2x06 - What a Festive Evening

[Ody Mandrell]

6. rész - What a Festive Evening / Ünnepi este

 

Írta: Beau Willimon

Rendezte: Ariel Kleiman

 

Helyszín:

 

Szereplők:

 

Történet

 

Érdekességek

 

 

Pár kitétel.

 

1. Amennyire az lehetséges próbálj meg az adott rész keretei között maradni.

2. A történet elemeit ne rakd spoiler gomb mögé. Itt az epizód konkrét történéseit tárgyaljuk ki.

3. Csak akkor szólj hozzá a témához, ha már láttad az aktuális részt.

4. Tartsd be a fórumszabályzatban leírtakat. 

Szerkesztve: Tegnap 12:52 - Ody Mandrell

[Ody Mandrell]

Az epizód a már sokat emlegetett steergardi kikötővel kezdődik, ahol Luthen felveszi a küldetésről visszatért Andort. Remekül fest a hely, remélem visszatérünk még ide hosszabb időre is. Kicsit a Koreliára emlékeztetett.

Luthen és Cassian beszélgetése olyan dolgokra mutatott rá, amik aggodalomra adhatnak okot. Ebben az epizódban ugyanis egyfajta ellentét kezd kirajzolódni közöttük. Cassian intelligensen felmérte a Ghorman esélyeit, viszont Luthennek nem racionalista jótétlelkekre van szüksége, hanem pragmatikus alakokra. Eddig is így volt ez, de most a belső körben szembesülni ezzel jobban mellbevágott. Luthent igazából nem érdekli a Ghormaniak baja, a lényeg, hogy lázadjanak fel. A bolygó jelentőségéből adódóan ez nagyot lendíthetne a lázadás ügyén. Nem is sejti, de ez már el van intézve. De erről majd később.

Jól jellemzi a helyzetet, hogy miután Cassian nem vállalja a feladatot, újfent Vel kapja a megbízást. Csatlakozik hozzá Cinta is, akik droid módjára, kérdés nélkül végrehajtják amit kérnek tőlük.

Vel és Cinta kettőse izgalmas volt, főleg Cinta miatt. A nő teljesen megváltozott az eltelt egy évben. A konkrét okát ugyan nem tudjuk, de most már úgy tűnik fordult a kocka és Vel nála az első, minden más csak utána jön. Kettejük egymásra találása szépen van ábrázolva, soha nem éreztem, hogy sok lenne.

A Ghorman frontot erős kézzel próbálták meg irányítani, amire szükség is volt hisz soha nem hajtottak még végre tényleges akciót. Sokat mond, hogy egy év kellett ahhoz, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak bármilyen agresszív cselekedettel. A háttérben ügyködő Partagaz-Dedra-Syril hármas zseniálisan kontrollálta a műveletet. Syril ismét kitett magáért!

Azonban volt egy jelenet amiben az őrnagy felhívta Dedra figyelmét, hogy Syril nem tudhatja meg az akció valódi természetét. Gyanítom, ha rájönne, akkor az életével fizetne, ami valószínűleg Dedrát is kellemetlenül érintené.

Visszatérve a Ghormanra, minden a terveknek megfelelően alakul, kivéve Cinta halálát. Ez meglepett, de kellemetlenül. Vel tett róla, hogy a szerencsétlen srácot élete végéig lelki gyötrelem kínozza. Olyan szöveget vágott le neki, ami felért egy fejlövéssel. Meg tudtam érteni a kirohanását, az lett volna fura ha szó nélkül hagyja az incidenst. Cinta halála ironikus is egyben, hisz annyi mindent átélt, ennél sokkal veszélyesebb helyzetekről nem beszélve (gondoljunk csak az Aldhanira). Valószínűleg ő se hitte volna, hogy egy lázadó fegyver oltja majd ki az életét. De ha teljesen kezdőknek sugárvetőt adsz a kezébe, sajnos benne van az ilyesmi. 

Mostantól a Ghorman frontnak is van egy egész csinos fegyverarzenálja, a Birodalom pedig adni fogja alájuk a lovat mindaddig, amíg nyíltan nem támadnak rájuk. Kíváncsi leszek egy év múlva mennyire eszkalálódott helyzetet találunk majd itt.

 

Coruscanton kiéleződik Cassian és Luthen vitája. Cass veszi a bátorságot és személyesen megy el Luthenhez, aki ezen érthetően kiakad és kiosztja. A vitát Bix helyzete élezi ki, amiben van is ráció, mert valamit kezdeni kell a lecsúszóban lévő nővel. Szerencsére Luthen később kínál megoldást. A tüneti kezelés helyett a probléma gyökerét ragadták meg, azaz Dr. Gorstot. Egy frappáns akció keretében Bix bosszút állhatott, majd rárobbantották az emeletet. Ezzel valószínűleg eltemethette a démont, aki a Ferrix óta kísértette.

 

A politikai szál szenzációs volt! Nyolcvan új képviselő! Gyanítom ezek már mind a Birodalomhoz passzoló keretbe illenek, amit megerősített az egyikük esküje is. Nagyszerű új szín volt, de mindig jó látni a szenátust belülről. Mon egyre nehezebben bírja türtőztetni magát, feldühödve viharzik ki az ülésről.

 

Sculdum party-ja tette fel a koronát a részre, ahol nem elég, hogy Mon szembe találja magát Krennic-cel, Kleyának még a lehallgató készüléket is ki kell szerelni az egyik műtárgyból. A jelenetben tapintani lehetett a feszültséget (szegény Lonni is majdnem agyvérzést kapott. ), ahogy Krennic és Mon odamondogatnak egymásnak, közben Kleya kínlódik az asztal alatt. 

 

Feltűnt az új Bail Organa is, aki nem volt rossz, de nehéz belelátni az igazit, hisz eddig mindig Jimmy Smith játszotta. Két út van: vagy elkezdek ezen keseregni és elvesztem a sorozat élvezeti értékét, vagy megpróbálom elfogadni és beilleszteni a sztoriba. Igyekszem az utóbbit tenni, meglátjuk sikerül-e. Kétlem, hogy most láttuk volna utoljára, szóval hamar eldől a kérdés.

 

Az utolsó beszólással pedig csak egyet tudok érteni: „Megölhettük volna Krennicet ha már ott vagyunk”   

 

Remek három részes etap volt ez is, viszont kezd nagyon nyomasztóba átmenni a történet, így talán egyben sok volt a dózis. Itt nem kap az ember feloldozást, nincsenek könnyedebb etapok. Vérbeli kém-noir-thriller. Sose gondoltam volna, hogy a Star Wars-ban látni fogok ilyet. 

[NorbiLordi]

Nekem a Ghorman Népefront végig ilyen 2. világháborús francia ellenállás érzés volt. Gondolom nem véletlen van ez így, a ruhák teljesen hajaznak rá, a hol Ghor nyelv hol basic váltogatás is olyan mintha egy világháborús filmet néztem volna ahol a frontvonalak mögé ledobnak pár Szövetségest, hogy segítsenek a nácik orra alól ellopni a fegyvereket. 

[Ody Mandrell]

Volt áthallás, de az egész SW ilyenekkel van tele.  Nekem ez a pókos, manufaktúrás kultúra nagyon bejött. Megnéztem volna egy pókbarlangot.

[csoli1138]

2 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

Feltűnt az új Bail Organa is, aki nem volt rossz, de nehéz belelátni az igazit, hisz eddig mindig Jimmy Smith játszotta.

Tudható a háttere ennek? Jimmy Smits, nekem nagyon hiányzott, pedig még a szinkron is elhozta Sörös Sándort, ami egy picivel előbb volt hallható, mint ahogy megjelent. Így engem sokkolt a csere. Láttam már Benjamin Brattet feltűntetve, de nem tudtam, hogy Bail pótléka lesz. Biztosan lesz még többet, mert nem hozták volna be a karaktert egy cameora, ha cserélni kell a színészt. 

[Yoda József]

18 perccel korábban, csoli1138 írta:

Tudható a háttere ennek? Jimmy Smits, nekem nagyon hiányzott, pedig még a szinkron is elhozta Sörös Sándort, ami egy picivel előbb volt hallható, mint ahogy megjelent. Így engem sokkolt a csere. Láttam már Benjamin Brattet feltűntetve, de nem tudtam, hogy Bail pótléka lesz. Biztosan lesz még többet, mert nem hozták volna be a karaktert egy cameora, ha cserélni kell a színészt. 

Elvileg nem ért rá Smits

[csoli1138]

Hát gyakorlatilag sem, de köszi a választ. A szakmában Bratt neve nagyobb is, de nekünk ez sovány vigasz. 

[Dzséjt]

Nos, eme rész végén egyre többször jutott eszembe egy kifejezés: a lázadásért. Itt most sok minden történt azért, és ez az, ami miatt a dolgok végletekig kiéleződtek. A másik, ami eszembe jutott, hogy az Rogue One épp Andortól elhangzó egyik mondata: "számodra most vált valóssággá a lázadás". Ezt most akár Velnek is mondhatnánk. 

 

Kezdeném vele, mert ebben a részben nem csak szimpatikusabb volt, mint korábban, de az őt ért tragédia igazán érdekessé válhat a jövőt ézve. Vel sokat fejlődött, mint vezető az Aldhani óta, láthatóan ebben a két évben azért nem csak Mothmáékkal partizott, hanem részt vehetett pár komolyabb ügyben. A vörös haj ugyan szerintem még mindig nem áll jól neki, de a parancsnoklás már igen. Ha jó irányba változik, a lázadás egy komoly vezetőjévé válhat. A kérdés csak az, hogyan csapódik le a lelkében Cinta halála. A lázadásért vagy a lázadás miatt halt meg?

Az előbbi esetében Vel tiszteleghet Cinta előtt azzal, hogy még elkötelezettebb lesz a lázadás iránt, tovább viszi azt, amit a párja elkezdett. Elszántabb lesz, lelkesebb, célratörőbb, hogy ne történjen meg az mással a Birodalom miatt, ami most megtörtént vele. Ha viszont úgy dönt, hogy Cinta a lázadás miatt halt meg, és egy lázadó ölte meg, az kombinálva eddig is jelen lévő önfejűségével és azzal a ténnyel, hogy épp most tudta meg, hogy Luthen szándékosan tartotta őket távol (és akkor arról még nem is tud, hogy Andor azt javasolta, ne másszanak bele a ghormani ügybe, vagyis igazából Cintának és Velnek ott sem kellett volna lenniük, ha Luthen nem megy a feje után és elfogadja Cassian tanácsát)... Szóval, ha Vel gyásza gyűlöletbe csap át, az nagyon-nagyon nagy bajokat okozhat. Eddig is úgy gondoltam, hogy Vel fogja Luthen vesztét okozni, és ennek még mindig adok legalább 50 százalék esélyt. Ugyanakkor eddig inkább arra tettem volna, hogy valami hülyeséget csinál önfejűségében, vagy sértettségében, most viszont már nem zárom ki a szándékosságot. Kardinális kérdés, hogyan dolgozza fel azt, hogy Cintát pont akkor vesztette el egy osotba lázadó miatt, amikor végre visszakapta.

Amúgy annyira lehetett sejteni, hogy ez a csodálatos Ghorman Front valamit el fog cseszni. Ahogy folyton akadékoskodtak Vel és Cinta eligazítása alatt, már az tenyérviszketést okozott. Lehet jobb lett volna, ha Velék nem adnak választási lehetőséget, hanem automatikusan elküldenek minden akadékoskodót. Még arra is gondoltam, hogy valamelyiknél lesz fegyver, de arra nem, hogy a korábbi részben akadékoskodó bunkó mászik elő a szemétdombról, ahol tanáyt verhetett és kezd el itt kiskakast játszani (mekkora büdös paraszt volt már az az ürge is?), aztán elsül véletlen egy fegyver, és az pont Cintát trafálja mellkason. Szegény nő, azért sajnálom.

Viszont poén, hogy itt is ugyanazt éreztem, mint az első évadban, hogy ennek a nőnek írtak egy csomó sztorit, fontosabb karakter, mint amennyit szerepel, csak mit tudom én, a jelenetei nagy része a vágóterem padlóján landoltak. Most is felvázoltak egy hatalmas balesetet, amibe majdnem belehalt, mi meg vakarászhatjuk a fejünket, hogy mi történt. Én azt képzeltem el, hogy Tay Kolma nem adta olcsón a bőrét és Cintával együtt lezuhantak a Chandrilán.

Visszakanyarodva még kicsit Velre, ebben a részben ő kapta a legjobb monológot. Az, ahogy beolvas annak az ostoba kölyöknek, hát az remek. A csávót már kínozza a bűntudat, de Vel egy ütvefúró erejével gázolt bele még jobban a lelkivilágába, nagyon helyesen. Minden egyes szót, ami szíven döfte, megérdemelt. Ő volt a vadbarom, a "ki, ha én nem" csávó. És Vel még jól kezelte, én inkább lelőttem volna.

 

Amúgy a rablással egybekötött partizós poloskairtás remek volt. Bár azért remélem, hogy nem akarják mind a négy sztorit ilyen párhuzamos eseményvezetéssel zárni, mert azért az lehet, hogy egy idő után unalmas lesz. Már itt is rezgett számomra kicsit a léc, mert nagyon szívesen végighallgattam volna Mothma és Krennic teljes beszélgetését, de állandóan megszakították Kleya szerencsétlenkedésével és a rablással. És bár egy ideig pont Krennic jelenléte miatt ezt a vonalat sokkal izgalmasabbnak találtam, egy idő után elkezdte elveszteni az érdeklődésem. Nem elég, hogy Krennic és Mothma beszélgetését rendre megszakították, de meglehetősen sokszor és sokáig mutogatták azt, hogy Kleya nem tud kicsavarni egy csavart. Ráadásul ezekben a jelenetekben Kleya és Luthen is gyakran és látványosan kiestek a szerepükből (kezdtem attól tartani, hogy Krennic, Lagret vagy Heert felfigyel rájuk), Lonni meg ezen a téren teljesen elveszett. Amint meglátta Kleyát, egy hologram üzenet meg is jelenhetett volna a feje fölött azzal a felirattal, hogy "GYANÚS".

 

De, ha már Mothma és Krennic beszélgetését nem hallgathattuk végig zavartalanul, az, amit hallottunk, azért ütős volt. Egyrészt, ez remekül prezentálta, hogy ezekben az időkben Krennic még milyen nagymenő volt. Itt partizik a Birodalom felső tízezerjével. Ez az az Orson Callan Krennic, akit a Katalizátorban mélyebben megsimerhettünk. Aki nem egy karótnyelt tiszt, aki a hatalmát fitogatatja, hanem gazdagok között pezsgőt kortyolgatva partizik, élvezi a pozíciójával járó előnyöket. Illetve ugyanitt azt is szépen megmutatták, hogy a politikában sem járatlan és nem is ostoba ember.

Emellett az első eset az Andorban, hogy látjuk Mon Mothmát, a lázadót. Legyen akármilyen erős, független nőnek megírva, az a nagy büdös helyzet, hogy az első évadban az általa kreált probléma megoldására férfiak segítségét kellett kérnie, és tehetetlenül sodródott arra, amerre ezek a férfiak, nevezetesen Tay Kolma és Davo Sculdun terelgették. Persze távolról sem ez jellemzi Mon egész karakterét, ez most szigorúan az Andorra vetítem ki. Mert ebből a sorozatból még hiányzott az a nő, akit például a Rebels-ben láttunk, aki keményen visszaszólt Saw Garrerának, aki képes volt racionálisan lenyugtatni Ezrát. És akinek elég nagy tekintélye volt ahhoz, hogy az új Köztársaságot évekig vezesse annak ellenére, hogy közben kiherélte a kancellári pozíciót. Amíg ő volt a kancellár, az ő személye garantálta a pozíció hatalmát, és épp ez volt a gond, hogy aztán a távozásával a poszt elvesztette minden erejét. Na, ez a nő itt és most bújt elő, hogy meglátta Krennicet.  Ahogy üdvözlik egymást, Mothma szemében ez van: "na gyere, kicsi, játsszuk le, most nem a Szenátusban vagyunk". És neki is ment Krennic-nek. És kicsit szerencse, hogy Krennic-nek esett ki, mert néhány szava azért elég keményre sikerült. Az igazgató viszont csak szórakoztatónak találta ezt, és szerintem tényleg élvezte, hogy vívhatott egy jó kis szócsatát.

Ráadásul Mothma már eleve idegállapotba érkezhetett a partira, miután végig kellett hallgatnia a Szenátusban az új szenátorok üres eskütételét a... kiafütyivoltazott? Az új szenátorok beiktatására már se az Uralkodó, se a nagyvezír, de még Sly Moor sem jelenik meg, csak behívtak a pék tudja, kit. Talán tényleg a péket. Ahogy itt ökölbe szorul a keze, hát az az érzés fogott el, hogy most kötelezte el igazán magát a lázadásért, hogy itt most már tettek is kellenek, nem csak szócséplés. 

Mindezek mellett Krennicet és Mothmát egymás ellen látni egy légtérben már csak azért is pezsdítő, mert végső soron ebből a harcból, vagyis a Lázadó és a Birodalom harcából Mon jött ki győztesen. Neki szép hosszú élete volt (azt tudjuk, hogy hat évvel az ep7 előtt még élt), legyőzte a Birodalmat és vezette egy ideig az új Köztársaságot. Igen, nem vált minden arannyá, amihez hozzáélt, de azért na, nem vitatható el az, hogy a Galaxis jobb hely lett általa. Krennic meg... Hát szerintem még a molekulái is megsemmisültek a scarifnál, vagyis még a Birodalom bukását sem érhette meg.

 

Itt térnék ki a partira is, ami szerintem fantasztikusan sikerült. Ja, valahogy így képzeltem el azt, ha Coruscant és/vagy a Birodalom legfelsőbb osztálya bulizik. Valahol a Coruscant legtetején egy hatalmas bálterem, kelmék, drága italok, kaják, droid fotósok. Hatalom és gazdagság fitogtatása. Ami viszont itt nagyon érdekes volt, hogy mintha Mon és Perrin újra egymásra találtak volna. Már az elősző sztoriblokkban is mintha közelebb álltak volna egymáshoz, mint az első szezonban bármikor, de itt már egyértelműen sokkal jobb a viszonyuk. Amikor az első évadban egy siklóban ültek, mintha közéjük is felhúztak volna egy üvegfalat, itt viszont ennek mintha nyoma sem lenne. Mothma is empátiát mutat Perrin problémája iránt, aki most már nem tartja annyira mókának mindazt, ami körülöttük zajlik. Míg az előző szezonban az olyan alakokat, mint Sly Moor vagy Mass Amedda bulisnak tartott, itt már olyanokat mond, hogy "nehéz egy évnyi kétszínűséget három napba belepasszírozni". Szóval mintha Perrin is felébredt volna az álmából, és így, két évvel később már ő sem a Birodalom nagy rajongója. És ez, meg a lányuk kényszerházassága valószínűleg közelebb hozta őt és Mont.

 

És akkor, ha már parti, Bail Organa. Megmondom őszintén, engem rettenetesen felcseszett a hír, hogy Jimmy Smits nem ért rá, ezért újracastingolták a szerepet. Egy ponton úgy voltam vele, hogy Tony Gilroy menjen a p*csába és lesz*rom az egész Andort. Még az első évad újranézését is megakasztotta, nem véletlen sikerült az utolsó pillanatban befejeznem. Tényleg nagyon mérges voltam, egy facebook csoportban is úgy fröcsögtem, hogy azon egy magára valamit adó PT vagy ST gyűlöli is megbotránkozott volna. De talán jobb is, hogy ezt előre megtudtam és kiadhattam magamból minden mérgem, mert így semmi sem tette tönkre számomra az epizódot. Plusz, így most már azután, hogy láttam, azt hiszem, ha már erre kényszerültek, akkor Benjamin Bratt remek választás volt. Sokféle szerepben láttam már, szóval nem féltem attól, hogy rosszúl adja elő, de szerencsére valamennyire még Smits játékát is átvette, és a sminkesek is elég jó munkát végeztek. És, ha csak ennyit szerepelt, akkor igazából oké... Bár, ha csak ennyit szerepelt, akkor meg felesleges volt a recast, mert ezt ki is vághatták volna, hiszen csak egy cameo. Ugyanakkor annyiból jó Bail feltűnése itt, hogy legalább megmutatják, hogy megvan, plusz láthatjuk, hogy Monnak azért vannak barátai a Szenátuson belül is. Bár azért remélem, nem ennyi volt, mert Bail mégis csak Mon harcostársa és a lázadás társvezetője, szóval na, elég fura lenne, ha az Andorban mindössze egy pár szavas baráti csevelyt kapnánk.

 

És akkor most kanyarodjunk rá Cassianra és Bixre. Itt térnék ki arra, hogy az ő kapcsolatukat, illetve Vel és Cinta kapcsolatát látva az előző részben látott Dedra és Karn interakció még bizarabb lett. Ennél a két kapcsolatnál minden nyűggel együtt is érezhetően ott vannak az érzelmek, egyebek mellett a szeretet. A birodalmi szerelmes párnál... Hát szerintem abban több melegség van, ha két AT-AT egymás mellett cammog a csatatéren.  

De most jöjjön Cassian, akivel egyet tudok érteni a ghromani helyzetértékeléssel kapcsolatban. Itt is befigyel már, hogy Luthen fölött kezd eljárni az idő, és ideje lenne katonai fejjel gondolkodni, hiszen, ahogy azt Andor is mondta: háború van. És bár két éve már, hogy beállt Luthenhez, láthatóan még nem edződött hozzá a fickóhoz. Ez főleg azért jó, mert Cassian ilyen. Ő nem hideg és számító, mint Luthen, vagy később Draven. Elvégre végül nem húzta meg a ravaszt, amikor Galen Erso kobakja tiszta cél volt. És ennek része az az önfejűség is, amivel becsörtet Luthenhez, felrúgva minden szabályt. De, ha már Velt ekéztem emiatt, hát azért Cassiant sem fogom felmenteni. Ez ritka nagy hülyeség volt tőle, ráadásul az ő jelenléte még nem is igazán magyarázható, mint Velé. Most képzeljük el, mi lett volna, ha a BBI megfigyeli a placcot valamiért, és meglátják az általuk mindenhol keresett Andort Luthen küszöbén éjnek évadját. Vajon ki lehet Tengely? - a rejtély már nem forlytatódik, mert itt a bizonyíték. Aztán meg elkezdik végigvenni, hogy Luthenhez kik is jártak az utóbbi években rendszseresen. Szóval itt is bejátszott az ego és az érzelmek, ráadásul azon az alapon, hogy Cassian mindenáron meg akarja védeni Bixet, miközben pont, hogy segítenie kelene nekil. De a végére úgy látom, erre ő is rájött. Luthen is megtette, amire Cassian kérte, segített, és azt is, amit Bixnek ígért, új megbízást adott neki - jobbat, mint a fegyvermustra. És gyönyörűen futott végig a szál az epizódon. Lonni a rész elején megtudta, hol lesz Gorst, ezt az infót hamargyorsan leadta Luthennek, aki végül továbbította Bixnek és Cassiannak. A többi gyorsan ment... Vagyis Gorstnak nem. Ő úgy érezte, egy örökkévalóság.

A jelenet amúgy baromira ütős lett. Ahogy Gorst sétál a kis sütijével, na mondom, mindjárt láthatjuk, hogy mit művel a katonai hírszerzés (pacsi annak, aki beleírta, hogy rivalizálnak a BBI-vel) megbízására. Már azt is gondoltam, hogy remélem, Bix bosszút állhat rajta. Erre hopp, felkapcsolódik a lámpa és ott áll Bix fegyverrel. Hát vigyor kétszer körbeszaladt a fejemen. És a végén Bix is mosolygott. A bosszútól néha minden jobbá válhat. Mondjuk ez is jópofa, ha belegondolunk, hogy Bix nem akart álmondi Gorstról, de a végén Gorst szerintem azt kívánta, bár csak álmodná Bixet.

 

Az érdekes amúgy az volt, hogy Cinta halála bár nagyon tragikus és elszomorító, az epizódot, így a teljes sztoriszálat végül mosolyogva fejeztem be, ami nagyban köszönhető annak, hogy Bix bosszút állhatott Gorston és legalább ez a Mengele kaliberű rohadék elnyerte a méltó bűntetését. Meg Luthen és Kleya utolsó szavain: "megölhettük volna Krennicet, ha már itt jártunk".  

 

És azt hiszem, ezzel mindent átvettem. A második sztoriblokk is remekül sikerült, és ahhoz képest, hogy ez a leghosszabb történet, egyben talán az egész sorozatban ez tartalmazza a legkevesebb akciót, elleben a legtöbb beszélgetést, mégis elszállt úgy, hogy nem éreztem hosszúnak. Szépen árnyaltak karaktereket, bemutatták, hogy a lázadás milyen változásokon esik át, hogyan kerülnek új szerepbe a korábbi vezetők, illetve, hogy hogyan terheli őket mindez (Luthen kezd elgyengülni, Mothma viszont erősödik). Volt dráma, volt bánat, volt humor, bár nem sok, voltak látványos pillanatok is. Coruscantot rengetegszer láttuk már, én a TCW-ben egy idő után már untam is, de itt simán képesek újra és újra új oldalát megmutatni. De remekül néz ki Ghorman is, újra jártuk a D'Qaron és még a sokat emlegetett Steergardra is eljutottunk. És persze szépen kibontották a Ghorman Frontot, aminek a következő etapban nagy szerepe lesz, hiszen belépünk Y.e. 2-be, amikor a kánon szerint eljő a ghormani mészárlás.

Szerkesztve: 14 órával korábban - Dzséjt

[Dzséjt]

8 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta:

De ha teljesen kezdőknek sugárvetőt adsz a kezébe, sajnos benne van az ilyesmi. 

A legszomorúbb az egészben talán pont az, hogy valószínűleg direkt ezért nem adott Vel és Cinta teljesen kezdők kezébe fegyvert. Mág szándékosan hangsúlyozták is a jelenlévőknek, hogy csak kettejüknél lehet fegyver. Erre ez a pöcs lesz*rta a tapasztalt emberek utasítását - pedig azt is alaposan a szájába rágták, hogy kövessék a parancsokat, mert az létkérdés - és vitt magával fegyvert. Hogy rohadt volna ez is meg. 

[Ody Mandrell]

8 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Ami viszont itt nagyon érdekes volt, hogy mintha Mon és Perrin újra egymásra találtak volna

Ez nekem is feltűnt. Legalábbis az, hogy mennyire másként beszélnek egymással, mint az első évadban. Lehet Monnak ehhez kellett Tay árulása is. Remélem többet látunk ebből később.

 

8 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Tényleg nagyon mérges voltam, egy facebook csoportban is úgy fröcsögtem, hogy azon egy magára valamit adó PT vagy ST gyűlöli is megbotránkozott volna.

Ezt azért jó, hogy nem olvastam.

 

 

Viszont az érdekelne milyen mesét adott be Dedra Syrilnek. A negyedik résznél már céloztam erre, de érdekelne mit gondoltok erről. Az igazat ugye nem mondhatta el. Akkor?

[Dzséjt]

56 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Viszont az érdekelne milyen mesét adott be Dedra Syrilnek. A negyedik résznél már céloztam erre, de érdekelne mit gondoltok erről. Az igazat ugye nem mondhatta el. Akkor?

Én egy ideig azt hittem, hogy valami olyat adhatott be, hogy a helyi lázadó erőket akarják felkutatni. Ezzel viszont nehezen egyeztethető össze az, hogy miután Syril rájuk talált, nem történt letartóztatás, hanem szorgalmazták és távolról segítették a Birodalom elleni akciójukat. Szóval valamilyen komplexebb mesét kellett beadni. Talán azzal etették meg, hogy eme lázadók nyomán eljuthatnak más lázadókhoz is, mint ahogy korábban Maarva temetését felhasználva akartak eljutni Andorhoz? 

[Ody Mandrell]

Az biztos, hogy Dedra a tűzzel játszik Karn esetében. Bármi is félre megy, a fickónak annyi. 

Az előzetesből még úgy gondoltam Syrilt kínozzák az elmenyúzóval, de ebből a részből kiderült, hogy Gorst volt az.

[Dzséjt]

3 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Az biztos, hogy Dedra a tűzzel játszik Karn esetében. Bármi is félre megy, a fickónak annyi. 

Nekem amúgy úgy tűnt, hogy amikor Partagaz emlékeztette Dedrát, hogy Syril semmit sem tudhat meg, mintha kimondatlanul, de arra is emlékeztetné, hogy tök mindegy, mennyit tud meg a pasija, a végén a BBI ki fogja nyírni. Mert a világon semmilyen nyoma nem lehet annak, hogy a Birodalom nem csak reagál a ghormani eseményekre, hanem a kiváltója. És jelenleg a Ghorman Frontot és a Birodalmi Biztonsági Irodát egyetlen egy valaki köti össze: Syril Karn. És ezt a problémát csak tetézi, hogy Dedra nem szíktott meg a munkaügyön kívül minden kapcsolatot Syrillal. Egy ex-barátnő BBI-jos még védhető lehet, mondván, hogy Syrilt a szerelmi csalódás is könnyen vezethette a lázadáshoz. De az, hogy még mindig intim kapcsolatban áll egy BBI végrehajtóval, azt nehéz lenne megmagyarázni. Syril a BBI számára most hasznos idióta, a projektben betöltött szerepe lezárulta után pedig kellemetlen tanú lesz.

És éppen ezért kapóra jöhet az, hogy a ghormani lázadást kemény kézzel kell majd leverni, a résztvevőket pedig példastatuálás címén nyilvánosan kivégezni, már aki még túléli a mészárlást. És talán különösen nagy tekintettel lesznek egy birodalmi szabványirodai tisztviselőre, aki elárulva hazáját a lázadóknak szivárogtatott ki kulcsfontosságú információkat.  

[Ody Mandrell]

Belegondolva.... meglepődnék ha nem ez a sors várna rá. Syril, aki annyira hitt a Birodalomban. 

Ennél már csak az lenne szebb, ha sikerülne elmenekülnie és tényleg beállna a lázadókhoz.

Szerkesztve: 4 órával korábban - Ody Mandrell