Wilde

Továbbra is fantasztikus ez a történetszál, ez is egy kíváló epizód volt. Szinte félelmetes belegondolni, hogy mennyit fejlődött ez a sorozat a mozifilm óta idáig ahol a végén ezzel a szállal befejeződik a széria és egyben lezárul ez a korszak. A Mandalore ostroma kicsit másképp alakult, mint számítottam rá. Egy hosszabban, akár több epizódon túlnyúló konfliktust vártam, rengeteg epic csatával és az ellenfelek hosszas kivéreztetésével, viszont az is tetszett, amilyen irányba itt elvitték a történetet. Ezek a folyamatos átfedések a Sithek bosszújával egy teljesen speciális atmoszférát teremtettek és az epizód nézése közben folyamatosan arra késztettek, hogy fejben közben pörgessem magamban a film eseményeit. Ezzel együtt a sorozat a filmek melletti kiegészítő, összekötő funkcióját is itt járatja a csúcsra, amikor tényleg párhuzamosan zajlanak az események és így közben visszatekintve Anakin, Obi-Wan és Ahsoka közösen megélt kalandjaira most láthatjuk, hogy mennyire másfelé sodorta őket az utolsó órákban a kötelesség. Ami miatt még külön jó, hogy ez lett a sorozat befejezése és nem mondtunk búcsút Ahsokának az 5. évad végén, hogy így láthatjuk, hogy számára sem állt meg az élet és a Sithek bosszúja közben mikor a filmben megtörténik egy nagy jelenet, akkor ő is még mindig a részese ennek a konfliktusnak és mivel a háborúról szól maga a sorozat és ő az egyik főszereplője, ez járt is neki, hogy itt legyen aktív résztvevőként a végénél. Ha már a háború vége szóba került, ez a "vége hangulat" érződik az epizódon, talán az egész történetszálon (az előző részben mikor megemlítik Coruscant ostromát már ott is ez volt az érzésem) és nekünk nézőknek, akik birtokában vagyunk azoknak az információknak, hogy átlássuk a teljes képet így sokkal közelebbinek tűnik Maul nézőpontja, aki látja, hogy hamarosan véget ér ez a látszat háború és tudja, hogy mindez csak egy színjáték volt, vagy úgy is mondhatjuk, hogy egy nagyobb terv része. Emiatt ugyan a Mandaloreon zajló események nem veszítenek a súlyukból, de mégsem tűnik úgy ez az akció, hogy bármit is számítana, hiszen ott van mögötte a keserű felismerés, hogy az eddig ismert világrendnek hamarosan vége és nemsokára egy új alapot teremtenek, ahol nem fog már számítani Bo-Katan felszabadítási akciója, de az sem, hogy a mandalori katonák hősként halnak meg harci cselekmények között, vagy nem, de még a klónok lojalitása sem. Maul a hozzáállásával, a beszédmódjával, a testbeszédével és szinte minden cselekedetével remekül fejezi ki ezt az érzést, hogy folyamatosan ott motoszkáljon bennünk, hogy valami van a háttérben. Amellett, hogy megértjük Ahsoka motivációit és természetesen nem csatlakozhatott Maulhoz, hiszen ő nem a galaxisnak tett szívességből akarta volna félreállítani Anakint és Palpatinet az útból, de azért mégis volt bennem egy olyan érzés, hogy egy kicsit szurkolok Maulnak, vagy legalábbis annak, hogy Ahsoka valamilyen szinten hallja meg a figyelmeztetését. Hogy ez mennyire vált be az majd a következő részekből kiderül, de itt most Maul ezzel a próbálkozással elbukott. A Jessevel kapcsolatos dolgokra kíváncsi leszek, ha tényleg esetleg neki lesz köze ahhoz, hogy Rex ne forduljon Ahsoka ellen és tudomást szerezzenek a chipről, akkor Maul lehet, hogy akaratlanul is, de nagy szolgálatot tett a jó oldalnak. Mindenesetre hátborzongató látni azt (ami a filmekből is lejön, csak ott nem volt ilyen szoros kapcsolódási pontunk a klónokhoz), hogy itt ebben a konfliktusban is már tényleg csak nagyon rövid idővel a 66-os parancs kiadása előtt is mennyire elhivatottan és hősiesen, közben a valódi céljukról mit sem sejtve küzdenek a klónok a Köztársaság és egyben a Jedik mellett. Látva itt Obi-Want, ő hamarosan az Utapaun majd kénytelen lesz szembenézni ezzel a kegyetlen igazsággal. Visszatérve még egy kicsit a sorozat fejlődésére, nem csak a látványvilág szintjén érhető tetten ez a fejlődés (ami gyöngyörű szép volt, mind a karakterek mozgásanimációját, arcmimikáját, vagy a részletgazdag kidolgozottságot illeti - a robbanásnál az üvegszilánkok fantasztikusan festettek), hanem gyakorlatilag minden tekintetben. Úgy röpködnek a keresztbe utalások a filmekkel - legyen az akár számozott epizód, akár spin-off - hogy csak kapkodjuk a fejünket, de bejön a képbe a Maul képregény is és még a sorozat régebbi évadaira és a Rebelshez is vannak kapcsolódási pontok, úgyhogy azt a híd jellegét, amit a különböző médiumok és korszakok között betölt ez a széria itt tényleg a csúcsra járatták. A szövegkönyv és a dialógusok valami zseniálisan vannak megírva (én azért még emlékszem az 1. évados Anakin és Ahsoka között párbeszédekre, amelyek meg sem közelítették ezt a színvonalat), de ez persze önmagában még nem elég... azt elő is kell adni valahogy! Amit itt Sam Witwer művelt Maulként az valami mesteri szinkronmunka volt, már önmagában az is elismerést érdemel, ahogy Mault a mozdulatait tekintve életre keltették, de úgy érzem a szinkron ad hozzá a legtöbbet. Ahogy gesztikulál, ahogy beszél, amilyen szövegeket mond (a tróntermi jelenet minden egyes apró kis részletével - a testtartás, a lekezelő beszédmód, a nagy reveláció - úgy ad hozzá Maul tekintélyéhez, hogy ez senki nem tudná szebben megkomponálni) egyszerűen végig az volt az érzésem, hogy nem egy animációs karaktert nézek, hanem egy hús-vér szereplőt. Kíváncsi leszek merre halad majd tovább a sztori, az a kis megbeszélésen látható volt, hogy Maulnak még tervei vannak a jövőre (a káosz közben a zavarosban halászni), de itt a párbaj során úgy éreztem, hogy ahogy leépítették Maul tekintélyét - Ahsoka legyőzte és még kissé meg is alázta, mintha Maul kissé összetört volna. Ez lehet a tudás miatt, aminek birtokában van, hogy Sidious nagy nemezise mindenképpen győzni fog és sikerre viszi a tervét nélküle, lehet amiatt is, hogy tudja, hogy nem sikerült a terve, hogy végezzen Anakinnal (abban Ahsokának igaza volt, hogy a láttotak alapján valószínüleg nem is bírt volna Anakinnal). Kár, hogy már csak két epizód van hátra, de azt már most ki merem jelenteni, hogy méltó befejezést kapott a sorozat!

Nagyszerű, akkor megvannak a karakterek Donát (Anakin + Gunray), Cupsy (Maul + Obi-Wan), Riddick (Palpatine + Padme), nálam meg Jar Jar és Qui-Gon. Az adás akkor a fent említett vázlat szerint fog lezajlani a témákat tekintve. Kezdésnek legyen akkor 20.00 óra, úgy hogy előtte egy fél órával már el lehet kezdeni "megkérkezni". A 90 perc környéki maximumra pedig majd figyelek, hogy ne nagyon lépjük túl. Igen persze.

Akkor eddig úgy néz ki, hogy @Donát - Anakin, @Darth Cupsy - Maul, @Darth Riddick - Palpatine, én pedig Jar Jart választottam. Az lenne még a kérésem, hogy a maradék négy karakterből is válasszon mindenki még egyet, szerintem róluk lenne még érdemes beszélni: Gunray, Padme, Obi-Wan, Qui-Gon. A filmre jellemző témák között az alábbiak megemlítésére gondoltam, a már említett midi-chlorianok lenne az egyik, aztán a politika, ezzel párhuzamosan maga a Köztársaság, és a Jedi Rend lenne még, amiről bővebben beszélni lehetne. A főbb motívumok közül, pedig a prófécia és a Kiválasztott kérdése is napirendre kerülhetne. Az adásmenet részletesen: 1. A legjellemzőbb dolog az adott filmmel kapcsolatban. (ezzel kezdenénk, ide jönnének be a fentebb említett témák is, plusz, ami még eszünkbe jut, zenei téma, egy snitt vagy hasonló jellemző, kifejezetten erre a filmre vonatkozó dolog). 2. Legjobb kohéziós elem a filmben (ami leginkább összekapcsolja a SAGA-val, a Kiválasztott és a prófécia ide is jöhet). 3. Amit megtudtunk a filmből és újdonságként hatott a SAGA-ban. 4. Kedvenc jelenetek (az adott filmből). 5. Ami a legkevésbé tetszett az adott filmből. 6. Főbb karakterek az adott filmből, akik nagy hatással voltak az adott epizódra/a trilógia, illetve a SAGA irányvonalára (ide jönne be a karakterek jellemzése, fejenként kettő). 7. A 11 filmes rangsorban az adott film helyezése, rövid indoklással. Kezdésnek én a vasárnapi napon 18, 19, 20 órát tűzném ki időpontnak. Kinek melyik lenne megfelelő?

Úgy látom, még senki nem választotta, úgyhogy akkor én Jar-Jart. A midi-chlorianokról mindenképpen beszélünk majd!

Én is jövök, mondjuk a pontos kezdési időpontot majd még leegyeztetjük. Szerintem Cupsy és Donát válasszatok nyugodtan és a maradékot majd Riddick-el, meg aki még esetleg jönne, azzal elosztjuk.

Nekem tetszett az a fordulat. A sorozatot se ismered és csak az első két könyvet olvastad amúgy?

Szerintem nem azért tért vissza a TCW, mert voltak még el nem mesélt történetszálak, amelyeket jó lett volna látni megvalósulni és nem is azért, mert mondjuk minőségét tekintve az animációs produkciók közül ez volt a legjobb és legizgalmasabb a SW-ban. Elsősorban Filoni miatt kapott egy lezárást, tehát a visszatérés a befejezésnek szól. Filoni "gyermeke" volt ez a sorozat és ha nem akarták volna ennyire befejezni, akkor a Disney szépen továbblépett volna, megjegyzem jogosan (ez az éra talán a leginkább kivesézet és körbejárt az egész Saga-ban és a TCW lassan 12 éve indult, ideje elengedni). A sztoriszálak megválasztása is a befejezésnek szól: Rex - Echo, Ahsoka és végül a Mandalore, ami a sorozat eredeti tervek szerinti befejezése is lett volna. A legfontosabb ezek közül a Mandalore, hogy így megkapja a széria a méltó lezárását és innentől kezdve ennek a korszaknak ebben a formában vége (képregényben, vagy könyvben a be nem fejezett történetek persze még megjelenhetnek, de a sorozat keretei között a Mandalore után bármit csinálni felesleges lenne, nem is fognak).

Azt hittem már legalább Ody Mandrellt is megemlítitek...

Én még keresem a szavakat... annyi érzelem, akció volt ebben a részben, hogy ezt még újra kell nézni. Amennyire sajnálom, hogy már csak három rész van, annyira örülök neki, hogyha az még három ilyen minőségű epizódot eredményez.

Maga könyv szerintem sem egy könnyű olvasmány, legalábbis én sem úgy estem neki, mint anno a Trónok Harcának és rövid idő alatt átrágtam magam rajta. Van egy speciális hangulata az egész műnek, talán, mint az Arrakisnak, hogy idő kell ahhoz, hogy hozzászokjon az ember. Ami nekem még nehezítette egy kissé a befogadást, hogy Frank Herbert amellett, hogy egy távoli jövőben játszódó világot épített fel, mindezt olyan részletességgel tette, hogy az erőviszonyok, a frakciók, a galaxis helyzete és az olyan finomságok, hogy ki hol helyezkedik el ezen a sakktáblán csak idővel bomlik ki, addig meg (legalábbis nekem) sokszor nem volt könnyű eligazodni és rendesen átlátni a helyzetet, hogy az adott szervezetek, csoportok, szereplők hogyan hatnak egymásra. Viszont miután ez megvan szerintem egy zseniális történet kerekedik ki belőle és megéri rásszánni az időt, bár nem felétlenül az a könyv, amit csak úgy egy lazulós félórára elővennék, ha éppen olvasni akarok.

Feloszthatjuk a karaktereket, ide beteszek néhány nevet az első filmből, aki szerintem érdemes lenne, hogy szóba kerüljön: Qui-Gon, Obi-Wan, Anakin, Padmé, Jar-Jar, Maul, Palpatine, Gunray. Mindenki választhat egy karaktert (nekem igazából mindegy melyiket), de szerintem Qui-Gon és Jar-Jar mindképpen kerüljön be az adásba, mert szervesen hozzátartoznak ehhez a részhez, előbbi csak ebben a filmben szerepel, míg utóbbi a SW talán legmegosztóbb és legutáltabb karaktere és később már egyre kevesebbet láthatjuk a további filmekben.

Szerintem egy céldátumnak megnevezhetnénk a jövő hét hétvégét (gondolom hétvégén senki nem dolgozik) addig lenne idő mindenkinek újranézni a Baljóst, aki meg akarja ejteni a kibeszélő előtt, meg összeszedni a gondolatainkat. A forgatókönyv pedig Donát listája után lehetne ez: (ebbe persze még bele lehetne írni, akinek van ötlete hozzá) 1. Kedvenc jelenetek (az adott filmből) 2. Legjobb kohéziós elem a filmben (ami leginkább összekapcsolja a SAGA-val) 3. Amit megtudtunk a filmből és újdonságként hatott a SAGA-ban 4. Ami a legkevésbé tetszett az adott filmből 5. Mi a legjellemzőbb dolog az adott filmmel kapcsolatban, ami elsőre eszünkbe jut az adott alkotásról (lehet egy snitt, egy jelenetsor, egy karakter, vagy zenei téma is) 6. Egy esszenicális karakter az adott filmből, aki nagy hatással van az adott epizódra/a trilógia, illetve a SAGA irányvonalára 7. A 11 filmes rangsorban az adott film helyezése.

Szerintem a könyv szellemiségéből sok mindent nem tudott megfelelően átadni és a karakterábrázolásnál sem volt tökéletes.

Nagyon jók a képek, a könyv után iszonyúan várom ezt a filmet, meg eleve Villeneuve miatt is. A szereplők teljesen rendben vannak és jó látni Csani fotóján, hogy a fremeneknek nem világít a szeme, hanem csak szimplán kék! Itt van egy videó arról, hogy mi lehet a film sorsa az idei filmévben tapasztalható csúszások, tologatások tekintetében: (egyébként akit mélyebben is érdekel a Dűne univerzum - és egyébként a Trónok Harca, annak nagyon tudom ajánlani ezt a csatornát)

Úgy tudom ez az információ közvetlenül Martintól származik, aki arra a konkrét kérdésre válaszolta ezt, hogy Benjen Stark és Hidegkéz ugyanaz a személy-e... és azt írta, hogy nem. Ettől még persze lehet, hogy kamuzott, vagy direkt akarta félrevezetni a rajongókat, ami nem lenne elképzelhetetlen, én még sem venném biztosra, hogy ugyanaz lesz, mint a sorozatban. A könyveket és a sorozatot összehasonlítva több alkalommal is előfordult, hogy két meglévő különálló karakter történetszálát átdolgozták és egybegyúrták (Jeyne Poole - Sansa Stark, Edric Storm - Gendry, Arianne Martell - Ellaria Sand stb.), ami az adaptációval együtt járt, hogy nagyon szerteágazó lett volna a történet, bizonyos szálakat nem tartottak érdemesnek arra, hogy abban a formájában beleszőjék a sorozat szövetébe, mint ahogy a könyvekben benne van (Dorne, Lady Stoneheart, Victarion, Marwyn) így sok helyen leegyszerűsítették az egészet... lehet, hogy Hidegkéz és Benjen Stark esetében is hasonló fog történni, hogy adott két különálló történetszál, ami a könyvben nem kerül átfedésbe. Azt elsimerem, hogy szólnak jó érvek amellett, hogy miért legyen Benjen Hidegkéz, de amellett is, hogy ő egy másik személy. Szerintem Martin mindenképpen szeretné befejezni a történetet, csak már eléggé túlnőtt rajta. A harmadik könyv után nagyon sok olyan új karaktert, konfliktust hozott be (úgy, hogy a régi szálak is még leginkább széttartottak), hogy ennyi mindent kézben tartani és szépen lassan egybefésülni a maradék két könyvben nagyon nehéz feladat. Emellett persze ott lehet a nyomás is, hogy időközben a sorozat hatására is egyre nagyobbra nőtt a rajongótábor, nagyobbak az elvárások, több a figyelem az egész projekt körül és ennek a súlyát Martin is érzi gondolom, amellett, hogy tényleg nehéz lesz egy olyan befejezést kitalálnia, ami mindegyik szálnak a végére pontot tesz. Attól én nem aggódnék, hogy a sorozat elvette volna a figyelmet a regényfolyamról, mert ugyan a nézők többsége valószínűleg csak a sorozat iránt érdeklődött igazán (eleve szerintem nagyobb az a csoport akik csak sorozatokat néznek és kisebb akik az olvasók, bármilyen franchise esetében a két formátum befogadási szintje miatt) - egy időben én is ilyen voltam - de emellett sokan vannak, akik kifejezetten a könyvekért rajonganak. Ahogy Yoda is írta a könyvek nagyon sok szempontból eltérnek a sorozattól, rengeteg új karaktert, konfliktust mutatnak be bennük, voltak akiket másképp kezeltek, voltak akik ugyan szerepeltek a sorozatban is, de más szerepet kapnak a könyvekben és ezért a befejezéssel kapcsolatban is számíthatunk meglepetésekre. Azt is el tudom képzelni, hogy hasonló lesz a vége a könyveknek is, mint a sorozatnak, mert az lehet, hogy a főbb erővonalakat lefektette Martin a showrunnereknek, hogy a legfontosabb szereplők közül ki hal meg, illetve mi lesz Westeros sorsa a fináléban, de az nagyon nem mindegy, hogy hogyan jutunk oda és milyen lépések láncolatán keresztül következik be az a végkifejlet. Mivel nagyon sok szál van, ami vagy kimaradt, vagy másfelé tart a könyvekben, ezért szerintem teljesen ugyanazt nem is lehetne megvalósítani, inkább csak a végső sorsokat tekintve lehet arra számítani a sorozat ismeretében, hogy a könyvekben mit olvashatunk majd. Emellett ott van az is, hogy nem tudjuk, hogy Martin pontosan mit mondott a Beniofféknak és azt ők mennyire Martin elképzelései szerint valósították meg az utolsó évad befejezésében, vagy akár Martin - nem feltétlenül csak a sorozatzáróval kapcsolatos negatív vélmenyek (nekem sem tetszett) hatására, hanem akár írás közben is változtat végül a történeten. Ezeket mind csak akkor tudjuk majd meg, ha egyszer megjelennek a könyvek, viszont csatlakozva Jake-hez, ha most ilyen körülmények között (amikor minden ideje megvan az írásra, nem kell rendezvényekre járjon meg semmi egyéb külső tevékenységet végeznie) nem tudja befejezni a 6. könyvet Martin, akkor talán tényleg az örökkévalóságig várhatunk a Winds of Winterre.

A karanténban megszületnek a korona-dalok...

A Véreb igazából nem tér vissza, a negyedik könyvben volt az a rész, mikor Brienne a Csendes szigeten járt volt ott egy sírásó és ott azt mondták neki, hogy a Véreb meghalt - ezt egy metaforaként értelmezve a Véreb, mint személyiség ugyan tényleg halott, de Sandor új emberként túlélte és a nagydarab sírásó, akit látott ott Brienne az bizony ő volt. Ez persze hivatalosan nem lett még megerősítve, de vele kapcsolatban valószínűleg ez lesz a sztori. Benjen Stark nem tér vissza sem a 4. sem az 5. könyvben, azt egyelőre nem tudni mi lett vele (Hidegkéz nem azonos személy vele, aki szerepelt a 3. könyvben és az 5. könyvben is benne lesz majd). A Hegy és Mance körül az ötödik könyvben lesz némi kavarás, illetve ebben a könyvben feltűnik egy új szereplő is, akinek a pontos személyazonosságát nem lehet biztosan tudni. Lady Stoneheart egyébként már a 3. könyv végén feltűnik, a negyedikben keveset szerepel, az ötödikben viszont csak említés szintjén jelenik meg. Azt, hogy vele mit akart Martin és mit szeretne kihozni a karakteréből, majd valószínűleg a hatodik könyvben tudjuk meg (Martin elmondása szerint ott nagyobb szerepet szán neki)... már ha megjelenik valamikor.

A második résznek márciusban kellett volna megjelennie a Gabo kiadásában, de most az láttam, hogy ugyan már előrendelhető, de csak május 6.-án fog megjelenni. Eredetileg ebben az évben megjelent volna a 6 könyv, de szerintem erre idén már nagyon kicsi az esély, szóval, ha ezeket az új kiadásokat akarod összegyűjteni, az lehet, hogy át fog nyúlni 2021-re.

Szerintem is jó ötlet, ha csak a filmekre szorítkozunk, mert ezeket könnyen újra lehet nézni az adások előtt (én most be is terveztem ezt), míg egy sorozatnál ezt nehezebb megoldani és sok epizód, évad összefolyhat, ha valaki már régebben látta, úgyhogy azt majd későbbre tervezzük akkor. @Darth Riddick Egyébként szerintem Donát vázlatpontjaihoz sokat nem kellene hozzátenni, mert (a korábbi tapasztalatok alapján) félő, hogy nem tudnánk tartani az időkeretet és nagyon hosszúak lennének az adások. Szerintem még azt lehetne amúgy belevenni, hogy mi a legjellemzőbb az adott filmre, ha így a Sagan belül előjön és rágondolunk és mi jut eszünkbe az adott filmről, ami egy elsőre magától értetődően beugrik. Esetleg minden egyes filmnél meg lehetne még nevezni egy - egy fő karaktert akiről bővebben is beszélünk, aki nagyon jelentős szerepet kap a filmben, vagy az adott filmben nagy hatással van akár arra történetre, akár hosszú távú hatásaiban az egész Sagara. Illetve lehet, hogy én a rangsorolást kivenném, de csak azért, mert én a magam részéről annyira nem szeretem a filmeket rangsorolni.

Nagyon tetszett ez a történetszál és a lezárásaként ez az epizód volt talán a legjobb. A közösön végigélt kaland hatására pedig a testvéreknek is megváltozott a véleményük a jedikről. Itt külön jó volt az, hogy míg korábban csak egy gyors találkozás okozta negatív benyomás alapján ítélték el őket, itt most Ahsokán keresztül elsőkézből, személyesen is megismerkedhettek a Jedik egy másfajta oldalával. Amellett, hogy a PT sok szempontból kényes helyzetbe hozta a Jediket és itt a sorozatban is náluk a morális iránytűk azért néha komolyabb mágneses viharba kerültek, mégis alapvetően nekem mindig is az volt az érzésem a Jedikkel kapcsolatban, hogyha nem is felelnek meg annak az idealisztikus képnek, amit korábban pusztán az OT ismeretében gondolhattunk róluk (vagy ahogy Rafa és Trace gyerekként elképzelte őket) azért mégis egy olyan erkölcsi talapzaton állnak, ami egyértelműen pozitív irányba mutat. Ami különösen érdekessé tette ezt a helyzetet, hogy Ahsoka már nem tagja a Jedi Rendnek mégis azalatt a kevés idő alatt is, amit a Templomban töltött jobban internalizálni tudta azokat az elveket és normákat, mint sokan, akik akár évtizedeket is töltenek ott és jó példával tud szolgálni arról, hogy mit is jelent önzetlennek, segítőkésznek, vagy akár általánosságban Jedinek lenni... a Renden kívűlről jőve is. Rafa viselkedését én annak tudnám be, hogy az epizód elején kvázi visszakerülnek abba a helyzetbe, ahonnan az előző rész elején elindultak, megint be vannak zárva és meg kellene valahogy szökniük innen. Itt mintha ezzel parallel módon Rafa is visszatérne az előző rész elején látott formájához, ami szólhat akár annak, hogy a belső változást nem követte a megmenekülésükkel együtt járó katarzis, hanem megint be vannak zárva és nem tudják mi lesz velük. Itt mondjuk ez azért tényleg zavaró, mert ahogy Pildi is írta ebben a helyzetben (főleg az előző részben látott összekovácsolódás után) egy ideális lehetőség lett volna Ahsoka számára, hogy coming outoljon, így viszont, hogy egymást hibáztatták erre nem volt esély. Az epizód további felépítése viszont tetszett. Ahogy Ahsokának lehetőséget adtak arra - és ezt viszonylag hamar le is zavarták - hogy ismét bizonyítsa a nővérek felé a jószándékát, ennek hatására pedig Rafának is átbillent az a kapcsoló, amit már az előzőr részben is láthattunk. Megint csak párhuzamot vonva ezzel a kiszabadításukat sem kellett így úgy elhúzni, mint az előző epizódban, ezért nem volt az az érzésem, hogy noha az alaphelyzet hasonló volt a rész elején, mint a 7. epizódnál, mégis ahonnan indultak, utána másfelé vitték el itt a történetet. Azt is jó volt látni, hogy a nővérek itt most Ahsoka segítsége nélkül tudták sikerre vinni a fűszerlopási akciót, ez mindenképpen fejlődésként hatott - egyben egyfajta kitekintés is a jövőre nézve, hogyha már Ahsoka nem lesz ott velük azért ők ketten is el tudnak intézni dolgokat - még ha ez végül oda is vezetett, hogy őket is ki akarták végezni. Ehhez kapcsolódva az is jó volt végül, hogy a mandaloriak nem jelentek meg ilyen deus ex machinaként és nem ők mentették meg Ahsokáékat, hanem maguknak kellett megoldani a szökést és Bo-Katan csak az epizód végén találkozott Ahsokával. Végezetül még annyit erről a szálról, hogy szerintem nagyon jó volt ezt látni Ahsoka miatt, ha megnézzük, hogy honnan indultunk (útkeresés, egyedüllét, céltalanság) és hová jutottunk el, úgy érzem, hogy nem csak egy jó sztorit, egy kalandot kapott Ahsoka, ami hidat képez az 5. évad és a 7. évad között, hanem egyfajta megerősítést is, hogy szükség van még rá a galaxisban és tud még hasznos lenni és jó ügyekért harcolni, akár úgy is, hogy a korábbi élete, az identitása, ami a Jedikhez kötötte nagy csorbát szenvedett. A magányos egyedüllét után megismerkedett a Martez nővérekkel, akikkel nem indult könnyen a kapcsolata (itt szerintem ez egy plusz volt, hogy a Jedisége ebben a közegben nem egy előny volt, hanem inkább hátrány és nehezen merte felvállalni, ami az önidentifikációnál is előjött, hogy nem akarja magát Jedinek nevezni, mert mintha egyfajta tagadásban lenne, amiatt hogy mennyire csalódott a Rendben és ez még mindig egy komoly sebnek látszik) mégis el tudta fogadtatni magát és a végén úgy gondolom barátokat is szerzett. Emellet az epizód végén láthatunk egy újabb bizonyítékát a fentieknek, Bo-Katan a segítségét kéri és már indul is egy újabb kalandra - ugyan ott vannak a kétségek a fejében, de mégis egy céltudatos Ahsokát látunk, aki nem csak úgy teng-leng a Jediktől való távozása után, hanem felhasználva a tudását és azt a lelkületet, amit a negatív események sem tudtak kikezdeni, proaktívan beleveti magát az életbe.... és innen indul majd az utolsó történetszál!

Kellemes ünnepeket mindenkinek!

Engem is érdekelne Donát ötlete és érdekes lenne így az elejétől a végéig végigmenni a sorozaton. Egyébként úgy emlékszem régebben még tervben volt a Mandalori 1. évadáról is egy adás, meg esetleg egy a TCW-ról, ha befejeződik majd a sorozat.

Most a különleges helyzetben Velencébe a delfinek tértek vissza, Walesbe meg a kecskék:

Azzal egyetértek, hogy ez a történetszál és talán még az előbbi sem tartozik bele abba a kategóriába, mint mondjuk az Umbara, a Mortis, Fives, vagy Maul történetszála a korábbi évadokból, de én teljesen elégedett vagyok eddig az utolsó évaddal. Nem tudom mire gondolt Ashley, de számomra ez az egész utolsó "évad" nem egy igazi teljesértékű szezonként működik, hanem, mint egyfajta jutalomjáték. A sorozatba behozott új karakterek közül a legtöbbet szerepeltetetteknek/legérdekesebbeknek ad egy utolsó felvonást ebből a korszakból. Rex-é volt az előző történetszál, itt az esszeznciális volt, hogy megtudjuk mi történt Ahsokával a Rendből való távozása után és az utolsó történetszálban ők ketten együtt fognak pontot tenni ennek a háborús kalandjuknak a végére, úgy hogy ott feltűnik Maul is (őt nem a TCW találta ki, de itt kapott igazán mélységet), egyedül talán Ventress hiányozhatna, de ő meg már megkapta a lezárását a Dark Discipleben. Így számomra működik ez az utolsó szezon, de jobb lett volna, ha rendes 22 epizódos etapokban megy le a 6. és a 7. évad is és akkor ezek a történetszálak is máshogy csapódnak le, egy évad részeként, így önmagában lehet kissé elmaradt sokaknak a várakozásától. Volt néhány éve egy ilyen virális kép a közösségi médiában egy ruháról és hogy annak milyen is a színe valójában... nem akarok hasonlót elindítani, de ez márpedig zöld! Erről talán még mindig nem tudunk eleget, de nekem úgy tűnt, hogy még a Coruscanton sem annyira az általános műveltség része a Jedi Rend és annak működése. Homályos ideáljaik vannak róluk (kb. mint a kis Anakinnak a Tatooine-on) és aztán ezt az idealisztikus képet zúzta össze az, hogy otthagyták őket magukra a bajban. Egy gyereknél meg ráadásul ez egy általánosnak is mondható reakció, hogy nem tud a maga totalitásában úgy átlátni egy helyzetet és mindenképpen felelőst keres. Amúgy ez nem feltétlenül csak gyerekek esetében működő reakció, hogy könnyebb valakit megnevezeni felelősnek, mint pusztán a személytelen véletlennek tulajdonítani a problémát, ami így sokkal fájdalmasabb. A háború kitörése kapcsán szerintem csak az általános politikai tájékozatlanság világlik ki (vagy jól működik a propaganda), de az a korábbi részekben is több helyen felfedezhető, hogy akár Ahsokával kontrasztban is mennyire keveset tudnak arról, hogy hogy működik a világ.

Úgy érzem most egy új dolgot hozott be a sorozat ebben az epizódban, korábban azt már számtalanszor láthattuk, hogy hogyan képes kiegészíteni a filmek világát és akár új értelmet adni ott látott jeleneteknek. Most arra is kaptunk egy példát, hogy magán a sorozaton belül is képesek erre és visszautaltak egy még az első évadban látott jelentéktelennek tűnő apróságra, megmutatva azt egy új nézőpontból. Ebből a nézőpontból pedig egy teljesen más képet fest az a jelenet, ahogy Cad Bane és bandája elmenekül a Coruscantról Ziroval. Egy badass fejvadász nagyszerű belépőjének gondoltam eddig azt az epizódot, ahol először ismerkedhettünk meg ezzel a karakterrel, de most már ez után a rész után egy másik vetülete is felmerül annak az akicónak, hogy mit okozott ez a Martez család számára. Önmagában arra is egy jó kis történet volt az övék, hogy a nem kifejezett harci cselekmények is hogyan érinthetnek egy átlagosnak tűnő családot és megannyi teher és feladat között a Jediknek sincsen mindenre ideje, ezek alapján meg nem is nehéz elfogadni, hogy Martezék nem nagyon szívlelték a Jediket (bár azt is meg tudom érteni, hogy lehet Lumináráéknak már utána rögtön harcba kellett vonulniuk és nem volt idejük ilyen galaktikus léptékben mérve apróbb ügyekre). Trace pálfordulása nekem nagyon furcsa volt. Ugyan továbbra is naív, de amíg eddig olyan butácskán, esetlenül tette ezt, most már egy igazi kis terminátor vált belőle. Sokkal kompetensebbnek tűnik, kezdeményező, vagány, talpraesett, csak ez nekem nem következik az előző részekben látott karakteréből. Rafánál az nagyon tetszett, hogy amellett, hogy még mindig próbálja fenntartani ezt a magabiztos, majd valahogy én elintézem - képet magáról, azért a kínzás és a megpróbáltatások hatására kissé lehullott róla is a máz és megláthatjuk azt az árva gyereket, aki egyedül maradt a testvérével és rászakadt a közös életük minden gondja és felelőssége. Ahsoka meg szokás szerint jó volt, ő próbált meg mediálni a két nővér között és rendre kihúzta őket a bajból ahogy tudta. Azt mondjuk frucsálltam, hogy Rafa nem vette észre, mikor Ahsoka "felröptette" Tracet annál az ugrásnál. A mandaloriak feltűnése fog majd gondolom átvezetni az utolsó történetszálra, nekik meg lehet elszámolnivalójuk a Szindikátussal. Azért kíváncsi leszek, mennyire lesz esetleg deus ex machina Ahsokáék megmenekülése, ha a mandaloriak is bekapcsolódnak az akcióba. Egyébként ez a szál és a nővérek története szerintem abból szempontból is jót tett Ahsoka karakterének, hogy megmutatta, hogy a távozása után is ott vannak még benne azok az ideálok, amiket Jediként követett és ami része az identitásának, de emellett most kilépve a Templom falai közül rálátást nyert egy olyan világra, amelyben ezek az ideálok megkérdőjeleződnek, akár a Jedikkel szemben is, de a hősiesség és a segítő szándék még mindig élénken ott van benne.