Whill

@Darth Revan9 meghoztad a kedvemet ehhez a könyvhöz. A Gyűrűk Urát nagyon szeretem, és régóta szeretnék más hasonló fantasyt is olvasni. Sajnos mostanában a Trónok Harca-féle nyersebb, "realistább" irány a divat, de a leírásod alapján ez olyan klasszikusabbnak tűnik.

Szerintem Rey nem érvénytelenítette el Anakin áldozatát. A Jedi Visszatérben Anakin elhozta az egyensúlyt, és legyőzte a sitheket. Amit az új trilógiában láthattunk, az egy visszatérési kísérlet volt, ami még akkor megbukott, amikor Palpatine ténylegesen testet ölthetett volna. Ha nincs Anakin, akkor egy ereje teljében lévő Palpatine ellen kellett volna harcolni, és oda Rey kevés lett volna. Mellesleg a visszatérési kísérlet megállításában részt vett Ben Solo, aki Anakin egyenes ági leszármazottja, tehát Anakin még ilyen módon is hozzájárult Palpatine legyőzéséhez. Az előzmény trilógia Anakin bukása, az eredeti trilógia Anakin visszatérése és az egyensúly elhozatala, a folytatás trilógia pedig Anakin hagyatékának és az egyensúlynak a megőrzése. Szóval szerintem Anakin önfeláldozásának továbbra is súlya van, Rey és Ben pedig az általa elhozott egyensúlyt őrizték meg.

Az új részek egyben jönnek ki, vagy hetente?

A Baby Yoda sikerét látva biztos, hogy itt is lesz valami nagy dobás. Tanultak abból is, hogy a Star Wars név önmagában nem ad el egy filmet, lásd a Solo-t. Szóval nyugi, lesz itt még meglepetés.

Kis apróság, szerintetek ha már Rey megtette, Finn fog felvenni vezetéknevet? Ha igen, mi lenne az?

Boldog új évet mindenkinek!

Sikerült a végére érnem. Huh, hát jó hosszú volt, viszont egyáltalán nem unatkoztam. Az új szereplők mind tetszettek, és örültem, hogy össze volt kapcsolva a Széthasadt Birodalom, az Utóhatás, és a Battlefront II eseményeivel. A kedvenc részem az volt, amikor az erdőbolygón voltak, ahol az elhagyatott Jedi-templom volt. A harcjelenetek feszültek voltak, és tudtam izgulni a szereplőkért. Különösen tetszett a Hellion's Dare üldözése, át tudtam érezni Wyl és Chass fájdalmát, ahogy fokozatosan veszítették el a társaikat. Összességében megadom rá az 5 csillagot, és kíváncsian várom a folytatást.

Így az évtized végén, ki hogyan rangsorolja az eddigi Disney-termést? Én így: 1. Rogue One - kiváló film, elejétől a végéig fenntartja az érdeklődést, hangulatos. A scarifi ütközet talán az eddigi leglátványosabb csata, amit Star Warsban láthattunk. Tetszett, hogy nem csak egy sima kémsztorit kaptunk, hanem az Erso család tragédiája köré lett felhúzva, és minden főszereplőnek megvolt a háttértörténete, ami izgalmassá tette. 2. The Mandalorian - izgalmas (bár néha kiszámítható) cselekmény, fordulatos, és tele van meglepetéssel. Az új Star Warsok közül ez tudott a legjobban beépülni a popkultúrába (főleg Baby Yodának köszönhetően), és rengeteg emlékezetes pillanattal gazdagította az univerzumot. 3. The Last Jedi - a folytatástrilógia legerősebb darabja. Néhány változtatással akár a lista első helyére is kerülhetett volna. Nekem Rian Johnson kísérletezgetős, művészfilmes megközelítése jobban bejön, mint Abrams kommerszebb, nosztalgiára építő stílusa, és szerintem Lucas szellemiségéhez is ez áll közelebb. A film képi világa nagyon erős, és az összes körül ez tartalmazza a legtöbb mondanivalót. A tempója viszont néhol kicsit lassú, szerintem bőven belefért volna két órába is ez a történet. A humor néhány ponton nekem túlságosan Marveles volt. 4. Rebels - lassan indult, a második évad már nagyszerű volt, a harmadiktól kezdve pedig zseniális. Sok érdekes szereplő került be a kánonba a Rebelsnek köszönhetően, és sok népszerű karakter visszatért. Az eddigiek közül ez a sorozat nyúlt hozzá a legszabadabban a galaxis misztikusabb aspektusához, és ennek köszönhetően olyan jeleneteket is láthattunk, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A befejezés szépen lezárta a történetet, de mégis lehetőséget nyitott sok további érdekes sztori elmeséléséhez. 5. The Rise of Skywalker - voltak hibái, de alapjában véve egy jó film volt. Palpatine visszatérését jobban is elmagyarázhatták volna, viszont maga az Exegol, és az azt övező sith-környezet a trilógia egyik csúcspontja. Adam Driver az SW történetének egyik legjobb alakítását nyújtja. 6. Solo - Nem voltak nagy elvárásaim a filmmel kapcsolatban, ezért pozitívan csalódtam. Egy nagyszerű kalandfilm kiváló karakterekkel és megfelelő tempóval. A kedvenc részem a Kessel Run és az óriás polipszörny elleni harc, látvány szempontjából lenyűgöző. Az viszont negatívum, hogy a film végére Han túlságosan pozitív karakter lesz, és ezzel kissé aláássa az eredeti trilógiában történő karakterfejlődését. 7. The Force Awakens - egy jól pörgő film, amit bármikor szívesen berakok és megnézek, de nem hagy bennem mély nyomot. Az új karakterek mind tetszettek, viszont borzasztóan zavaró, hogy kb. semmire nem kapunk választ, és semmit nem tudunk meg a galaxis helyzetéről. Abrams gyenge pontja a világépítés, és ezen a filmen nagyon látszik. Nem örülök neki, hogy valami újdonság helyett az eredeti trilógia status quo-ja lett visszaállítva, és a határok feszegetése helyett a nosztalgiára épített. Ennek ellenére nem rossz film, jók a karakterek, jó a történetvezetés, de lehetett volna sokkal jobb is. 8. Resistance - túlságosan gyerekes, a főszereplő hihetetlenül inkompetens és idegesítő, és gyakorlatilag semmi sem történik benne. A Disney-korszak eddigi filmjei és sorozatai közül ez az egyetlen, amire nyugodt szívvel tudom mondani, hogy rossz. A rajzstílus elmegy, de jobban örültem voltna, ha Rebels/TCW stílusánál maradnak. Összességében pozitív számomra a Disney és a Lucasfilm eddigi kollaborációja, és izgatottan várom, hogy mi jön a 2020-as években.

A Vader-képregényekben szereplő Cylo doktorról volt már szó? Ő volt az, aki klónozta magát, és a saját klóntestei között utaztatta a tudatát ha valamelyik teste meghalt. Lehet, hogy Palpatine az ő technológiáját vette el, és felturbózta némi sith mágiával.

Az már 100%, hogy januárban be lesz jelentve a 2022-es film?

Azzal egyetértek, hogy a Marvel-univerzum nagy hiányossága, hogy kevés az igazán jó főgonosz. Lokin és Thanoson kívül valóban nem nagyon akad olyan, aki ikonikussá válhat. Viszont az nem igaz, hogy a főszereplők nem összetett karakterek. Amerika kapitány például egy alapvetően kétdimenziós karakterből (tökéletes katona aki mindenáron a hazáját szolgálja) a filmek során szépen kiábrándul az amerikai eszményből, és a Polgárháború idejére ő lesz a legnagyobb ellensége az állami kontrollnak. A szabadság és az Amerikai Álom megtestesüléséből egy körözött terrorista lesz, aki szakadt ruhában szakállasan küzd az éjszakában. A Hulk gyakorlatilag az emberi psziché metaforája, ahogy a tudatalatti (a Hulk) és a tudatos (Bruce Banner) én küzd egymással. A Fekete Párduc azt a kérdést feszegeti, hogy egy fejlett, de rejtőzködő szuperállamnak mennyire van joga beleavatkozni a "halandó" országok dolgába. Maga a karakter nem túl komplex, de a vele és Wakandával járó morális kérdések elgondolkodtatóak. Szerintem ezek a filmek sok szempontból pont a szuperhősökről kialakult kép dekonstruálásában vesznek részt, ahogy ezek az "istenek" idővel megöregszenek, olyan dolgokat tesznek, amik morálisan elfogathatatlanok (például az egész Polgárháború fő konfliktusa abból ered, hogy a világ megmentése közben elcsesznek valamit és egy rakás ember meghal), mellette pocakot eresztenek és szakállasak lesznek. Szerintem a VIII. rész esetében valami hasonlóval próbálkoztak Luke karakterével, akiről 30 éven keresztül az élt a fejünkben, hogy mekkora jedi lovag, aztán gyakorlatilag egy depressziós remetét kaptunk, aki nem hajlandó többé jedit képezni.

Szerintem előbb-utóbb meg fogják lépni. A Joker sikeréből látható, hogy van igény a nagyobb franchise-ok kapcsán is a komolyabb hangvételre. Ha ezzel csökkenteni tudják a rajongókban kialakult általános ellenszenvet a Star Wars iránt, akkor megcsonálják. Szerintem a PG-13-as korhatárt Star Warsban sosem fogják átlépni, de nem is kell vérnek folynia ahhoz, hogy egy film komoly legyen. A Marvel-filmeket azért nem tartom elrettentő példának, mert azokban a filmekben van egy jól lefektetett szabályrendszer tisztán látható erőviszonyokkal, amihez az összes film alkalmazkodik. Az egyetlen fegyver, ami tényleg "isteni" erőt ad, az az Infinity Gauntlet, de annak az összerakásáért 20 filmen keresztül küzdöttek. Én sem tartom a filmművészet csúcsának a Marvelt, de azt be kell látni, hogy képes volt mítoszt adni a 21. századi fiatalságnak (akik már sokkal kevésbé vevők az ilyesmire, mint a 70-es és 80-as években), és sokkal igényesebb filmeket gyárt az átlag lövöldözős akciófilmeknél. Szerintem a hanyatlás jele az lesz, ha majd a kultúrában ezt a helyet a Pappa Pia vagy a Mechano-Godzilla fogja elfoglalni.

Az indítóposztban nem a sithekre gondoltam, hanem az Exegolon lévő "Sith Eternal" szektára.

Ennek az évtizednek egyértelműen a Marvel-univerzum az a nagy generációs filmélménye és mítosza, ami annak idején a Star Wars, később pedig a Gyűrűk Ura és a Harry Potter volt. És nincs ezzel semmi baj, változik a kor, lehetne sokkal rosszabb is a helyzet.

Ha el is pusztítják, remélem, hogy nem annyi lesz, hogy egy könyvben pár sorral letudják. Simán lehetne köré jó sztorikat felépíteni, mint például a Jedi Akadémia-trilógiában a massassi templom, amit Exar Kun szelleme kísért.

Az új kánon bevezetésekor is próbálkoztak egy új időszámítással (a Baljós Árnyakhoz viszonyítva), de senki sem használta, ezért visszatértek a BBY/ABY-rendszerre. Szerintem ennek is hasonló lesz a sorsa, nem értem miért kell egy jól működő rendszert megváltoztatni.

Én vagyok az egyetlen, akinek mélységes megkönnyebbülést okozott, amikor IG-11 különösen kegyetlen módon elintézte a két szemétládát, akik a Gyermeket ütlegelték?

Semmi gond azzal, amit írtál, meg tudom érteni, ha valaki nem rajong ezekért a filmekért. Csak kicsit árnyalni próbáltam a képet, hogy tömegfilm és tömegfilm között is van különbség.

A Jedi Visszatér után egyértelmű volt a helyzet: megalakult az Új Köztársaság és Mon Mothma került az élére, Luke megalapította az Új Jedi Rendet, kergették a Birodalom maradványait egy darabig, stb. A IX. rész befejezése viszont sokkal több kérdést felvet. Rey ismét nekilát a jedik kiképzésének? Finn jedi-lovag lesz? Az Első Rend és a Sith Eternal végleg megsemmisült, vagy vannak maradványai? Újra Új Köztársaság lesz az államforma, vagy valami más? Ki lesz a vezetője? Az Ellenállásban Leia és Holdo halála után nem igazán volt vezető-egyéniség, Poe nem hiszem, hogy politikus akarna lenni.

Tény, hogy a Marvel filmeknél van egy bevált formula, amit folyamatosan új köntösbe csomagolva eladnak, de szerintem közel sem ilyen rossz a helyzet. Azért ezek mégis csak olyan filmek, amikhez szükséges a nézők részéről is némi aktivitás, különben a több száz karaktert és a millió felé ágazó történetszálakat nem tudnák követni. Sokkal komolyabb munka van egy-egy ilyen történet megalkotásában, mint egy átlagos robotos zúzós vagy autósüldözéses filmben. Ha megnézed a Marvel-filmek rajongótáborát, nem legalja emberekből áll, hanem egyetemisták, sci-fi rajongók, fantasy-rajongók stb.

Öt percen át kutakodtam a neten, mire leesett, hogy a füzetek nem is hetente, hanem havonta jönnek. Ezt teszi velünk a hardcover-only megjelenés.

Nem lepődnék meg, ha a napokban bejelentenének egy tie-in könyvet vagy képregényt.

Ismét kiváló rész volt. Nem volt teljesen kielégítő a befejezés, de legalább fenntartja az érdeklődést a 2. évad iránt. Annak örültem volna, ha kiderül, hogy a birodalmiak miért keresik a Gyermeket, ez szerintem a Mando nevénél és arcánál is fontosabb lett volna. Bele se merek gondolni, hogy milyen történetmesélési potenciál van Yoda fajának a keresésében, az biztos, hogy nem győzöm majd kivárni a 2. évadot. Végül is bejött az egyik várakozásom, láttunk fénykardot a fináléban, ráadásul nem is akármelyiket.

Igen, nekem nagyon tetszett. Egyedül a Gonosztevők végén lévő előzetes volt zavaró, az szerintem nem kellett volna bele.

Igen, főleg az elmúlt öt évben a Marvel képregények a nagyobb profit érdekében iszonyatosan rámentek a kismillió rebootra, alternatív univerzumra, újraindításra, és crossoverre. Egy ideje már gyakorlatilag követhetetlen emiatt. Nem akarok boomerkedni, de számomra a Marvel képregények a 90-es és a 2000-es években voltak a csúcson. Akkoriban már modern volt a történetvezetés és az ábrázolás, de még volt súlya egy olyan nagyobb eseménynek, mint az Infinity War, Civil War, vagy House of M. Mostanában gyakorlatilag félévente van egy mega-crossover, az Infinity/Secret/Civil/War/Empire szavak tetszőleges sorrendbe rakásával.