel nem csak a kapcsolata jó, de alapvetően miatta és George Lucas miatt lett filmrendező (annyira szeretnék J. J. Abrams lenni, ez az ember megvalósította az álmát tokkal-vonóval ). Szintén látványos példa ez a jelenet. Bár starwarsosítva van és rövid, de az, ahogy landolnak az AAL-ek és kiözönlenek a rohamosztagosok, egy az egyben a Ryan közlegény megmentése előtti tisztelgés. Igen, párhuzamot lehet vonni az ep4-gyel is (a rosszfiúk arctalan katonái megtámadják azokat, akik a jófiúk győzelméhez szükséges információt őrzik), ugyanakkor szerintem ez azon pillanatok egyike, amikor Abrams nem az ep4-ből nyúlt, hanem egy másik film előtt akart tisztelegni. Ezt teljesen át tudom érezni. Anno sci-fisítve magam is megírtam a Ryan nyitányát újra, mintegy tisztelgésként, szóval nagyon meg tudom érteni, hogy Abrams imigyen akart mentora előtt tisztelegni. És bár a hangsúly a jelenetben eltolódik a "nácik" javára, a párhuzam egyértelmű. Katonák sorjáznak ki a Ryanből és második világháborús dokumentumfilmekből jól ismert Higgins csónakokra emlékeztető hajókból, és az első sort még a parasztok is lekaszálják. De elég az in-universe elemzésből, lássuk, mit látunk magában a jelenetben. Egy remek párhuzamot a Tantive IV és Tuanul lerohanás aközött. Ahogy korábban ecseteltem, még akció híján is érezni, hogy az Első Rend rendíthetetlenebb és funkcionálisabb, hatékonyabb, mint a Birodalom. Igen, a Tantive IV lerohanása sem volt rossz, bár nem tudom elfelejteni a rohamosztagost, aki belépve orra bukik halott bajtársában. Pech. Ugyanakkor itt mégis jobban érezni az erőt. A Tanive IV folyosója szűk volt, és bár képzett katonákról volt szó, azok nagyjából annyira voltak hatékonyak, mint a naboo-i hadsereg. Tudjátok, amiről a derűlátó Panaka úgy nyilatkozott, hogy fabatkát sem érnek a Kereskedelmi Szövetség serege ellen. Az együgyű droidsereg ellen. A B1-esek ellen! Igen, az Alderaan hadereje is ilyen volt. Miért? Mert alapvetően békés bolygó. Békés országok nem edzenek harcedzett katonákat. Ezt a történelem bizonyította, az SW-ben is szépen átvették. A Birodalomnak könnyű dolga volt a Tantive IV legénységével szemben, ellenben az Első Rend egy olyan bolygó parasztjait rohanta le, amihez képest Tatooine a békesség melegágya. A jakkui parasztok valószínűleg keményebb és szívósabb emberek voltak, mint a jólét melegágyaként aposztrofált és csilli-villi Alderaan "katonái". És az Első Rend így is tarol. Hiába kemények Tuanul parasztjai, hiába vannak előnyben a hazai pálya és a nyílt terep okán, az Első Rend úgy darálja be őket, mint mami a vasárnapi vagdaltat. Itt kicsit terrorizálnak, ott kicsit agyon lőnek, amott meg felgyújtják a viskót, rémképem szerint gyerekestül. És ez a fontos különbség az ep4 és az ep7 között! Az ep4-ben nem harcedzett katonák ellen, de katonák ellen vonultak a rohamosztagosok. Lázadók ellen! Az ep7 nyitánya ennél sokkal sötétebb. Egyszerű parasztokat gyalultak le, akik egyetlen bűnük van: ugyanott laktam, mint Lor San Tekka. Ennyi, semmi több. Nem számítottak terroristának az adott galaktikus kormány szemében, nem harcoltak semmi ellen. Fél perce még a jakkui teheneket vitte legelni egy figura és kotlottak a jakkui tyúkok. Az Első Rend meg odament, és tarolt. Ezek a szegények csak az otthonukat védték. Az ep7 ezen a ponton tisztázta: nem babazsúr lesz itt kérem. Ez a (kezdeti) mészárlás engem anno a moziban ugyanúgy pofánvágott, mint amikor Kassian hátba lőtte a haverját, csak itt nem a Lázadókat árnyalták, hanem egyértelművé tették: az Első Rend gonosz. Az ep4 nyitánya után, de igazából még az ep6 befejezése után sem tudtam volna ezt konkrétan kijelenteni a Birodalomról. Ahhoz, hogy elhiggyem, hogy a Birodalom rossz és meg kell állítani, ahhoz a Rebels és a Rogue One kellett. A másik nagyszerű dolog ebben a jelenetben, és ami miatt hajlamos vagyok bárkit idiótának nézni, aki szerint erre a filmre nem volt szükség, az Finn. Kicsit (f*szt, nagyon!) szomorúnak találom, hogy vannak, akik a bőrszíne miatt fújnak rá, pedig szerintem az SW egyik legrendesebb krapekja. Ez később még sok mindenben megnyilvánul, de most maradjunk ennél a jelenetnél. Kezdjük azzal, hogy Finn rohamosztagos. Kész, ennyi, itt akár be is fejezhetném, de ismertek, nem fogom. Már ezért az egyért megérte megcsinálni az ep7-et. Az ep2-től az ep6-ig ezek a figurák arctalanok voltak a mozivásznon. Igen, voltak klónok, akiknek volt arca, de ők klónok, annyira különböznek sisak nélkül, mint sisakkal. Most nagyon-nagyon a filmekre fókuszálók, értelemszerűen a TCW ezt durván árnyalta. Magukban a mozifilmekben nem jön át, hogy a klónok eltérőbbek, mint a rohamosztagosok. Na, erre fogtak egy rohamosztagost, és kirántották a tömegből. És nekem ez a fő bajom az ep7(-8) utálóival, hogy nem látják meg azokat a finom fogásokat, amikkel Abrams aranyat alkotott. Finn és FN-2003 annyira közel állnak egymáshoz, hogy tulajdonképpen csak a vakszerencse műve (tudom, nincs olyan szó a szótárban, hogy szerencse ), hogy nem Finn kapta be a halálos lövést. Mennyire máshogy alakult volna a történet, mi? De az Erő akarata érvényesült, és míg a Tantive IV-en és Tuanulban is a rohamosztagosok úgy hagyják hátra a halott bajtársakat, mint a szemetet, addig ebben a jelenetben FN-2187 bebizonyítja, hogy neki még a sisakok ellenére is többet jelentenek ezek az emberek. Ez már beszédes: számok és egyenpáncélok ellenére Finn öt rész óta az első fehérpáncélos, aki érdeklődést mutat elhullott bajtársa iránt (ismételten, csak a filmek tükrében). És amit én abszolúte bámulatosnak tartok, hogy eközben Finn egy büdös szót nem szól. Abrams groteszk mód a fehér páncélra nyomott véres kézlenyomattal teszi Finnt megkülönböztethetővé (abszolúte briliáns húzás!), nem pedig azzal, hogy extra rangjelzése van vagy beszél. Mégis teljes képet kaphatunk Finn jelleméről úgy is, hogy az anya-kisbaba jelenet végül kikerült a filmből. Nem is kell, Finn így is remekül működik, és bár még az arcát nem ismerjük, együtt tudunk vele érezni és kíváncsian várjuk a sorsa alakulását. Egy rohamosztagosnak!

Ezt én annyiból vitatnám, hogy bár sosem volt Luke a szívem csücske, szerintem nem egydimenziós karakter. Ugyan az abszolút hős, de megvoltak a gyengeségei, a ledöntésre váró korlátai és a pofára esése. Korábban ez abban mutatkozott meg a legjobban, hogy olyan félelmei voltak, mint az apjának: félt elveszíteni a szeretteit. Ahogy "elrohant" Anakin megmenteni Shmit és Padmét, úgy "rohant" megmenteni Luke Leiát és Hant. És ahogy Anakin, úgy Luke is belebukott ebbe, ugyanakkor Luke - az ep5-6-ban - ezen felül tudott emelkedni. És ami nekem nagyon tetszik, hogy érzésem szerint Johnson ezt az egészet gondolta tovább. Luke maga mondja ki, hogy látta, hogy Kylo elpusztít mindent, amit szeret (és szerintem itt a "szeret" szó kulcsfontosságú, már csak Anakin tükrében is), ezért akart egy múló pillanat erejéig lesújtani rá. Akárcsak az apja, ő is bármi áron meg akarta menteni a szeretteit. Luke pontosan abban a szellemben teremtette meg Kylo Rent, amilyen szellemben elrohant Bespinre. Luke a flashback jelenetben semmivel sem cselekszik különbül, mint az ep5-ben. Ez valóban egy fontos párhuzam, amit jó lenne, ha többen is észrevennének (és de jó lenne, ha nem jelezné ki a fórum, hogy mások is írtak már a fórumba, mert akkor nem látnám, hogy Bomarr is erre vezette ki a dolgot Na, megyek inkább vissza ep7-et elemezni. ).

Mondjuk azért arra kíváncsi vagyok, hogy Lucas mit akart ezzel a csillagkapu effekttel.

Az ep2-be is bele-belenéztem.

Ma megnéztem néhány jelenetet az ep4-ből. Az ep8 premierje előtt néztem meg, azóta csak az RO, az ep7 és az ep8 került újra és újra terítékre. A régi filmekkel az a baj, hogy már eléggé ismerem őket, kevés okom van újranézni. De mindig meglepődöm, hogy az új filmek adhatnak okot. Ahogy ide-oda kattogtam a jelenetek között, szinte adta magát, hogy megnézzem Luke első Jedi tanóráját. Aztán jött Kenobi tanácsa és a jelenet, nekem meg egyből beugrott ez: A jelenet alapból zseniális, ha nem lenne ep1-7, akkor is imádnám ezt az egészet. De nézzük csak meg közelebbről. A fenti képen egy Ben nevű ember a mestere, a lentin egy Ben nevű ember a tanítványa/ellenfele Luke-nak. Tudjuk, hogy az utóbbi Ben az előbbiről lett elnevezve. Az is ütős, hogy Luke "ugyanazt a kardot tartja a kezében". És az egészben a legszebb: Luke csak egy káprázat, akit mindenki csak lát. Mintha Luke Ben Kenobi 30+ éve elhangzott tanítását fordította volna Ben Solo ellen, aki valószínűleg tényleg rájött volna a trükkre, ha nem bízik a szemében.

Szó szerint egy pár ember. Holdo és Paige, ők ketten voltak az ászok, taroltak rendesen. Mondjuk szerintem ez sosem lesz valós adat. Példának okáért a Supremacy-nél csak megbecsülni lehet az áldozatokat, de a többi csillagrombolón is lehettek túlélők, ha csak szimplán széthasadtak, nem szétrobbantak.

Ezzel kapcsolatban nekem az tetszik a legjobban, hogy Poe és Finn csak a TLJ legvégén, amikor köveket lebegtet jön rá, hogy Rey is Erőérzékeny. Imádom azt a jelenetet, amikor Luke bejelenti, hogy nem ő lesz az utolsó Jedi, aztán látjuk Poe és Finn csodálkozó arcát, amint Rey telekinézissel arrébb pakolja a kavicsokat. Leia nyilván nincs meglepve, de a két fickó erről mit sem tudott. Poe ugye nem is találkozott igazán Rey-jel (bár van közös jelenetük a TFA-ban, a bemutatkozás elmaradt), Finn meg ugye lemaradt a párbajról, és Rey azt sem mondta el, hogyan tudott megszökni ("úgyse hinnéd el, ha elmondanám").

Akárcsak azok a nyamvadt terrorista Lázadók, a hitvány Ellenállók is tömeggyilkosok gyülekezete.

Death Wish: apámmal beültünk erre a remek kis akciófilmre, ami az eredeti, Charles Bronson mozi remake-je, de ez senkinek ne vegye el a kedvét, mert ez a jól sikerült remake-ek sorából való. Igazi, tökös, régi vágású ('80-as, '90-es évekbeli) bosszúállós akciófilm, amiben a Bruce Willis által játszott apuka bizony nem finomkodik, ha azok eliminálásáról van szó, akik ártottak a családjának. Ráadásul nem tolakodóan, de alaposan beolvas az amerikai fegyvertartási és büntető törvényeknek is, szóval még mögöttes tartalom is van. Kifejezetten tetszett, hogy tényleg régi vágású, szóval nincs benne tíz perc után húsz halott, se kapkodós kamera, szépen, kiegyensúlyozottan - a mai trendekhez képest lassan - vezeti a rendező a filmet, az akciók sem kapkodósak, bár a legtöbb meglepően reálisan gyors. Egyetlen egy szakaszt leszámítva nem lövöldöznek egymásra percekig, miközben egy kanapén meg egy parafabútor mögött keresnek fedezéket. És abban az egy jelenetben is épkézláb fedezék mögött kucorognak az ellenfelek, szóval Eli Roth egy egész reális akciófilmet hozott össze.

Ezért írtam, hogy egymással összefüggő. Mivel Untitled Infinity War Sequelként hivatkoznak rá, nyilvánvalóan lesz kapcsolat. Mondjuk én a címben kételkedem még, Saldana nyilatkozata óta 600-szor megváltoztathatták.

Elvileg nem. A Russo-fivérek úgy írták meg, hogy egymással ugyan összefüggő, de két önálló, egymástól - a rendezők szava szerint - nagyon különböző sztori lesz, ezért is vetették el az Infinity War Part I-II. címet.

Rey arcát megérinti, mielőtt kiszed belőle mindent. Én is el tudok képzelni olyan szitut, amiben még akár működhetett is volna a jelenet - lényegében olyan gúnyolódást, amit Donát leírt -, ugyanakkor szerintem maga Kylo karakterébe nem fér már bele az, hogy a cseszegetésre elsírja magát. Az ep7-ben még talán, de az ep8-ban semmiképpen sem. Kylo ekkor már túl van a Jedik újboli lemészárlásán, a nagybátyja megtámadásán, már rég elárult mindent a korábbi életéből és ki tudja még, hogy mit művelt. Durván csorbulna főgonosz megítélése, ha Snoke beszólogatása miatt sírva fakadna. Darth Vadertől is gáz lenne, ha elbőgné magát, miután Sidious lecseszi a Halálcsillag elpusztulása után.

Nekem az Ant-Man sokkal kevésbé tetszett, mint a Spider-Man: Homecoming. Az utóbbiért sem voltam igazán oda, de a hangyás film szerintem sokkal-sokkal unalmasabb.

Ütős előzetes, de még mindig nehéz elképzelnem, hogyan fognak ennyi szereplőt egyszerre jól kezelni. Bartont valamiért tényleg nagyon eldugták, de ebből lehet, hogy ő tényleg kimarad, mint Hangya és Darázs is. Viszont mintha Pókember előtérbe került volna. A trailerben is van bónusz jelenete és a poszteren is eléggé hangsúlyosan szerepel.

Igen, Kanan meggyászolása után vissza kellett térnem ehhez az őszinte arckifejezéshez.

Volt olyan változat is, amiben R5 Skippy volt, a Jedi droid (a kenőanyagában lévő midi-chlorianok miatt öntudatra ébredt és Erőérzékennyé vált), és öngyilkos lett, mert bár minden vágya az volt, hogy Luke-kal kalandozzon, látta, milyen lenne a jövő, ha nem R2 kerül az ifjú Skywalker mellé. Szóval végül az Erővel "magába döfött". Na, ez hogyan hangzik?

És jól harmonizál is a folytatás az elhangzottakkal, hiszen Rey kijelenti, hogy nem megy el Luke nélkül, a következő jelenetekben meg egyből láthatjuk is, hogy egy pillanatra sem veszi le róla a szemét, mindenhová követi. Így sokkal erőteljesebben átjön Rey elkötelezettsége, és Luke nemtörődömsége is, mintha a két jelenet közt átugrottunk volna a Raddusra és egy akciószekvenciára. Nem valószínű, hogy Johnson fejében már korán összeállt a film egésze. Tudta miről szól és mit akar elmesélni, de egy filmkészítés sokkal képlékenyebb annál, semmint hogy már az elején tudja a rendező, mi lesz a végén. Nagyon sok múlik az első vágáson, akkor derül ki, mit érdemes máshová tenni, hogy hatásosabb legyen a dramaturgia, ekkor derül ki az is, mit kell újraforgatni, milyen kiegészítő jelenetek kellhetnek még és minek kell mennie.

És holnap bejelentés.

Vaó! És csak most gondoltam bele, hogy az ep8-ban tényleg Anakin mindkét gyereke mester lett és tanítványt fogadott a maga módján.

Hazavihették volna őket, de csak Ezra parancsára, aki nyilván nem akarta Thrawnt visszavinni. Ráadásul amilyen helyzetben a kölyök volt, hát nem hiszem, hogy fényes jövő várt rá. Azt vallotta be, hogy nem ő döntött a Lassan "megtisztításáról", de attól még ott volt, a T-7-es ion disztruptorok bevetéséről ő rendelkezett, szóval valószínűleg valami parancsnoki megbízatása is volt. Szóval azért bőven van benne felelőssége, ha más nem, az mindenképpen, hogy egy szadista fegyver használatát rendelte el. Szerintem nem maradtak Lothalon. Gondolom Kallus továbbra is azt csinálta, amihez értett: hírszerző maradt. Crackennek és Dravennek szüksége lehetett rá, mint egykori birodalmi belbiztonsági tisztviselő rengeteget tudhat a Birodalom működéséről, technikáiról, taktikáiról, titkairól. Zeb meg lehetett továbbra is gyalogos (a Szövetségnek legalább négy századnyi gyalogosa van, elfér köztük Zeb). A rangja és a képessége megvan hozzá, és az azt is megmagyarázná, miért nem vett részt az endori csatában: a Szövetség szárazföldi haderejéből ott csak a Pathfinderek voltak jelen. Szóval esélyes, hogy az endori csatát mindketten az akkori főparancsnokságon, a 5251977-en töltötték el, vagy máshol voltak bevetésen - mivel a győzelemre nem volt garancia, és a háború végét sem feltétlen jelentette a Halálcsillag II. és az Uralkodó elpusztítása, nyilván nem függesztették fel az éppen máshol zajló akciókat.

Én egyik hiányát sem bánom. A Luke pillanata jelenet inkább csak a vágása miatt érdekes számomra, ahogy összeilleszkedik Leiával - itt is átjött volna, hogy ikrek -, de Luke elérzékenyülése a Falconon szerintem jobban működik, mert ott maga a hajó a kapcsolódási pont. A kocka szerintem inkább a film végéhez kötődik - itt mutatják meg, és a végén így érthető, miért adja oda Leiának -, illetve majd ez lesz az egyik kapcsolódási pont a Solóval. De maga a hajó az, ami Luke-ot Hanra emlékezteti és letöri. A harmadik lecke, A többi jelenet meg igazából nem is érdekes, néha kicsit még gáz is.

Sidious ekkortájt már nem nagyon hagyta el a Coruscant biztonságát (legjobb tudomásunk szerint 14 éve nem lépett ki a bolygóról), plusz ha maga megy oda, nehéz lett volna eljátszani a jóságos császárt, mert ránézésre sem az. Azt meg korábban láthattuk, hogy ha valahol kinyílik a Nexus, akkor valamelyest már hozzá tud férni. Szóval vagy kinyittatja Ezrával, beküldi, aztán akkor a korábban látott módon megpróbál hozzáférni, vagy kinyittatja Ezrával, megöli a csávót abban a pillanatban, aztán a Chimera elviszi Coruscantra. Így vagy úgy, de neki fölösleges kimozdulnia a Coruscantról.

Bár már szombat este meg akartam nézni, végül csak ma került rá sor. Az IMAX óta először tekintettem meg egyben az egész filmet, a kamerás változatban csak a kedvenc jeleneteimet néztem meg újra és újra. Ja, hogy majdnem az egész film egy best of válogatás? Oda se neki. Sokan sokfélét mondtak az ep8-ról az elmúlt hónapokban. A pozitív megszólalásokkal nyilván egyetértek, mert na, imádom a filmet. A negatív megnyilvánulások közt is van olyan, amire rá tudok bólintani, de van olyan is, akit komplett hülyének nézek a véleménye miatt. Tetszik, nem tetszik, ez van. De egy biztos: imádom ezt a filmet. Véleményem szerint szimplám zseniális, nem kevesebb, nem több. Aki persze fennakad a humoron, a lépegetőkön (nem vicc, van olyan ismerősöm, aki kritizálta a lépegetőket!), a faroló X-szárnyún, a lovagláson, a hajóüldözésen, az nem értheti ezt. De tudjátok mit? Nem is lepődöm meg. Aki ilyen felszínes, az nem csoda, hogy nem tud értékelni egy ilyen filmet. Most láttam egészében negyedszer (poén, hogy néhány utálkozó többször láttam nálam... vagy legalábbis nézte meg, mert, hogy látta is, azt erősen kétlem), és lenyűgözött. Néha próbálom magam beleélni azok bőrébe, akik nem látják egy ilyen film szépségét. Örülök, hogy minduntalan kudarcot vallok, de persze valahol sajnálom, hogy miért nem láthatja mindenki azt, amit én. Miért vannak, akik leragadnak semmiségeken, felszínes dolgokon. Na mindegy, elkalandoztam. A lényeg, hogy ugyanazzal a lelkesedéssel néztem végig most, mint először. Sőt, még lelkesebben, hiszen már tudtam, mi fog történni, így - főleg az otthon, a pause és a visszatekerés gomb áldásának hála - még inkább elmerülhettem a részletekben. Örömmel fedeztem fel, hogy Ackbar mellett van más mon cala is a Radduson. Hogy, amikor Luke a film végén megjelenik Anakin fénykardjával, az annak a jelenetnek a továbbgondolása, amikor Rey odanyújtotta neki a kardot, de Luke nem fogadta el. És ha már Luke, a változás, amin átesett, az is hihetetlen. A csalódása a Jediségben csak akkor érezhető át igazán, ha belegondolunk, az ep5-ben milyen lelkesen vág neki a tanulásnak, is kijelenti: nem fél semmitől. Mire Yoda közli: majd fogsz. Tessék, most fél, hogy kinevel még egy Kylo Rent. Vagy amikor felvázolja, hogy a Jedik hagyták felemelkedni Darth Sidioust, Obi-Wan meg megteremtette Darth Vadert, de ez rá is igaz: ő is hagyta felemelkedni Snoke-ot és megteremtette Kylo Rent. Vagy amikor arról beszél, hogy megpróbálta minden erősségét átadni Ben Solónak, aztán Yoda felvilágosítja: a kudarcról is ildomos lett volna beszélni. Az egész film annyira összetett. Nem csak önmagára reflektál, nem csak megmutat valamit, amiről egy korábbi szakaszban beszélt, de közben a korábbi filmekre is visszanyúlik, úgy az ep4-6-ra, mint az ep1-3-ra. És mindezt nagyszerű karakterek és párbeszédek közvetítik, akik mindegyike megér egy misét. A The Last Jedi egy nagyszerű film, és bizton állítom, nálam a legjobb Star Warsszá lépett elő.