Ugrás a kommentre
A fórum támogatása
Futball EB tippjáték

Egyéb fontos

Darth Krande

Írta: Darth Krande
- Külvilág

 Megosztás

Ajánlott hozzászólás

Oldfighter Tanácstag

Oldfighter

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:
Még októberben amikor bejött a hirtelen hideg, a garancia miatt vissza kellett vinnem a brigát.Hát azt hittem lefagyok róla, fújt a hideg szél stb, nem volt egy nagy élvezet.De már várom az áprilist és visszaállok rá.
Nem voltak feltekerve az ablakok, mi? :) :)
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
MissKarrde Tanácstag

MissKarrde

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:
Srácok, vigyázzon mindenki magára! Egész napra hóesés írva, utak tuti csúsznak, nem szeretnék balesetről hallani! :P Világos ugye?

Itt már az éjjel tekintélyes mennyiségű hó esett le, amiben az a jó, hogy most az úton nem látni, hogy alatta hol van jég. Anyám mondta, hogy hallott is szirénázást reggel. Nekem marha gáz az út így, mert mennem kéne messzebbre városon belül :P

 

Na igen...eljött az idő, amikor ide vágyom! :P:)

Én ellennék ezzel az idővel még picit, elvégre tél közepe van, a többit lásd fentebb: útviszonyok.

 

Hmm, nekem meghívásom is van, csak az a fránya milla nehezen jön össze az utazásra! :):P:D

Ha nyerek a lottón, elmegyünk mindnyájan oda :D Szóval tessék drukkolni egy kicsit ide (is) :P

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Gyoka Lamaro Jedi lovag

Gyoka Lamaro

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:
Nem is volt hó idén csak 4 napig.
Ez azért 6 nap alatt elég komoly arány... :)
Rendesen felöltözve nem lehet lefagyni, bár tény, hogy utálok hidegben bicajozni. Itt faluhelyen (bár város vagyunk) nagyon sok bicajos szaladgál az utakon -15 fokban is :D
Ez így igaz. :D Akad olyan m*rha (lásd: én), aki egész nap bringázik ilyenkor is... :D
A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Frenkie Tanácstag

Frenkie

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Ime egy cikk, hogy itt miért alacsonyak a bérek a nyugatihoz képest.Van benne egy kis igazság, de én nem értek vele egyet.Kiváncsi lennék a véleményekre, főleg Donátéra.

 

http://www.komment.hu/tartalom/20100105-ve...tml?cmnt_page=1

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
MissKarrde Tanácstag

MissKarrde

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Érdekes cikk, és nem mond h*lyeséget, persze azért nem általánosan minden területre, de úgy látom, van benne igazság. Most itt inkább nem részletezném, miért gondolom ezt, de nem a levegőbe beszélek :D

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Oldfighter Tanácstag

Oldfighter

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Tipikusan olyan cikk, mely töltelék szerepet tölt be olyan időkre amikor hírpangás van. Írhatták volna ezt akár öt vagy tizenöt évvel ezelőtt is. Ha az igazságtartalmának részemről képzett elgondolást tárnám fel, akkor az útmunkásokat hoznám fel, jól ismeri mindenki azt a képet amikor egy lapáttól, tíz meg nézi. De ha a másik oldalt nézem, a legfőbb igazságot, akkor a vezető réteg több milliós elsikkasztását, végkielégítését, a munkások semmibevételét-kihasználtságát-megalázását hoznám fel, továbbá az ide begyűrűző külföldi cégek, kifelé áramló nyereségét.

Tömören és röviden.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Donát Tanácstag

Donát

Hozzászólás ideje:
Hozzászólás ideje:

Nos, a cikkben vannak értelmes megállapítások (pl. a reálbér és a növekedés kapcsolata), de oltári hülyeségek is (pl. a kormányoknak nincs szerepe a válság enyhítésében, amit ha leír valaki, az óriási blama), de íme az én véleményem.

 

Magát a témát érdemes több részre bontani. Egyrészt azzal foglalkozik a cikk, hogy a magyarok hogyan dolgoznak, másrészt arra keresi a választ, hogy miért van most válság, harmadrészt pedig azt firtatja, hogy miért alacsonyabbak a reálbérek itthon, mint külföldön.

 

Kezdjük az elején. Tény az, hogy a munkavállaló korú lakosság 53%-a gazdaságilag aktív, ami európai viszonylatban iszonyúan alacsony. Ez azt jelenti, hogy a magyarok - főleg a magas adó, és járulék terhek miatt - jelentős része fekete gazdaságban dolgozik, azaz illegálisan, ez leginkább két okra vezethető vissza: a már említett magas adók és járulék terhek miatt, másrészről mert itthon az adóelkerülés egyszerűen Nemzeti Sport. Már az is árulkodó jelenség, hogy nem ítélik el az emberek azt, aki nem fizet adót, így az valamilyen szinten "legalitásra, jogerőre" emelkedett hazánkban. A jelenség magyarázata elég egyértelmű: a politika hitelvesztettsége. A mai munkavállalók egyrészről nem elégedettek az állami pénzből finanszírozott szolgáltatások színvonalával, másrészről nem hiszik, hogy az általuk befizetett pénz jelentős része az adott szolgáltatás finanszírozására folyik: bizalmatlanság és elégedetlenség. A politikusok "ügyei", melyek a bizalomvesztéshez, és a korrupció általános érzéséhez vezetnek, egyszersmind legitimizálják az adócsalás intézményét; "ha ők lenyúlják, mi miért nem tehetnék?".

 

Az adóelkerülés intézményével két gond van: egyrészről, baromi kevesen fizetnek a valódi bérük után járulékokat és adókat, így az állami kassza bevételi oldala jelentősen elapadt a kiadási oldalhoz képest. Ugyanis másrészről az emberek fejében és gondolkodásában még mindig ott van a gulyáskommunizmus után ránk maradt "paternalizmus" elvárása: az állam gondoskodjon rólunk, de az állam egyúttal legyen olcsó is. Kevés adót fizessünk, de minél jobb szolgáltatásokat kapjunk. Ez természetesen önmagában sem lehetséges (még az Adenauer által hirdetett szociális háló felhúzása is több befizetést igényel - a kapitalizmusban), pláne még úgy, ha a munkavállalók jelentős része feketén dolgozik (a fekete gazdaság mértékét csak becsülni lehet, de ha sikerülne kifehéríteni, a gazdasági aktivitási ráta minimum 60% fölé emelkedne - egyes elemzők szerint). De maradjunk még a paternalizmus témájánál, mert ez jelentősen összekapcsolódik a cikk ezen részével.

 

Miután nálunk 56 után egyértelművé vált, hogy a vezetők túl éleseszűek ahhoz, hogy pusztán a terror elég legyen a rendszer legitimizálására, fordulópont következett: "a legvidámabb barakkban" a jóléti ígéretek és a fogyasztási szint az átlag szocialista rendszerekénél magasabban tartása került a rendszer törvényesítésének a középpontjába. Ez később jelentős eladósodáshoz vezetett, de ami fontosabb, hogy nálunk az emberek tudatába ivódott, hogy az állam gondoskodik róluk, de cserébe nem kell jelentős mértékű adókat fizetni. Mindemellett a szocializmusnak meg van az a hátulütője is, hogy számos káros intézmény alakult ki az emberek között, ilyen a "maszekolás", a kapun belüli munkanélküliség révén a "vatta dolgozók" jelenléte, és az, hogy a hatékonyság nem minden. (Ez főleg 68 előtt kapott kiemelt szerepet, de a '71-es visszarendeződést követően sajnos az az igazság, hogy a magyar munkások átlag hatékonysága elmaradt bármely kapitalista országban dolgozók hatékonyságától: egyrészről a rendszer hibája, rossz ösztönzőket alkalmaztak, és persze nem lehetett senkit sem kirúgni, másrészről viszont az emberek tudatába is beépült, hogy nem kell megszakadniuk). Akárhogyan is, a rendszerváltást követően noha a rendszerváltók 4-5 éven belül megteremtették a piaci verseny elsőrendű feltételeit (jogszabály, jegybank, stb), de az emberek agyát nem lehetett "átmosni" hirtelen kapitalista beállítottságra. Számos rossz intézmény (melynek fejekből történő kiivódására évtizedek szükségesek) maradt meg, mint a paternalisztikus elvárások, a jóléti elvárások, az olcsó állam elvárása. Ha megfigyelitek, az elmúlt évtized populista politikája mind ezekre épül, de ezzel nem akarok foglalkozni.

 

A cikk első részében tehát van valami, a fentiek miatt, de ne feledjük: hazánkban is kapitalizmus van, tehát a költséghatékonyság és a nyereség orientáltság olyan kényszerek, amelyek a minél hatékonyabb vezetői ellenőrzésre sarkallják a menedzsereket, azaz ha valaki nem dolgozik jól, nem kevesebb bért kap, egyszerűen kirúgják. Ergo a magyar munkavállalók ugyanúgy rá vannak kényszerítve a hatékony és precíz munkára, mint a német, vagy osztrák társaik (ez már csak a közös cél: a nyereség téziséből is következik), más kérdés, hogy míg a svájci embereknél nem lehet eladni a Cif Bang tipusú súrolószereket, (melyek azt hirdetik, hogy 1 perc alatt lejön a zsír), mert szeretnek dolgozni, addig Magyarországon sokkal kevésbé jelenik meg a munkavégzés belső kényszere.

 

Ennyit az első részről. Ami a második részt illeti, a válság kialakulásának semmi köze a magyar dolgozók teljesítményéhez. Igaz ugyan, hogy a válság kiindulópontja a nominál (pénzbeli) értékek elszakadása a reál (valós) értékektől, de egyrészt a kiindulópontja az USA, másrészt a válság világméretű jelenség, ugyanúgy megjelenik olyan országokban, ahol a munka termelékenysége (ld. : 3. rész) magas, mint ahol alacsony.

 

A cikk szerzője szerint a legevidensebb bizonyíték a munka termelékenység - válság kapcsolat bizonyítására a válság mélysége. Nos, való igaz, nálunk 7%-nál is nagyobb lett végül a 2009-es visszaesés, szemben a nyugati 2-3%-os recessziójával, ám ez pont a cikk által jelentéktelennek titulált kormányzati beavatkozásnak köszönhető. Nem a kormányt kívánom bírálni azáltal, hogy elmulasztotta volna mérsékelni a válság hatását szemben nyugati társaival, ahol az állami kiadások megugrásával keresletélénkítést hajtottak végre, mert a magyar helyzet egészen specifikus volt. Sajnálatosan a már az első részben általam kifejtett paternalisztikus elvárások és bizalomvesztés miatt a kormányok 2000 és 2006 között prociklikus politikát folytattak. Azaz: noha növekedett az ország, ahelyett, hogy visszafogtuk volna az állami kiadásokat, karcsúsítottuk volna az állam szerepét, csökkentettük volna az adóterheket (stb.), még több szenet dobtunk a tűzre, növeltük az állam kiadásait (első 100 nap, stb.), növeltük az adó- és járulékterheket (2006), ezáltal méginkább megfojtva a gazdaság szereplőit.

 

Pont emiatt a prociklikus gazdaságpolitika miatt, az államadósság a 2000-es 54%-os szintről ismét 60% fölé emelkedett 2008-ra, így nem tehettük meg, hogy állami keresletélénkítésbe kezdünk (szemben nyugati társainkkal), ezáltal enyhítve a válság mértékét, hanem kénytelenek voltunk ezúttal is prociklikus politikát folytatni, azaz: a válság ellenére visszafogni az állami kiadásokat, azaz még jobban visszafogni a keresletet, mint ahogy az a válság miatt önmagában is bekövetkezett volna. Ennek a hátránya nyilván az, hogy jelentősen visszaesett a GDP, és az országunk elmúlt évtizedes felelőtlen gazdaságpolitikája miatt kialakult bizalom vesztés révén a külföldi befektetők minket ítéltek meg Izland után a következő áldozatnak, így nem finanszírozták tovább országunkat, azaz semmilyen kockázati felár mellett (jegybanki kamatláb) nem voltak hajlandóak magyar állampapírt vásárolni, ami azt jelentette, hogy Mo. nem tudta miből finanszírozni a külföld felé fennálló tartozásait. Ekkor jött a képbe az IMF és az EU, akik mögénk állva, forrást és hitelt biztosítottak az országnak, hogy kimásszon a gödörből.

 

Na most, ennek a prociklikus politikának megvan a maga hátránya (nagy GDP visszesés), de az előnye is. Az állami kiadások karcsúsításának köszönhetően, amint az ország elindul a növekedés pályáján (2011, várhatóan), és kinövi a jelenlegi 80%-os államadóssági rátáját, akkor elkezdheti a járulék és adóterhek csökkentését, persze csak abban az esetben, ha addig is felelős gazdaságpolitikát folytat. Azaz: csökkenhet az élőmunka teher, megélénkülhet a gazdaság, és nagyobb növekedésre lehetünk képesek, mint az anticiklikus politikát folytató társaink.

 

DE! És ezt hangsúlyoznám, mindez nem mehet végbe a nagy Elosztórendszerek (egészségügy, nyugdíj), és az egyéb intézmények reformja nélkül (pl.: felsőoktatás), amelyekre már 10 éve szükség lenne.

 

A harmadik részben, a cikk a reálbér alakulásával foglalkozott. Nos szögezzük először is le, hogy a reálbér a munka termelékenységétől függ. Ha te 10000 Ft-ot meg tudsz termelni óránként, akkor (ha saját vállalkozó vagy), természetesen megengedheted magadnak, hogy ebből 9000 Ft-ot kifizess magadnak bér ként (tekintsünk el most az adóktól, költségektől), míg ha csak 1000 ft a termelékenységed, nyilván jóval behatároltabbak a lehetőségeid.

 

A cikk szerzője rámutat arra, hogy a külföldi tulajdonú vállalatokban már Magyarországon is magasabb a termelékenység: ez igencsak evidens, oka ugyanis pont az, ami a magyar és a külföldi reálbér különbség magyarázótényezője. Külföldön azért magasabb a reálbér, mert az ipari szektorukban, vagy a húzóágazatukban magasabb a termelékenység. Magasabb a technológiai színvonal, az információ áramlás szintje, (stb.), az infrastrukturális keretek jóval előnyösebbek, mint hazánkban, ezért is lehetséges magasabb bért kifizetni az ott dolgozóknak.

 

De miért kap többet egy svájci fodrász egy magyarénál, ha már egyszer ugyanúgy vág hajat? A magyarázat két közgazdász úr nevéhez köthető: Balassa-Samuelson. A Balassa-Samuelson hatás kimondja, hogyha egy ország ipari szektorában magasabb termelékenységéből kifolyólag magasabb béreket utalnak ki a dolgozóknak, akkor a béremelkedés egyszerűen átgyűrűzik a többi szektorba is, hiszen ha nem így lenne, senki sem lenne többé fodrász, stb., mert minden munkaerő a legmagasabb bérszintet kínáló szektorba áramlana.

 

De akkor miért keresnek nálunk többet a külföldi tulajdonban lévő cégek alkalmazottai (a cikk állítása szerint)? Azért, mert a külföldi tulajdonú (leány vagy anya)vállalatok technológiai színvonala, információs rendszere, menedzseri ellátottsága magasabb, lehetőségeik jobbak, a termelés keretének színvonala jobb, így az alkalmazottak termelékenysége is magasabb.

 

 

Összefoglalva: A mindenkori kormánynak igenis nagy szerepe van a válság enyhítésében, a gazdaság teljesítőképességében. Noha számos káros intézmény maradt ránk a szocializmusból, de a kapitalizmus kényszerítőereje miatt a magyarok igenis képesek dolgozni, a kormány feladata az, hogy megteremtse a legmegfelelőbb, leginkább versenyre ösztönző kereteket, és ne pedig elfojtsa a gazdaság teljesítő képességét.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

×
 Megosztás
Vissza a topik listához

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.

  Elfogadom