Darth Revan9

Én is attól tartok, hogy Hera bármit is tesz, nem csak, hogy elveszíti a rangját, de jobb esetben még az új köztársasági erőktől is kirakják. A börtön és a letartóztatás nem is jutott eszembe, de most, hogy belegondoltam, nem tartom lehetetlennek. Ismerve az ÚK idióta hozzáállását.

A fénykard azért csak kicsit belevágott, és az égethet.

Érdekes. Egyszerűbb, mezeibb nézők panaszkodnak, hogy a sorozat kevésbé áll meg a lábán. Persze, hogy így van, hisz A mandalori sorozatokhoz tartozik. Pllusz folytatja A klónok háborúját és a Lázadókat. Meg panaszkodnak, hogy alig halad a sztori,

X-szárnyúak 6 Vasököl, Imperial Commando 501-es és Lando Calrissian kalandjai (a három régi regény egy kötetben) jön. a következő Essential hullámban.

Nagyon jó cím. Örülök, hogy jön egy ilyen regény, és nem egy újabb Thrawn kötet.

Nagyon jó kép.

Szerintem Thrawn-nak csak a vége felé jut majd szerep. Egyre biztosabbnak érzek az Ahsoka második évadot. No meg jön a film is majd...

Csodálatos epizód volt, annyi mindent szépen összekötöttek. Nagyszerű érzés volt újra látni Anakint. És, ahogy újra tanította Ahsokát a Star Wars legeslegjobb pillanatai közé tartozik. Élveztem minden percét. Az Új Köztársaság tehetetlensége és bürokráciája pedig újfent szépen volt ábrázolva.

Nagyon csodálatos epizód volt. Akciódús, élvezetes és drámai. Tehát Marok mégse Ezra, megnyugodtam. Biztos Éjfivér lehetett. A füstből ítélve legalábbis.

@Dzséjt, @Yoda József, boldog szülinapot!

Nem tudok róla, hogy előkészületben lenne most a Princess and the Scoundrel. Az előjegyzési adatlapján utoljára 2024-es dátumot láttam.

Robert Knight: Holdfénytolvaj 3.: A sárkányszuka Bihon Tibor igazán epikus zárást kerített a Holdfénytolvaj-trilógiának. Nagyon gyorsan pörögnek az események. Az előző kötetből ismerős karakterek, cselekményszálak újra és újra feltűnnek, bonyolítják a hőseink életét. A zárás nagyon epikus lett. Természetesen nem olyan, mint egy high fantasy, ha egy olvasó ezt keresi ettől a trilógiától, akkor csalódni fog. Sokkal inkább a szerepjátékok, kalandjátékok, kalandregények és akcióregények szerelmeseinek nyújt nagyon kellemes kikapcsolódást.

Boldog szülinapot, @kudar!

Létezik olyan jelenség, hogy a wi-fi nem stabil egy bizonyos területen a lakásban és redszerersen elmegy? Mikor a nagyszoba mellett használom a notebook-ot, az utóbbi időben egyre gyakrabban szétkapcsol a wi-fi, kiírja, hogy nem tud csatlakozni. Aztán érdekes módon, ha fogom a gépet és beviszem a nagyszobába, akkor helyrejön a dolog.

Bízom benne, hogy a Skeleton Crew miatt nem csúszik az Acolyte. Akkor lehetséges, hogy az Ahoska után így fog kinézni a sorrend: Acolyte, Andor 2, évad, Skeleton Crew?

Gunn most se lopta be magát a szívembe. Állítólag utálja mind Burton, mind Nolan Batman filmjeit.

Milyen érzést Tolkien-t olvasni? Én elkezdtem, de le kellett raknom, mert nekem az borzasztóan nehéz olvasmány volt. Sok sikert kivánok hozzá, hátha te jobban megérted mint én.

Nagyon köszönjük szépen.

Ez jó lenne, ha igaz lenne. Amúgy is voltak híresztelések, hogy az Ahsoka és az Acolyte több évad lenne. Valahol olyat is olvastam, nem biztos, hogy lesz Mandalori 4. évad, helyette egyből a filmben folytatódna Dinék sztorija,. Ez utóbbi viszont kétes lábakon áll.

Nehéz olvasni Az Idő Kerekét.

Robert Knight: Vörösszemű Patkány A Holdfénytolvaj-trilógia második könyve az előző részhez hasonlóan vérbeli fantasy kalandregény. Hőseink ezúttal is rögtön a könyv elején egy küldetést kapnak, azt kell teljesíteniük. A kalandos utazás itt is megtalálható, a szereplők egyik bajból a másikba keverednek. Bihon Tibor az előző könyvhöz képest több szereplőt hozott be a történetbe, ezt valószínűleg azért is tette, hogy minél több faj, illetve kaszt legyen jelen a sztoriban. Az egész regény egy amolyan szerepjáték kaland-modul érzetet ad. Vérbeli akció kalandregény. Pont ezt vártam tőle. Eleinte a regény első fele még kevésbé jött be. A könyv második fele viszont sokkal jobban tetszett, főleg a két fordulat miatt is, ezért megadom rá az ötöst.

Emlékszem, mikor először láttam A Gyűrű Szövetségét 21 éve, akkor azt mondtam magamnak: ez jobb, mint a Star Wars.

Ez egy remek kis epizód volt. Sejtettem, hogy most egy karakterekre fókuszáló, kevésbé eseménydús rész jön. De így is szépen halad a sorozat. Lesz mindenre hely és idő. Most erősen Új remény hangulatú volt az epizód.

Bánat Éjjele

R. A. Salvatore: Örök Örök. Mi számít öröknek az életben? Születés, halál, múló idő. A cselekedeteink lenyomata, a hagyatékunk. Az idő sokszor körbe-körbe forog. Jönnek új korok, új idők. A tettek végérvényesen megváltoztatnak mindent és meghatároznak bennünket. Így vagyunk hatással az élet körök korforgására. E témákat boncolgatja kissé rendhagyó módon Salvatore új regénye. Fontos mérföldkő Drizzt legendájában. És a sötételfek történelmében is. A könyv borítóján ott díszeleg egy Drizzt regény felirat. Sokkal inkább tekintem ezt a könyvet Drizzt hagyatékának. Tettei és élete lenyomatának. A legendája kiteljesülésének. Egy olyan sorsháló szövevényének, amely már régóta nem csak a saját életét, hanem igaz barátai, szövetségesei és családja sorsát is befolyásolja. A változás szele ezúttal elérte a sötételfek népét is. Minden a feje tetejére áll a könyv végére. Yvonnel jól megmonda: Arra még nem volt példa, ami most következik. Van amikor úgy érzi az olvasó, hogy az írója fordulatait ki tudja következtetni. Valahogy jó érzés is, hisz ilyenkor úgy érzi az ember egybe tud forrni a szerző szellemiségével. Itt viszont sikerül meglepni. Sikerül a feszültséget fokozni. Nem kell ahhoz több főszereplőnek váratlan halált halni. Elegendő egy mélyen gyökerező társadalmi szisztémát, egy hitrendszert, egy város népének történelmét megbolygatni. És jönnek a változások. Az olvasóban egymást kergetik a kérdések. Ki áll a háttérben? Kinek az érdekében áll mindez? Miért történik mindez? Még a szereplők sem tudják és a könyv végére is legalább három lehetséges okot találnak az eseményekre. Fel lehet készülni, a sötétetelfek világa örökre megváltozik. Ehhez képest minden korábbi változás szinte semmi se volt. A regényben számtalan, drámai pillanatot olvastam. Bennem volt a feszültség. Vajon tényleg örökre elment, örökre itt hagyott bennünket? A veszteség is szépen össze tudja kovácsolni a családot. Még sokkal jobban, mint korábban. A kötelékek még jobban megszilárdulnak, az elszántság erősödik, a család védelme mindennél fontosabb lesz. Az erős érzelmek áradata valami csodálatos módon beburkolja az olvasót, és készteti, hogy menjen tovább a történetben. Igen, lehet újat mutatni, még akkor is, ha már ez a harmincharmadik kötet, még akkor is, ha hasonló történeti elemek vannak vegyítve. És a végkifejlet, valami páratlan volt. Egyrészt ott volt az a bizonyos óriási változás, mely megrengetett egy több ezer éves civilizációt, másrészt ott volt az a családi kötelék, mely a szeretet és az áldozatkészség mindent elsöprő erejében nyilvánul meg. Katartikus élményt volt olvasni. Felemelő volt az epikusság, és hősiesség. Mélyen érzelmes a dráma. A változás elindulása pedig minden eddiginél jobban felcsigázott. A család egyesülése pedig minden eddiginél gyönyörűbb érzéseket váltott ki belőlem. Kezdődjön hát, az új korszak.