Dzséjt

Bár már rég túl vagyok rajta, sajnos eddig nem tudtam írni erről a sztoriszálról, de most pótlom hiányosságom. A jövendőbeli események szempontjából ez a TCW egyik legfontosabb sztorija, ugyanis ez az első eset, hogy Anakin nagymértékben csalódik a Jedi Rendben. Korábban sem értett egyet a Tanáccsal és a Rend néhány irányvonalával, de azok kisebb súrlódások voltak, vagy olyan esetek, amikor kiskapukon keresztül áthidalhatták az ellentéteket. Most viszont Anakint szinte arcul csapta a Jedi Rend számos hibája. A véleménye kikérése nélkül, beleszólási lehetőség nélkül döntöttek az ő padawanja sorsáról - akit ugyanígy a megkérdezése nélkül testáltak rá -, méghozzá egy olyan prekoncepciós perben, amiben semmiféle közvetlen bizonyítékot, de még indítékot sem tudtak felmutatni. Egyszerűen befeküdtek a politikai érdekeknek és Anakin félreállításával kirúgták a rendből és odadobták a kivégzőosztagnak azt a lányt, akinek sorsáért amúgy Anakin volt a felelős. Ezt tetézi, hogy a Jedi Tanács nem csak előre eldöntötte, hogy Ahsoka bűnös, Anakinon kívül senki sem hajlandó a kisujját sem mozdítani, hogy megvédje a lányt vagy legalábbis bizonyítsa bűnösségét puszta feltételezéseken kívül. Mert a Jedi Tanácsnak és Tarkinnak is csupán ennyi volt: közvetett bizonyítékokra adtak hipotetikus magyarázatokat, amik alátámasztották Ahsoka vádját. Anakin a Jedi Rend támogatása nélkül volt kénytelen bizonyítani az akarata ellenére rá testált, majd az akarata ellenére tőle elvett padawan ártatlanságát - mert úgy tűnik, a Jedi Rendben is úgy működik, hogy mindenki bűnös, amíg ártatlannak sem bizonyul. És a legtöbb segítséget, amit Anakin és Ahsoka kap, egy ex-Sith tanítvány adja, Asajj Ventress. Nem a Jedi Rend, hanem az ellenség egykori harcosa, egy olyan nő, akik a Jedik nemezisének tanítványa volt. Anakin eme ügy alatt fájdalmas dolgokra jött rá: - Nincs beleszólása az életébe, egy szemernyi sem. Más Jedik maguk választhatnak padawant, neki kirendeltek egyet, meg sem kérdezve. Aztán, amikor az a padawan kényelmetlenné vált a számukra, újfent a megkérdezése nélkül elvették tőle. Nem engedték beleszólni a saját tanítványa sorsába. A véleményét sem kérték ki. - A Jedi Tanács, ha a politikai érdekek úgy kívánják, simán félretesznek olyan értékeket, mint az ártatlanság védelme, helyette bizonyítékok, tanúvallomás vagy indíték híján is hajlandóak bűnösnek kikiáltani akárkit. - Egy ex-Sith-től több segítséget kapott, mint az összes Jeditől együtt véve. - Végső soron tényleg egy Jedi volt a bűnös. Egy újabb bukott Jedi Dooku és Krell után. - Amikor végre kipattant az igazság, a Jedi Tanács olyan üres frázisokkal takarózik, mint "az Erő akarata volt ez" és "így válhattál igazi Jedivé". Ennek hála a bocsánatkérésük is üresen cseng, hiszen azonnal mentegetőzni kezdtek. Őszintén szólva, én Anakin helyében Ahsokával tartottam volna, hátrahagyva ezt a képmutató társaságot a fenébe. A másik dolog, ami szerintem még fontos, hogy ez az első eset, amikor Anakin és Windu nyíltan szembekerülnek egymással. Windu igen komoly kifogást emel az ellen, hogy Anakin menjen Ahsoka után, nyíltan a szemébe mondja, hogy ha Anakin belefolyik ebbe az ügybe, a dolgok csak rosszabbá válhatnak. Ez láthatóan frusztrálja is Anakint. Szerintem ez az a pont, amikor a kapcsolatuk elindul egy olyan irányba, aminek a végpontja az ep3-ban van, ahol Windu már nyíltan hangoztatja, hogy nem bízik Anakinban.

Kaváncsi vagyok, lesz-e valamikor olyan "crossover" epizód a Solóval, mint amilyen a TCW 7. évada vége volt az ep3-mal, vagy a Resistance 1. évadának vége az ep7-tel.

Ezra az évad egyik legérdekesebb karakterévé nőheti ki magát. Csak gondoljunk bele, amikor eltűnt, 18 éves volt, és még bőven a Birodalom regnált. Aztán tíz évig nomád körülmények között volt kénytelen élni a tini nindzsa teknőcök között, miközben az egyetlen elérhető távolságban lévő ember közösség ki akarhatta nyírni. Majdnem az egész huszas éveit emberi interakció nélkül kellett leélnie. És most visszatért egy teljesen más Galaxisba, ahol ő már nem körözött bűnöző, nem terrorista, nincs zsarnokság, újra az a Köztársaság az úr, ami a születésnapján pusztult el, és nyíltan lehet Jedi lovag. És hirtelen újra emberek közé kell beilleszkednie, körbeveszi a technológia, a csillagközi utazás, stb. A Jedisége meg talán ki is emeli a közösségből, ugyanakkor nem maradt a Galaxisban Jedi, aki utat mutathatna neki ebben a számára furcsa, új világban. Igen, ott van Luke Skywalker, csakhogy vele több gond is van. Egy, majdnem napra pontosan egyidősek (Ezra kb. két nappal idősebb), így nehéz lenne mentor-pártfogolt kapcsolatot kialakítani. Kettő, Ezra sokkal régebb óta Jedi, és sokkal komolyabb tanítást kapott. Hiszen míg Luke kábé pár hónapig volt padawan, Ezra évekig volt Kanan tanítványa. Mire Luke megkapta az első leckéit Ben Kenobitól a Millennium Falconon, Ezra már négy éve padawan volt, megküzdött inkvizítorokkal, azzal a Darth Vaderrel, akiről Luke akkor még csak pár órája hallott először, okult Ahsokától, Yodától - akikről Luke ekkortájt még nem is hallott. És mostanra, az Ahsoka idejére Ezra már 14 éve Jediként él. Szóval Luke hiába a jelenlegi egyszemélyes Jedi Rend alapítója és feje, Ezra sokkal nagyobb tapasztalattal és tudással bír szinte minden téren. Ezra inkább lehetne Luke mentora, mint fordítva, de a pár napos korkülönbség miatt nyilván ebben a felállásban is visszás lenne. Szóval Ezrának Ahsokára lenne szüksége, aki Jediként támogatást, tanácsot tudna neki adni abban, hogyan illeszkedjen vissza Jediként egy számára teljesen ismeretlen Galaxis társadalmába. Esetleg még Hera segíthet neki ebben, de Hera nem Jedi, csak jól ismeri őket.

Igen, ez volt az első nagy konfrontáció, amiben több vadászgép is ölre ment egymással, plusz a gyalogságot is odaküldték - bár mire a lander leszállt, az Első Rend visszavonult, így ők már nem kerültek fegyveres összecsapásba. Eddig kerülni kellett az ilyesmit a hidegháborús helyzet miatt. Ugyan az Ellenállás hivatalosan egy független és törvénytelen katonai szervezet volt, az új Köztársaság ennek ellenére nem üldözte. Épp ellenkezőleg, megtűrte, hovatovább, támogatta Organa tábornok milíciájának tevékenységét és hasznot is húzott belőle. Ugye az Új Köztársasági Védelmi Erő hírszerzése szorosan együttműködött az Ellenállás hírszerzésével, folyamatos volt köztük az információcsere. De az ÚKVE egyéb módon is támogatta az Ellenállást, például a hozzájuk csapódó köztársasági pilótákat (mint Poe Dameron, Temin Wexley vagy Kazuda Xiono) nem minősítette dezertőrnek. Éppen emiatt az Első Rend joggal mondhatta, hogy az Ellenállás a Köztársasághoz tartozik, összedolgoznak - Hux sem véletlen fűzte bele ezt a kapcsolatot a beszédébe -, szóval, ha az Ellenállás részéről komolyabb fegyveres összecsapás lett volna az Első Renddel, azzal háborús indokot szolgáltathattak volna. Vagy legalábbis olyan helyzetbe hozhatták volna a Szenátust, ami egy tárgyalás során rendkívül előnytelen lett volna számukra. Na most, a Hosnian-kataklizmával a hidegháború felmelegedett, totális háborúvá vált, így a fentiekkel az Ellenállásnak - ami ráadásul az egyetlen összehangolt köztársasági erő maradt a Galaxisban akkortájt - már nem kellett törődnie. Sőt ezen a ponton nyíltan köztársasági katonai csoportnak vallhatták már magukat (valószínűleg Poe is ezért hivatkozik magára így az ep8 elején). Szóval teljes erőbedobással harcba szállhattak az Első Renddel. Imigyen a takodanai csata egyben az Első Rend-Ellenállás közti háború első fegyveres összecsapása is.

Igen, ez lehetséges az eddigiek alapján. Bennem még az is felmerült, hogy az E-szárnyúak talán csak Lothal lokális haderejének része. Gondolok itt arra, hogy talán nem csak bolygóvédelemre használják, de még azon belül is csak bizonyos világoknál. Mondjuk olyan világoknál, ami mellett nem fut fontos hiperűr-útvonal, nincs komolyabb gazdasági jelentőssége, se semmi, ami vonzhatná a kalóztevékenységet és hasonlókat. És akkor itt elég a kissebb erővel bíró E-szárnyú, nem kell az istenek haragját ellenfeleikre zúdító más ABC-gépek.

Valószínű. Meg azért is, mert a hadi kiadásokat is visszafogták, így nyilván a kutatás és fejlesztés, valamint az új járművek gyártása is visszafogott. A Defender-osztályú hadihajók eddig az első új típusok, amiket láttunk (Ahsoka). Meg az E-szárnyúak, de azok vállalt szerepe az ÚKVE-ben egyelőre baromi nagy kérdőjel, mert láttunk kettőt a Lohalon, azt szevasz. Még Hera flottájában sem volt egy sem, pedig oda már jutottak Defenderek is. Mondjuk a T-65B-k használata még védhető, elvégre nem öreg típusok. Öt évvel a yavini csata előtt (Andor első évad) még prototípusok voltak (Saw el is lopott kettőt, ezeket láttuk is az Andorban), nagyjából a scarifi csata előtt egy évvel álltak hadrendbe (a lothali csatában kifejezetten újak voltak), szóval kb. 10 éve szolgáló géptípusokról van szó. A B-szárnyú hasonlóan fiatal. Az Y- és A-szárnyúak itt a nagy kérdőjelek, mert az RZ-1 és a BLT-A4 is klón háborús veterán. Az RZ-1 A-szárnyú prototípusát, az R-22-t még a Delta-7-es Jedi vadászgép utódjának szánták, csak a Birodalom végül visszautasította. Bail Organa és a korai lázadók egyes csoportjai (például Jun Sato Főnix sejtje) viszont megvette a terveket és megszülettek az első RZ-1-esek, kábé egy évvel a klón háborúk lezárulta után. A BTL Y-szárnyúak pedig már a klón háborúk alatt is bőszen szolgáltak. A TCW-ben főleg BTL-B-ket láttunk, de a Rebels, majd később a The Bad Batch is megerősítette, hogy már a lázadók által jobban kedvelt - és ebben a filmben is látott - BTL-A4-esek is harcoltak a háborúban (Chopper egy ilyennel zuhant le Ryloth-on, a roncsot a Rebels-ben és a TBB-ben is láthattuk - szóval a TCW-ben látott ryloth-i csatában már repülte A4-esek). A Malevolence-trilógiában konkrétan az első legyártott Y-szárnyúakat láthattuk. Szóval ezek sem mai "csirkék". És mégis, még itt is ezek repülnek, holott az ÚKVE-ben szolgálnak a sokkal újabb és erősebb A/SF-01 B-szárnyúak. És bizony az adelphi-i bázison legalább kettő állomásozik ezekből a repülő sorscsapásokból (a poén az, hogy az At Attinon be is vetették őket Jod kalózai ellen, de a huttok ellen valamiért inkább a vén ócskavasakat vitték.

A The Mandalorian 3. évada alapján még jelenleg is tart. A Chapter 19: The Convert-ben említi Pershing kollégája, hogy a Szövetség seregének leszerelésének folyamatában baromira le vannak maradva.

Igen, de ezek 5 évvel a törvény elfogadása után voltak, te meg arról beszéltél, hogy Mothma talán a túlkapások miatt határozta el a hadsereg létszámának csökkentését. Aligha lehet indok egy törvényre az, ami 5 évvel az elfogadása után történik meg. Vagy bármi más, hiszen a törvény benyújtásakor az ÚKVE 1 napos volt, a kitalálásakor pedig még csak elméletben létezett. A feltételezésed, miszerint "talán Mothma azért csökkentette a katonai erőt, mert sok helyen túlkapásokként élték meg ezeket a rajtaütéseket", nem alátámasztható, épp ellenkezőleg, cáfolható. Utóhatás-trilógia. Többször, több szereplő által és többféleképpen is megfogalmazásra került, hogy Mothma mindent azért tesz, mert fél attól, hogy az utána következő kancellárok bármelyike vagy mindegyike egy új Palpatine lehet. Még a "fő" (supreme) szót is ezért vetette ki a kancellár címből. De a Vérvonalban is utal arra Leia, hogy Mothmát eme félelme vezérelte akkor, amikor aláásta a kancellári pozíció erejét. Szerezz be hozzá serkentő szereket, mert tényleg unalmas és rossz könyvek. Valahol ironikus, hogy ilyen gyér minőségű művek képezik az alapjait ennek a korszaknak.

Nem, a Katonai Leszerelési Törvény mögött színtisztán Mon Mothma a Palpatine féle zsarnoksággal szembeni beteges rettegése állt, mint minden mögött, amivel szabotálta az új Köztársaság sikeres működését. Nem voltak túlkapások, mert esély sem volt rá, hogy legyenek. Mothma már a Lázadók Szövetsége idején kidolgozta a törvényt, és közvetlen az endori győzelem után elkezdte az előkészületeket arra, hogy benyújthassa a azt - követeket küldött a politikailag jelentős világokra, amiknek vezetőit nem csak arra kérte meg, hogy csatlakozzanak a Szenátushoz, de már a katonai regula mellett is kampányoltak. S amint megalapult az ÚK és ezzel együtt az ÚKVE, Mothma kancellár a Szenátus első ülésezésén benyújtotta a Katonai Leszerelési Törvényt. Mindezt akkor, amikor még tartott a polgárháború és senki sem tudta, mikor lesz vége ténylegesen. A jakkúi csata jó pár hónapra volt. Szerencsére a Szenátusban ekkor még többésgben voltak azok, akik megértették, hogy rossz ötlet lenne egy háború közepén lecsökkenteni az új kormány haderejének felét (ezen ellenhangok közé tartozott Leia is, akivel ezekben az időkben Mothmának nagyon megromlott a viszoya emiatt - lényegében egy ideig a kancellár nyíltan ellenségeként kezelte a hercegnőt -, de még Mothma közevetlen tanácsadói között is volt olyan, aki finoman szólva sem értett egyet az elképzeléssel). Szóval a törvényt csak a jakkúi csata után fogadták el, akkor viszont Mothma nagy elánnal nekiállt demilitarizálni a Köztársaságot. Tehát Mon Mothma már azelőtt eldöntötte, hogy megvalósítja ezt a törvényt, ha egyszer győznek, hogy egy bothan kém is meghalt volna azért, hogy megszerezze a Palpatine által önként kiadott terveket. Igazából maga az ötlet még a klón háborúkból származott, ahol Mothma, Bail Organa és Amidala karöltve harcoltak azért, hogy megvágják a katonai kiadásokat és ne növeljék, hanem csökkentésk a Köztársasági Nagy Hadsereg létszámát - ezt láthattuk is a TCW-ben, több epizód is foglalkozott a trió eme harcával. Szóval az ötlet innen származik, ezekből az időkből, ahogy az egyetlen indok is: látta, hogy Palpatine megszerezte a teljhatalmat a KNH fölött és ezzel át tudta venni a hatalmat a Galaxisban. Szóval, ha minimális a hadsereg, ez nyilván már nem lehetséges... Csak azt felejtették el, hogy amikor Palpatine hatalomra jutott, a régi Köztársaságnak nem minimális, hanem semmilyen hadserege sem volt, és a későbbi Uralkodó a Köztársaság törvényeinek keretei között építette fel a Köztársasági Nagy Hadsereget. Tehát nem a hadsereg létén vagy méretén múlott a dolog, de hát ezt már nem sikerült megértetni Mon Mothmával.

Érdekes kontraszt ütött szöget a fejembe a régi és az új Köztársaság között, ami ebben a filmben ugyanúgy tetten érhető, mint a The Mandalorian vagy éppen a Skeleton Crew című sorozatban. Ha a régi Köztársaságban játszódó műveket nézünk, legyen az a The Acolyte, a The Phantom Menace vagy éppen az Attack of the Clones, mindig Jediket küldtek a különböző konfliktusok elsikálására. Még a The Clone Wars-ra is jellemző ez, ha épp a sztori középpontjában nem katonai megmozdulás áll, hanem valami másfajta konfliktus, ami nem feltétlen követel meg katonákat. Ellenben az új Köztársaság, a Jedi Rend híján, nagy mértékben támaszkodik az Új Köztársasági Védelmi Erőre, és legyen szó bármilyen konfliktusról, amikor azt bevetik, ott nem a diplomácia, hanem az izomból zúzunk elv érvényesül. A The Mandalorian: Chapter 6 - The Prisonerben azonnal tüzet nyitottak az űrállomásra az X-szárnyúak. A Skeleton Crew végén a köztársasági raj lerobbantotta az égről a kalózhajót, annak ellenére, hogy eg város fölött lebegett, így könnyen kárt tehetett volna a civil lakosságban. És most itt, a The Mandalorian and Groguban is a megoldás az volt, hogy leszőnyegbombázták a hutt építményt. Semmi finomság, semmi diplomácia, semmi elegancia. Jönnek az X-szárnyúak, megtámogatva Y- vagy B-szárnyú bombázókkal, és erőből mindent visznek. Nyilván nem arra gondolok, hogy a kalózokkal, hutt gengszterekkel vagy az űr félreeső szegletében, gyanús űrállomáson seftelő rosszarcú alakok ne érdemelnék meg a rájuk zúdulú lézeresőt, és inkább diplomatikusan kéne eljárni velük. Csupán a különbség érzékletes. A régi Köztársaságban a Jedi lovagok diplomataként voltak az orvosság, ami meggyógyította az olykor lebetegedő állam egyes szerveit, testrészeit. Ha kivonták a fénykardot, bár agresszívebbekké váltak, de még így is inkább szikeként funkcionáltak. Precíz, gondos vágásokkal nyesték ki a menthetetlen részt. Ellenben az Új Köztársasági Védelmi Erő kábé a kemoterápia mindenre. Van rá esély, hogy meggyógyít, de közben hatalmas pusztítást is végez. Mert hát na, egy fénykard precíz vágása és egy vadászraj szőnyegbombázása között azért elég nagy a különbség. És talán ez is mutatja, mennyire szükség lenne már most a Jedi Rendre. Mert nem lehet mindent vadászgépekkel, hadihajókkal és fejvadászokkal megoldani. A szőnyegbombázás hatékony eszköz háborúban, de békeidőben (márpedig elvileg most az van a Galaxisban) kicsit talán extrém. A poén az, hogy még nincsen Jedi Rend, Ez idő tájt egyetlen Jediről tudunk, aki valóban aktív és a Rend feladatait próbálja valami módon ellátni - egymaga nyilván csepp a galaktikus óceánban -, és az Ahsoka. Aki pillanatnyilag házon kívül van. Luke az endori csata óta régiségeket gyűjt, meg építkezési kisvállalkozó lett, tanítványai meg még nincsenek. Az a kettő, ami volt, inkább felhagyott Jedi tanulmányaival. A kövik meg még odébb vannak, de hát annak is mi lesz a vége. Szóval az új Köztársaság Jedik híján tényleg csak a ÚKVE-re támaszkodhat, amit Mon Mothma nagy ésszel összezsugorított. Hogy lehetne fenntartani a békét és a rendet a Galaxisban, ha nincsenek Jedi lovagok és a hadsereg töredéke annak, ami hatékonyan elláthatná a védelmi feladatokat? No, a válasz: sehogy. Jedik és hatékony védelmi katonai erő nélkül ez lesz:

Kiírták rá, hogy Steven Spielberg. Innentől 9-es a minimum, ahonnan csak javíthat.

Sőt kivégzésedről válogatott rohamosztagosok légiói fognak gondoskodni. Az egyik katona csak eltalál... Amúgy már én is belenéztem.

Valóban, az Exodus egy nagy "az új Mass Effect" várományos a The Expanse: Osiris Reborn mellett. Bár utóbbi esetében a bétateszt úgy tűnik, elég vegyes érzéseket váltott ki, de hát pont arra van ez az egész, hogy a kifogásolt dolgokat helyretegyék. Szóval - néhány vészmadárra ellentétben - még a The Expanse-t sem kell temetni. Én mindkettőt kíváncsian várom, de a misztikus vonal és az űrlények miatt az Exodust egy kicsit jobban. Úgy érzem, az sokkal közelebb fog állni a jó öreg Mass Effect-hez. Ahhoz hasonlóan inkább lesz űropera, semmint sci-fi - ellenben a The Expanse inkább sci-fi, mint űropera. Más! Az IGN-nek adott interjúban a készítők immár félreérthetetlenül és nyomatékosan kimondták, hogy a Tomb Raider: Legacy of Atlantis a Survivor-trilógia folytatása. Ugyanaz a Lara Croft tér vissza, nem az Original vagy a Legacy Lara lesz újragondolva, hanem ez bizony az a Survivor Lara, aki megjárta Yamatai-t, Kitezh-t és Paititit, leszámolt a csapdába esett Himiko szellemével és apja gyilkosával, a Trinity-vel. Szóval technikailag ez a 2013-ban rebootolt széria negyedik felvonása. A Tomb Raider: Catalyst pedig az ötödik lesz. Csak az új játékokban Lara már öregebb, tapasztaltabb lesz. Míg a Survival Trilogy-ban a húszas évei elején járt, a Legacy of Atlantisban a húszas évei végén vagy a harmincas évei elején fog járni (szóval kábé tíz év telt el a Shadow of the Tomb Raider óta), míg a Catalyst-ban a jelek szerint már bőszen 40 felé húz. Szóval a Catalyst lehetséges, hogy közel 20 évvel a Yamatai szigeten átélt túlélőtúra után fog játszódni. Ennek én nagyon örülök, mert én se az Original, se a Legacy éra Tomb Raidereit, így az ottani Lara Croftot variánsokat sem kedvelem. Eleve, az Original szerintem nem is több, mint két szögletes csöcs, ami ugrálni és lőni is tudott. Oké, sarkos vélemény, de nehéz lenne a jellemével és életútjával megtölteni egy zsebnoteszt. A Legacy már jobb, de szerintem Lara a Survivorrel ért el a csúcsra, ahol végre nem a Terminatrix volt, hanem egy sebezhető, kétségekkel is megáldott nő. Aki végül Terminatrixá alakult a három játék alatt. Vagy funkcionális szociopata sorozatgyilkossá, nézőpont kérdése. S bár a készítők utaltak rá, hogy a Survival éra része lesz ennek az új, egyesített világnak, most először mondták ki konkrétan, hogy az új játékok egyértelműen az előző három játékot folytatják, és Lara még mindig ugyanaz a Lara, csak hát eltelt jó néhány év, és az ember, így ő is, változik ez idő alatt.

Na, ha már a videójáték topikban témázgatunk az Alien: Isolationről is, íme az első gameplay a folytatásból. Kurta, ráadásul "újdonság" kevés van benne. De okkal. A videóból kiderül, hogy ezúttal nem Amanda Ripley-t, hanem egy Blake nevű nőt fogunk alakítani, aki az emberbarát, tisztességes eljárásairól híres, adakozó természetű, a biztonságot mindennek fölött szem előtt tartó Weyland-Yutani Társaságnak dolgozik, ráadásul ott is az emberiség tudományos fejlődését előtérbe helyező, magas morális értékekkel bíró fegyverosztályon. A játék fő helyszíne úgy tűnik, az LV-921 lesz, ami egy fokkal barátságosabbnak tűnik, mint az LV-426. Értsd: a sziklák mellett fák is vannak. A bevezető pedig egy kifejezetten ismerős helyen játszódik. Egy darabka a múltból, avagy az első játékból. Egen, hősnőnket és csapatát a Gemini Exoplanet Solutions lezuhant moduljára eszi fel a fene. Ez ugyanaz a modul, amit Waits marsall lőtt ki a Szevasztopol állomásról, fedélzetén az állomáson pusztító xenomorph-fal és a csúnyán átb*szott és felb*szott Amandával. A hölgy nem mondta azt, hogy szevasz, Topol, hanem egy kis űrtúrával visszatért a Szevasztopolra, de a xeno, hát az a modulon maradt. És hát na... Gondolom senki sem lepődik meg azon, hogy a kis g*ci túlélte. Úgyhogy Blake pontosan ugyanazzal a rohadékkal fog összeakaszkodni, amelyik Ripley-t is kergette az állomáson. Legalábbis, elvileg, mert ugye lehet, hogy valójában nem. Alien: Isolation Ebből máris leszűrhetjük azt, hogy a WYC-t nem a véletlen edte az LV-921-re, és a bolygó maga szintén a Zeta I Reticuliban lehet, a KG-348 közelében, hiszen a modul aligha tehetett meg nagy távolságot, révén csak sodródott az űrben. Szóval az is lehet, hogy az LV-921 a KG-348 egyik holdja. Sőt talán ez a legvalószínűbb. A játék a fejlesztők szerint sokkal több eszköztárral fogja várni a túléléni szándékozókat, illetve elég nagy szerepet kapnak a nagy, nyílt terek és a zárt terek közti különbségek. Persze ez felveti a kérdést, hogy mennyire lehet lakatlan az LV-921, illetve mennyi ideje lehet itt a xeno. Mert, ha a bolygó nem lakatlan - és a trailerek alapján nem az, van itt egy kolónia -, és a xeno már bevándorolt ide egy ideje, akkor lehet átestünk a koronázáson is.

850 évbe elég sok minden belefér. Ha addig meg nem eszi egy béka.

Nyilván nem, bár Yoda után nem tudom azt sem elképzelni, hogy Gorgu egész életében cuki pofával lesz megáldva. De nem is azt írtam, hogy Djarin nyomdokaiban fog járni az ortodox mando vallás útján. Eleve Djarin sem csak ennyiből áll. Ez meghatározza az ő karakterét, de van rengeteg más tulajdonsága, amit átadhat Grogunak. És ezek az értékeket meghatározzák majd az életét. Becsület, önmagához való hit, a szerettei becsülése és védelmezése, leleményesség, stb. Ehhez baromira nem kell sisak, sem a mando hitvallás. Azt meg ez a film is eléggé körbejárta, hogy attól, hogy a szülő valamilyen, a gyereknek nem kell ugyanolyannak lennie.

Magával a készítésével nincs gondom, mert mint mankó, szerintem nagyon jók. És szerintem csak ezt a funkciót szabadna ellátnia. Ha elakadsz, egy ilyen végigjátszás segíthet. Vagy például a gyűjthető cuccok kimaxolásában, amikor a készítők néha olyan helyekre dugnak el valamit, ahová épeszű ember be sem néz. Meg ilyenek, segítségnyújtás. A régi szép időkben a "végigjátszás" vagy "walktrough" csak ennyit jelentett, ez is volt a célja. Rám számíthatsz, ha bele lehet kötni, én bele fogok kötni. Amúgy értettem, mire gondoltál, de ezt a magas lasztit le kellett csapnom. Én is jobb szeretem a könnyedebb FPS-t, de az Alien-témának szerintem kifejezetten jól állt, hogy a xeno ilyen halálos volt. Jól hozta az Alien és az Alien3 vonalát. Plusz egy űrállomáson érthető is, hogy az ember nem szaladgál robbanófejes, acélmagvas lőszert köpködő impulzuskarabélyokkal. Csupán puha lőszerrel felvértezett eszközök vannak. De én még nehezítettem is volna, hogy ezek használata se legyen egyszerű: a sav okozhatott volna még instant halált, ha teszem azt, szétrobbantasz egy arctámadót és a sav lyukat mar az űrre néző falban. Hm... Szólott a Resident Evil rajongó. Mr. X? Nemesis? Tény, a RE-játékokban nem kell bujkálni, de azért a RE2 rendőrségi pályájána egy idő után már kerülgetni kell a zomboidokat, mert annyi lőszer nincs, mint ahány agyhalott városlakónak épp az RPD-n van dolga. És azért a RE7 is eléggé isolationos, főleg a legelején, amikor a Baker-család prominensebb tagjait kell kerülgetni észrevétlenül.

Én Rey-t bárki mellett el tudnám nézetgetni. Ja, hogy Groguról van szó... Viccet félretéve, szerintem hosszú élete ellenére a mandis szál sosem lesz mellékszál, hiszen itt kapja meg azokat az alapokat, amikre jövendőbeli életét felépítheti. Az, hogy itt most napokig képes volt életben maradni egy veszélyes világon - oké, nem csak rajta múlt, elvégre egy alkalommal megették, szóval akár rosszúl is végződhetett volna ez -, fontos lépés az önállósága felé. A viszony is változik közte és mando között, a szülő kezdi elengedni a gyerek kezét. Ez is fontos lesz a jövendőbeli élete során. Ez a film tulajdonképpen azt mutatja meg, hogyan kezd Grogu önállósodni. Ugyan már a The Mandalorianben is voltak önálló lépései, ott még voltak mankói: R5, Bo-Katan, IG-12. Itt már teljesen magára volt utalva. Nem volt egy droid, ami segített neki eljutni A-ból B-be, nem volt senki, akihez szaladhatott volna segítségért, nem volt egy exoskeletonja, ami áthidalta fizikai korlátjait. Itt már csak az esze, az Erő és a saját leleményessége volt.

A sógorom legalább akkora gamer, mint én, sőt talán még nagyobb is, hiszen neki a PS5 Pro mellett még Xbox Series X-e és Switch-e is van, meg PS4-ese, PS3-asa (ezeket már csak gyűjtői okokból szerezte be újra). De talán csak a Switch-et kapcsolja be néha, amióta megszületett a gyereke. Szóval sanszos, hogy a két gyerek lehet az oka. Ne sértődj meg, kérlek, meg értem az okát, de akárhányszor ilyet olvasok bárkitől, kinyílik a bicska a zsebembe. Bűntetném azt, aki játszás helyett csak végigjátszást néz. Másodkézből szerez élményt - mások élményét éli meg saját helyett -, lelövi maga előtt a sztori fordulatait, és még csak meg sem közelítheti a hangulat olyan fokú átélését és azt az élményt, amit a készítők át akartak adni. Megmondom kerek perec: ez szerintem a készítőkkel szembeni maximális tiszteletlenség. Rosszabb, mintha letöltenéd a játékot torrentről, mert ott legalább játszol vele. Ha nem is fizetsz nekik, annyira legalább becsülöd a munkájukat, hogy úgy élvezed, ahogy ők azt elképzelték. A pokolban remélem, külön bugyrot tartanak fenn azoknak, akik kamerásan néznek filmeket, a könyveknek csak a kivonatát olvassák el és végigjátszásokat néznek játékokból. Mivel teljesen más játék, így nem csoda. Gondolom a Silent Hill is nagyon más volt a Doomhoz képest. Két teljesen különböző dolog általában nagyon más egymáshoz képest. Én valahogy a fordítottja vagyok. Úgy értem, én sem vágom a centit a GTA 6 miatt, de egészen a San Andreasig nem nagyon voltam oda a programért. Én is játszottam a felsőnézetes első két résszel, de az annyira meh volt, hogy már a meh is csak meh volt. A GTA 3 nem volt rossz, de a néma főhős szokás szerint idegesített, ráadásul akkor még egy szót sem tudtam angolul, így sok küldetés még nehezebb is volt (mini-helikopteres, megvan? - ha jól emlékszem, a GTA 3-ban volt, nem a Vice City-ben). A Vice City-nek a hangulata bejött, abból a szemszögből máig az lenne a kedvencem, ha nem lenne grafikailag pokolian elavult. Aztán jött a San Andreas, és az baromira tetszett, a mai napig a legtöbbet végigjátszott GTA nálam. A GTA 4... Ja, volt olyan is. Hát... Végigjátszottam, de szerintem a leggyengébb eresztés a sorban. Technikai rémálom volt PC-n (erős gépem volt már akkor is, de úgy szaggatott rajta alacsonyabb beállítások mellett is, mintha diavetítés lenne - életemben nem kellett annyit grafikai beállításokkal játszanom, mint annál a játéknál). A román hülyegyerek főhős, meg a kelet-európai attitüdü pedig rettenetesen taszított. Annyira nem illett az egész vibe a New Yorkot idéző Liberty City-hez, hogy ihaj. A GTA 5 viszont megint bejött (minő véletlen, San Andreasban játszódik az is ), szintén többször végigjátszottam. Nekem nagyon tetszett. A GTA 6-ot pedig pont azért várom, mert visszatérünk a legjobb hangulatú városba, Vice City-be.

Amúgy kicsit olyan, mintha a videojáték ipar felébredt volna. Az elmúlt pár évben alig akadt max egy fél tucat játék, ami különösebben érdekelt volna, most viszont már egy elég combos listát tudok írni a következő hónapokban, évben, években megjelenő játékokból. Tomb Raider: Legacy of Atlantis (2027. februás 12.) Tomb Raider: Catalyst (2027) Control Resonant (szeptember 24) Until Dawn 2 (2027) Silent Hill: Townfall (szeptember 24) Dune Awakens (szeptember 22) The Lost Wild (2027) Jurassic Park Sorvivor (2027/2028???) Marvel’s Wolverine (szeptember 15) ILL (2027) Resident Evil: Veronica (2027) Final Fantasy VII: Revelation (2027. Q1/Q2) Alien: Isolation 2 (2027/2028???) Star Wars: Galactic Racer (október 6) Star Wars: Zero Company (augusztus 27) Exodus (2027) Resonance: A Plague Tale Legacy (augusztus 27) The Expanse: Osiris Reborn (2027 Q1/Q2) Metro 2039 (2027 február) GTA 6 (november 19) The Witcher 4 (???) The Witcher 3: Songs of the Past DLC (2027) Cyberpunk 2/Project Orion (???)

Erről a két szakaszról hirtelen beugrott a Rebels, ahol maga Yoda is használta a világító bogarakat, hogy vezesse Ezrát!

Az Outbrake duót érzésem szerint kiváltotta a Resistance, de valóban, Alyssa Ashcroft miatt nem lenne rossz, ha készülne valamilyen játék. Mert az kicsit karcsú, hogy az Outbrake eseményeire van egy elég konkrét utalás a Resident Evil 3 remake-ben. Ha rossz irányba fordulsz, lemaradsz róla, illetve fel kell ismerned az eseményt, amiről beszél a rádión az ürge. Ennél konkrétabb, hogy Alyssa Ashcroft-tól lehet cikket olvasni a RE7-ben. Mondjuk ezt én nem szoktam számolni, ha Jill-ről van szó, mert bár valóban szerepel benne, csupán mellékszereplő, és még annak is csak középkategóriásan fontos, hiszen csupán csak Wesker verőembere. Ráadásul az idő nagy részében csuklyában és maszkban szaladgál, elnyomott tudattal, és még szőke is lett. Nekem végig az az érzésem, hogy az ott k*rvára nem Jill. Ami igaz is, "bizonyos szemszögből nézve". Mondjuk, azt azért hozzátenném, hogy bár tetszik Claire újradizájnolása, mert nekem baromira nem tetszett a RE2 remake Claire, ugyanakkor az egységesítésbe ez kicsit belegázol. Mintha recastolták volna a színésznőt. Elcseszték, de ha már így alakult, kitarthattak volna mellette. Oké, ilyen téren sosem volt valami egységes a széria. Elég csak megnézni, hogy a RE5-ben Chris egy kigyúrt, kerekfejű, közel 50-es fickó volt, a RE7-ben egy 40-es évei elején járó, szikár, keskeny arcú figura lett, aztán, miután senki sem volt képes azt a csávót Chrisszel azonosítani, a RE8-ra újra 50-es éveiben járó, kigyúrt, golyófejű csávó lett. (Kicsit olyan, mint szegény Bail Organa az Obi-Wan Kenobi -> Andor -> Rogue One vonalon).

Igen, a Universe csúnyát bukott. Valóban valami hasonló volt ott is, csak ott a Battlestar Galactica sötét, depis, drámázósabb vonalát akarták megfogni, csak az a Stargate köntösben nem működött. Az emberek nem családi drámák és érzelmi kínlódások miatt ültek le az SG-1 vagy az Atlantis elé, hanem a könnyed kalandozás, a felfedezés, az akciók, a sci-fi és a mitológa fura, sokszor felületes, de mindenképpen szórakoztató keveréke miatt. Az SGU ebből semmit sem kínált, helyett részeken át nézhettük, hogy a sánta, lassan az 50-es éveibe lévő ezredes, aki gyereket csinált a huszonéves hadnagynőnek, azon nyihog, hogy az asszony 14 galaxissal arrébb el akarja hagyni. Vagy, hogy a kissé elhízott kocka csávó verseng a szépfiú, kigyúrt katonagyerekkel szemben a hajó szépe szívéért, aki legalább olyan sablonos volt, mint a két említett versenyző. A második évad már próbált javatani, és talán a harmadik már igazi Stargate lett volna*, de hát pech. Az első évad során szinte mindenkit elvesztettek. Én azzal, hogy a második évad feléig bírtam, már kitartónak számítok. *A 3. évad egyik elképzelés szerint azzal nyitott volna, hogy a második szezon zárását követően, egy 3 éves (vagy akár 1000 éves) időugrás után a Föld féregjáratot nyitott volna a Destiny-re, és hozzák a hírt, hogy Atlantis hazaérkeztével odahaza minden megválgozott, nyilvánosságra került a Csillagkapu Program, az idegenek, változik a Tejútrendszer, stb. És jött az új legénység a Destiny-re. Jöttek volna új szereplők, néhány régit hazaküldtek volna, stb.

Ez tetszik. És mivel ezekben az egyedül töltött napokban például meditálni is elkezdett, könnyen lehet, hogy szépen felerősödött a kapcsolata az Erővel.