5x11 - A Sunny Day in the Void

[csoli1138]

Csatlakozom a pozitívakhoz:

Nagyon jó rész.

Sivárságával üde színfolt a sagaban!

[Rajmesz]

Bocs a késői reakcióért, de ellopták a laptopom és idáig nem tudtam megnézni se ezt se az előzőt. De mindegy. A lényeg, hogy szerintem ez a rész a klónok háborúja története alatt a legrosszabb, legunalmasabb, rész volt. Egyszerűen hihetetlen. Ilyen rossz részt csinálni. Láttam már rossz részt, de ennyire rosszat még soha... remélem ennél csak jobb lesz! Max az eleje úgy jó volt de miután lezuhantak a bolygóra onnantól kezdve hihetetlenül uncsi egyszóval rossz volt. Előző rész tök jó volt, nem tom miért kellet megtoldani egy frappáns részt egy ilyen rossz résszel.

[Zééé]

Ody: Nagyon faszányos kritikát írtál, csak egyetérteni lehet vele. Úgy írsz, mintha szakmád lenne a fogalmazás!!!

[csoli1138]

...Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy R2 miből jött rá, hogy hol van a település? ...

 

Mint mondottam ez egy különleges élmény volt számomra, ami szerintem az írásomból is kitűnt. Sokakkal ellentétben én sajnálom, hogy nem lesz több ilyen stílusú rész.

 

1: Ez igazolja ez ep IV- beli "profizmusát". Ott is megindul, hiába ugat 3PO...

 

2: Ilyen rész nem teremhet minden bokorban (évadban)!

Szerkesztve: 2012. December 10. - csoli1138

[NorbiLordi]

Nekem ez lett az abszolút kedvenc részem Amikor megtalálták a másik űrhajót hirtelen azt hittem azok ők, csak kis idővel később és lesz egy Mortis féle rész, mert még a droidok is hasonlítottak, sőt WAC-hez hasonló is volt. De aztán kiderült tévedtem.

[Ody Mandrell]

Egyébként amikor becsapódtak, valamiért azt gondoltam, hogy ezt az egész bolygót sókristályok borítják. Már vártam, hogy mikor hangzik majd ez el a részben, de végül nem történt meg.

Valóban sókristályok voltak? Nem vennék rá sót...azaz mérget. Egyébként az is növelte a kétségbeesés faktort, hogy nem hagytak nyomokat maguk mögött. Szegény Gascon.

 

Még hogy unalmas és tötelékepizód. Az egyik legjobb rész az évadban! Tetszett a szűrrealitása, a mondanivalója, a humora... Bővebben később, most megyek aludni. Nálam 9/10. Az egy pont levonás csak a szemét befejezés miatt jár, mert érdekelt volna az a város, és most várhatok januárig.

Ne fogd vissza magad.

 

Ody: Nagyon faszányos kritikát írtál, csak egyetérteni lehet vele. Úgy írsz, mintha szakmád lenne a fogalmazás!!!

Köszi Zééé, de ez túlzás. Vannak itt páran akik nálam sokkal összeszedettebben írnak.

 

1: Ez igazolja ez ep IV- beli "profizmusát". Ott is megindul, hiába ugat 3PO...

 

2: Ilyen rész nem teremhet minden bokorban (évadban)!

1: El is felejtettem, hogy R2 mindig ilyen csendes zseni volt. Folyton jókor van jó helyen.

2: Igazad van. Ez is teszi különlegessé.

Szerkesztve: 2012. December 10. - Ody Mandrell

[KisKósa]

Valóban sókristályok voltak? Nem vennék rá sót...azaz mérget. Egyébként az is növelte a kétségbeesés faktort, hogy nem, hagytak nyomokat maguk mögött. Szegény Gascon.

Neeem, ez csak az én egyéni spekulációm.

[Ody Mandrell]

Most veszem csak észre, hogy a lezuhant hajó olyan mintha mása lenne a csapatnak. Egy csontváz, pit és astromech droid maradványok... Jól mondja WAC, ez várt volna rájuk is ha a hajónál maradnak. Így viszont R2 a rész hőse és már érthető is a kék felirat.

[Merr-Sonn]

Bocs a késői reakcióért, de ellopták a laptopom és idáig nem tudtam megnézni se ezt se az előzőt. De mindegy. A lényeg, hogy szerintem ez a rész a klónok háborúja története alatt a legrosszabb, legunalmasabb, rész volt. Egyszerűen hihetetlen. Ilyen rossz részt csinálni. Láttam már rossz részt, de ennyire rosszat még soha... remélem ennél csak jobb lesz! Max az eleje úgy jó volt de miután lezuhantak a bolygóra onnantól kezdve hihetetlenül uncsi egyszóval rossz volt. Előző rész tök jó volt, nem tom miért kellet megtoldani egy frappáns részt egy ilyen rossz résszel.

Már megbocsáss, de felirattal nézted meg a részt? Mert ha nem akkor elsőre nem is csoda, hogy rossznak tűnt, hiszen filozófiai epizód, és a teszem azt unalmasnak tűnő szövegelés volt hivatott a rész súlyát, mondanivalóját képviselni.

[KisKósa]

Már megbocsáss, de felirattal nézted meg a részt? Mert ha nem akkor elsőre nem is csoda, hogy rossznak tűnt, hiszen filozófiai epizód, és a teszem azt unalmasnak tűnő szövegelés volt hivatott a rész súlyát, mondanivalóját képviselni.

Hagyd rá, valakinek ez nem jön át.

[Varbaro]

Őszinte leszek, az utolsó két rész egyáltalán nem tetszett, katasztrofálisak voltak.

Ha csak a mech-ekre hegyeztk volna ki a trológiát ( nem'tom hány részt kell még végigszenvednünk) akkor azt mondom jó. De ez a dedó ami megy, ez borzalmas. Lehet pont a Disney-re időzítették ezeket a részeket? Cselekmény az ovodás, kb. semmi nem történik, az is komolytalan, sehol sincs pl. a nightsister történetszálhoz. Az előző részben, ahogy besétálnak és kisétálnak a szeparatista hajóra, az nc. Elvileg fontos a küldetés, azt egy csatában 0 tapasztalattal rendelkező "tábornokot" neveznek ki, aki mást se csinál csak dedózik a robotokkal, és az első bajnál idegösszeroppanást kap.

 

A WAC és tábornok közötti beszédek meg hosszúak és vontatottak és értelmetlenek. Az eddigi 2 részt be lehetett volna süríteni egy félbe is akár. És az, hogy a corporal, colonel stb.-n 10 percig vitatkoznak, meg, hogy akkor ki vezeti a robot sort, + mikor kifüstölődik az egyik droid és a "teteme" felett megint 10 perc egyáltalán nem vicces, de annak szánt szövegelés megy, hogy sietni kéne nehogy elkapják őket... borzalmas.

[Ody Mandrell]

Azért szépen elválik ki mit vár a sorozattól. Nekem többre is van igényem egyszerű lövöldözésnél. Ez a rész eléggé intellektuális volt. Kár, hogy kevesen értékelik ezt.

[KisKósa]

Lehet pont a Disney-re időzítették ezeket a részeket?

Ez már Flóri szájából is hülyeség volt és ez most sincs másképp.

[Merr-Sonn]

Azért a Nightsister-trilógiához nem hasonlítanám, hisz ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy nem volt olyan izgis mint Umbara

[jc183]

Szerintem is kellenek olyan részek, ami nem csak a lövöldözésről szól meg ilyen-olyan párbajokról. Elismerem, hogy mély filozófiai mondanivalója volt a résznek, de szerintem ezt az üzenetet át lehet anélkül is adni, hogy idióta, egyáltalán nem vicces poénokat erőltetnek (de ezt mondjuk elmondhatnám az egész sorozatról). Sajnos ez nálam nagyon "nézhetetlenné" teszi az ilyen részeket, a készítők gondolhatnának a felnőtt nézőkre is, mert szerintem abból is vannak bőven. Amint olvasom, ezzel más is így van, de sajnos el kell fogadnunk, hogy ez az egész sorozat a gyerek nézőközönségre van kihegyezve.

[KisKósa]

Tényleg nem támadásból mondom, de ez azért elég érdekes. Mármint, ha egy TCW epizód a szokásához híven jó, akkor csak a fórum rendszeres látogatói szólnak hozzá a témához és dicsérik meg. Félreértés ne essék, nekem tetszett A Sunny Day In The Void, de ha előkerül egy olyan epizód, ami a többségnek nem tetszik, akkor a semmiből előbukkannak ezek a pár hozzászólásos felhasználók, hogy elmondják, hogy nekik nem tetszett. Miért csak negatív élmény esetén érdemes hozzászólni, emberek?

[Zot Zellos]

Én személy szerint elég ambivalens érzelmekkel fogadtam ezt a részt. Jó volt, mert a folytonos filozofálgatások kissé komolyabbá tették a részt, amit pedig már kissé hiányoltam az ötödik évadból... és szerintem a poénokkal és a párbeszédekkel (/vitákkal) sem volt baj. És (ahogy azt már többen említették a korábbi részeknél) sokat javult a grafikája a filmnek.

 

Azért nem voltam teljesen megelégedve, mert igazat megvallva, eléggé töltelékrésznek tűnt számomra ez a droidos-szál... Mármint már nagyon érdekel, hogy mi lesz Ashokával és Maulékkal...

[Rajmesz]

Már megbocsáss, de felirattal nézted meg a részt? Mert ha nem akkor elsőre nem is csoda, hogy rossznak tűnt, hiszen filozófiai epizód, és a teszem azt unalmasnak tűnő szövegelés volt hivatott a rész súlyát, mondanivalóját képviselni.

Igen felirattal néztem meg!

[Ody Mandrell]

Tényleg nem támadásból mondom, de ez azért elég érdekes. Mármint, ha egy TCW epizód a szokásához híven jó, akkor csak a fórum rendszeres látogatói szólnak hozzá a témához és dicsérik meg. Félreértés ne essék, nekem tetszett A Sunny Day In The Void, de ha előkerül egy olyan epizód, ami a többségnek nem tetszik, akkor a semmiből előbukkannak ezek a pár hozzászólásos felhasználók, hogy elmondják, hogy nekik nem tetszett. Miért csak negatív élmény esetén érdemes hozzászólni, emberek?

Igazad van, bár ők is elmondhatják miért nem jön be. Nincs megtiltva. Én még nagyon kíváncsi vagyok a többi törzstag véleményére! Sky, Dzséjt, Werebazs, Wilde és Frenkie se írt pl... Bocs' ha valakit kihagytam.

 

Én személy szerint elég ambivalens érzelmekkel fogadtam ezt a részt. Jó volt, mert a folytonos filozofálgatások kissé komolyabbá tették a részt, amit pedig már kissé hiányoltam az ötödik évadból... és szerintem a poénokkal és a párbeszédekkel (/vitákkal) sem volt baj. És (ahogy azt már többen említették a korábbi részeknél) sokat javult a grafikája a filmnek.

 

Azért nem voltam teljesen megelégedve, mert igazat megvallva, eléggé töltelékrésznek tűnt számomra ez a droidos-szál... Mármint már nagyon érdekel, hogy mi lesz Ashokával és Maulékkal...

Türelem Mault terem. Annál nagyobbat fog ütni amikor megkapod.

Szerkesztve: 2012. December 11. - Ody Mandrell

[Darth Sky]

Ami engem illet, csak tegnap, későeste tudtam megnézni a részt, írni már nem sok energiám maradt. De akkor pótlom az elmaradásom.

 

 

Erősen hangulatfüggő, ugyanakkor a sorozat egyik legegyedibb, legelvontabb, és az eddig megszokott stílustól leginkább távol álló epizódjára sikerült. De a felemás reakciók alapján a legnagyobb közönségmegosztó címre is pályázhatna. A lassú tempó (egyesek számára vontatottság) sosem tartott vissza az adott film, vagy sorozatepizód megtekintésétől. Sokakkal ellentétben, a cselekmény sűrűségével szemben számomra mindig is fontosabb volt a karakterekkel való bánásmód... mennyire kedvelhetők (vagy nem), mennyire lehet velük azonosulni, miként keverednek ki kilátástalannak tűnő helyzetekből vagy oldanak meg hétköznapi emberekkel is gyakran előforduló problémákat, milyen a többi szereplővel való viszonyuk, milyen ívet mutat a fejlődésük, stb. Ebből kifolyólag, részemről a karakterekkel való játékban sokkal több izgalmi faktor tud lenni, mint a történet pörgősségében, csavarteliségében (természetesen a kettő párosítása még nyerőbb). Mivel a sorozat (nem meglepő módon) nagy százalékarányban dolgozik az akcióval, mint elemmel, üde színfolt volt egy bizarr, erősen karakter orientált történetet látni, ahol a külvilág eseményei teljesen a háttérbe vesznek, így rövid ideig kiléphetünk a megszokott "univerzumból".

 

Az egyediség természetesen a hangulatra is kiterjedt, ám főként R2 révén biztosítottak némi SW életérzést is, hogy ne érezzük magunkat teljesen elveszve. De egyértelmű, hogy ezzel a résszel nem is az SW-hangulat visszaadása és az akció beállítottságú nézők kielégítése volt a cél, hanem egy kikacsintás, amit próbáltak a lehető legérdekesebben, és emészthetőbben bemutatni, hogy a fiatalabb korosztály se csupán egy sivatagban ordibáló apró lényt és 5 kóborló droidot lásson meg. Hogy ez mennyire sikerült, az más kérdés. Semmivel nem gondolom gyerekesebb résznek a Mercy Misson/Nomad Droids duónál, de említhetném Jar Jart, vagy az ewokokat, akik köröket vernek Gascon-WAC párosára gyermetegség terén.

 

A jégzáporban zajló akció ötletes és látványos megvalósítást kapott. A mech-ek bemutatták a rájuk is jellemző, R2 révén már rég óta ismert bajtársias viselkedést. Abafar remekül szimbolizálta a szereplők kilátástalannak tűnő helyzetét, az Isten háta mögötti elveszettség érzését, ahonnan látszólag nincs kiút. Itt jött képbe Gascon viselkedése, aki mindenben a racionalitást kereste, hiszen ezt nevelték belé, egy stratéga számára ez kulcsfontosságú tulajdonság. Ugyanakkor megmutatkozott, hogy egy reménytelennek tűnő szituációban sokkal nagyobb szükség van a kitartásra, ehhez erőt adó reményre és ösztönökre, mint önostromló gondolatokra, amik meggátolják a túléléshez való eljutást. Gasconról lerítt az éles bevetés hiánya. Tapasztalata nemigen lehetett a váratlan helyzetek kezeléséről, a papírforma szerinti, begyakorolt műveleteket pedig nem tudta alkalmazni. De ekkor is makacsul ragaszkodott a státuszához, a felsőbbrendűségéhez, az előző rész dacára képtelen volt belátni, hogy egy szemében alacsonyabb rangú "személy" útmutatására hallgasson, vagy segítséget fogadjon el tőle. Egy tipikus emberi viselkedés megnyilvánulását láttuk, ahogy a reménytelennek látszó helyzet realizálásakor is. A racionális elveket valló Gasconban csak a csontváz megpillantásakor tudatosulhatott, hogy milyen helyzetbe került: a várakozás halálbiztos opció, míg a végeláthatatlan, perzselő és vakító sivatagnak való nekivágás is csak minimális reménnyel kecsegtet... a droidok számára nem jelent veszélyt a kiszáradás, stb., értelemszerűen tovább bírják energiával egy ekkora élőlénynél. Így nem meglepő, ha az ezredes rövid úton az őrület és halálba való beletörődés jeleit kezdte mutatni. Ez volna olyan gyerekes a részben? Nem a nézők szórakoztatása céljából viselkedett két lábon járó idiótaként, hanem mert az események hatására kezdett megbomlani az elméje. Irróniukus, hogy épp a beprogramozott WAC ébresztette rá Gascont, hogy változtatnia kell a látásmódján, hogy megoldja a problémát. Számomra egyébként az a WAC-Gascon párbeszéd a rész csúcspontja, jól megírták, nekem átjött.

 

WAC-et is szépen továbbépítették az előző rész óta, az egyik legemberibb viselkedésű droid, ehhez kétség sem fér. Öröm, remény, céltudatosság, mind pozitív emberi tulajdonságok, amiknek egy mesterségesen épített "tárgyban" nem volna helye. Úgyhogy, R2 és 3PO után egy újabb droiddal sikerült árnyalniuk az élőlények és droidok közti határt.

 

Miután Gascon nézőpontot váltott, egyfajta "jutalomnak" hatott az ölébe hulló remény a strucc-szerű lények érkezésével. Azzal, hogy nem adta fel, talán képes lesz élve elhagyni a bolygót, holott korábban erről valószínűleg már lemondott. Érdekes volt a kis település ténye a sivatag közepén. Milyen értelmes élőlények élnek ilyen helyen? Egyáltalán miért?

 

Kíváncsi vagyok a sztori maradék két részére, remélem, minél többet sikerül kihozniuk belőle. Nem leszek álszent, nem lesz a kedvenc epizódom az évadból, de ez semmiképp nem jelent negatív szájízt... az előzőnél például jobban tetszett, így a droid-központú sztorik (amikkel az előző részig nem voltam túl jóba) első helyét megérdemli. Egyáltalán nem érzem rajta a több helyen is tapasztalt, túlnyomó negatív hangvétel jogosságát, de személyfüggő, melyik történetből kinek mennyi megy át. Azt is aláírom, hogy van, akinek minden átment, csak éppen nem tetszett neki. Mint azt már néhányszor említettem, magam részéről örülök, hogy a Klónháborúk nem csak csatákból és akcióorgiákból állnak (szerencse, hogy a sorozat egy korszakot hivatott bemutatni, nem a háború ütközeteit részről részre), hosszú távon könnyen sablonossá és unalmassá válhatna... az ehhez hasonló, szokványoshoz képest más megvilágítású epizódok teszik színesebbé és sokrétűbbé a sorozatot.

 

Várom, mit tesznek le elénk a készítők 2013-ban, annál is inkább, mivel három baromi érdekesnek ígérkező történet vár az évad második felében. Igen, legjobban az utolsót várom.

[Frenkie]

Ez már Flóri szájából is hülyeség volt és ez most sincs másképp.

 

 

Szerinted ez kinek a szájából hangzott el? Elolvasván az írást erős a gyanúm hogy Flóri akar visszaszivárogni más néven. Nagyon hasonló a stílus.

 

A részről holnap írok, előljáróban annyit hogy az első 3-ban benne van nálam annyira fenomenális volt.

[Ody Mandrell]

Bravó Sky, már vártam!

 

Miután Gascon nézőpontot váltott, egyfajta "jutalomnak" hatott az ölébe hulló remény a strucc-szerű lények érkezésével. Azzal, hogy nem adta fel, talán képes lesz élve elhagyni a bolygót, holott korábban erről valószínűleg már lemondott.

Én is úgy látom, hogy a WAC -al folytatott beszélgetése a rész csúcspontja, abban sűrűsödik össze a lényeg. Én se értem mi a gyerekes ezekben a magvas gondolatokban... Érdekes megfigyelni, ahogy Gascon fokozatosan levetkőzi racionális, fölényeskedő és magabiztos önmagát. A végén ahogy az őrület határán állva ugrál össze-vissza, már nem érdekli a méltóság, vagy az, hogy a droidok előtt miképp jelenik meg (pedig arra korábban mindig nagy hangsúlyt fektetett, hogy tudását és felsőbbrendűségét fitogtassa). Az volt a legjobb, és ezt szépen megfogtad, hogy ebből a lehetetlen helyzetből volt számára visszatérés. Képes volt felfogni, hogy az addig csökönyösen követett elvei erre a helyzetre nem alkalmazhatók. Egyszerűen le kellett vetkőznie a dogmáit, és nyitottá kellett válnia. Tényleg egyfajta jutalom volt a lények feltűnése azért, hogy erre magától rájött. Egyébként Gascon nagyon összetett és érdekes karakter, aki nagyon sokat fejlődött már két rész alatt is.

 

Frenkie! Kíváncsi vagyok Te hogyan láttad. Egyébként pedig ne láss rémeket, az a srác nem Flóri.

Szerkesztve: 2012. December 11. - Ody Mandrell

[Frenkie]

Az egész olyan volt mintha egy komoly sci-fit néznék. Komolyan, zseniális rész volt. Most is leírnám hogy elképesztő az hogy milyen jó storykat találnak ki az sw világában.

 

A rész eleji nyugalom szépen átcsapott egyfajta túlélésbe. Az óriási jégcsapok az űrben furcsa volt, ugyanakkor félelmetes is. Szinte lehetetlen volt kimanőverezni őket. Mondjuk az is kérdéses, honnan került víz az űrbe ami megfagyott. A rész, sőt meg merem kockáztatni a TCW legjobb párbeszéde is az észlelésnél hangzott el:

 

Wac: -Van egy jó megy rossz hírem.

Gascon:- Mi a rossz?

Wac: A radar óriási jégscapokat észlet, másnéven üstökösöket.

Gascon: -Mi a...? Mi a jó?

Wac:- Senki sem fogja magát hibáztatni.

:D

 

Ezen azóta is röhögök.

Aztán jött a lezuhanás a bolygóra, amit - Pildihez hasonlóan- én is azt hittem hogy jég borít. Meg is lepődtem hogy Gasconnak miért van melege. Azért nem semmi, hogy a bolygó körül jégcsapok vannak a bolygó meg sivatagos. Várjunk csak? Most jutott eszembe mi van ha valamilyen erő kiszívta a vizet az űrbe ahol jégcsapok formájában "élt" tovább.

Én azt hitem az előző rész végén hogy Gascon már valamennyire tiszteli a droidokat, de a droidutálat nagyon mélyen benne lehet. Lehet történt valami a múltban ami miatt ellenérzéseket táplál a robotok iránt.

Artu megint megtalálta a leglogikusabb megoldást. Mivel sehol semmi életjel, ezért menni kell amíg életjel vagy egy város nem lesz. Amikor Artu tetején megjelent az életjel-kereső, akkor egyből az EP5 jutott eszembe mikor a bázis kapujában állt és pásztázta a kűlvilágot Luke után. Maga a bolygó nagyon félelmetes számomra. A totális reménytelenséget sugallja ,amit felerősít a megtalált űrhajó benne a csontvázzal. Ezt fokozza még a körbenjárás.

A filozóüfiai beszélgetés nagyon ott volt, és tényleg elgondolkodtató, hogy egy droidban több remény volt mint egy élőlényben. Gascon érdekes figura. Ugye ő valami zseniális hadvezér, de terepen ha gáz van pánikba esik. Mondjuk azt nem csodálnám egy civiltől hogy egy ilyen helyen az őrület határára kerüljön de egy katonától fura.

A strucc-féle madarak megjelenése hatásos volt, és végre itt Gascon már használta az agyát. Hogy oda mennek ahol élet van. Az is érdekes hogy mit esznek ezek a madarak a sivatagban?

A megtalált város is valahogy reményvesztettséget sugall. Tök üres. Szerintem elhagyták a lakói. Felülről nézve az elrendezés meg olyan mintha egy térkép lenne.

Szóval kiváncsi vagyok a folytatásra.

Kell találniuk egy űrhajót, vagy egy jeladót mellyel segítséget kérhetnek.

[csoli1138]

Azért kemény, hogy egyesek az egész tcw leggyengébb részének tartják, mi meg páran tök el vagyunk szállva tőle..

Volt már ekkora kontraszt itt házon belül?

[Nabopolasszar]

Számomra a lövöldözés közbeni karakterfejlődés sokkkal jobb szórakozást nyújt, mint a végeláthatatlan baktatás közbeni karakterfejlődés.

[csoli1138]

Számomra a lövöldözés közbeni karakterfejlődés sokkkal jobb szórakozást nyújt, mint a végeláthatatlan baktatás közbeni karakterfejlődés.

 

Csak lövöldözés közben több a karakterfejlöVés, mint a karakterfejlőDés.

[Darth Sky]

Az nem túl szerencsés, ha valakinek csak lövöldözéssel karöltve lehet karakterfejlődést bemutatni. A jól megírt párbeszédek akciók nélkül is működőképessé, érdekessé tehetik a jelenetet, így magamból kiindulva, az unalom fogalma fel se merül. Sosem értettem, miért csak a látvány- és akcióáradat képes maradéktalanul lekötni némely emberek figyelmét, de egy nap talán sikerül. Egyébként, ebbe a részbe körülbelül annyira illett volna több akció, mint Anakin és Padmé kandallójelenetébe néhány szuper-harcidroidot aprító AT-TE lépegető...

[Nabopolasszar]

Filozofálgatni lehet úgyis, hogyha közben történik valami, de itt tulajdonképp a rész érdemi részében semmi sem történt. A végkifejlet kiszámítható volt és ez a maradék izgalmat is elvette a sztoriból.

A frontvonalban legalább ott van az a félsz, hogy itt akár a kedvencünket is elveszíthetjük egy pillanat alatt, és ez számomra sokkal élvezhetőbbé teszi a részt, mint egy ilyen negyed órán át tartó szenvedés és nyafogás.

[csoli1138]

Filozofálgatni lehet úgyis, hogyha közben történik valami, de itt tulajdonképp a rész érdemi részében semmi sem történt. A végkifejlet kiszámítható volt és ez a maradék izgalmat is elvette a sztoriból.

A frontvonalban legalább ott van az a félsz, hogy itt akár a kedvencünket is elveszíthetjük egy pillanat alatt, és ez számomra sokkal élvezhetőbbé teszi a részt, mint egy ilyen negyed órán át tartó szenvedés és nyafogás.

 

Nézd, a kilátástalanságot is fel kell építeni. Át kell éreztetni. Valakinek ez unalmas.

A Legenda vagyok első fél órájában volt aki kiment a moziból és nem vécére.

Ők másfél óra zombiháborúra voltak felkészülve. De, hogy állsz a gyűrűk urával, ha már a "baktatást" emlegettet, mint a csávók a híres stop shop jelenetben?

Ebben a részben nem hiába baktattak.

Számomra át lehetett érezni, milyen szar lehet ilyen helyre pottyanni. Kellettek a részben látottak és kellett ez a Tatooine-t megszégyenítő bolygó is!

Ott milyen élet van ehhez képest még Mos Eisley-n kívül is!

[Nabopolasszar]

A kilátástalanság érzését akciódúsan is meg lehet teremteni.

A gyűrűk urát meg szeretem, de megnyugtatlak, nem a "baktatós" részek miatt (azok a könyvekben még hatványozottan unalmasabbak voltak).