Ezt majd lehet, hogy le fogom tesztelni. Már van is alanyom rá. Soha nem látott egyetlen Star Wars-t sem.

Egy ember az minta szintjén semmi. Vica-versa. De azért érdekes lesz.

Nem is minta szintjén akarom tesztelni. Hanem csak személyes kíváncsiságból.

Egyébként könnyen meglehet, hogy egy idő után már egyre kevesebb olyan Star Wars film lesz, ami jó belépőpont a kezdőknek, vagy érthető sok más film és sorozat ismerete nélkül.

Szerkesztve: Március 17.Már. 17. - Darth Revan9

Alapvetően az A New Hope-ot leszámítva mindegyik filmhez kell némi alapismeret. Az ep4-hez csak azért nem, mert az az első film, az összes többit Lucas már úgy írta meg, hogy erre, illetve, ahogy haladt előre, a többi epizódra is alapozott. És ez így van minden produkcióval minden franchise-ban. Ezért baromság ilyen régóta futó műveknél azt állítani az alkotók részéről, hogy "ehhez nem kell előzetes tudást". Lóf*szt nem kell. A kérdés az, hogy mennyi kell. Minimális, amit pár mondatban át lehet adni a közönségnek, vagy olyan hatalmas mennyiségű, hogy az nem fér bele a filmbe.

A The Mandalorianhez nem kell sok, mert nem egy futó történetet folytat, és a karaktereit szerencsére függetlennek írták meg, ráadásul kifejezetten erre az érára. Az OT eseményeiben nem vettek részt, a PT eseményeihez pedig csak nagyon lazán kapcsolódnak. Grogu a 66-os parancs által, amit meg lehet említeni, Din pedig a klón háborúk által, amit említeni sem kell - ez utóbbi a droidfóbiája miatt volt fontos, de a sorozatban ez a fóbia megszűnt, így már lényegtelen. Djarin és Grogu is az ST érában kapott jelentősséget, itt emelkedtek fel.

Ahsoka, Sabine, Ezra, Thrawn és Hera, ők mind a PT és az OT éra kiemelt karakterei, ráadásul olyan foglalkozással, olyan pozíciókkal, amik tényleg magukkal hozzák a kérdést: ha ezek itt vannak és ilyen fontosak, miért nem láttuk őket a filmekben? Miért mondja Yoda, hogy Luke az utolsó Jedi, amikor itt van Ahsoka és Ezra, sőt már Sabine is, akik aktív Jediik. Vagy ha ez a Thrawn katonai lángelme, a filmekben miért féleszű Ozzel admirálisok és pitiző Piett admirálisok hajkurászták a lázadókat? Miért nem partizott Tarkin és Vader ezzel a lángelmével?

És igen, ott van még a futó sorozat problematikája is. Az Ahsoka egy futó sztori következő felvonása, amihez ismerni kell a bevezetőt is. A The Mandalorian lezárult. Lehet új sztorit indítani.

Ha elkészül Filoni mandoverzum zárófilmje, ahhoz pont jól fog jönni a The Mandalorian and Grogu, ami alapot adhat a két címszereplőnek és az aktuális konfliktusnak is az egyszerű néző számára.

Amúgy nekem van ismerősöm, aki látta a filmeket, de a sorozatokat nem. Ő személy szerint a The Mandaloriant sokkal jobban élvezte, mint az Ahsokát, utóbbihoz ugyanis túl sok mindent nekem kellett elmagyarázni. A The Mandaloriant értette. Az új Köztársaság megvolt neki az ST-ből, hogy mi a mandalorie, azt a sorozat az első részben tisztázza, sőt mivel bújkálnak, még azt sem furcsálta, hogy korábban csak Jangót és Bobát ismertük (bár tisztáztam neki, hogy mi is itt a valódi helyzet, de látható, hogy a TCW és a Rebels ismerete nélkül is befogadható egy egyszerű néző számára Mando és társai léte).

Az Ahsokában el kellett magyaráznom, ki ez az Ahsoka Tano, és, ha Anakinnak volt tanítványa, miért nem említik a filmekben. Azt is, hogy mit grasszál ennyi Jedi és egyéb fénykardforgató a Galaxisban, ha egyszer Luke volt az utolsó (ő kérdezett rá, hogy Baylan és a tanítványa Sith-ek, mert ketten voltak és vörös kardot forgattak, ami számára megtévesztőnek bizonyult). És például végül szét kellett tárnom a kezem, mert arra a kérdésre, hogy ha az új Köztársaságban alsó hangon is minimum négy aktív Jedi lovag van, akkor hol voltak ők, amikor az Első Rend megjelent. Annyit tudtam mondani, hogy Ahsoka valószínűleg meghalt valamikor, mert hallhattuk a hangját az ep9-ben, amikor Rey-hez szólt.

És a Baljós árnyak? Az is jó belépési pont. Vagy akár az Akolitus is.

Azokhoz is kell háttérismeret, mert például egyikben sem magyarázzák el, mi az Erő. Ezt az infót az ep4 közli le és az ep5 bontja ki. A The Acolyte meg ezen túl nagyban támaszkodik olyan dolgokra is, amikhez még pluszban az ep1-et is ismerni kell, például ott már dobálóznak az M-számmal, viszont nem mondják el, mi az, és a Sith-et sem fejtik ki, mert a készítők úgy írták meg a sztorit, hogy feltételezik, a nézők látták az előző filmeket, és pontosan tudják, mi az a Sith, miért jelentős.

Az ep1 nem rossz belépőpont, mert nem kell sok előzetes ismeret hozzá, de ahhoz is kell.

Ennek ellenére én továbbra is a Baljós árnyakot tartom a legjobb belépőnek. Ha lenne gyerekem ezzel vezetném be.

Én úgy érzem, ahogy haladunk előre egyre több filmmel és sorozattal, hogy nagyon nehéz megítélni, ki mennyit ért meg abból, ha épp csak becsatlakozik valahol út közben. Az talán elmondható, hogy a Mandalorian kivételével, ami szerintem is élvezhető bárkinek, még olyannak is, aki addig sosem hallott erről az Univerzumról, max. egy-két utalás észrevétele elmarad, a többi sorozat olyan átvezető történetet mesél el, ami hiánypótló a filmek vonatkozásában, kitölti az űrt, ami két film vagy két trilógia között fennáll, onnan kezdeni olyan, mintha a lábjegyzeteknél kezdenénk egy regényt - tudom, hogy ez nagyon sarkított, de azt szeretném hangsúlyozni, hogy elsőre olyan részletekkel ismerkedne meg, ami a nagy összefüggések nélkül kissé lóg a levegőben, és az élvezet nagy része, annak felfedezése, mi mindenre kap a néző közben választ, ami a filmekből kimaradt, az elmarad. Ettől persze lehet, hogy valaki nulláról kiindulva is élvezheti az Obi-Want vagy a TCW-t, legalábbis felkeltheti az érdeklődését az Univerzum iránt, amibe utána elejétől kezdve belefog.

S hogy mi az eleje? Ez régi téma a fórumon, anno még csak annyi volt a kérdés, hogy PT vagy OT, kronológia vagy készítési sorrend. Asszem én akkor is úgy gondoltam, ahogy most: az OT-val kezdeném, mert az nagyon jó belépő az univerzumba, felhelyezi a táblára a fő konfliktust és szereplőket, annyira nem is öregedett rosszul legalábbis szerintem. Nem is az Én vagyok az apád miatt, hanem azért mert a nyitányhoz nem kell semmi előzetes tudás, önmagában élvezhető (ahogy Dzséjt is írta), a trilógia szintjén pedig van bevezetés, univerzum bővítés és felemelő befejezés, amire lehet aztán építkezni a többi művel,akár onnantól kronológiai sorrendben haladva, akár máshogy (filmek először, aztán sorozatok, vagy bármilyen kombináció).

Amúgy talán nem ördögtől való úgy nézni végig a műveket, ahogy készültek, olyan sorrendben, hiszen ez garantálja, hogy mindenből pontosan annyit fog megtudni, amennyit a régi nézők és maguk a készítők is tudtak, igy olyan sorrendben éli meg az egész univerzumot, ahogy anno mi. Szép lassan kerülnek a helyükre a kirakós darabjai, nyernek értelmet bizonyos dolgok, ahogy számunkra is. Aztán persze lehet újrázni olyan esetekben mint az Andor, a Rogue One, és az Új remény hármasa, mert azok olyan szinten összefüggenek, hogy egy újabb katartikus hatást tudnak adni.