Dzséjt

@csoli1138

Szegények, akkor most újra örülhetnek. Előkúsztak a napra, amikor elindult a The Mandalorian, és örömünnepet jártak, hogy Filoni eltörli a sorozattal a sequelt, majd ugye ősellenséggé vált, amikor kiderült, hogy igaz, amit állít, és tényleg felvezeti a sorozattal a sequelt. Szóval vissza kellett kúszniuk a barlangjukba (anyuka szoknyája mögé). De most újult erővel kiabálhatnak bele a digitális szélbe az anonimitás védőpajzsa mögött. Jujj de jó...

Íme, remélem, megfelelek az elém támasztott elvárásoknak. Spoileres, szóval ennek tudatában olvassa az, aki még nem látta a filme(ke)t. https://lightspeed.blog.hu/2024/08/30/alien_romulus_576

Frenkie biztos PS5-ön játszik, mert már ugyanúgy nem használja a PC-t játékra, mint én. Szóval akkor nem "minden idők legrosszabb videójátéka", mint ahogy az a Youtube-videó cím állította, ami a kutya tudja miért, bekerült nálam az ajánlott videók közé és menten tiltottam az egész csatornát? Ej-ej-ej... Pedig már majdnem elhittem, hogy álmomban talán hinni tudnék annak a videónak.

Hát holnap lett belőle, meg kicsit holnapután, hiszen bőven átugrotta az óra az éjfelet, mire a végére értem (e sorok írása előtt) közvetlen. A PC-m visszakapásával valami átkapcsolt bennem, mert hetek óta először kialudtam magam, végre jó kedvem van és belevágtam az Alien: Romulus kritikába is, ami laza 7 oldalnyi könnyed elemzés lett. Értekezem benne magáról a műről, illetve hatásairól a Prometheustól az Alien Resurrectionig. Nem ígérem, hogy még ma, de legkésőbb vasárnapig feltöltöm.

Igen, hol ébren van, hol nem. Szerintem sokan hozzád hasonlóan észre sem veszik, azért sem nagy gond, bár kétség kívül filmen belüli kontinuitási baki. Az üzenetre koncentrál a néző, nem egy droidra, amiről azt hallotta, hogy lekapcsolt. Én is valamikor a DVD korszak idején szúrtam ki, amikor a VHS 4:3-as képarányát felváltotta a 16:9 perspektíva, így a szememet jobban vonzotta az addig sosem látott részletek. (Lehet 4:3-ban C-3PO annyira nem is látszódott. )

És ezzel a végszóval vissza is tértünk az eredeti gondolatomhoz:

Általában benne van a pakliban, hogy a színészek magasabb gázsival ülhetnek le újratárgyalni a szerződést, és az magasabb költségvetést jelenthet. Ugyanakkor itt a szereplőgárda nagy része kihalt, csak három színész esetében kéne új szerződést kötni. Illetve az is benne van a pakliban, hogy a szerződésük eleve több sorozatra vagy akár filmre is szólhat, és akkor az még egy külön változó. Mert ha nem The Acolyte 2. évadként folytatják, hanem mondjuk Shadow of Plagueis címen új sorozatot indítanak, akkor máris az érvényes szerződés keretei között mehet a műsor. Sőt még az sem kizárt, hogy a szerződések még mindig élnek, annak ellenére, hogy nem lesz The Acolyte folytatás, ha például időintervallumra, és nem címre írtak alá. Teszem azt, 5 évre szól a szerződés, de nincs meghatározva, hogy csak ezen a címen futó szériában szerepelhet. Hasonló volt a helyzet a korai MCU filmek főszereplőivel. Ők például X számú filmre írtak alá, és nem számított, hogy azok a filmek hány év alatt készülnek el és mennyi szerepük lesz benne, amíg ezt a számot nem teljesítették, addig bármire és bármikor vissza lehetett őket rángatni.

Ezeknek az embereknek ennyi az életben a sikerélménye. Megakadályozzák egy olyan mű megszületését, amit nem is akartak elkészíteni. Ez amúgy jól jelzi azt is, miért sikertelenek az életben: zéró erőfeszítéssel akarnak sikert elérni. Szóval kár rajtuk dühöngeni, inkább szánni kell őket, mert szánalmasak.

Én Nyuszival éltem meg hasonlót.

Csakhogy a gépigény nem csupán attól függ, mennyire kiemelkedő a grafika. Ez tipikus amatőr megmondóember megállapítása, akinek fingja sincs arról, hogyan készül és fut egy játék. Meg már megint a palacsintát méred össze a krumplistésztával. A Division a vakok számára is jól láthatóan jelentősen kisebb térképekkel dolgozik, mint az Outlaws, naná, hogy könnyebb szebbet alkotni. Plusz, aki nem játszik vele, csak nézi, ahogy más játszik vele a kutya tudja milyen gépen, milyen beállítások mellet, annak a véleménye pontosan ugyanúgy nullát ér, mint mondjuk az enyém, aki szintén nem játszik vele. Szóval semmit. Felőlem locsoghatsz itt össze mindenfélét a Division-fétiseddel, de a véleményed értéke akkor is 0 marad, amíg tapasztalat nincs mögötte. Mások játékának bambulása pedig nem tapasztalat, az az "én nem ettem még mákostésztát, de ismerek olyat, aki már igen" kategória. És ezért nem teszek ki senkit, mert a tévhittel ellentétben nem korlátozzuk a véleményt, csak megmondjuk, ha nem tetszik. Márpedig ha úgy kezded, hogy "én nem játszottam vele, de a Youtube-on láttam", az bennem heveny dührohamot és mély undort vált ki, mert a gamerek között ez a legrosszabb fajta, aki így adja a jobbantudjaokosat.

Ez viszont már nem túl jó hír. Bár nem teljesen világos, hogy akkor ez a patch már települt azoknak, akik leszedik, vagy ez a megjelenés napján lesz publikus. Star Wars Outlaws: Kellemetlen meglepetés érheti a PlayStation 5 tulajokat

Poénra vettem, nem magamra, csak rohanva válaszoltam. Szóval, ha nyersnek éreztétek, az azért van. És örülök, hogy érdekel a véleményem a témában, igazából már van egy kétoldalas anyag, csak olyan szögletes, hogy nekem fájdalmas olvasni, és az a lelkesedés, amit a moziból kijövet éreztem, baromira nincs meg benne. Kábé egy leltári értékelés izgalma szintjén áll. Sajnos az elmúlt két hétben csak két jó dolog történt velem: az egyiket nem részletezem, de nagyon jót tett az önbizalmamnak, a másik meg az Alien: Romulus. Sajnos ez a két jó dolog pont azon a két napon történt, amikor közhírré tették a The Acolyte kaszáját és a gépem bedöglött (plusz még a MÁV kalandtúra is aznap volt). Mindezt megelőzte pár nappal egy, az egészségemre vonatkozó nem túl jó hír. Szóval az elmúlt két hetemet inkább a "a pokolba vágyom, mert ott végre nyugi lenne" életérzés keretében élem. De próbálom összeszedni magam, az Alien: Romulusról is akarok írni, mert tényleg nagyon-nagyon tetszett. A cél érdekében elkezdtem játszani az Alien: Isolationnel, főleg, hogy néhány részletről felfrissítsem a memóriám, mivel a film kiindulópontjára az a játék ad magyarázatot. Sőt beszereztem a film kamerás változatát is, hogy néhány jelenetet újranézzek. Tehát remélhetőleg megjön a kedvem és akkor megírom. De azt a száraz sz*rt, amit eddig összepötyögtem, azt nnem teszem közzé. Arra én sem vagyok kíváncsi.

Nem. Porszívó, hajszárító, ilyenekkel nem szabad kísérletezni. Sűrített levegő. Olcsón lehet kapni bármelyik műszaki boltban, és egy flakon több géppucolásra is elég.

Hát örmi, kevesebbért is lőtték már szét ember bolygóját.

Amint olyan kedvem lesz. Ahogy @Darth Cupsy fentebb, és korábban én is írtam, bedöglött a gépem. A javítási költségnek hála ugrott a régóta és nagyon várt Star Wars Outlaws megvásárlási lehetősége bizonytalan ideig, de még a nyaralásom is, ráadásul a hetek óta farigcsált The Acolyte kritikám is odaveszett, ami azért szintén megütött. Mindezeken túl, bár a bevételem attól függ, hogy mennyit dolgozok, eme műszaki hiba miatt lassan két hete vagyok kényszerpihenőn, és amíg jövő héten meg nem érkezik az új merevlemez, holnaptól is csak fél gőzzel tudok dolgozni addig (magát a gépet már visszakapom, mindjárt indulok érte, de új winfost kell telepíteni rá, ami elvisz még egy pár órát), hiszen korlátozottak a mentési lehetőségeim. 3 TB hiány az 3 TB hiány. Szóval sajnálom, hogy már 9 napja várnod kell rá, és kívánom, hogy ez a várakozás legyen életed legnagyobb problémája, mert nekem sajnos a PC-m meghibásodása még nem is a legrosszabb, ami e hónapban történt velem. Szóval a legkisebb gondom is nagyobb annál, hogy kritikát írjak az Alien: Romulusról. Ha majd megjön hozzá a kedvem, megírom, ami lehet, hogy holnap lesz, lehet, hogy akkor, amikor újra meg tudom nézni, lehet soha. Egyelőre legyen annyi elég, hogy tetszett, méltónak tartom az eredeti négy filmhez, kábé az A3/AR szintjére rakom, ami nálam nem negatívum, mint sokaknál, mert én azt a két részt is nagyon szeretem és remek filmeknek tartom. A Prometheust és a Covenantot már a nyitójelenettel kisujjból levrte nálam, pedig az volt az egyik, amiről idő előtt tudomást szereztem és látatlanban nagyon nem tetszett az ötlet.

Ilyen esetben, ha az előrendelők előbb megkapják, a day one patch-ek is települnek, pont azért, hogy a vásárlóknak már ne legyen ezzel gondja (és ne árasszák el az internetet napokkal a megjelenés előtt az olyan vásárlói kritikák, hogy a program játszhatatlanul bugos, ezzel előrendelési lemondás hullámot előidézve - ebből is látszott, hogy a Ubisoftnak nagyon nagy volt a bizadalma a játékban, mert megjelenés előtt kiadta a játékosoknak). A day one patch-nek amúgy is az a dolga, hogy az aranylemezre kerüléskor még meglévő nagy (értsd: játékot abszolút ellehetetlenítő) bugokat irtsa ki, nem az kisebbeket, amik bár bosszantóak lehetnek, a játék nagy része még játszható. A határidők pedig igen, nagyon nagy mértékben ellehetetlenítik, hogy egy játék viszonylag hibamentesen jöjjön ki, de egy open world programnál sajnos a méret miatt még akkor sem lehetne ezt kivitelezni, ha nem lenne probléma a határidő. Egyszerűen képtelenség, hogy egy jó esetben tucatnyi tesztelő minden zugot fel tudjon deríteni és mindent meg tudjon csinálni, amire több ezer játékos képes. Szóval ők inkább arra koncentrálnak, hogy a küldetések játszhatóak legyenek, a fő küldetéseket összekötő pályszakaszokon ne legyen probléma, és így tovább. Plusz ugye PC-verzió esetében minden tesztelő ugyanolyan gépen teszteli a programot, míg a nagyközönség több ezer variáción. Szóval egy ilyen játéknál már pusztán a méret is azt indukálja, hogy a megjelenés napja egybeessen a nem hivatalos nyílt bétateszt indulásával. Nálam meg sajnos immár hivatalos: egy darabig még nem lesz meg ez a játék. Sebaj, addig játszok a kölcsön kapott Final Fantasy 7 Rebirth-szel.

Sigourney Weaver, az második kedvenc franchise-om sztárja szerepelni fog az első kedvenc franchise-omban?

Azért egy kéthetes videóban kijelenteni azt, hogy 1977 óta ez az eső eset, hogy a scriptnek megfelelő sorrendben látjuk a jelenetet, nagy merészség és abszolút téves. Több olyan, több mint tíz éves rajongói változat is létezik, amiben így szerepel a jelenet. Viszont ez is, mint a többi, remek reprezentálása annak, hogy a filmeknél nem csak az számít, hogy valami "természetesnek hasson", hanem nagyon fontos a dramaturgia. Amit ez a sorrend kivégez. Végre látjuk Leia üzenetetétl teljes hosszában, de mindenféle felvezetés nélkül, aztán a drámai bejelentés helyett kapunk egy hosszú, unalmas oktatóbeszélgetést a vén tanártól valamiről, amiről sosem hallottunk. Jól érezte a vágó, hogy ez így lapos és nem is igazán értelmes. Leia szorult helyzetben van, de Ben Kenobi inkább kényelmesen hátradől és kiselőadást tart a csaj bátyuskájának. Szóval sokkal jobb, hogy az uncsi kiselőaadás vezeti fel az üzenetet, húzzák vele az idegeket, miközben azért el is varázsolja az embert. Aztán láthatjuk végre az üzenetet, és záróakkordként bumm, a drámai bejelentés, amivel keretben foglalják az egész "Ben barlangja" jelenetet. Ráadásul az Obi-Wan Kenobi után még logikusabb, hogy Ben nem dől hátra kényelmesen és kezd az Erőről hadoválni, hanem azonnal küzli Luke-kal, hogy akkor menjünk.

Bölcsebb maradtál volna, ha nem szólalsz meg...

@Donát, @Pildi Félre értetek, nem az a dühítő, legalábbis számomra, hogy egyszer le van írva, hanem, hogy sokadszorra is le van írva. Ez is a tamtamdob egy változata. Egyszer leírva ténymegállapítás, sokadszorra leírva bizonygatás. És ismételten, a bánat és a rosszkedv felnagyítja az ilyesmit és nagyon könnyen rosszúl csapódhat le. Ez így van, de attól még nem kell csendben beletörődnük. Ráadásul, attól, hogy így működik, az nem jelenti azt, hogy jól is működik. Ha mindig kushadunk, akkor sosem változik semmi. Azt beletörődésnek hívják. Az is egy lehetőség, csak akkor meg nem szabad csodálkozni azon, hogy tényleg minden elsz*ródott.

Már itt van 200 ezer, és útban van további 1 millió.

Ez az előjáték a nászéjszakához?

Nem győzködni akarlak, csak ismerősen csengenek ezek a szavak. Én is így gondoltam. Aztán puff, fél év sem kellett, és már csak akkor játszottam PC-n, ha arra kaptam tesztpéldányt. Amióta otthagytam a PC Gurut, a PC már csak és kizárólag munkaeszközként funkcionál. A a Steamre és társaira is csak azért lépek be néha-néha, nehogy töröljék az accountjaimat (nem tudom, hogy ez megtörténhet-e, de biztos, ami biztos). Hát igen, az SSD ma már annyira alap, hogy a játékfejlesztők is elsősorban azt ajánlják a programjaikhoz. Sőt lehet, hogy már csak azzal számolnak. Nekem is az lenne a legjobb, ha már csak SSD-k lennének a gépemben, de nem tudom, hogy azok mennyire bírnák ki a napi 18 órás folyamatos írás-olvasást (a renderelés olykor akár 8 órányi folyamatos írás is lehet, ha például animációt renderelek). A HDD-m is valószínűleg ebbe halt bele.

Nyilávn egy távolabbi problémára próbáltam utalni költői túlzással. De mi van, ha a pletyka arról, hogy elkaszálják az Ahsokát, nem f*szság, hanem egyszer csak igazzá válik? Azt már vehetem fél sorozatnak? A sorozat záróepizódjában ott van az ígéret a folytatásra. Arra, hogy az alkotók ezt az ígéretet megtehették, a Disney rábólintott. Ha annyira bizonytalanok voltak abban, hogy be tudják tartani, szólni kellett volna, hogy ne tegyenek bele ilyet. A sorozat sztorija akkor is kerek egész lett volna, ha az utolsó részben nem villantják meg Yodát és Plagueist és Vernestra nem beszél arról Mae-nek, hogy segítsen neki megtalálni az ex-tanítványát. És a The Acoyte is része annak a termékcsomagnak, amiért én pénzt adok a Disney-nek, vagyis de, egy jövőbeli sztori ígéretével igyekszik meggyőzni engem, hogy maradjak előfizető. A nagy egésznek kis része ez az ígéret, de ha nekem pont ez tetszik a legjobban, akkor ez hat rám a legjobban. És nem mellesleg, nem tudjuk, hogy lesz-e valami az Ahsoka második évada után. Iger nagyon a mozifilmeket nyomatja, több D+-ra szánt sorozatból is filmet faragtatott (helló The Mandalorian and Grogu, helló Moana 2, helló Armor Wars), és ez sem az az üzenet, ami azt sugallná, hogy komoly figyelmet akarnának szánni a Disney+-nak. A helyzet az, hogy jelenleg már arról sem tudtak meggyőzni, hogy éves előfizető maradjak. És ez még a The Acolyte-tól független. Már átváltottam az "akármikor lemondhatom" koncepcióra, és bizony már felmerült bennem, hogy a Skeleton Crew után lemondom, aztán majd az Andor idején újra előfizetek rá. És őszintén szólva, a Skeleton Crew-val kapcsolatban már óriási bizalmat szavaztam meg, mert az a sorozat még hangyányit sem tudta felkelteni az én pozitív rajongó lelkesedésem. Mi lehet a fújulókkal vagy az egyszerű emberekkel? Nekem meg szívem joga lemondani a Disney+-t, ha az a termék, ami miatt fizetek, nem üti meg azt a szintet, amit elvárok a pénzemért. Azt meg szerintem senki sem állította, hogy az elmúlt 12 év ne lenne az SW új aranykora. De ez hol indukálja azt, hogy a következő 12 év is az lesz, és nem egy másik véglet, egy rémálom? Erre az egy kérdésre konstans nem adtok választ: mi van, ha azok az üzleti döntések, amiket most oly helyénvalónak tartatok és annyira védtek, azt eredményezik, hogy minsőíthetetlen sorozatok és filmek jönnek. Akkor is ilyen vehemensen fogtok bólogatni, hogy hát milyen csodás döntés volt két filléres SW-t moziba küldeni? De jó, hogy kánont felrugó szériák futnak az egyre drágább D+-on? A mostról beszéltek, de kicsit sem tartatok attól, hogy a jövőben nem aranykorról, hanem rémálomról fogunk beszélni? Ja, de ha az amúgy jó prímást fizető emberkének pocsék az ízlése zene terén és a vendégek emiatt elmennek, a kassza tartalma pedig apadni kezd, akkor nem az a megoldás, hogy kirúgod a prímást. Részben egyetértek, részben nem. 12 évvel ezelőtt még nem voltak alapjaink. 12 év után vannak, amikre támaszkodhatunk. 12 évvel ezelőtt az MCU is máshol járt, mint ahol most van, és az MCU menedzselése már önmagában elég támpont ahhoz, hogy szkeptikusak lehessünk az SW-vel kapcsolatban, ugyanis a döntéshozók ugyanazok. 12 évvel ezelőtt még más stúdiók példájából jósoltam egy kb 20 év múlva bekövetkező eseménysort (amihez vészesen közeledünk), most már a Disney maga a példa jó és rossz irányba is. Mert azért vannak jó példák, hogy mást ne mondjak, a Prey-jel és az Alien: Romulusszal sikerült feltámasztaniuk ezt a két franchise-t. Az már aggasztó, hogy mindkét esetben ezt főleg komoly nosztalgiabombázással érték el, és nem igazán törekedtek újdonságra, de én még pont elégedett vagyok mindkét esetben, ahogy az ep7 esetében is. És nem tagadom, sőt hangsúlyozom, hogy az SW-vel is rengeteg jó dolog történt. Ugyanakkor az, hogy alig pár év alatt földbe állították a 11 éven át sikeres MCU-t, már annyira nem jó példa. Ezen felül, olvastad a minapi posztom, tehát tudhatod, hogy én személy szerint még mindig optimista vagyok, azzal együtt, hogy a szkeptikus énem hangosabb, mint 12 évvel ezelőtt. Hovatovább, bár nézőként erre semmi szükségem és pláne nem feladatom, megértem, hogy a pénz a legfontosabb elem. Ha az nincs, új SW sem lesz, így evidens, hogy nem invesztálnak veszteséges projektbe. Csak szerintem egy kisebb marketing és készítési költségvetéssel még lehetett volna annyit kockáztatni, hogy egy - akár rövidített - második évadot bepróbálhatnak. Mert mi van, ha az meg úgy tarol, mint a JAG második évada vagy az eredeti Star Trek sorozat ismétlései? Plagueis megjelenése szerintem önmagában dobott volna a második évadon - de hát ehhez meg ismerni kéne a közönséget, akinek árulod a portékádat. Hedland ismerte, ezért dobta be. Szóval könnyen lehet, hogy megspóroltak pár száz milliót és közben ellöktek maguktól pár milliárdot. Persze nyilván külsősként nem látom a számokat, de azért annyira mégis belsős vagyok, hogy az én pénzemből is finanszírozzák a sorozatokat, filmeket, a jachtjukat, a szeretőjüket és a villájukat. És ezek mindegyikét én nem élvezhetem, de rendre arról mondanak le, amit én is élvezhetek. Szóval optimista vagyok és minden rossz szavam ellenére megértem, hogy a pénz az úr. De ugyanakkor rohadtul megértem azokat is, akiket ez hidegen hagy. Sőt átérzem, mert az egyik felem ugyanazt érzi, mint teszem azt Ody. Értem, hogy őt megrendítette ez. Nagyon szerette, ahogy én is, és persze, hogy nem tetszik, hogy rendre racionalizálva van a veszteség. Hülye példa és nyilván túlzó, ám az érzelmek nem logikusak és racionáisak, szóval valamennyi igazság lehet abban, ha azt írom, hogy olyan lehet, mintha a Disney lelőtte volna az egyik szerettünket, ti meg azt magyaráznátok, hogy ebben semmi meglepő vagy rossz nincs, mert az az ember nem doglozott, így megérdemelte a halált, hiszen nem hozott pénzt a Disney-nek. Mondom, hülye példa, mert egy sorozatról van szó, nem emberről, ugyanakkor ragaszkodtunk hozzá, tetszett, szerettük. Pozitív érzelmeket váltott ki belőlünk, amit újra át akartunk élni. És ennek lehetőségét elvették. Én is gyász állapotba kerültem, de a Star Wars Explained stábja is a gyászhoz hasonlította az érzéseiket. És hát azt mindenki másképp dolgozza fel. És nem feltétlen jó érzés eközben a racionalizálást olvasgatni. Engem is dühít, hogy te vagy Bomarr rendre bizonygatjátok, hogy itt pénzről van szó, tehát ez helyes döntés volt. Mivel érzelmi alapú ember vagyok, nem logikai alapon működő robot, így igazából le van sz*rva, hogy pár ezer kilométerre innen élő embereknek mennyi pénzébe fáj vagy nem fáj ez az egész. Láthatatan noname senkik számomra, akik egyenként jobban élnek, mint mi összesen, szóval kapják be. Mindezt amellett érzem, hogy elfogadom az érveiteket, mert helyesek, racionálisan nézve. Ezért sem ágálok ellenük. De nem mindenki ilyen, ezt is el kell fogadni. Na hát ez meg a másik, az iszonyú rossz kommunikáció. Szerintem nekem vagy Ody-nak vagy bárki másnak, akit jobban megérintett a sorozat törlése, könnyebben elviselnék, ha legalább maga a Disney vagy a Lucasfilm nem hallgatna, mint az a bizonyos a gazban. Mert azért ez sem hordoz jó üzenetet, ami így hangzik: le vagytok ti sz*rva a felismerhetetlenségig. Elég lenne csak annyit mondania Kennedy-nek vagy Igernek, hogy "igen, üzleti okoból sajnos le kellett mondanunk a The Acolyte folytatásáról, de magával a korszakkal még szeretnénk a jövőben foglalkozni, ha módunk lesz rá". Ebben semmi konkrét nincs, de legalább a rajongóknak lenne egy fogodzója, nem kellene a vak sötétben tapogatózva találgatniuk, másrészt van egyfajta megnyugtató üzenete is. Viszont mégsem ígéret. Viszont egyetlen rajongótól sem érdemes elvárni soha, hogy racionálisan élje meg kedvence elvesztését, ahogy egy vásárlótól sem érdemes soha, semmilyen körülmények között elvárni, hogy némán tűrje, ha egy szolgáltató, amiért fizet, nem abba az irányba halad, ami neki tetszik. Jogában áll először a tamtamdobot verni, aminek megvan az a haszna, hogy remélhetőleg időben meghallják. Aztán meg végül, ha úgy alakul, lemondhatja a szolgáltatást, és majd akkor jujj de jó lesz a Disney-nek. És ez az, amit szerintem most odafönt a nagykutyák abszolút nem látnak már: nekik van ránk szükségük, nem fordítva. Ha hirtelen több százezer ember pártol el tőlük, az nekik fog fájni, nem annak a több százezer embernek. Akkor aztán sokra mennek a racionális üzleti döntésükkel. És jelenleg egy ilyen forgatókönyv ugyanúgy benne van a pakliban, mint az, hogy a következő 12 év is aranykor lesz. Most ezt mindenki a saját habitusának megfelelően ítéli meg. Én optimista reményekkel, de szkeptikus felhanggal. Majd meglátjuk, mit hoz a holnap. Nagyon remélem, hogy még sok-sok évig, vagy évtizedig mondhatom azt széles vigyorral ezzel kapcsolatban azt, hogy tévedtem, és ez az egész The Acolyte ügy csak egy apró fekete folt lesz a csillogó felszínen.