Dzséjt

Yoda vagy Bane. Én Yodára voksoltam, de nagyot röhögnék, ha Jar Jar lenne.

No, megvolt életem első éjszakai vezetése. Szombathelytől Jánossomorjáig, 100 plusz pár kilométer. Hát mit ne mondjak, komoly volt. Legjobb élmény: kanyarba be, középen a vonal már a Mátyás idejében elkoptak, szemből kamion és gépjárműoszlop, szóval a lámpák serege miatt az utat sem látod, és persze az utat is csak annyira ismered, hogy délelőtt az ellenkező irányba már egyszer végigmentél rajta. Új értelmet nyert nálam a "megy a vakvilágba" kifejezés.

Hm... Annyira nem vagyok meglepve, végig sejtettem, hogy a Yoda-szálból lesz valamelyik a nyertes, viszont a Sacrifice talán a leggyengébb a trilógia zenei témáiban. Értsétek ezt úgy, hogy ha az előző két rész 5*, akkor a Sacrifice csak 5.

Ha legjobb zene, akkor már csak stílszerűsége miatt sem lehet más, mint a Voice.

Bocsi, félreérthető volt, nem a te megjegyzésedre akartam reflektálni, csak kifejezni, hogy Qui-Gon csupán a hangjával is képes uralni az epizódot. Egyszerűen már a feeling, hogy Qui-Gon még mindig köztünk van, ráadásul ő az, aki először elérte a Jedik jelenlegi - és valószínűleg sok előző - generáció Jedijei közül a halhatatlanságot, sőt, maga az Erő választotta ki, valami hihetetlen. Hogy ilyen jól össze legyen rakva egy karakter. Tényleg, Qui-Gonhoz csak Luke mérhető. És külön öröm, hogy eddig mindig Liam Neeson alakította. Nélküle Qui-Gon nem is Qui-Gon (nem utolsó sorban, maximális tisztelet Neesonnak, hogy beugrott a szerepre, míg sok nála jóval kisebb formátumú embernek derogál az ilyesmi).

Most csak a hangjával járult hozzá a sorozathoz, de azzal többet tett a saga-ért, mint sokan a filmvásznon történt megjelenésükkel. Na, jó, ebben van némi költői túlzás, de a tény, hogy Liam Neeson szólaltatta meg újfent, ráadásul szavai befoltozták a Saga egy komoly lyukát, mindemellett a legfontosabb információkat közölte az Erőről, ezzel új értelmet adva a Saga nem egy elemének (lásd ep5 Dahobah-szála), szerintem maximálisan megérdemelte a díjat. Gratula, Jinn mester. Best Jedi Ever!

Ebben nem is lesz hiba. Ha majd hétfőn hazamentem, megnézem őket - mobilnetről az sw.com videóit behozni kész önsanyargtás - aztán bekerül a többi BD-extra közé. Ez így nekem nem jön be. Pláne bosszantó, hogy simán befejezhették volna és kihozhatták volna TV-filmként X hónap múlva, vagy jövőre. A Netflixen elfért volna, ráadásul a Marvel-nél is pénzeli a Disney a sorozatok mellett a X időnként kijövő TV-filmeket. Ilyenek várnék, nem félkész cuccokat. Sokkal jobb lenne.

Gyorsan visszaolvastam: Sith begyó, Morraband -> nagyon örülök, én is ezeket jelöltem, és szerintem az évad leghangulatosabb elemei közé tartoznak. A Korriban végre képernyőn debütált, és remekül sikerült. Félelmetes, lenyűgöző, és kellemesen sötéten misztikus. Ebben nagy segítségre vannak az undorító Sith kígyók. R2 viszont... Hát de hogyan???

Legyen Qui-Gon, legyen Qui-Gon, legyen Qui-Gon.

R2? Na ne, hát alig szerepelt, akkor is csak statisztált. Ejj... Pedig szurlkoltam AZ-3-nak.

No, látom még nem maradtam le teljesen.

Elnézést kérek, hogy Star Wars címszó alatt befejezett, kész, élvezhető anyagokat várok el. Mea culpa. Van azért egy szint, ami alább nem fogom adni, és ez az Utapaus félkész anyag rohadtul az alatt van. Extraként a BD-n helye van, a kánonban semmi keresnivalója. Ha neked az, hogy felszólalok az igénytelenség támogatása ellen, hiszti, hát lelked rajta. Száz százalékosan egyetértek! Igen, ez jobban hangzik, mint hogy "nem volt kedvünk pénzt áldozni a befejezésére, nem akartunk megfizetni egy írót és/vagy rajzolót egy könyv vagy képregény elkészítéséhez." A mootion-comic és a rádió-dráma legalább kész mű lett volna.

De a Son of Dathomir egy befejezett és hivatalosan kiadott képregény lett, nem ilyen félkész alkotás. Ezt azért kánonnak venni szerintem durván igénytelenség. Ennyi erővel akkor most vegyük kánonnak a félig sem befejezett kivágott jeleneteket, meg mondjuk Lucas ás Abrams jegyzeteit, a storyboardokat, ezek mind egyazon szinten vannak ezzel a félkész cuccal. Érdekességnek tökéletesek és nagyon kedvesek, de számomra ezek ennyi, mocskosul nem kánonok. Fejezzék be és adják ki úgy, írják meg könyvben, rajzolják meg képregényben, készítsék el videojátékban, de így csak érdekességek, mint bármi, ami a BD vagy a DVD extra szekciójában van. Mert ha ezek kánonok, akkor a Disney és a Lucasfilm kenje a hajára az új kánonszintjét, mert innentől kezdve minden sz*r annak számíthat - és kár volt az egész Legacy-mizériáért.

Sajnos én is így gondolom. Én hasonló bukást tippelek neki, mint a John Carternek. Látványos sci-fi kicsit meredek elképzeléssel (high-techy-techy világ a Marson/high-techy-techy világ a Jupiteren).

Hehe, a köztudottan lefizethető portál, az IGN, mint mértékadó oldal? Az IGN-nél még az Origo is mértékadóbb...

Na jó, de mennyire számítanak ezek kánonnak. Mert ezek még így is csak nem megjelent történetek. Nem befejezett epizódok, nem képregények, nem könyvek, csupán "vázlatok". Azért nehogy átessenek a kánonló túloldalára, hogy - költői túlzással élve - már a koncepció rajzok is kánonnak számítanak.

Ez a Jupiteres cucc jobban megmozgatja a fantáziámat, mint az Interstellar.

Nem nagyon kell, hiszen bármikor bevethető öreg Kirkként, mármint a Pine-féle Kirk öreg változataként. Én legalábbis így oldanám meg, sőt, így még az öreg Nimoy is visszatérhet egy harmadik körre, mint a Quinto-féle Spock öreg változata.

Kirk három elhalálozásnál jár.

Mivel a Prometheust talán csak hárman nem szeretjük itt a fórumon (Karrde, Bomarr és jómagam), ezt nem tudom, hogy sikerült leszűrnöd.

Hogy az AVP remake-je predator nélkül, hogy a szereplők idétlenek és értelem nélküliek, hogy végtelenül unalmas és olyan dolgot fejteget, amiben semmi érdekes nincsen - lehetett volna, csak nem adott hozzá pluszt -, hogy pocsékul van megvágva (feltámadnak szereplők, vagy jóval többen vannak a Prometheuson, mint ahányat az elején kiírtak), hogy minden kérdés teljesen légből kapott és válasz nélküli, és érezhetően azért, mert a készítőknek sem volt rá válasza. Most csak úgy ennyi jutott eszembe, de már régen láttam.

Az ep1-2-3 valóban történetközpontú, míg az ep4-5-6 karakterközpontú. Ez valóban az egyik legnagyobb különbség, amit már többször pedzegettünk, és a TCW is inkább ez utóbbi vonalat követi, ahogy kezdetben a Rebels is szinte biztos ezt fogja - ennél viszont, mivel összefüggő történettel operál és a végcél a Lázadók Szövetségének megszületése, szerintem a sorozat előrehaladtával át fog váltani az ep1-2-3 történetközpontúságára. Amúgy a két trilógia nézőpontjára a legjobb példa a fénysebességre ugrás. Az ep1-2-3-ban sosem látjuk azt a fülkéből nézve, mindig egy epikus távlatból szemléljük a hajó térváltását. Míg az ep4-5-6-ban a fülkéből láthatjuk, jelezve, hogy ebben a karakterek számítanak inkább. Viszont ennek szvsz távolról sem kéne számítania a filmek megítélésében, ráadásul, az ep1-2-3 is bőségesen tartalmaz olyan történeti elemeket, amelyek nem szolgálják a nagy egészet, hanem csak a kaland kedvéért vannak. Azokon túl, amiket Lada felsorolt, ott az ep1-ben a fogatverseny. A történet fősodrában mit sem számít ez a verseny, amire a film egy tetemes része elmegy. Bemutatja Anakin pilótatudását, de azt a film végi űrcsata is megteszi, aminek viszont van központi szerepe. A felszabadulását vagy az alkatrészek megszerzését pedig ezernyi más úton is kivitelezhették volna, de Lucas egy elegáns húzással semmissé tette a legkézenfekvőbbet (az elmetrükköt), a többivel meg a fogatverseny elhelyezése érdekében meg sem próbálkozott. Az ep2-ben ennél is több van: a coruscanti üldözés, az aszteroidás hajkurászás (szörnyé ugyan nem lesz egyik szikla sem, de cserébe kaptunk néhány király szeizmikus bombát ), a droidgyáras adok-kapok és végül az arénás jelenet. Ezek mind olyan sztoriszálak, amik nem szolgálják az epikus történetet, amiket meg lehetett volna oldani máshogy, akár még logikusabban is. (Egyik visszatérő vita, hogy Padmé diplomatikus megoldás címén miért suttyomba szállt le egy gyárkéménybe -> hát ezért, mert Lucas akart egy őrült kalandot nekik). Ezért is érzem azt, hogy az ep2 áll a legközelebb az ep4-5-6 karakterközpontú cselekményéhez, mert a film nagy része a kalandokra megy el, míg maga az epikus történet csak bekapcsolódik ebbe. Az ep3 az, aminél már tényleg csak az eleje nem szolgálja a sztorit, addig a pontig, amíg hőseink össze nem futnak Dookuval. Onnantól kezdve már valóban minden jelent, dialógus, minden színészi megmozdulás a sztorinak van alárendelve, az más kérdés, hogy a fősztori egy része egy karakterről szól. De ezt Lucas anno maga is bevallotta, hogy pont azért akarta olyan kalandosra az ep3 elejét, mert később erre már nem volt igazán alkalma. Még ugyan becsempészett egy spontán Grievous vs Obi-Wan üldözést, de ennyi. A film második fele meg már másról sem szól, csak az eposzi sztoriról. Abban is biztos vagyok, hogy ilyen téren az ep7 valóban jobban fog kötődni az ep4-5-6-hoz, mert Abrams belenyúlt a forgatókönyvbe, és az ő sztorijai bizony így épülnek fel. A két Star Trek erre tökéletes példa, ott végig a karaktereken van a hangsúly, nem a sztorin, rengeteg esemény véletlen megesett kaland. És ahogy az ep4-5-6-ban is, úgy az Abramsféle Trekkekben is sok szereplő csak akkor jelenik meg, amikor a főszereplő trió (Kirk-Spock-Uhura) kapcsolatba kerül vele. Az ep1-2-3 viszont gyakran átvált más szereplőkre, más eseményekre, amik független alakulnak a főszereplő hármastól. Jó példa erre megint csak az ep2, ami bár közelebb áll az ep4-5-6 stílusához, paradox módon az ilyenek miatt messzebb is került, mint a másik két rész. Vegyük ugye Obi-Wan üzenetét, amit ugyan fog Padmé és Anakin, a nagyobb részét Coruscanton nézhetjük meg, és utána azok az események kapnak nagyobb hangsúlyt. Olyan események, amik teljesen függetlenek a triótól. Még csak az sincs, hogy Anakin és Padmé hologram formájában ott lenne, nem, teljesen leváltak erről a szálról. Az ep1-ben vagy az ep3-ban legalább valahogy kapcsolódnak: a Szenátusi jelenetekben ott van Padmé, a Jedi Templomban Qui-Gon vagy Anakin. (Megjegyzem, az ep1-2-3-ban nem is lehet egyértelműen, mind a három filmre meghatározni egyetlen főhős triót, hiszen az ep1-ben Obi-Wan mellékszereplő, az ő helyét akkor Qui-Gon foglalja el, míg Anakin sokáig fel sem tűnik - amúgy ez is egy jó példa az epikus történetvezetésre, még a főszereplők sem jelennek meg, amíg nincs szerepük a történetben -, az ep3-ban pedig Padmé van mellékvágányra terelve, a helyét megosztja Baillel - lényegében a terhessége miatt Bail lett Amidala harcos oldala. Az ep4-5-6-ban végig Luke, Leia és Han a főhőstrió.) Szóval, szinte biztosra veszem, hogy Abrams ezen a téren az ep4-5-6-ot fogja követni, és erre a Star Trek a bizonyíték. Sokszor hallottam, és egyet is értek vele, hogy Abrams Trekjei valójában Star Trekbe oltott Star Wars filmek, és ez ilyen formában igaz is. Felépítésében mindenképpen. Bár amíg az ep4 csak önmagában létezett, elmondhattuk, hogy azért Lucas élt a perspektívaváltás lehetőségével, amikor átruccantunk a Vader-Tarkin duóhoz (ugye a birodalmi vezetőség meetingje semmiféle formában nem kapcsolódik hőseinkhez), de mivel Lucas az ep5-6-tal, az ep1-2-3-mal meg aztán végképp fő-főszereplői státuszba juttatta Anakint, így a nagy egészt nézve az egyáltalán nem perspektívaváltás, hiszen fő karakternél maradunk. De hogy várom-e azt, hogy az ep7 visszatérjen az ep4-5-6 karakterközpontúságához? Valahol várom, mert szeretem ezt a stílust, szeretem a laza kalandokat. De ugyanígy szeretem az epikus sztorit. Szeretem, hogy Obi-Wan betér egy útszéli étterembe, de örülök, hogy láthattam, ahogy Palpatine megkapja a különleges jogokat. Abrams ezt nem vette volna bele, náléa, miután Windu ráparancsol Anakinra, egyből jött volna a Geonosis, az eredménnyel is ott szembesültünk volna. Váratlanabb lett volna? Valóban, ha nem tudjuk, hogy jön a sereg, az lett volna, viszont lemaradtunk volna egy másik remek jelenetről, Ian McDiarmid remek alakításairól. Sajnos tény, hogy a karakterközpontú történetmesélés leszűkíti a kört - én emiatt nem is szeretek ezzel élni, ezért utálok novellákat írni (ennél jobban már csak az E/1-ben írást utálom, mert az már olyan, mintha egy vonalzó mentén írnánk). Leszűkíti a történetet, leszűkíti a világot. Ez az ep4-5-nél nem zavaró, hiszen maga a történet a trióról szól. Így legfeljebb csak az ep1-2-3 miatt van az embernek hiányérzete azzal kapcsolatban, hogy nem láthatjuk Bail halálát, nem látjuk a Szenátus feloszlatását - de a történetbe ezek a hiányok belepasszolnak a perspektívája miatt. Viszont az ep6-ban már észlelhető, hogy Lucas elkezdett egy epikusabb sztorit írni, csak a perspektíva megtartása miatt arról sokáig lemaradunk. Vader miatt tudjuk, hogy mi történik a Birodalom oldaláról, de amíg hőseink vissza nem térnek a Lázadókhoz, gőzünk sincs, mi folyik a Szövetség oldalán. Ha Lucas sorban csinálta volna meg a filmeket, lehet, hogy nem így lett volna. Lehet, akkor láttuk volna a Szenátus feloszlatását, láttuk volna a kémtevékenységet a Lázadók oldaláról, több szerepet kaptak volna a Lázadó tisztek, és, ami fontos, megtudtuk volna, miért rossz a Birodalom. Ez a leszűkült perspektíva ugyanis csak pont ezzel nem ismertet meg. Nem látjuk. Hőseink harcolnak ellene, tehát rossz. Igaz, minden bolygó, amit bejárunk, ugyanolyan a Birodalomban is, mint a Köztársaságban, de mivel hőseink nem mennek el mondjuk Naboora, vagy bármilyen világra, ahol érződne a Birodalom sanyargatása, így ez nem jön át. A Lars farm ugyanaz a farm mindegyik filmben, Luke ugyanúgy nőtt volna fel mindegyik érában. Mos Espa semmivel sem másabb, mint Mos Eisley, és bár Bespinre nem látogatunk el a Köztársaság idején, nem hiszem, hogy akkoriban más volt. És ez az, amiért viszont nem szívesen látnám ezt a színtisztán leszűkült perspektívát. Pláne az ep7-ben nem, ahol egy vadonatúj Galaxist kell felvázolnia Abramsnek, vagy hőseinknek nagyon nagy utat kéne bejárnia – ami egy két és fél órás filmben anélkül, hogy az ne legyen iszonyú zsúfolt, lehetetlen. És egy Galaxis bemutatására csak úgy van lehetőség, ha néha elvesszük a fókuszt a főszereplőkről, és beteszünk más jelentős szereplőt, akikre néha-néha átugrunk. Nem kell sokszor, csak egy-két alkalommal. Gondoljunk csak arra, mennyit veszítettünk volna, ha az ep1-ben nem ruccanunk át a Coruscantra, megnézni a két Sith-et, ha az ep2-ben nincsenek a főszereplők nélküli meetingek, ha nem látjuk Yoda és Sidious párbaját, vagy a 66-os parancs végrehajtását. Ez így festene karakterközpontúan megírva: Obi-Want lelövik Cody-ék, majd legközelebb a Sundered Heart fedélzetén mesél neki Yoda és Bail az eseményekről. Nem láttuk volna Sidious parancskiadását, Yoda megtámadását, a többi Jedi halálát. De az is poén lett volna, ha a Sidious és Yoda közötti párbajról csak a Polis Massán értesülünk. A TCW-ben működött a leszűkült perspektíva, de csak azért, mert több mint száz epizódból állt, és húsz perces sztorikba annyira nehéz epikus történetet elmesélni, mint novellában megírni azt. De a TCW ilyen téren pont ezért sem mérhető össze az ep1-2-3-mal, se az ep4-5-6-tal, mert más jellegű alkotás. Egy sorozat be tud mutatni így egy galaxist (bár sok példa van arra, hogy nem), mert sok száz óra áll rendelkezésére, és sok szereplőt mozgathat. A TCW-nél nem is mondhatjuk el, hogy egységes sztorival bírna vagy csak Anakin, Obi-Wan és Ahsoka a főszereplő, hiszen rengetegszer kapcsolódik be más főszereplőként a történetbe, rengeteg a fősodortól független sztori van (sőt, szinte csak az van). Az ep7 viszont már nem feltétlen engedheti meg ezt magának, bár azt sem mondom, hogy Abrams képtelen lenne egy új Galaxist így megismertetni. Az első Star Trekkel ugyan nem sikerült neki, sajnos, ott nagyon keveset tudunk meg a világról, a második filmben viszont már kitágított a perspektívát, igaz, ehhez az is kellett, hogy leváljon a főszereplő triótól, és néhány jelenet erejéig átugorjunk Scotty-ra vagy Khanra. Ennek ellenére nem váltott perspektívát, csak néha átugrott egy másikra. Szóval Abrams akár meg is tudja úgy csinálni az ep7-et, hogy megtartsa a karakterközpontú perspektívát, de azért egy epikusabb sztori is kijöjjön belőle (mint az ep6-nál), és a Galaxist se csak három ember szemén át lássuk, hanem nagyobb teret ismerhessünk meg belőle. Abrams képes rá, bizonyította, viszont sajnos innét még nem tudom megmondani, hogy akarja-e is ezt a fajta megvalósítást az ep7-tel. Én remélem, mert szerintem egy olyan ep7-nek, amit a jelenlegi információkból vizionálok, nem tenne jót, egy olyan leszűkült látókör, mint amilyen az ep4-ben volt. Ami meg a megépítéses dolgot illeti, hát, ha én ezt valakitől meghallom, menten lehülyézem. Most azon túl, hogy tény, az ep1-2-3-ban is sok minden meg volt építve, pontosan ismert, hogy Abrams is eléggé nagy CGI b*zi. A két Star Trekben egyik űrhajó sem épült meg modellben – míg az ep1-ben még használtak is modelleket, sok űrhajó valóban modell, nem CG –, sok díszlet csak részleges (pl. a Narada), a legtöbb pedig csak jópofa trükk. Hallottam már olyat, hogy „de hisz Abrams megépítette a Kelvin, az Enterprise, a Vengence, a Narada és a Kobayashi Maru-teszt gyakorló hídját. Aha… A Kelvin hídja és a KM-teszt gyakorlóhídja ugyanaz, ahogy az Enterprise és a Vengence-szé is. Ugyanazok a díszletek, csak átfestve és más megvilágítással. A Narada pedig végig egyetlen egy díszletben van, csak azt szétszedték és lego módjára máshogy rakták össze, ha más helyszín kellett, vagy a díszlet egy másik pontján vették fel a jeleneteket. Így az 5-10 díszlet máris 3-ra csökken, és a többi CGI. Vagy valós helyszín, mint például leállított erőmű vagy sörgyár. De ugye a theedi palota vagy a Lars farm is valós helyszín, de az Into Darknessben a vulkános bolygó és a Kronosz ugyanolyan CG-modell világ, mint Coruscant vagy Utapau. Abrams pontosan ugyanazokkal fog élni, mint amivel Lucas élt. Oké, nem fog klónsereget színtisztán CG-vel megteremteni, ami szerintem is túlzás volt Lucastól, de ezt leszámítva, a világok ugyanúgy CG-modell kombóval születnek, az űrcsaták ugyanúgy CG-k lesznek, ugyanúgy fognak CG-emberkék pattogni a harcokban. Persze, az ostoba embereknek ezt nehéz elmagyarázni.

Ez remekül mutatja, hogy Ridley Scottnak és kompániájának fogalma sincs, hogy s miképpen kéne folytatni a történetet, vagyis az első részben maradt megválaszolatlan kérdésekre nem azért nem kaptunk választ, mert azokat a későbbi részekre tartogatták, hanem mert nekik sincs rá válaszuk, ahogy attól féltem. Ez biztató... Ja, és eddig minden filmnek nagyon jót tett, ha 15+ forgatókönyve volt. Ugye, az Alien3 is egy remekül összeszedett film volt, és a Jurassic Park III is nagyszerűen sikerült, csak, hogy kikapjak két filmet a nagyobb franchise-ok közül. Gratulálok Mr. Scott, kedves Fox, megint bizonyítottátok, hogy tudjátok még mélyebbre süllyeszteni az Alien-univerzumot. Jobb is, hogy nem lesz benne xenomorph, kaptak elég szutykot ők már a két AVP képében. Amíg normális stáb nem áll föl, vissza se térjenek.

He? Eddig én azt hittem, hogy az újság mögül kikandikáló csávó az a (ruha)akasztófahumorú gestapós figura.

Az a baj azzal, hogy az nem váltott ki bennem indulatokat. Egyrészt, csak egy blogbejegyzés, az ilyeneket inkább úgy kezelem, mintha egy kocsmában hallgattam volna meg egy hosszabb monológot egy filmről. Másrészt, az író már az elején leszögezi, hogy ő egy "az előzményfilmeken ásítozó, fanatikus őstrilógia-rajongó", innentől kezdve én ekként is kezeltem. Valóban nem érti az ep1-2-3-at, és őszintén szólva, az ep4-5-6-ról is csak hiszi, hogy érti. Sajnos, amikor egy embernek csak a látványvilág és a saját fantáziájával megalkotott kalandok jelentik a Star Warst, az pontosan leírja, miért utálja az ep1-2-3-at (mert nem az, aminek a gyerekkorában elképzelte), és hogy az ep4-5-6 is jótékony nosztalgiaköd mögött él. Egyszerűen fogalmazva: neki a Star Wars TIE-vadászokat, Darth Vadert és puff-puffot jelent. És mindezt töredelmesen be is vallja a posztjában, innentől kezdve tőlem felmentést kap. Az egyetlen, amit nem értek, hogy miért akarja egy négy évesnek magyarázni az ep1-2-3-at, amikor egy négy évesnek még az ep4-5-6-ot sem adnám oda. Eléggé kizártnak tartom, hogy ő négy évesen látta volna az SW-t, na meg abban is hót biztos vagyok, hogy egy négyéves mindegyik SW-ből ugyanazt fogja fel: a vicces/félelmetes figurákat és a színes effekteket. Ennyi. Egy négyévesnek Palpatine ep1-es és ep6-os terve is ugyanolyan felfoghatatlan rejtély, és ugyanúgy lövése sincs, miért bántja a csúnya huhugós robot a csigafülő pizsamás nénit.