Darth Revan9

Szerintem meg egyformán vannak a bolygón mindenféle szexuális irányultságú emberek. Egyszer olvastam egy kutatásról, mely szerint a legtöbb ember valójában biszexuális - nem mindenki, nyilván. Illetve a legújabb kutatások szerint az ember szexuális irányultsága az életben változhat. Ezek alapján, a szexuális beállítottság elmozdulhat az élet során, és elég széles is a skála. A biszexuáis tartomány sem azt jelenti, hogy akkor most az illető felesben vonzódik a saját és az ellenkező nemhez egyformán, bár ilyen is van. Olyan biszexuális is van, aki elsősorban az ellenkező nemhez vonzódik, de nincs kizárva a saját nem se, és fordítva is van. A biszex emberek pedig képesek nyilván hagyományos úton is szaporodni. És persze vannak olyanok is, akiknek nem mozdul el és beáll a hetero, vagy homoszexuális részen. Édesanyám mindig azt mondta, hogy a melegek nem bántanak senkit se. A szerelemben meg mindegy, hogy ki-kibe szerelmes, vagy ki kihez vonzódik. És ezzel maximálisan egyet is értek. Látok abban igazságot, amikor a melegek, biszexek, stb...panaszkodnak arról, hogy az egész élet egy nagy hetero felvonulás. Belegondoltam, hogy sajnos tényleg így van. Ha én a barátnőmmel a parkban csókolózok, azért nem szól senki sem. Ha ugyanezt teszi két leszbikus lány, vagy két meleg fiú, akik szerelmesek egymásba, akkor meg bántják őket, beszólnak, sértegetik őket. Együttérzek velük. Engem azért rekesztettek ki mindig is, mert sokat olvastam, nem sportoltam, szerettem tanulni, nem voltam ügyes. Igaz, őket meg a szexuális irányultságuk miatt rekesztik ki, és ez más dolognak tűnhet. De nem az. Mindig vannak, akiket kirekesztenek a társadalomból. Van akit a szokásai, van akit a felfogása, van akit a nemi identitása miatt. És ez borzasztó dolog.

És honnan lehet tudni, hogy a heteroszexuálisok, homoszexuálisaok, vagy a biszexuálisok vannak többségben a Föld bolygón? Felmérték már a planétánk teljes lakosságának identitását?

Na is itt van az a pont, amikor bizonyos hetero emberek úgy gondolják, hogy a melegség ferde hajlam. És nyilván, mivel ők nem tartják egészségesnek, vagy normálisnak az ilyen kapcsolatokat, erőltetésnek érzik, ha nem-heteró szerelmi viszonyokról olvasnak. De ott van a másik oldal, mely azt mondja, hogy a heteroszexualistás, homoszexualitás, biszexualitás egyenlő és mindegyik teljesen normális. Nyilván ők vannak most döntési pozícióban akár a Star Wars könyvek kiadásánál, akár máshol, ahol előtérbe került ez a téma, és megsokszorozódott a jelenléte az irodalomban, művészetben. Ez egy jelenség, ami ellen nem igazán lehet mit tenni. Az most mindegy, hogy ki fogadja el, vagy ítéli el a nem-hetero kapcsolatokat. Nem lehet átszólni a szerkesztőknek, íróknak, hogy milyen dolgokat rakjanak bele a könyvekbe, képregényekbe. Erre nincs befolyásunk.

És mikor is játszódnak ezek a történetek? Jedi Fallen Order. BBY 14 Jedi Háborús sebek BBY 12-11 Jedi Survivor BBY 9 A Háborús sebek ezek szerint bőven a kettő között játszódik. Kb 2-3 évvel a Fallen Order után, de még 2 évvel a Survivor előtt. Egy ilyen öt éves időszakba miért ne férhetne bele egy fellángoló szerelem? Zavróbb lenne, ha közvetlenül a Survivor előtt játszódna, de úgy néz ki megoldották.

Az is nézőpont kérdése, hogy ez gyötrődés-e vagy sem. Ugyanis ez egy szerelmi őrlődés a történetben. Fel kell tennie az embernek a kérdést magában. Mi zavarja igazán? 1. Az hogy Merrinnek van egy leszbikus szerelmi szála a regényben? Ha mondjuk ez a szerelmi szál egy hetero szerelmi szál lenne, tehát, Merrin egy másik férfiba lenne szerelmes és ugyanígy gyötrődne utána, akkor is ilyen rossz érzéssel olvasná az ember? 2. Az, hogy egyáltalán van egy ilyen őrlődő szerelmi szál a regényben? Ez utóbbi esetben akkor is zavarónak kéne lennie, ha Merrin fiúba lenne szerelmes. Szerintetek, ha megkérdeznénk az írókat és a szerkesztőket, hogy miért raknak LMBTQ szerelmi szálakat, szereplőket a mostani regényekbe, mit válaszolnának? Nem nehéz kitalálni. Azt, hogy korábban állandóan hetero szerelmi szálakat raktak be a régebbi regényekbe, képregényekbe, - már ha volt ilyen - és most itt az ideje egyenlíteni. Meg azt, hogy ez egy nagy galaxis és bele kell, hogy férjen.

Gondolom azért pont ez a fő, mert régebben meg a heteró kapcsolatok álltak a középpontban. Ez pedig egy ellensúly. Talán úgy gondolják, hogy ellensúlyozni kell a sok régi hetero karaktert.

Szerintem csak azért érzi sok olvasó erőltetettnek, meg túltoltnak, mert a hetero szerelmi kapcsolatok megjelenítéséhez vagyunk hozzászokva, úgy általánosságban is. Most gondoljunk bele, az volt korábban általános nem csak a Star Warsban, hanem amúgy szinte minden regényben, képregényben, filmben, hogy hetero szerelmi románcokat mutatnak. Más szemszögből nézve jogos lehet a melegek, biszexek igénye, hogy szép lassan érjen véget, az úgynevezett nagy "hetero felvonulás, ami az egész életet jellemzi".

Gondolom, nem ez lesz a szál, ami elvisz A Jedi visszatérhez. Még tovább mehetnek ezek a sorozatok 2024-ben is.

Igen, az biztos, hogy egyre több és több írőnő jegyez Star Wars könyvet.

Tippeljük meg, melyik hónapban indul 2024-ben az Acolyte. Május.

Tényleg rossz lett a könyv? Sok helyen olvasom, hogy nagyon elégedetlenek vele. Sokan a 70-es, 90-es évek mélypontjaihoz hasonlítják - Erőpróba, A Jedik gyermekei, Alkonybolygó.

Nálam X-aktákban a szinkronos verzió volt a nyerő. Nárai Erikával jobban megszoktam Scullyt.

Ez szoros lesz.

Kár, hogy olyan soká jön.

Végre! Valak visszatér.

Hajrá Ezra.

Úgy látom Tyler Supermanje sem úszta meg, hogy

Na, ez jó hír, köszi.

A Hesperidium és a Centax-2 holdak is átkerültek az új kánonba. A Katalkizma regényben szerepelnek először.

A Gotham egy nagyon jó referencia nekem.

R. A. Salvatore: A sötétség ostroma Ez A drow öröksége történetszál epikus csúcspontja. Egy katartikus, nagyszabású történetet ígér. Összeérnek az előző könyvekben megkezdett cselekményszálak, illetve elkezdődik egy új is. A sötétség ostroma egy fordulópont a Drizzt sagában. Drizzt végre lezárja régi múltját, megszabadul átkos örökségétől. Egyben Cattie-brie életében is fordulópont. A felnőtté válásról, a veszteségek feldolgozásának érzelmeiről szép képeket kapunk Drizzt és Cattie-brie jeleneteiben. A barátságuk továbbra is erős, viszont, mintha a lány nem tudná eldönteni, hogy most csak barátként tekintsen-e a kószára, vagy legyen több a kapcsolatukból. A függőség, az önteltség, a túlzott bizonyítani vágyás szintén megjelenik a könyv lapjain. A bizalom szintén fontos kérdéskör a regényben. A könyv első felében, két harmadában a drow intrika, a könyv utolsó felében, harmadában pedig a nagyszabású háború és a hősies küzdelem az, ami igazán felejthetetlenné teszi Drizzt legendájának ezt a fejezetét. Természetesen kapunk utalást arra is, hogy mi várható a folytatásban. Így az olvasó várhatja azt a bizonyos meglepetést.

Batman A Sáros Banda Érdekes élmény volt visszamenni a 80-as évek végére egy 4 részes Detective Comics történet erejéig. Alan Grant-től a Tulpa nem nagyon volt meggyőző. Ez a történet viszont valamivel jobb lett. Azt tudtam, hogy több Agyagpofa is létezik, de azt nem, hogy ilyen sok. Matt Hagen-re emlékeztem a Batman animációs sorozatból. Ő volt a második. Az első, Basil Carlo, egy pszichopata színész, a harmadik, Preston Payne egy zakkant őrült és a negyedik, Sondra Fuller pedig egy szerencsétlenül járt nő. Nagyjából egy átlatos bosszúsztorinak indul az egész. Aztán az író bedobott egy jó csavart a történet második felére. Egy jó kis szórakoztató sztori, minimális horrorisztikus és krimi elemmel megfűszerezve. Négyes.

Van valami hír Ridley Scott Napóleon című fimjéről? Mikor jön pontosan? Lesz-e hazai mozibemutató? Egy jó kis történelmi film igazán jólesne. A Dungeons & Dragons filmhez. A film kitűnően átadta, milyen egy asztali szerepjáték kaland és jó bemutatót adott a Forgotten Realms világához. Igazat adok a készítőknek abban, hogy egy jó filmet kell először összehozni, nem pedig elindítani, valami mega-giga történetszálat. Sokkal fájdalmasabb lett volna a folytatás hiánya, ha nem kap kerek végkifejletet a sztori. Biztos tisztában voltak vele, hogy a fantasy még mindig mostohagyermek. Az elmúlt huszonvalahány évben A Gyűrűk Ura, a Harry Potter, és a Trónok Harca kivételével nem igazán volt nagy sikert elérő fantasy. A Warcraft filmnél 2016-ban is egy nagyszabású történetet akartak elkezdeni bemutatni és nekik sem jött össze... Szóval elég nagy eséllyel egy megatrilógia első része is ugyanerre a sorsra jutott volna. Sokkal jobb ötlet volt, hogy egy rendkívül szórakoztató - számomra felejthetetlen - kalandfilmet tettek le az asztalra.