A külső forgatások után a stáb átköltözött London mellé, az Elstree stúdióba, ahol kilenc stúdiócsarnokban időközben már felállították a díszleteket, többek között Han Solo űrhajóját, a Millenium Falcont, teljes életnagyságban.
Akárcsak a tunéziai sivatagban, a stáb itt sem állt szerencsés csillagzat alatt. A forgatócsoport angol tagjai nem tudtak mit kezdeni egy olyan filmmel, amelyben két pléhdoboz játsza a főszerepet, s úgy döntöttek, higy mellőzni fogják, s ezt Lucasnak félreérthetetlenül tudomására is hozták.
Lucast érzékenyen érintette a brit csapat elutasító hozzáállása, és tehetetlennek érezte magát, képtelennek arra, hogy a helyzeten úrrá legyen. A brit filmesek a világ legjobbjainak tartották magukat, büszkék voltak szakmai tudásukra, és eszük ágában sem volt belemenni, hogy holmi farmeros, pólós, tornacipős filmfőiskolás szabja meg nekik, mit hogyan csináljanak. A legkeservesebb vitára azonban Lucas és az operatőr, Gilbert Taylor között került sor. Taylor vén róka volt a szakmában, ősidők óta filmezett, s két olyan film is állt mögötte, amelyet Lucas bagyra tartott: Egy nehéz nap éjszakája és a Dr. Strangelove. Lucas rendkívül pontos színdramaturgiát dolgozott ki. A Tatooine sivatagbolygón játszódó nyitó jelenetek alatt a meleg narancsszínek a meghatározóak, s ahogy közeledik a film vége, úgy szürkül el, s vált át a gépi világ színére. Ezenkívül néhány jelenetnek fátyolos, elmosódó benyimást kell keltenie, mint a mesefilmekben. Taylor azonban vonakodott lágyító szűrőt használni, ráadásul utálta a hatalams Vistavision kamerát, amit a speciális effektusok miatt kellett használnia. Lucas megtudta, hogy a Fox vezetősége a háta mögött szemrehányást tett Taylornak a fátyolos jelenetek miatt, s követelte, hogy hagyjon fel vele. Lucas őrjöngött, s nemcsak a stúdióra volt dühös, hanem az operatőrjére is, aki hűtlen lett hozzá. Taylor azonban nem hallgatott Lucasra, s a vita végül oda vezetett, hogy Lucas saját kezűleg, Taylor akarata ellenére állította be a kamerát, és helyezte át a lámpákat. Övön aluli ütés egy operatőr számára. Lucas kénytelen volt megválni Taylortól, de nem akart maga felmondani neki, áthárította ezt a feladatot producerére. Gary Kurtz, aki éppoly zárkózott ember mint Lucas, ugyancsak szerette volna elkerülni az összetűzést. Addigra már mindketten annyira népszerűtlenek voltak a brit kollégák körében, hogy attól tartott, az egész csapat bedobja a törülközőt, ha Tylort eltávolítják. A döntést elnapolták.
A színészei miatt Lucasnak soha nem kellett aggódnia. Nagy körültekintéssel válogatta ki őket, és megbízott az ösztönében. Lucas nem az a rendező, akiért rajonganak a színészek, ahhoz ő túlságosan zárkózott és visszahúzódó. A színészeknek adott utasításai többynire egy szótagú szavak voltak, mint például "gyorsabban" vagy "intenzívebben", ami a tapasztalatlan színész számára lidércnyomásos álommal egyenértékű.
Mark Hamill így emlékszik vissza a Millennium Falcon fedélzetén forgatott egyik jelenetre: "Mindenki szépen, pontosan elmondta a szövegét, ami ezeknél a dialógusoknál nem volt könnyű, és a jelenet végetért. Körülnéztünk. George Lucas az egyik kameradarun ült, és csak annyit mondott: "Uh... csináljuk meg még egyszer, csak most egy kicsit... jobban."
A katasztrófák sorozatának még nem volt vége. Stuart Freeborn, a maszkmester, aki a földön kívüli lények megformálásáért felelt, két héttel a forgatás megkezdése uzán kórházba került. Az idegen lények legnagyobb része még nem készült el. R2-D2 távirányítású változata a stúdiófelvételeknél sem működött tökéletesen, s állandóan keresztülgázolt tárgyakon-embereken. A pirotechnikusok mérhetetlen nagyvonalúságukban olyan hatalmas mennyiségű robbanóanyagot használtak, hogy egész díszleteket repítettek levegőbe. Az otromba kösztümök viselői tele voltak zúzódásokkal, egyiküket kórházba is kellett szállítani.
Lucas nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy ami csak félresikerülhet, az félre is sikerül, és a film soha nem fog megszületni. Túl sok dologról kellett lemondania, amit nagyon fontosnak tartott, s ez lelkileg is alaposan megviselte. Barátai, akik Londonban meglátogatták, elrémültek a látványtól: Lucas holtsápadt volt, ideges, és állandó fej-és gyomorfájásról panaszkodott. És a helyzet súlyosabb lett. A Star Wars egyre kevésbé tudta magát tartani az eredeti tervekhez. Olyan díszletek között forgattak, amelyek épphogy elkészültek. Miközben a kulisszák egyik oldalán folyt a forgatás, a másik oldalt még festették. Alan Laddnek is kellemetlen érzései támadtak Hollywoodban, hiszen a Star Wars máris túllépte a költségvetés kereteit, és nagy késésben volt. Lucas saját stúdiója, az ILM trükkmesterei sem haladtak a munkával. Amikor a Fox megbízottja felkereste az ILM embereit Van Nuysban, ahol a kiselejtezett árúk raktára volt, azok épp egy hűtőszekrényt készültek ledobni a tetőről...
folyt. köv.
Nahát. A végén még elmegy a kedvem a plazma TV-től. Milyen TV-t ajánlsz akkor?