Versek

[Pildi]

Ez Petőfi, ha nem tévedek. Szép vers.

[Ody Mandrell]

Ez Petőfi, ha nem tévedek. Szép vers.

Igen az. A legjobb.

[Darth Krande]

Áthallatszik nagyanyámtól a rádió, és eghy említés bogarat tett a fülembe. Őszinte választ kérek! Ti tudjátok még a Himnuszt és a Szózatot?

Ami engem illet, a "Halálhörgés, siralom / Zajlik már helyettek " után alakosan megakadtam. A Szózatot nem próbáltam, őszinte leszek: nem vagyok oda érte.....

[Ody Mandrell]

Ez hatalmas dicséret tőled.

 

Vajon hova lett Obi fénykardja?

A Himnuszból azt tudom amit szerintem inden magyar. A szózatból kevesebbet.

[Oldfighter]

Himnusz első versszak, Szózatból meg az első kettő. Ennek alapnak kell lennie mindenkinél. Egy előzetes meghalgatás után biztos el tudnám mondani megakadás nélkül

[Ody Mandrell]

Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar. Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. A világon nincsen számodra hely..... és ennyit tudok a szózatból, kapásból.

[Darth Krande]

No ez az, hogy nem egy versszakból áll a Himnusz!

[Oldfighter]

No ez az, hogy nem egy versszakból áll a Himnusz!

De nem is az összeset játszák le a rendezvényeken

[Darth_Phobos]

De nem is az összeset játszák le a rendezvényeken

Meg is unnánk az életünket, ha lejátszanák

Így is a himnusz 1 versszaka vagy 2 perces. Jó ez így ahogy van, azt tudjuk amit lejátszanak, a többit pedig jó ha tudod.

[MissKarrde]

Én is csak az elejét tudom mindkettőnek, mert hallani őket ünnep, stb. alkalmából.

[Tenel Ka]

Áthallatszik nagyanyámtól a rádió, és eghy említés bogarat tett a fülembe. Őszinte választ kérek! Ti tudjátok még a Himnuszt és a Szózatot?

Ami engem illet, a "Halálhörgés, siralom / Zajlik már helyettek " után alakosan megakadtam. A Szózatot nem próbáltam, őszinte leszek: nem vagyok oda érte.....

Most végigpróbáltam magamban, hellyel-közzel ment mindkettő. Szózat ment nehezebben.

[Donát]

Isten, áldd meg a magyart,

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védőkart,

Ha küzd ellenséggel.

Balsors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e nép

A múltat, s jövendőt.

 

Őseinket felhozád

Kárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.

 

Értünk kunság mezein

Ért kalászt lengettél,

Tokaj szőlővesszein

Nektárt csepegtettél.

Zászlónk gyakran plántálád

Vad török sáncára

S nyögte Mátyás bús hadát

Bécsnek büszke vára.

 

Hajj, de bűneink miatt,

Gyúlt harag kebledben,

Elsújtád villámidat

Dörgő fellegekben,

Most rabló mongol nyilát

Zúgattad felettünk,

Majd töröktől rabigát

Vállainkra vettünk.

 

Hányszor zengte ajkain

Oszmán vad népének

Vert hadunk csonthalmai

Győzedelmi ének?

Hányszor támadt tenfiad,

Szép hazám kebledre,

S lettél magzatod miatt

Magzatod hamvedre?

 

Bújt az üldözött,

S felé kard nyúlt barlangjába:

Szertenéz, s nem lelé

Honját a hazában,

Bércre hág és völgybe száll,

Bú, s kétség mellette,

Vérözön lábainál,

S lángtenger felette.

 

Vár állott: s most kőhalom,

Kedv, s öröm röpkedtek.

Halálhörgés, siralom

Zajlik már helyette.

S ah, a szabadság nem vírul

A holtak véréből,

Kínzó rabság könnye hull

Árvánk hő szeméből,

 

Szánd meg Isten a magyar,

Kit vészek hányának!

Nyújts feléje védőkart

Tengerén kínjának!

Balsors, akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt:

Megbűnhődte már e nép,

A múltat, s jövendőt.

 

Előfordulhat benne egy-két hiba, fejből írtam, és már ezer éve nem mondtam el teljes hosszában.

Szerkesztve: 2010. Január 25. - Donát

[Darth Krande]

:o

[Pildi]

Nekem a Szózat mindig jobban tetszett valamiért, de sajnos fejből egyiket sem tudom már végig. A múltkor a walesi bárdokat akartam végigmondani, és bele kellett időnként néznem a szövegbe, mert fejből nem ment. Hiába, ha időről időre nem eleveníti fel az ember, elfelejti, hiába szerette és tudta egykor akár nagyon jól ezeket a verseket.

Szerkesztve: 2010. Január 25. - Pildi

[Tenel Ka]

A múltkor a walesi bárdokat akartam végigmondani, és sajnos bele kellett időnként néznem a szövegbe, mert fejből nem ment. Hiába, ha időről időre nem eleveníti fel az ember, elfelejti, hiába szerette és tudta egykor akár nagyon jól ezeket a verseket.

Majd eleveníthetjük, mikor a srácok felmondják a leckét!

[Pildi]

Majd eleveníthetjük, mikor a srácok felmondják a leckét!

Igaz, így tudom most pl. a János vitéz pár fejezetét ismét.

[orki]

A kötelezö versszakon kívül ezt a kettőt tudom, mert szerintem igaz most is, mindig, KÖlcsey látnok volt:

Bújt az üldözött,

S felé kard nyúlt barlangjába:

Szertenéz, s nem lelé

Honját a hazában,

Bércre hág és völgybe száll,

Bú, s kétség mellette,

Vérözön lábainál,

S lángtenger felette.

 

Vár állott: s most kőhalom,

Kedv, s öröm röpkedtek.

Halálhörgés, siralom

Zajlik már helyette.

S ah, a szabadság nem vírul

A holtak véréből,

Kínzó rabság könnye hull

Árvánk hő szeméből,

[Darth Krande]

Látnok? Inkább csak jól ismerte azt a szemléletet, ahogyan a magyarok néztek akkor is, meg most is

 

Walesi bárdokat soha nem tanultuk Általánosban nem jutott rá idő, gimiben meg ismertnek vették.... önszorgalomból viszont gyakran forgattam az irodalom szöveggyűjteményeinket, viszont én szerettem szételemezgetni a verseket. Tanárostul. Mondjuk ehhez jó tanár is kell!

Viszont, nincsen kedvenc versem. Ez baj, vagy csak annak a jele, hogy már túl régóta nem volt irodalomórám? Lehet, hogy be kéne könyvjelzőznöm egy Ady összest..... ott lesz valahol benne.

Szerkesztve: 2010. Január 25. - Darth Krande

[Darth_Phobos]

Én Varró verseit kedvelem, régebben megvolt egy verseskötete is, de azt valakinek kölcsönadtam, de nem tudom kinek és ő nem adta vissza

[Darth_Phobos]

A meghívónkon is egyik verse volt: (nincs benne helyesírási hiba a költő így írta a verset, ami a többi költeményén is fellelhető)

Varró Dániel: Az elköszöngetés balladája

 

Belőletek most mit se látok

Többé, okosok, ostobák,

Portásbácsik, magyartanárok

S ti sínylődő kisdiák

(Nektek se légyen mostohább

A sorsotok, mint volt nekem),

Szivembe kardok kínja vág,

S hiány ül majd a lelkemen

 

Rosszakaróim, jóbarátok

Temérdek angyal és svihák,

Szép, szőke, barna, csúnya lányok,

Sakkpartnerek, konyhásmamák,

Tavaszi leves, tészta, mák,

Rongy testem innen elmegyen,

Közös sorunknak vége hát!

Hiány ül majd a lelkemen.

 

Töri-, matek-, rajz-, nyelvtanárok,

Kerámiák, köcsögdudák,

Könyvtárosok és csillagászok,

Vegyétek szívem búcsúját!

Nem vágok hozzá bús pofát,

Ha könnyem csorran, elkenem,

De mit tagadjam, sok pupák,

Hiány ül majd a lelkemen.

Szerkesztve: 2010. Január 25. - Darth_Phobos

[MissKarrde]

Lehet, hogy be kéne könyvjelzőznöm egy Ady összest..... ott lesz valahol benne.

Adyt én is csíptem, belőle érettségiztem írásban Bár akkor már Tóth Árpád mehet mellé, bár egyiknek sem olvastam sok versét, de azokat szerettem.

[Oldfighter]

A magyar szenvedélyesség non plus ultrája. Nem komálom nagyon a verseket, néhányukat ismerem csak, de ilyenkor a '48-as srácokkal forr a vérem, főleg, hogy ma is aktuális a téma.

 

Petőfi Sándor

 

MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET...

 

 

Mit nem beszél az a német,

Az istennyila ütné meg!

Azt követeli a svábság:

Fizessük az adósságát.

 

Ha csináltad, fizesd is ki,

Ha a nyelved öltöd is ki,

Ha meggebedsz is beléje,

Ebugatta himpellére!...

 

Ha pediglen nem fizetünk,

Aszondja, hogy jaj minekünk,

Háborút küld a magyarra,

Országunkat elfoglalja.

 

Foglalod a k*rvanyádat,

De nem ám a mi hazánkat!...

Hadat nekünk ők izennek,

Kik egy nyúlra heten mennek.

 

Lassan, német, húzd meg magad,

Könnyen emberedre akadsz;

Ha el nem férsz a bőrödbe',

Majd kihúzunk mi belőle!

 

Itt voltatok csókolózni,

Mostan jöttök hadakozni?

Jól van hát, jól van, jőjetek,

Majd elválik, ki bánja meg.

 

Azt a jó tanácsot adom,

Jőjetek nagy falábakon,

Hogy hosszúkat léphessetek,

Mert megkergetünk bennetek.

 

Fegyverre nem is méltatunk,

Mint a kutyát, kibotozunk,

Úgy kiverünk, jobban se' kell,

Még a pipánk sem alszik el!

 

Pest, 1848. május

 

[Darth_Phobos]

Na még egy Varró vers a Boci-bocit átköltötte egy csomó stílusra, abból is a legkőkeményebb a Térey János-os változat:

 

B*zmeg, boci, hiába múzol

Nem vagy más, csak egy pesti lúzer

Lehetsz felőlem tarkabarka

De a s*ggedbe rúgok készakarva

Nem veszlek be a testületbe

Mert nincsen, haver, egy füled se

Irtózom ettől az alkattól

És még nem beszéltünk a f*rkadról

Ne gondold, öcsi, hogy létezel

Amíg nem közölt le a 2000

Lecsap rád a Termann-attack

Anyád helyett is megsz*patlak

Térj fölötte végre napirendre

Hogy én vagyok az igazi Ady Endre

A Zaj-herceg, a rappelő Vazul

Minden csaj az én rímeimre lazul

Csinálhatsz bármit, de rosszul te jársz

Hát b*zmeg, boci, jobb lesz, ha tejelsz

 

Összehasonlítva az Ady-s verzióval:

 

Álltam a Pusztán, álltam állván

kérődzve, bőgve, búsan, árván,

mikor, hahó,

rámtörtek csülkös kis zeuszok.

 

Hej, szájas kis töpörtyü-borjak,

mi kéne, hé, rátok tiporjak?

Ahol a Tej,

oda szaladnánk lakni mi is?

 

Rátok dől e rozoga pajta,

s én ősi, szent, keleti fajta,

én féljek, én?

Tudjátok ti, hogy én ki vagyok?

 

Nem holmi senkik tarka fattya,

a Mammon volt anyám ükatyja,

hej, piszkosok,

nekem aranyból van a fülem.

 

És kacagtam, rengett a Puszta,

fülét, farkát gyáván behuzta,

s futott, hahó,

futott a csülkös boci-sereg.

[orki]

Ismertem eme Petőfi verset, de tartom magam ahhoz, hogy jobb, ha bizonyos versek nem kerülnek nyomtatásba, verses kötetbe vagy Alexander esetében a Pesti Divatlapba!

[Darth_Phobos]

Ismertem eme Petőfi verset, de tartom magam ahhoz, hogy jobb, ha bizonyos versek nem kerülnek nyomtatásba, verses kötetbe vagy Alexander esetében a Pesti Divatlapba!

Pedig mennyire fel tudná dobni az irodalom órát ez a vers is. Nálunk a fél osztály aludt, annyira unalmas volt a magyar óra, de ha 1-2 ilyen lett volna

[Donát]

Haláltánc

 

Lassú keringő,

Olcsó haláltánc,

Vérem pezsdítő

Szoros béklyólánc.

Saját testem körül

Így körözök Én,

Mint éhes dögkeselyűk

Sötét éj idején.

[Darth Krande]

:D :)

[Rog]

Ez a versike akár rólam is íródhatott volna mert már évek óta járom az én haláltáncomat.

[Darth Krande]

Születésünk óta járjuk, Rog.

[Donát]

Requiem egy álomért

 

Maró a gúny,

Ahogy az agyad

Kábító anyag

Véredben izzó

Atomjaira hasad,

Ahogy lefog,

Megkaparint,

Vénádon halkuló

Pulzust tapint;

Magáévá tesz,

Rabszolgájává,

Jövőtlen bűnös

Alattvalójává,

Haldokló-hörgő

Gyűlölt kacaja,

Füledben cseng

Őrjöngő zaja.

 

Kitörnél, de

Verdeső hullám hegyei

Mi maradt belőled,

Azt is elnyelik;

 

Kitörnél, de

A móka

Vég nélküli köröket

Róva

Kezdődik elölről,

Újra meg újra;

 

Kitörnél,

Majd máskor,

Mikor a hullámhegy

Ismét

Talpadon táncol,

Ha majd a fény,

Csalfa remény,

Éj sötétté ég;

 

Kitörnél, de

Késő,

Mert már csak

Egy út lesz:

A Végső,

 

Mikor már az ásók

A sírod mellett álló

Néma tömeg

Csendjét

Törik meg;

S fejfádul többé

Más nem marad,

Mint mi éltetett:

A szeretett,

Az imádott,

A kárhozott anyag.