Az a baj itt, hogy rossz helyen vagyunk, úgymond a Tejút külvárosában ami sok szempontból jobb, de idegeneket nagyobb sansszal találnánk a belső régiókban ahol több csillag van.

Ezt nem úgy nézik mint a városokat. Nem biztos, hogy beljebb jobb... Ott sűrűbb az anyag, a szupernóva robbanások sűrűbbek is lehetnek így sterilizálva a bolygókat. Az életnek sokkal jobb egy eldugott kis zug ahol van idő fejlődni és nem háborgatja semmi a fejlődést. Nem véletlen, hogy mi is ilyen helyen vagyunk. Ez a kedvező az általunk ismert élet kialakulásának.

Szerkesztve: 2014. Január 28.11 éve - Ody Mandrell

Ezt nem úgy nézik mint a városokat. Nem biztos, hogy beljebb jobb... Ott sűrűbb az anyag, a szupernóva robbanások sűrűbbek is lehetnek így sterilizálva a bolygókat. Az életnek sokkal jobb egy eldugott kis zug ahol van idő fejlődni és nem háborgatja semmi a fejlődést. Nem véletlen, hogy mi is ilyen helyen vagyunk. Ez a kedvező az általunk ismert élet kialakulásának.

 

Erre gondoltam a hátulütéknél. Nem tudom Tejút hány éves már, de szerintem a komolyabb szupernóvák már megtörténtek, más részről meg léteznek úgynevezett zombi-bolygók amik ehhez hasonló robbanások után jönnek létre a bolygók megmaradt anyagaiból, szóval még ott sem kizárt az élet, mert végtelen számú formát felvehet.

 

Kedvezőnek kedvező csak így meg kevesebb a sansz szomszédokat találni szerintem, bár franc tudja még elején járunk ezeknek a dolgonak.

Majdnem olyan idős mint az univerzum. 13 milliárd év körül van. Szerencsére a heves csillagkeletkezés már lezajlott de a spirálkarokban még mindig rengeteg anyag van, amelyek meg anyaghullámok, szóval még bőven belekerülhetünk újra. Korábban volt olyan tézis is a dinók kihalására, hogy egy szupernóva robbanás okozta mert épp akkoriban haladtunk keresztül egy ilyen spirálkaron és az elősegítette a szupernóvák kialakulását. Ezt később elvetették.

Majdnem olyan idős mint az univerzum. 13 milliárd év körül van. Szerencsére a heves csillagkeletkezés már lezajlott de a spirálkarokban még mindig rengeteg anyag van, amelyek meg anyaghullámok, szóval még bőven belekerülhetünk újra. Korábban volt olyan tézis is a dinók kihalására, hogy egy szupernóva robbanás okozta mert épp akkoriban haladtunk keresztül egy ilyen spirálkaron és az elősegítette a szupernóvák kialakulását. Ezt később elvetették.

 

Hát akkor bőven lezajlott a szupernova robbanások többsége, persze most is zajlanak (egyik pont két hete volt) de már csak elvétve, nagyobb kitörés hullám még odébb lesz. Azt hiszem olyan 10 fényéven belül kellene lennie egynek hogy kárt okozzon a Földben, (de szólj ha tévedek) tudtommal más csillag miénken kívül ennél messzebb van.

 

Ilyen anyaghullámokról még nem hallottam ami elősegíti a szupernova kialakulást.

Ha 100 fényéven belül robban akkor gáz lenne... Jó hír, hogy nincs ilyen jelölt 100 fényéves körzetben. Van egy pár fényes jelölt az égen de azok elég messze vannak. Viszont ha robbannak az nem akármilyen látvány lesz innen a földről. Van olyan is aminek a fényessége a holdéval is vetekedhet majd.

 

Érdekesség még, hogy a Naprendszer is egy, a közelben felrobbanó szupernóva által keltett lökéshullám hatására jött létre. A lökéshullám összenyomta és "felforrósította" az anyagot ami ezáltal csomósodni kezdett. Így keletkezett a Nap majd a bolygók. Három kivétellel minden elem amit ismerünk csillagokban keletkezett. A legkeményebb anyagok (arany, ezüst, platina) mind akkor jönnek létre amikor a szupernóva robban. Akkor vannak csak olyan nagy energiák, hogy ezek az anyagok kialakuljanak. Azért is van belőlük viszonylag kevés. Ezek a folyamatok ugyanis már energiát nyelnek el és ezt a csillag nem szereti ő ugyanis energiatermelő. Érdekes belegondolni, hogy mi magunk is csillagporból vagyunk. A víz anyaga pl. amit most iszok az az Ősrobbanás terméke. Tehát még az eredete se tisztázott honnan is származik. Szóval vannak itt érdekességek bőven. A hétköznapi ember el se hinné mennyi minden.

 

Egyébként ha a földön kívüli életről akarsz többet megtudni, nézd meg Dávid Gyula előadását. Eszméletlen ürge! Igaz három órás, de nem fogsz csalódni.

 

Szerkesztve: 2014. Január 28.11 éve - Ody Mandrell

Ha 100 fényéven belül robban akkor gáz lenne... Jó hír, hogy nincs ilyen jelölt 100 fényéves körzetben. Van egy pár fényes jelölt az égen de azok elég messze vannak. Viszont ha robbannak az nem akármilyen látvány lesz innen a földről. Van olyan is aminek a fényessége a holdéval is vetekedhet majd.

 

Érdekesség még, hogy a Naprendszer is egy, a közelben felrobbanó szupernóva által keltett lökéshullám hatására jött létre. A lökéshullám összenyomta és "felforrósította" az anyagot ami ezáltal csomósodni kezdett. Így keletkezett a Nap majd a bolygók. Három kivétellel minden elem amit ismerünk csillagokban keletkezett. A legkeményebb anyagok (arany, ezüst, platina) mind akkor jönnek létre amikor a szupernóva robban. Akkor vannak csak olyan nagy energiák, hogy ezek az anyagok kialakuljanak. Azért is van belőlük viszonylag kevés. Ezek a folyamatok ugyanis már energiát nyelnek el és ezt a csillag nem szereti ő ugyanis energiatermelő. Érdekes belegondolni, hogy mi magunk is csillagporból vagyunk. A víz anyaga pl. amit most iszok az az Ősrobbanás terméke. Tehát még az eredete se tisztázott honnan is származik. Szóval vannak itt érdekességek bőven. A hétköznapi ember el se hinné mennyi minden.

 

Egyébként ha a földön kívüli életről akarsz többet megtudni, nézd meg Dávid Gyula előadását. Eszméletlen ürge! Igaz három órás, de nem fogsz csalódni.

 

Ja igen 100, az már neccesebb mint a 10 Én eddig azt hittem magától forrósodott fel a cucc, mindennap tanul valamit az ember Vérben a vas is a csillagokból van, a tv-ben a hangyaháború pedig az ősrobbanásból maradt ránk, szóval mindennek megvan szinte az eredete kivéve az univerzumnak. Páran már azt mondják multiverzumok vannak és két univerzum ütközéséből lett a miénk ami szerintem elfogadható, mert eddig úgy van hogy az ősbumm előtt nem volt semmi, semmiből meg nem lesz valami ugye

 

Köszi a videót lesz időm megnézem, úgy is érdekel a téma

Azzal soha senki sem számol komolyan, hogy lehet, azért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel, mert a környéken mi vagyunk a technológiailag legfejlettebb faj.

Az se lenne hülyeség végülis

Pontosan 50 éve indult a Delta című tudományos műsor. Tudományos ismeretterjesztés főműsoridőben, részenként 20-25 perces adásidővel. Több mint 1500 adással, összesen több mint 40 ezer percnyi műsoridővel.

Ennek örömére itt van egy nagyon érdekes rész! 1964-ből, az amerikai holdra szállással foglalkozik. Vajon utópia? Ilyen kérdéseket tesz fel a narrátor ekkoriban

Szerkesztve: 2014. Január 31.11 éve - JakeSully

Úristen, a főcímtől még most is kiráz a hideg. Gyerekként nagyon ijesztő volt számomra.

GoPro kamerával Felix Baumgartner zuhanása a világűr pereméről valami elképesztő

Ezt most töltötték fel, így még nem láttuk zuhanni

Még mindig beleborzongok ha látom ezt.

Rendesen leizzadtam, mikor élőben figyeltem az ugrását

A Carl Sagan féle legendás Kozmosz sorozat folytatódik, és a kritikák szerint csodálatos lett.

Cosmos: A SpaceTime Odyssey

 

Van már hozzá magyar felirat is, nagyon érdemes nézni

Megadnád a linket a felirathoz? Köszi!

Tessék

 

Most szedtem le a HD verziót, és elképesztőek a vizuális effektek, meg az egész...nagyon jól össze van rakva, hozza a Kozmosz sorozatok minőségét

Köszi szépen! Valamelyik nap megnézem.

NatGeo adja vasárnaponként, tegnap volt az első kettő rész nCore-on magyar szinkronnal fent is van

Épp a végét láttam is.

Ma ismétlik 21:00-tól

Köszi, de megint lemaradtam róla. Majd megnézem a letöltött angol verziót.

Így nézne ki az égbolton az Androméda galaxis ha láthatnánk szabad szemmel. Nem lenne rossz

 

Lenyűgöző

Így csak képeken láthatod, élőben csak egy homályos ezüstös foltot látnál.

Mindenesetre nagyon szép.

Érdekes lenne megnézni, biztos szép lehet.

 

http://www.ng.hu/Fold/2014/06/nyar_eleji_planetak

Jó látni Lukács Bélát mostanában a tévében

Űrkutatás ismét a téma

http://www.youtube.com/watch?v=JSjOGjTwopc

Megint saját magát fotózta a Curiosity, amely rövidesen megérkezik útjának legveszélyesebb szakaszához.

Szerdán közölte a NASA az alábbi látványos képet a Curiosity Mars-járóról. A rover önmagát fotózta, és több képből úgy illesztették össze ezt az „önarcképet”, mintha valaki vagy valami más készítette volna. A képeket készítő kamera a Curiosity robotkarján van, de a robotkar az összeillesztett képen nem látszik.

 

 

Június 24-én volt egy marsi éve (687 földi napja), hogy a Curiosity landolt a vörös bolygón. Elsődleges küldetését siker koronázta: vizsgálatai bizonyították, hogy a leszállóhely, a Gale-kráter egykor vizes környezet (tómeder) volt, amelyben adottak voltak a feltételek az élet jelenlétéhez.

Rejtett szerkezetet fedeztek fel az univerzumban

 

Bolygónk már nem csak a Naprendszernek és a Tejútrendszernek a része. Hawaii kutatók a Világegyetem új kolosszális szerkezetére bukkantak, amely galaxisunk útját is kormányozza.

Üdv a Laniakea szuperklaszterben!

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140903-laniakea-szuperklaszter-melyebb-szerkezet-formalja-a-tejutrendszer-mozgasat.html

 

A bekarikázott Laniakeában piros nyíl mutatja a Tejútrendszert, a fehér csíkok pedig a galaxisok mozgásának irányát jelzik

 

A hawaii kutatók helyi nyelvükön nevezték el a szuperklasztert, melyben mi is keringünk: a Laniakea a lani (égbolt, vagy mennybolt) és az akea (mérhetetlen) szavakból tevődik össze, így jól érzékelteti a struktúra monumentális méreteit.

Ez a durva ebben a galaxis világűr dologban, hogy ha végtelen akkor ugye mi az, hogy valaminek nincs vége, ha meg van egy vége akkor mi van a a vége után?