Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. (szerkesztve) Az a baj itt, hogy rossz helyen vagyunk, úgymond a Tejút külvárosában ami sok szempontból jobb, de idegeneket nagyobb sansszal találnánk a belső régiókban ahol több csillag van. Ezt nem úgy nézik mint a városokat. Nem biztos, hogy beljebb jobb... Ott sűrűbb az anyag, a szupernóva robbanások sűrűbbek is lehetnek így sterilizálva a bolygókat. Az életnek sokkal jobb egy eldugott kis zug ahol van idő fejlődni és nem háborgatja semmi a fejlődést. Nem véletlen, hogy mi is ilyen helyen vagyunk. Ez a kedvező az általunk ismert élet kialakulásának. Szerkesztve: 2014. Január 28. - Ody Mandrell Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Ezt nem úgy nézik mint a városokat. Nem biztos, hogy beljebb jobb... Ott sűrűbb az anyag, a szupernóva robbanások sűrűbbek is lehetnek így sterilizálva a bolygókat. Az életnek sokkal jobb egy eldugott kis zug ahol van idő fejlődni és nem háborgatja semmi a fejlődést. Nem véletlen, hogy mi is ilyen helyen vagyunk. Ez a kedvező az általunk ismert élet kialakulásának. Erre gondoltam a hátulütéknél. Nem tudom Tejút hány éves már, de szerintem a komolyabb szupernóvák már megtörténtek, más részről meg léteznek úgynevezett zombi-bolygók amik ehhez hasonló robbanások után jönnek létre a bolygók megmaradt anyagaiból, szóval még ott sem kizárt az élet, mert végtelen számú formát felvehet. Kedvezőnek kedvező csak így meg kevesebb a sansz szomszédokat találni szerintem, bár franc tudja még elején járunk ezeknek a dolgonak. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Majdnem olyan idős mint az univerzum. 13 milliárd év körül van. Szerencsére a heves csillagkeletkezés már lezajlott de a spirálkarokban még mindig rengeteg anyag van, amelyek meg anyaghullámok, szóval még bőven belekerülhetünk újra. Korábban volt olyan tézis is a dinók kihalására, hogy egy szupernóva robbanás okozta mert épp akkoriban haladtunk keresztül egy ilyen spirálkaron és az elősegítette a szupernóvák kialakulását. Ezt később elvetették. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Majdnem olyan idős mint az univerzum. 13 milliárd év körül van. Szerencsére a heves csillagkeletkezés már lezajlott de a spirálkarokban még mindig rengeteg anyag van, amelyek meg anyaghullámok, szóval még bőven belekerülhetünk újra. Korábban volt olyan tézis is a dinók kihalására, hogy egy szupernóva robbanás okozta mert épp akkoriban haladtunk keresztül egy ilyen spirálkaron és az elősegítette a szupernóvák kialakulását. Ezt később elvetették. Hát akkor bőven lezajlott a szupernova robbanások többsége, persze most is zajlanak (egyik pont két hete volt) de már csak elvétve, nagyobb kitörés hullám még odébb lesz. Azt hiszem olyan 10 fényéven belül kellene lennie egynek hogy kárt okozzon a Földben, (de szólj ha tévedek) tudtommal más csillag miénken kívül ennél messzebb van. Ilyen anyaghullámokról még nem hallottam ami elősegíti a szupernova kialakulást. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 28. (szerkesztve) Ha 100 fényéven belül robban akkor gáz lenne... Jó hír, hogy nincs ilyen jelölt 100 fényéves körzetben. Van egy pár fényes jelölt az égen de azok elég messze vannak. Viszont ha robbannak az nem akármilyen látvány lesz innen a földről. Van olyan is aminek a fényessége a holdéval is vetekedhet majd. Érdekesség még, hogy a Naprendszer is egy, a közelben felrobbanó szupernóva által keltett lökéshullám hatására jött létre. A lökéshullám összenyomta és "felforrósította" az anyagot ami ezáltal csomósodni kezdett. Így keletkezett a Nap majd a bolygók. Három kivétellel minden elem amit ismerünk csillagokban keletkezett. A legkeményebb anyagok (arany, ezüst, platina) mind akkor jönnek létre amikor a szupernóva robban. Akkor vannak csak olyan nagy energiák, hogy ezek az anyagok kialakuljanak. Azért is van belőlük viszonylag kevés. Ezek a folyamatok ugyanis már energiát nyelnek el és ezt a csillag nem szereti ő ugyanis energiatermelő. Érdekes belegondolni, hogy mi magunk is csillagporból vagyunk. A víz anyaga pl. amit most iszok az az Ősrobbanás terméke. Tehát még az eredete se tisztázott honnan is származik. Szóval vannak itt érdekességek bőven. A hétköznapi ember el se hinné mennyi minden. Egyébként ha a földön kívüli életről akarsz többet megtudni, nézd meg Dávid Gyula előadását. Eszméletlen ürge! Igaz három órás, de nem fogsz csalódni. Szerkesztve: 2014. Január 28. - Ody Mandrell Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Január 29. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 29. Ha 100 fényéven belül robban akkor gáz lenne... Jó hír, hogy nincs ilyen jelölt 100 fényéves körzetben. Van egy pár fényes jelölt az égen de azok elég messze vannak. Viszont ha robbannak az nem akármilyen látvány lesz innen a földről. Van olyan is aminek a fényessége a holdéval is vetekedhet majd. Érdekesség még, hogy a Naprendszer is egy, a közelben felrobbanó szupernóva által keltett lökéshullám hatására jött létre. A lökéshullám összenyomta és "felforrósította" az anyagot ami ezáltal csomósodni kezdett. Így keletkezett a Nap majd a bolygók. Három kivétellel minden elem amit ismerünk csillagokban keletkezett. A legkeményebb anyagok (arany, ezüst, platina) mind akkor jönnek létre amikor a szupernóva robban. Akkor vannak csak olyan nagy energiák, hogy ezek az anyagok kialakuljanak. Azért is van belőlük viszonylag kevés. Ezek a folyamatok ugyanis már energiát nyelnek el és ezt a csillag nem szereti ő ugyanis energiatermelő. Érdekes belegondolni, hogy mi magunk is csillagporból vagyunk. A víz anyaga pl. amit most iszok az az Ősrobbanás terméke. Tehát még az eredete se tisztázott honnan is származik. Szóval vannak itt érdekességek bőven. A hétköznapi ember el se hinné mennyi minden. Egyébként ha a földön kívüli életről akarsz többet megtudni, nézd meg Dávid Gyula előadását. Eszméletlen ürge! Igaz három órás, de nem fogsz csalódni. Ja igen 100, az már neccesebb mint a 10 Én eddig azt hittem magától forrósodott fel a cucc, mindennap tanul valamit az ember Vérben a vas is a csillagokból van, a tv-ben a hangyaháború pedig az ősrobbanásból maradt ránk, szóval mindennek megvan szinte az eredete kivéve az univerzumnak. Páran már azt mondják multiverzumok vannak és két univerzum ütközéséből lett a miénk ami szerintem elfogadható, mert eddig úgy van hogy az ősbumm előtt nem volt semmi, semmiből meg nem lesz valami ugye Köszi a videót lesz időm megnézem, úgy is érdekel a téma Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2014. Január 30. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 30. Azzal soha senki sem számol komolyan, hogy lehet, azért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel, mert a környéken mi vagyunk a technológiailag legfejlettebb faj. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Január 30. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 30. Az se lenne hülyeség végülis Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Január 31. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 31. (szerkesztve) Pontosan 50 éve indult a Delta című tudományos műsor. Tudományos ismeretterjesztés főműsoridőben, részenként 20-25 perces adásidővel. Több mint 1500 adással, összesen több mint 40 ezer percnyi műsoridővel. Ennek örömére itt van egy nagyon érdekes rész! 1964-ből, az amerikai holdra szállással foglalkozik. Vajon utópia? Ilyen kérdéseket tesz fel a narrátor ekkoriban Szerkesztve: 2014. Január 31. - JakeSully Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2014. Január 31. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Január 31. Úristen, a főcímtől még most is kiráz a hideg. Gyerekként nagyon ijesztő volt számomra. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Február 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Február 1. GoPro kamerával Felix Baumgartner zuhanása a világűr pereméről valami elképesztő Ezt most töltötték fel, így még nem láttuk zuhanni Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Február 1. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Február 1. Még mindig beleborzongok ha látom ezt. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Február 1. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Február 1. Rendesen leizzadtam, mikor élőben figyeltem az ugrását Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. A Carl Sagan féle legendás Kozmosz sorozat folytatódik, és a kritikák szerint csodálatos lett. Cosmos: A SpaceTime Odyssey Van már hozzá magyar felirat is, nagyon érdemes nézni Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Megadnád a linket a felirathoz? Köszi! Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Tessék Most szedtem le a HD verziót, és elképesztőek a vizuális effektek, meg az egész...nagyon jól össze van rakva, hozza a Kozmosz sorozatok minőségét Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 16. Köszi szépen! Valamelyik nap megnézem. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. NatGeo adja vasárnaponként, tegnap volt az első kettő rész nCore-on magyar szinkronnal fent is van Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Épp a végét láttam is. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Ma ismétlik 21:00-tól Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 17. Köszi, de megint lemaradtam róla. Majd megnézem a letöltött angol verziót. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
NorbiLordi Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Így nézne ki az égbolton az Androméda galaxis ha láthatnánk szabad szemmel. Nem lenne rossz Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Lenyűgöző Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Így csak képeken láthatod, élőben csak egy homályos ezüstös foltot látnál. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Nute Gunray Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Március 26. Mindenesetre nagyon szép. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Wilde Hozzászólás ideje: 2014. Június 4. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Június 4. Érdekes lenne megnézni, biztos szép lehet. http://www.ng.hu/Fold/2014/06/nyar_eleji_planetak Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Június 8. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Június 8. Jó látni Lukács Bélát mostanában a tévében Űrkutatás ismét a téma http://www.youtube.com/watch?v=JSjOGjTwopc Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Június 26. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Június 26. Megint saját magát fotózta a Curiosity, amely rövidesen megérkezik útjának legveszélyesebb szakaszához. Szerdán közölte a NASA az alábbi látványos képet a Curiosity Mars-járóról. A rover önmagát fotózta, és több képből úgy illesztették össze ezt az „önarcképet”, mintha valaki vagy valami más készítette volna. A képeket készítő kamera a Curiosity robotkarján van, de a robotkar az összeillesztett képen nem látszik. Június 24-én volt egy marsi éve (687 földi napja), hogy a Curiosity landolt a vörös bolygón. Elsődleges küldetését siker koronázta: vizsgálatai bizonyították, hogy a leszállóhely, a Gale-kráter egykor vizes környezet (tómeder) volt, amelyben adottak voltak a feltételek az élet jelenlétéhez. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
JakeSully Hozzászólás ideje: 2014. Szeptember 4. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Szeptember 4. Rejtett szerkezetet fedeztek fel az univerzumban Bolygónk már nem csak a Naprendszernek és a Tejútrendszernek a része. Hawaii kutatók a Világegyetem új kolosszális szerkezetére bukkantak, amely galaxisunk útját is kormányozza. Üdv a Laniakea szuperklaszterben! http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140903-laniakea-szuperklaszter-melyebb-szerkezet-formalja-a-tejutrendszer-mozgasat.html A bekarikázott Laniakeában piros nyíl mutatja a Tejútrendszert, a fehér csíkok pedig a galaxisok mozgásának irányát jelzik A hawaii kutatók helyi nyelvükön nevezték el a szuperklasztert, melyben mi is keringünk: a Laniakea a lani (égbolt, vagy mennybolt) és az akea (mérhetetlen) szavakból tevődik össze, így jól érzékelteti a struktúra monumentális méreteit. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Darth Cupsy Hozzászólás ideje: 2014. Szeptember 4. Megosztás Hozzászólás ideje: 2014. Szeptember 4. Ez a durva ebben a galaxis világűr dologban, hogy ha végtelen akkor ugye mi az, hogy valaminek nincs vége, ha meg van egy vége akkor mi van a a vége után? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.